Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
fl PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRÄSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1980. OKTÓBER 26., VASÁRNAP Kocsér, Petőfi Tsz ki állattenyésztés élvonalában Sikert hozott a hozzáértő munka A kocséri határ földjei — még a gondos és hozzáértő művelés ellenére is — aligha kecsegtetnek rekordterméssel. A talajadottságok arra késztették a Petőfi Tsz tagságát és vezetőségét, hogy a boldogulás érdekében ne a növénytermesztésre alapozza a gazdálkodást. A tanyák lakói régóta állattartással foglalkoztak, alaposan megismertek a tehéntartás, a malacnevelés, a juhászat minden csínját-bín- ját. így aztán a közösbe sem volt nenez átplántálni a jo- szagneveieshez szükséges áldozatvállalást és a szakértelmet. Igaz, a körülmények közben alaposan megváltoztak. A hetvenes években egymás után epulteK járasszerie a korszerű szakosított állattenyésztő telepek. Modern tartási és tenyésztési eljárások honosodtak meg, amelyek az addiginál elmélyültebb és sokoldalúbb szakismeretet kívántak. Dobogós helyezések Azóta nagy utat tettek meg a kocseriak. Ma már, ha az országos eredményekről esik szó, nem marad említetlen a Petőfi Tsz, amely az idei Országos Mezögazdasagi és Élelmiszeripari Kiállításon seregnyi dobogós helyezést érdemelt. A juhok közül a jer- ketoklyóit es az anyák arany-, a kosok ezüstérmesek lettak. Az észt-lapály vemhes koca- süldők arany-, a kansüldők ezüstérmet kaptak. Magyar- tarka szarvasmarha törzs- tenyészetünknek ítélték a teljesítmény-díjat. A hízóbi- . kák a Terimpex különdíját hozták el. Amire talán még nem volt példa: a kiállított vemhesüszők közül ugyanannak ítélték a legszebb egyed jutalmát, mint a nagydíjat. A hat arany-, öt ezüst, s az ugyanennyi oklevél mellé másodszor nyerték el a miniszteri vándordijat, ami önmagáért beszél. Tóth Rózával, a Petőfi Termelőszövetkezet elnökével lapozzuk a kiállításról készített fényképalbumot. AZ elnöknő szavai szerint náluk a mezőgazdasági alaptevékenység főágazata az állattenyésztés. A szántóföldi növénytermesztés lényegében ezt szolgálja. Szinte teljes mértékben- takarmánynövényekkel foglalkoznak. A szálas és lédús takarmányokat igyekeznek maguk előállítani, az abrak felét ugyancsak saját földjük termi, a többit venni kell. Visszapergetve az éveket, két dátum érdemel említést. 1971-ben a sertésállomány, 1973-ban a szarvasmarha- és a juhállomány emelkedett törzstenyészet rangra, s azóta is tartja ezt a magas minősítést, pedig a követelmények évről évre mind nagyobbak. Az országos átlagot meghaladó genetikai és termelési szintet kell elérni és tartani. Náluk például a tehénállomány 23—25 százaléka bikanevelő, é& a tejelő tehenek egy laktációban 210 kilogrammot meghaladó tejZsírt produkálnak, s ez jobb az első osztályú előírásnál. Ennek figyelembevételével döntött úgy az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, hogy a gazdaságot génrezervátumnak jelöli ki. Ennek megfelelően 1978-ban tizenöt évre szóló génrezerv terv készült, amely a fajtafenntartást . szolgálja. Az észt-lapály sertések főleg a háztáji tartás céljaira felelnek meg, de a nagyüzemek is foglalkoznak velük. Jó takarmányértékesítő, igénytelen, szilárd felépítésű fajta. Vemhes kocasüldőket adnak el az Állatfoi'galmi Vállalaton keresztül és a tenyészkanok köztenyésztésbe kerülnek. Juhállományuk magyar fésűs merino fajta. Az évek során a tenyésztés és a tartás megfelelő körülményei kialakultak a termelőszövetkezetben. A fiatal szakembergárda elsősorban a tagság gyerekeiből nevelődött ki. Csupán ketten vannak a szakvezetők közül, akik máshonnan telepedtek le, de már ők is öt, illetve nyolc esztendeje dolgoznak Kocséron. EZ a csapat valóban együtt nőtt fel az eredményekkel. Az elnöknő elismeréssel és szeretettel szól munkatársairól. Elmondja, hogy elméletileg és gyakorlatilag egyaránt jól felkészültek. Lelkiismeretességük és szorgalmuk szenvedélyes szakmaszeretetre vall. Elhivatott emberek, akik vállalják a sok kötöttséget, az éjjel-nappal, ünnepnapokon is tartó szolgálatot. Fogékonyak a friss szakmai eredmények iránt. Figyelemmel kísérik a napi újdonságokat, s a gazdaság megadja nekik a lehetőséget a kísérletezésre. Most a szarvasmarha-hizlalásban a rumenzin hozamnövelő szert próbálják ki, úgy tűnik, sikerrel. Lakást kapnak Alkalmazásával jelentős mennyiségű abrakot takarítanak meg, mert a jószág az elfogyasztott táplálékot , jobban hasznosítja. Hamarosan megyei bemutatót rendez náluk ebben a témában az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség és a Taurina. Természetesen nemcsak náluk adják egymásnak a kilincset a látogatók, ők is elmennek tanulni, újat látni mindenhová, szerte az országban. Az állatgondozók szép fizetést kapnak, ám az ő munkájuk a legnagyobb lekötöttséggel járó. Kevés helybeli fiatal választja ezt a kenyérkeresetet, így aztán bizony hirdetéssel, pályázattal tudják betölteni a helyeket, s a pályázóknak megfelelő színvonalú lakást kell adni. A szakmai minimum a hathetes fejőiskola elvégzése. Ezt a fiatalabb korosztályúak mind kijárták. Régebben háZon belül is rendeztek tanfolyamokat, vendégelőadókkal, s betanított munkássá'képezték az állatgondozókat. Az alaptevékenységen belül az állattenyésztésből származik a legnagyobb nyereség Tavaly 13 millió forint volt az ágazat eredménye. További céljuk a minőség javítása, hiszen az országos követelmények is nőnek. A következő években a juhászatot fejlesztik. Felépítik a három darab, egyenként hatsz'áz férőhelyes hodályt, s akkor egy helyre telepítik az állományt. Új törzstenyészet Természetesen nem feledkeznek meg a juhászok öltözőjéről, mosdójáról, étkezőhelyéről sem. A hatodik ötéves terv időszakában szeretnék kialakítani a magyartarka szarvasmarha-állomány hús- törzstenyészetét. Amit a kocseriak a budapesti kiállításon bemutattak, hosszú , munka eredménye. Azon vannak, hogy ezentúl se pártoljon el tőlük a siker, s ezért nem restek mindent megtenni. Tamasi Tamás Családi mesterség Hány aké bor fér a bordókba — Kicsiny a hordócska, jó bor terem benne — dalolász- szák a soproni kékfrankost termő hegyoldalakról a. homoki mézesfehéret érlelő rónáig, a badacsonyi szőlőhegyektől az aszúbort őrző hegyaljai pincékig. — Jó bor terem benne, de mennyi? — kérdeztem a minap egy csemői szüretelőt.. — Attól függ, hogyan mérjük — felelte kacsintva, pillantásával jelezve, hogy tudja, amit tud. — Mert kérem — folytatta —, ha veszem azt a hordót, nem annyi fér bele rendszerint, mint amennyit az eladója mond. A kádármester is literre mérve adja a hordóját, de nem mindegy, mekkora az abroncs rajta. Hordónak igaza csak akkor van, ha hitelesítették. Itt, Cegléden még a Nagyteleki, az tud a hordónak igazat adni. Ö hivatásos hordóhitelesítő. Mér és utazik Az Országos Mérésügyi Hivatal ceglédi mértékhitelesítő alkirendeltségét manapság már kevesebben keresik fel, mint azelőtt. Csöndesebb a porta, a tágas udvar Nagyteleki Lászlóék szolgálati háza táján. Mióta miniszteri rendelet hatálytalanította azt a kötelezettséget, hogy magántermelőknek, borral és így a tárolással foglalkozóknak csak hitelesített hordót lehet tartaniuk, megcsappant a forgalom. Nagyteleki Lászlót sem köny- nyű otthon érni, mert gyakorta utazik. Jókora területen kell ellenőrző, mérő szolgálatot teljesítenie. Ám most, hogy itt van, szívesen válaszol a kérdésekre, bemutatja helybeli birodalmát. — Azért időnként be-betér egy-egy hordótulajdonos, gondos gazda, régebbi hordóját I Szemlére készül a Itómaró ellenőriztetni, vagy az újabbat hitelesíttetni. Volt itt már dolgom amolyan „ölbe kapható” kis hordócskával, tekintélyes nagyhasúval is, amelyet alig lehetett a helyéből kimozdítani. Régebben öt-hatszáz hordót is hoztak „jelezni” (így mondjuk a hitelesítést), ebben az évben százan, ha kérték. Amikor távol vagyok itthonról, feleségem a helyettesítőm, a segítségem. Ö is érti a feladatot. Értékes berendezés A szakember elmondja: a foglalkozás családi örökség. Apjának is ez volt a szakmája. A hitelesítőnek nemcsak a városban és környékén akad feladata. Oda megy, ahová hívják, s viszik. Jár pincészetekben: az új ászokhordót egy év után újból ellenőrző mérésnek kell alávetni, azután tíz esztendeig nincs vele gond, ha csak javítani nem kell. Nagy bortermelő gazdaságoknál a cement- és a fémtartályokat először jelzik, utána öt, majd tizenöt esztendőre mérik ismét: hiteles-e, csalós-e? Az állami transzporthordókat évente, dátum szerint hitelesíteni kell. Mérleg, átfolyásmérő áll rendelkezésére. Itt a ceglédi telephelyen vagy 2 millió forint a mérőberendezés értéke. — Területem Cegléd, a ceglédi, monori, nagykátai, daba- si járás, meg a szomszédos Nagykőrös. De ha segíteni kell, akkor hívnak Budafokra vagy akár Badacsonyba. Mostanában sokszor kellett vidékre járni. Télen meg? Akkor nap mint nap vonatozom: a budapesti központban kapok laboratóriumi feladatot. Most lesz épp tíz éve, hogy átvettem ezt, a munkakört. Munkájáról, érdekes emlékeiről beszélgetünk. Említi: volt már dolga szinte muzeális értékű, öreg hordókkal. Szépen faragott díszítésűvel és remekbe készült egyszerűi vei. Itt, a ceglédi kirendeltséI gén is, amíg nagyobb volt a forgalom, különböző hordófajtákkal foglalkozott. Mérték köbözőhengerrel, amelyek literre kalibrálták: menftyi fér a hordó pocakjába? Persze, nem borból, csak tiszta vízből. A vizsgán csak az szerezhetett elismerést, amelyik eleve megfelelt a küllemi vizsgálatnak, tiszta volt, nem eresztett. Természetesen ez alapvető követelmény most is, a pincészeteknél, termelőszövetkezeteknél, gazdaságokban levő tárolóknál is. — A posta sok levelet hoz. Általában levelezés nyomán állítom össze úti programomat. A levelet a pincevezetők küldik. Nekik tudniuk kell, mikor jár le az ászokhordóik hitele. Van dolga a hordógyárban is — bár ott nem kell minden hordó befogadóképességét pontosan megmérni. Rásütik a jelzést A ház udvarán néhány kisebb hordó áll, mérésre várva. Nagyteleki László mutatja a drága, csalhatatlan mérőműszereket. A kis kemencét, amelyet faszénnel fűtenek be, abban izzítják a vasbélyegzőt — a hitelesítő billogot — rajta a címer, amelyet számjegyek fognak közre. Ez a jelzés, ki tudja hirtelenjében, hány hordóra került az utóbbi évtizedben, mióta Nagy telekiék tüzesítik ezt a vasat? Eszes Katalin Népfronfgyűlés a Budai úton Október 28-án, kedden délután három órakor Cegléden, a Budai úti iskolában újraválasztják a 8-as számú körzeti népfrohtbizottságot. Előadás hangzik el a városfejlesztésről és a népfront munkájáról. Várják az ott élő emberek megjelenését. Átadás előtt az ABC-áruház Megszépült középületek Törteién Készülnek a télre, felújítják a gépparkot a KPM Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségén. Miskolczi Pál és Molnár Mátyás oldalhómarót készít elő a gépszemlére. Apáti-Tóth Sándor felvétele Az ifjúsági váróteremben Mostanában megint népes a ceglédi vasútállomás ifjúsági váróterme. A környező településekről- a. város középiskoláiba járó diákok itt töltik a várakozás hosszú perceit. A „csöndes zugban” — az egyik távoli sarokasztalnál főként azok keresnek helyet, akik a tankönyveket lapozzák. Mások a közkedvelt társasjátékokat, vagy az itteni diák-kiskönyvtár köteteit kérik. A falon újságtartó található, benne napilapok, folyóiratok. A váróterem, amely fölött védnökséget a vasutas KISZ- esek vállaltak, betölti rendeltetését. A felügyeletet az állomás információs szolgálatának alkalmazottja látja el és egyben ő a könyvtáros is. Sokat változott Törtei központja az utóbbi időben. Rendbehozták az emeletes iskola- épületet: nemcsak köntöst kapott újat, hanem, föveget is: megreparálták a tetőt. Mellette a tanácsháza bújt új ruhába, és barátságosabb lett belül is. A tanácsterem megszépülve fogadja a családi ünnepségekre érkezőket és október közepe ót^ központi fűtés melegíti az irodákat. Hamarosan átadják a község büszkeségét, a lakosság által oly régen kért ÁBC-áruházat, amelyet a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ építtetett. A Karai úton, az óvoda mellett autóbuszvárót helyeztek el. Szolnokra, a Tiszamenti Vegyiművekbe és a házgyárba vagy hatvanan járnak dolgozni. A két vállalat közösen készítette a házikót. Társadalmi munkában építettek járdát a Petőfi úton, egy szakaszt felújítottak a Temető utcában is. A Kossuth Lajos úton — a meglevő mellett — hozzáfogott egy ötven személyes óvoda építéséhez a kocséri Petőfi Tsz építőbrigádja. Jövőre már' fogadhatja a gyerekeket. Még a művelődési ház tatarozása szerepel az idei tervekben, A tetőn átrakiák a nalát, megerősítik az öltözők falait, később a homlokzati rész csinosításával folytatódik a munka. A községet gazdagítja a nyáron elkészült új Gerje- híd, amit a tsz és a tanács közös költségén készítettek. Tanácskozást tart október 28-án, kedden a városi pártszékházban a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi városi szervezete. Két érdeklődésre számot tartó témakör megvitatását tűzték napirendre. Vincze János, a városi tanács elnökhelyettese ismerteti Cegléd hosszú távú kereskedelemfejlesztési koncepcióját, majd az ezt követő fórumon a kereskedelmi vállalatok vezetői nyilatkozhatnak, értekezhetnek a kereskedelemfejlesztési elképzelésekről, amelyek a városfejlesztés szerves részét alkotják. A tudományos tanácskozás délután 14 órakor kezdődik. Kedden este Ázsiai útiképek Lassan véget ér a múzeumi hónap. Gazdag eseménysorát a ceglédi Kossuth Múzeumban színes vetítettképes előadás zárja. A közönségnek Kaczur Pál mutatja be Közép-ázsiai képek című sorozatát október 28-án, este 18 órai kezdettel. A messzi vidékeket járva, lévén gyakori utazó, sohasem tér vissza üres kézzel: útitársa a fényképezőgépe, magával hoz seregnyi filmszalagra rögzített epizódot, látványt. Mostani bemutatójának külön érdekessége az a jellegzetes zeneanyag, amely a képsorokat kíséri. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. H4- lás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen feleségem, drága édesanyánk, ID. SKULTÉTI JÓZSEFNÉ temetésén megjelentek vagy részvétüket bármilyen formában kifejezték. ID, SKULTÉTI JÓZSEF és gyermekei. Törtei. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
