Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
fl PEST MEGYEI HÍRLAP VÁC! JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1980. OKTOBER 28., KEDD Új utakon a kosdi közös gazdaság A szövetkezeti vezetés ereje A gazdálkodás javításáért Sokat mutató kiállítás Látványos ismeretterjesztés Amikor 1975-ben három termelőszövetkezet egyesülésével megalakult a kosdi Lenin Tsz, még nem sokan bíztak az összevonás eredményességében. Vajon elbírja-e a tőkeerős váci gazdaság a háromszor szanált kosdi és a szanálás előtt álló rádi szövetkezetek terheit? — fontolgatták a hozzáértőbbek, s jobbára azok, akik egy kicsit a szivükön viselték a közös gondokat. Jellemző, hogy a jogelőd téeszekben igen alacsony volt a gazdálkodás színvonala, s a termelésben kevés gépet használtak. A szakemberek sem mindig ott kamatoztatták tudásukat, ahol arra éppen a legnagyobb szükség lett volna. Az egyesülés tehát sok személyi gondot is okozott, s ez rányomta bélyegét az első hónapok munkájára. Bár mindenki tudta: a szövetkezet vezetőségének az ereje döntően a tagság összefogásában rejlik, ennek ellenére — elsősorban a felelős vezetők között — gyakoriak voltak a nézet- eltérések, amelyek olykor nem munkatársi vitákkal, hanem haraggal hárultak. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy már az összevonást követő esztendő őszén új elnököt kellett választani, s ezt követően sem nyugodtak meg a kedélyek. Majdhogynem kettős vezetés jött létre, ami végeredményben a tagság megosztottságához vezetett. Az .első két évben igen sok energiát kötött le az irányítás egységesítése, megszilárdítása. Csak őszintén Sápi Imre elnök most már kellő higgadtsággal tudja értékelni azokat az időket. — Az elvtelen viták lényeges feladatokról terelték el a figyelmet, de azf is érettük, hogy egyre többen vannak a tagságból, akik bíznak bennünk, s a közös ügyért tenni is hajlandók. 1976-ban, amikor az előző év zárszámadását a közgyűlés elé terjesztettük, tudva, hogy az emberek eléggé tájékozatlanok a valódi állapotokról, az őszinteséget tartottuk a legfontosabbnak. Ennek csak később lett meg az eredménye... Kezdetben — bár az egyesülés inkább a rádiaknak és a kosdiaknak volt előnyös — e két közösség ts^-tagjai egymás mellé álltak — álláspontjukat védendő —, akár a váciakkal szemben is. Ám emellett akadt egy jelentős csoport, amely ezt a megosztottságot csendesen szemlélve várta a fejleményeket. Az eredményeket látva azonban egyre fogyott a szembenállók tábora, s növekedett a szövetkezet vezetőségét támogatók száma. Végeredményben az is hozzájárult az ellentétek felszámolásához, hogy a vitákat szító vezetők önként eltávoztak a téeszből. Az egység helyreállításával egy időben nagy erőfeszítéseket tettek a gazdálkodás javítására is. Még az egyesülés ■Vásári nagydíjas a váci Finomfonóban készülő Tapsi nyúlszőr fonal — közöltük lapunk október 25-i számában. Mint azt a pontosított információból megtudtuk, az évében a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemszervezőivel közösen középtávú tervet készítettek, s felvázolták a hosszútávú, 1990-ig sZóló elképzeléseket is. Alapvetően a termelési szerkezet egyszerűsítését, az anyagi és műszaki ellátás fejlesztését, valamint az iparszerű termelés feltételeinek megteremtését határozták el. Megalapozott tervek — Tudtuk: a kevés szántó- terület miatt csak a belterjes gazdálkodás feltételeinek kialakításával léphetünk előre — mondja Sápi Imre. — A célunk ezért az volt, hogy egységnyi területről minél nagyobb jövedelemhez jussunk. Ezért a szarvasmarha és a juh tartása, valamint a gyümölcstermesztés mellett döntöttünk. Már 1975-ben hozzá- kezdtünk egy átfogó melorizá- ciós (talajjavító) terv kidolgozásához, amit két esztendő múlva kezdtünk megvalósítani. Ez az alapja a tömegtakar- mány-termesztésnek, amely az állattartás miatt nélkülözhetetlen. A növénytermesztésben is jelentős változások történtek. A málnatelepítést a háztájinak adták át, s kezdetben 180 hektárnyi szilvát és meggyet ültettek. Ám az elnök szívesebben beszél a tehenészetről, hiszen ennek a fejlődése valóban látványos: — A fajtaátalakító keresztezések eredményeként gyorsan növekedett a tejtermelés. Hadd említsek bizonyságul két adatot: amíg 1975-ben egy tehéntől átlagosan 2 ezer 100 liternyi tejet fejtünk, addig az idén ez a mennyiség megközelíti a 4 ezer litert. A szarvasmarha-ágazat sikerei aZonban nem egyedülállóak a termelőszövetkezetben. Közben felszámoltuk a veszteséges melléküzemágakat, s megkezdtük — erre kényszerítettek minket az egyre szigorúbbá váló gazdasági szabályozók is — a nyereséges kiegészítő tevékenység megszervezését és kialakítását. A szolgáltatások felé nyitottunk, s így jelenleg könyvkötészetünk, expediáló részlegünk, valamint építőipari és vegyesipari ágazatunk működik. Az idén gazdasági társulást alakítottunk a bernecebaráti szövetkezettel, s ez elsősorban ipari szolgáltatásokkal foglalkozik. Jönnek a fiatalok Nagy gondot fordítottak fiatal szakemberek letelepítésére is. Több vezető nyugdíjba ment, s helyettük megfelelő képesítéssel rendelkező, pályakezdőket hívtak a téeszbe. Többükkel előzőleg ösztöndíj- szerZődést kötöttek. Hogy mi vonzza a fiatalokat Kosdra? Az elnök szerint az, hogy rövid gyakorlat után a legjob- ! bak nagy önállósággal járó, I felelős beosztást kapnak. Né- hányan lakáshoz is hozzájutottak a gazdaság segítségével. A vezetőség átlagéletkora nem haladja meg a negyven évet! aranydiplomát a Békéscsabai Kötöttárugyár nyerte. A Budapesti Kalapgyár hazai alapanyagot szállít a Finomfonónak. Még hosszú oldalakon át lehetne sorolni mindazt a változást, amely az utóbbi években a Lenin Termelőszövetkezetben bekövetkezett, s amelynek eredményeként csupán hadd említsünk két adatot: 1976-ban mindössze 40 ezer — nem tévedés: negyvenezer! — forint volt a nyereség, tavaly ez az összeg már meghaladta a 12,5 millió forintot, az idei terv pedig több mint 16 millió forint. A püspökhatvani művelődési házban a napokban nyílt meg lglay József festőművész kiállítása. Krima János, a váci Járási Hivatal elnöke mutatta be az alkotót, méltatva munkásságát. Megnyitójában elismeréssel állapította meg, hogy Püspökhatvanban és társközségeiben már hagyománnyá váltak a népművészeti bemutatók, a kiállítások, a brigádvetélkedők, s ezeknek mindig népes közönségük van. Ä hagyományápolás szándékát jelzi, hogy a falusi életmód múltjához és jelenéhez erősen kötődő, természetszerető festőművész kiállítására kerítettek sort. A művész 1905-ben született Miskolcon. A képzőművészeti főiskolát Rudnay Gyula festőművész növendékeként végezte el. Művészi életútja is Miskolcról indult. Alapító tagja volt a nagy hírű hely képző- művészeti csoportnak. Kiállításainak első sikeréit is szülővárosában és Borsod megyében aratta. Olyan alkotó egyéniséggé fejlődött, akit mindig, őszintén érdekelt alkotásainak hatása, a látogatók véleménye. Talán ez volt a magyarázata annak, hogy művészi pályáját többször is felcserélte a rajzpedagógusi hivatással. Szenvedélyesen érdekelte, az is, miként alakítható ki már gyermekkorban a művészi érzék, s hogy ezt milyen módszerekkel lehet eredményesebbé tenni. Nyugdíjba vonulásáig kiemelkedő eredményeket elérő pedagógusként, nagy hivatásszeretettel dolgozott. I960 óta Sződligeten él. Érkezése után nagy közéleti aktivitással ilDicsérettel kell szólni a Váci Kötöttárugyár KlSZ-szerveze- te kezdeményezéséről, a Se- nior-kiállításról, melyet most hosszabbítottak meg, s a hónap végéig látható a művelődési központ emeleti galériáján. A műszaki' propagandahónap keretében a nagyüzem 1975 óta elért eredményeit, további törekvéseit igyekszik ismertetni a kultúráltan megrendezett bemutató. Ráadásul szerencsés helyen, mert a színházi előadások, műsorok közönsége a kezdés előtt, vagy a szünetben is végignézheti a kiállított tárgyakat, a tablókat, ábrákat. Nem kell ezért külön programot csinálnia, alkalmat találnia, ami korunk embere számára nem is olyan könnyű, a napi elfoglaltságok rengetegében. Változatos program Példa ez a kezdeményezés arra, hogy ilyet is lehet, sőt kell is csinálni. A hivatásosokon kívül így válhatnak a közművelődés munkásaivá a politikai és társadalmi szervezetek tagjai, vagy akár az üzemek ipari-gazdasági vezetői és szakemberei, azzal járulva hozzá az egész társadalmat érintő feladathoz, amivel más nem tud, hiszen szakterületről van szó. A minket körülvevő valóleszkedett be a váci járás kulturális életébe. Meggyengült, majd mind súlyosabbá váló betegsége ellenére lelkesen szervezte az ifjúsági művészeti szakköröket, tanfolyamokat. Mellette szigorú önfegyelemmel alkotott. A Pest megyei művészek tárlatainak ma is állandó szereplője Budapesten, Vácott és Szentendrén. 1961- ben Sződligeten, 1971-ben Vácott, 1972-ben Abonyban volt önálló kiállítása. A gödi Fészek napok keretében 1978-ban láttuk utoljára gyűjteményes kiállítását. Sz. L. Elhunyt dr. Tahin Gyuléné Hosszan tartó, súlyos betegség után, 71 éves korában elhunyt dr. Tahin Gyuláné, Martinecz Lenke váci középiskolai tanárnő. A korábbi váci felső kereskedelmi leányiskolában tanított; a közelmúltban még részt vett egy 40 éves érettségi találkozón. A Dunakanyar Fotóklub egyik alapító tagját, a hétfő esti baráti köri vetítések leglelkesebb előadóját gyászolja. Idén májusban elhunyt férjével sokat utazott, s hazai, valamint külföldi élményeiről vetítettképes előadások sorával számolt be nézőinek, hallgatóinak. Búcsúztatása és temetése későbbi időpontban lesz — hamvasz- tása után —, a Vác alsóvárosi sírkertben. Emlékét kegyelettel megőrzik tanítványai, a fotóklubtagok és emlékezetes előadásainak résztvevői. ság, a természeti, anyagi és erkölcsi értékek ismerete formálhatja a közgondolkodást. Csak így alkothatunk reális képet a világban, az országban elfoglalt helyünkről és szerepünkről. A lakosság nagyobbik felének nincs áttekin- ■ tése arról, mi történik egy- egy gyárkapun belül, hogy .mit termelnek ott, s milyen erőfeszítések árán. Azt sem tudhatják, hogy kik, mire becsülik azt a város határán túl. Kellenek hát az ilyen kiállítások, rendezhetnének ilyet mason is, akár nagyobb szabásút, részleteseboen ismertetve egy-egy termelő közösség múltját, jelenét, s a tárgyi bemutatót esetleg más, tájékoztató, ismeretterjesztő rendezvények is kiegészíthetnék. Kisért a gondolat, hogy leírjam; fniért ne lehetne rendszeresen sort keríteni égy-egy változatos programú üzemi hétre a művelődési központban, más-más vállalatok szereplésével. Van mit megtudnunk, megismernünk, van okunk önismerefünk elmélyítésére. Üzemi áttekintés Az 1885-ben alapított üzemről legelőször az marad mega látogató emlékezetében, hogy a termelés növelése és a vele járó munkaerőgondok a termelőegységek decentralizálását követelték meg, s kis egységeik ma már Vámosmiko- lán, Posztón, Kazáron és Jászapátiban is működnek. Színes felvételeken láthatjuk a régi körhurkológépeket, bepillanthatunk a munkatermekbe, ahol a síkkötő gépek és a mai legmodernebb kötőgépek működnek, amint a gépek fölé hajlanak a varróasszonyok. Grafikonok ábrázolják a termelési érték növekedését, a fejlesztésre, beruházásra fordított összegek emelkedését. A Újsághír: „Középiskolás 1980. évi atlétikai bajnokság: 4X.1500 méteres váltófutásban: 1. Váci Sztáron Sándor Gimnázium csapata, 17:20.1 perces új országos középiskolás csúcscsal.” A nyári sikeres szereplést iskolai és részben edzésszünet követte, de szeptemberben az új tanév kezdetekor ismét együtt találtam az iskolában a sikercsapatot. Tízpercben A gimnáziumban beszélgettem velük és edzőjükkel, Cser- nok Gyulával, az iskola testnevelőjével, aki egykor többszörös ifjúsági válogatott középtávfutó volt, és a csapat tagjaival, Szabó Miklóssal, Mikes Tamással, Szabó Nándorral és Lengyel Csabával. A szép! sikert elért csapat vezetőjének első mondatai szerénységéről árulkodtak, mivel szerinte a csapattagok közül mindössze kelten edzenek rendszeresen az ő irányítása alatt. Név szerint Mikes Tamás és Szabó Nándor. A harmadik versenyző, Lengyel Csaba a kaposvári edző által vezetett csoport tagja, míg Szabó Miklós és a tartalék Gyulai Zsolt a Váci Hajó kajak-kenu szakosztályának versenyzői. El kell mondanom, folytatta a sikeres szereplés fő kovácsa, hogy a fiúk 3000 méteres csapatversenyben is rajthoz álltak és a harmadik helyet szerezték meg, de itt már az 1500-as tartalék, Gyulai is csapattag volt. Közvetlen a versenyről még annyit mondanék el. hogy a Szekszárdon lebonyolított területi viadalon már biztatóan mozogtak a fiúk. A szegedi döntőn, az első váltás után már bizakodtam a végső győzelemben, mivel a váltó első embere, a kenus Szabó Miki jól futott, és az igazi atléták csak ezután következtek. Öröm és Üröm Nem csalódtam a fiúkban, akik a győzelem mellé még új országos középiskolás csúccsal is kedveskedtek. Harmadik évemet kezdtem a Sztáronban és nagyon boldog vagyok, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült ezt a szép eredményt elérni. Ezért köszönettel tartozom a Váci Izzó két tervidőszak első évében 190 millió forint volt a gyár forintban kimutatott exportja. 1976-ban ehhez viszonyítva sokkal lejjebb került, pont a vonal végére, mert ekkor csak 140 millió értékű terméket exportáltak. 1977-ben felemelkedtek az előző évi szintre,« ehhez viszonyítva a következő évben némi csökkenés következett, aztán emelkedett az eredményt jelző fekete vonal. Úttörő kezdeményezés Szépek az itt bemutatott fürdőruhák, a Junior-melegítők, a Senior nyúlszőr garbók, melyek alapanyaga is Vácott a Finomfonóban készül, ahol az országban először készítenek nyúlszőrből és poliészterből fonalat. Ám ezt csak kevesen, jórészt a szakmabeliek tudják, s kár, hogy mint több helyről, innét is hiányzik a tájékoztató szöveg, ami csak növelhetné a kezdeményezés értékét. Kulturált és szakszerű ez a kiállítás. Egy kicsit szakszerűbb is, mint kellene. Az „energiafolyam” című demonstrációs táblán például az energiafelhasználás folyamatát kívánja bemutatni, majdnem közérthetően, de a címe miatt egy kis bizonytalanság marad a szemlélőben. Ide nem ártott volna számokat is írni, hogy az emberek képet kapjanak arról, milyen arányban szerepel a termelési költség, végső soron az áru kialakulásában az energia. A sorrendiség irányát jelölendő nem ártott volna többek közt kis nyilakat, vagy sorszámokat kirakni és ... Node, ne vegyük el a kedvüket azoknak, akik érdekes élménnyel ajándékoztak meg bennünket, s vállalták az úttörő szerepét. Az előző tanulságok alapján a soron következők már az ilyen apróságokra is gondolhatnak. Kovács T. István atlétaedzőjének, Kaposvári Sándornak és Kucsera Imrének, akik előttem foglalkoztak a fiúkkal, valamint a Váci Hajó kajak-kenu edzőjének, Csereklye Józsefnek, aki két remekül felkészített versenyzőt bocsátott rendelkezésemre. A sikerek mellett meg kell említenem, hogy az országos versenyen mi voltunk az egyetlen csapat, amelynek igen rossz futócipői voltak. Sajnos, az iskolának nincs arra pénze, hogy vásárolni tudna. Annak ellenére, hogy a váltó három tagja a Váci Híradásban atletizál, az egyesület sem segített gondjainkon. A kajakosok A fiúk szerint heti 5—6 edzésen vesznek részt, másfél, két órát keményen dolgozva, de. helyzetükkel továbbra sem elégedettek. Igen borúlátóan nyilatkoztak a stadion nagyon rossz minőségű salakpályájáról, amely vonzása helyett inkább edzési kedvüket csökkenti. A legkevesebbet Zsolti és Miki, a két vizes beszélt, akik nem készültek külön erre a versenyre, de az iskola színeiért vállaltak egy kis többletet. A kajak-kenu szezon befejeztével eredményeik alapján mindketten bekerültek az ifjúsági válogatottba, és most utólag visszagondolva érzik, hogy ebben ez az alkalom segített nekik. Becsengettek, a társalgást be kellett fejezni, bár az ilyen és hasonló szép eredményekről sokáig lehetne beszélgetni, felidézni az emlékeket, levonni a tanulságokat. Hosz- szabb hallgatás után ismét hallatott magáról a váci atlétika e kis csoportja. Bízunk benne, hogy e siker a többi csoportnak is utat mutat. Várjuk a folytatást! Nyári József Köszönetnyilvánítás, Köszönetünket fejezzük ki rokoni,toknak, ismerőseinknek, barátainknak, lakótársainknak, valamint a MHD. a Vendéglátó Vállalat és a Forte dolgozóinak és mindazoknak, akik szeretett feleségem, illetve édesanyám, Oláh György né temetésén megjelentek, koszorúikkal és virágaikkal szivünk mély fájdalmában osztoztak. A gyászoló család. ISSN 0133-2159 (Váci Hírlap) Alapanyag a Finomfcnénak Furucz Zoltán Fotópapír az automatából A váci Forte-gyár csomagolóüzemében havonta átlagosan 600—800 ezer négyzetméter fotópapírt csomagolnak be különböző méretekben. A gépen: Nádori Jánosné és Kovács Lajos- né 9X14 cm-es dobozt készítenek a félautomata berendezésen. ßarcza Zsolt felvétele A falu és a természet Atléták sikerei és gondjai
