Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-26 / 252. szám

fl PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÄRÄSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1980. OKTÓBER 26., VASÁRNAP Kocsér, Petőfi Tsz ki állattenyésztés élvonalában Sikert hozott a hozzáértő munka A kocséri határ földjei — még a gondos és hozzáértő művelés ellenére is — alig­ha kecsegtetnek rekordter­méssel. A talajadottságok ar­ra késztették a Petőfi Tsz tag­ságát és vezetőségét, hogy a boldogulás érdekében ne a nö­vénytermesztésre alapozza a gazdálkodást. A tanyák lakói régóta állattartással foglalkoz­tak, alaposan megismertek a tehéntartás, a malacnevelés, a juhászat minden csínját-bín- ját. így aztán a közösbe sem volt nenez átplántálni a jo- szagneveieshez szükséges ál­dozatvállalást és a szakér­telmet. Igaz, a körülmények közben alaposan megváltoz­tak. A hetvenes években egy­más után epulteK járasszerie a korszerű szakosított állat­tenyésztő telepek. Modern tartási és tenyésztési eljárá­sok honosodtak meg, ame­lyek az addiginál elmélyül­tebb és sokoldalúbb szakis­meretet kívántak. Dobogós helyezések Azóta nagy utat tettek meg a kocseriak. Ma már, ha az országos eredményekről esik szó, nem marad említetlen a Petőfi Tsz, amely az idei Or­szágos Mezögazdasagi és Élel­miszeripari Kiállításon se­regnyi dobogós helyezést ér­demelt. A juhok közül a jer- ketoklyóit es az anyák arany-, a kosok ezüstérmesek lettak. Az észt-lapály vemhes koca- süldők arany-, a kansüldők ezüstérmet kaptak. Magyar- tarka szarvasmarha törzs- tenyészetünknek ítélték a teljesítmény-díjat. A hízóbi- . kák a Terimpex különdíját hozták el. Amire talán még nem volt példa: a kiállított vemhesüszők közül ugyanan­nak ítélték a legszebb egyed jutalmát, mint a nagydíjat. A hat arany-, öt ezüst, s az ugyanennyi oklevél mellé másodszor nyerték el a mi­niszteri vándordijat, ami ön­magáért beszél. Tóth Rózával, a Petőfi Termelőszövetkezet elnökével lapozzuk a kiállításról ké­szített fényképalbumot. AZ elnöknő szavai szerint náluk a mezőgazdasági alaptevékeny­ség főágazata az állattenyész­tés. A szántóföldi növényter­mesztés lényegében ezt szol­gálja. Szinte teljes mértékben- takarmánynövényekkel foglal­koznak. A szálas és lédús ta­karmányokat igyekeznek ma­guk előállítani, az abrak felét ugyancsak saját földjük ter­mi, a többit venni kell. Visszapergetve az éveket, két dátum érdemel említést. 1971-ben a sertésállomány, 1973-ban a szarvasmarha- és a juhállomány emelkedett törzstenyészet rangra, s azóta is tartja ezt a magas minő­sítést, pedig a követelmények évről évre mind nagyobbak. Az országos átlagot meghala­dó genetikai és termelési szin­tet kell elérni és tartani. Náluk például a tehénál­lomány 23—25 százaléka bi­kanevelő, é& a tejelő tehenek egy laktációban 210 kilogram­mot meghaladó tejZsírt pro­dukálnak, s ez jobb az első osztályú előírásnál. Ennek figyelembevételével döntött úgy az Országos Takarmányo­zási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség, hogy a gazdaságot génrezervátumnak jelöli ki. Ennek megfelelően 1978-ban tizenöt évre szóló génrezerv terv készült, amely a fajta­fenntartást . szolgálja. Az észt-lapály sertések fő­leg a háztáji tartás céljaira fe­lelnek meg, de a nagyüzemek is foglalkoznak velük. Jó ta­karmányértékesítő, igénytelen, szilárd felépítésű fajta. Vem­hes kocasüldőket adnak el az Állatfoi'galmi Vállalaton ke­resztül és a tenyészkanok köztenyésztésbe kerülnek. Juh­állományuk magyar fésűs me­rino fajta. Az évek során a tenyésztés és a tartás megfelelő körül­ményei kialakultak a terme­lőszövetkezetben. A fiatal szakembergárda elsősorban a tagság gyerekeiből nevelődött ki. Csupán ketten vannak a szakvezetők közül, akik más­honnan telepedtek le, de már ők is öt, illetve nyolc eszten­deje dolgoznak Kocséron. EZ a csapat valóban együtt nőtt fel az eredményekkel. Az elnöknő elismeréssel és szeretettel szól munkatársai­ról. Elmondja, hogy elméleti­leg és gyakorlatilag egyaránt jól felkészültek. Lelkiismere­tességük és szorgalmuk szen­vedélyes szakmaszeretetre vall. Elhivatott emberek, akik vál­lalják a sok kötöttséget, az éjjel-nappal, ünnepnapokon is tartó szolgálatot. Fogékonyak a friss szakmai eredmények iránt. Figyelemmel kísérik a napi újdonságokat, s a gaz­daság megadja nekik a lehe­tőséget a kísérletezésre. Most a szarvasmarha-hizlalásban a rumenzin hozamnövelő szert próbálják ki, úgy tűnik, si­kerrel. Lakást kapnak Alkalmazásával jelentős mennyiségű abrakot takaríta­nak meg, mert a jószág az elfogyasztott táplálékot , job­ban hasznosítja. Hamarosan megyei bemutatót rendez ná­luk ebben a témában az Or­szágos Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség és a Taurina. Természetesen nemcsak náluk adják egy­másnak a kilincset a látoga­tók, ők is elmennek tanulni, újat látni mindenhová, szer­te az országban. Az állatgondozók szép fize­tést kapnak, ám az ő munká­juk a legnagyobb lekötöttség­gel járó. Kevés helybeli fia­tal választja ezt a kenyérke­resetet, így aztán bizony hir­detéssel, pályázattal tudják betölteni a helyeket, s a pá­lyázóknak megfelelő színvona­lú lakást kell adni. A szak­mai minimum a hathetes fe­jőiskola elvégzése. Ezt a fia­talabb korosztályúak mind ki­járták. Régebben háZon belül is rendeztek tanfolyamokat, vendégelőadókkal, s betaní­tott munkássá'képezték az ál­latgondozókat. Az alaptevékenységen belül az állattenyésztésből szárma­zik a legnagyobb nyereség Tavaly 13 millió forint volt az ágazat eredménye. Továb­bi céljuk a minőség javítása, hiszen az országos követelmé­nyek is nőnek. A következő években a juhászatot fejlesz­tik. Felépítik a három da­rab, egyenként hatsz'áz férő­helyes hodályt, s akkor egy helyre telepítik az állományt. Új törzstenyészet Természetesen nem feledkez­nek meg a juhászok öltöző­jéről, mosdójáról, étkezőhe­lyéről sem. A hatodik ötéves terv időszakában szeretnék kialakítani a magyartarka szarvasmarha-állomány hús- törzstenyészetét. Amit a kocseriak a buda­pesti kiállításon bemutattak, hosszú , munka eredménye. Azon vannak, hogy ezentúl se pártoljon el tőlük a siker, s ezért nem restek mindent megtenni. Tamasi Tamás Családi mesterség Hány aké bor fér a bordókba — Kicsiny a hordócska, jó bor terem benne — dalolász- szák a soproni kékfrankost termő hegyoldalakról a. homo­ki mézesfehéret érlelő rónáig, a badacsonyi szőlőhegyektől az aszúbort őrző hegyaljai pincékig. — Jó bor terem benne, de mennyi? — kérdeztem a mi­nap egy csemői szüretelőt.. — Attól függ, hogyan mér­jük — felelte kacsintva, pil­lantásával jelezve, hogy tud­ja, amit tud. — Mert kérem — folytatta —, ha veszem azt a hordót, nem annyi fér bele rendszerint, mint amennyit az eladója mond. A kádármester is literre mérve adja a hordó­ját, de nem mindegy, mekko­ra az abroncs rajta. Hordónak igaza csak akkor van, ha hi­telesítették. Itt, Cegléden még a Nagyteleki, az tud a hordó­nak igazat adni. Ö hivatásos hordóhitelesítő. Mér és utazik Az Országos Mérésügyi Hi­vatal ceglédi mértékhitelesítő alkirendeltségét manapság már kevesebben keresik fel, mint azelőtt. Csöndesebb a porta, a tágas udvar Nagyte­leki Lászlóék szolgálati háza táján. Mióta miniszteri rende­let hatálytalanította azt a kö­telezettséget, hogy magánter­melőknek, borral és így a tá­rolással foglalkozóknak csak hitelesített hordót lehet tarta­niuk, megcsappant a forgalom. Nagyteleki Lászlót sem köny- nyű otthon érni, mert gya­korta utazik. Jókora területen kell ellenőrző, mérő szolgála­tot teljesítenie. Ám most, hogy itt van, szívesen vála­szol a kérdésekre, bemutatja helybeli birodalmát. — Azért időnként be-betér egy-egy hordótulajdonos, gon­dos gazda, régebbi hordóját I Szemlére készül a Itómaró ellenőriztetni, vagy az újab­bat hitelesíttetni. Volt itt már dolgom amolyan „ölbe kap­ható” kis hordócskával, tekin­télyes nagyhasúval is, amelyet alig lehetett a helyéből kimoz­dítani. Régebben öt-hatszáz hordót is hoztak „jelezni” (így mondjuk a hitelesítést), ebben az évben százan, ha kérték. Amikor távol vagyok itthon­ról, feleségem a helyettesítőm, a segítségem. Ö is érti a fel­adatot. Értékes berendezés A szakember elmondja: a foglalkozás családi örökség. Apjának is ez volt a szakmá­ja. A hitelesítőnek nemcsak a városban és környékén akad feladata. Oda megy, ahová hívják, s viszik. Jár pincésze­tekben: az új ászokhordót egy év után újból ellenőrző mé­résnek kell alávetni, azután tíz esztendeig nincs vele gond, ha csak javítani nem kell. Nagy bortermelő gazda­ságoknál a cement- és a fém­tartályokat először jelzik, utána öt, majd tizenöt eszten­dőre mérik ismét: hiteles-e, csalós-e? Az állami transz­porthordókat évente, dátum szerint hitelesíteni kell. Mér­leg, átfolyásmérő áll rendel­kezésére. Itt a ceglédi telep­helyen vagy 2 millió forint a mérőberendezés értéke. — Területem Cegléd, a ceg­lédi, monori, nagykátai, daba- si járás, meg a szomszédos Nagykőrös. De ha segíteni kell, akkor hívnak Budafokra vagy akár Badacsonyba. Mos­tanában sokszor kellett vidék­re járni. Télen meg? Akkor nap mint nap vonatozom: a budapesti központban kapok laboratóriumi feladatot. Most lesz épp tíz éve, hogy átvet­tem ezt, a munkakört. Munkájáról, érdekes emlé­keiről beszélgetünk. Említi: volt már dolga szinte muzeá­lis értékű, öreg hordókkal. Szépen faragott díszítésűvel és remekbe készült egyszerű­i vei. Itt, a ceglédi kirendeltsé­I gén is, amíg nagyobb volt a forgalom, különböző hordófaj­tákkal foglalkozott. Mérték köbözőhengerrel, amelyek li­terre kalibrálták: menftyi fér a hordó pocakjába? Persze, nem borból, csak tiszta vízből. A vizsgán csak az szerezhe­tett elismerést, amelyik eleve megfelelt a küllemi vizsgálat­nak, tiszta volt, nem eresz­tett. Természetesen ez alapve­tő követelmény most is, a pincészeteknél, termelőszövet­kezeteknél, gazdaságokban le­vő tárolóknál is. — A posta sok levelet hoz. Általában levelezés nyomán állítom össze úti programo­mat. A levelet a pincevezetők küldik. Nekik tudniuk kell, mikor jár le az ászokhordóik hitele. Van dolga a hordó­gyárban is — bár ott nem kell minden hordó befogadóképes­ségét pontosan megmérni. Rásütik a jelzést A ház udvarán néhány kisebb hordó áll, mérésre várva. Nagy­teleki László mutatja a drá­ga, csalhatatlan mérőműsze­reket. A kis kemencét, ame­lyet faszénnel fűtenek be, ab­ban izzítják a vasbélyegzőt — a hitelesítő billogot — rajta a címer, amelyet számjegyek fognak közre. Ez a jelzés, ki tudja hirtelenjében, hány hor­dóra került az utóbbi évti­zedben, mióta Nagy telekiék tüzesítik ezt a vasat? Eszes Katalin Népfronfgyűlés a Budai úton Október 28-án, kedden dél­után három órakor Cegléden, a Budai úti iskolában újra­választják a 8-as számú kör­zeti népfrohtbizottságot. Elő­adás hangzik el a városfej­lesztésről és a népfront mun­kájáról. Várják az ott élő emberek megjelenését. Átadás előtt az ABC-áruház Megszépült középületek Törteién Készülnek a télre, felújítják a gépparkot a KPM Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségén. Miskolczi Pál és Molnár Mátyás oldalhómarót készít elő a gépszemlére. Apáti-Tóth Sándor felvétele Az ifjúsági váróteremben Mostanában megint népes a ceglédi vasútállomás ifjúsági váróterme. A környező telepü­lésekről- a. város középiskolái­ba járó diákok itt töltik a vá­rakozás hosszú perceit. A „csöndes zugban” — az egyik távoli sarokasztalnál főként azok keresnek helyet, akik a tankönyveket lapozzák. Mások a közkedvelt társasjátékokat, vagy az itteni diák-kiskönyvtár köteteit kérik. A falon újság­tartó található, benne napila­pok, folyóiratok. A váróterem, amely fölött védnökséget a vasutas KISZ- esek vállaltak, betölti rendel­tetését. A felügyeletet az állo­más információs szolgálatának alkalmazottja látja el és egy­ben ő a könyvtáros is. Sokat változott Törtei köz­pontja az utóbbi időben. Rend­behozták az emeletes iskola- épületet: nemcsak köntöst ka­pott újat, hanem, föveget is: megreparálták a tetőt. Mellette a tanácsháza bújt új ruhába, és barátságosabb lett belül is. A tanácsterem megszépülve fogadja a családi ünnepségek­re érkezőket és október közepe ót^ központi fűtés melegíti az irodákat. Hamarosan átadják a község büszkeségét, a lakosság által oly régen kért ÁBC-áruházat, amelyet a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ építtetett. A Karai úton, az óvoda mellett autó­buszvárót helyeztek el. Szol­nokra, a Tiszamenti Vegyimű­vekbe és a házgyárba vagy hatvanan járnak dolgozni. A két vállalat közösen készítette a házikót. Társadalmi munkában épí­tettek járdát a Petőfi úton, egy szakaszt felújítottak a Temető utcában is. A Kossuth Lajos úton — a meglevő mellett — hozzáfogott egy ötven szemé­lyes óvoda építéséhez a kocséri Petőfi Tsz építőbrigádja. Jövő­re már' fogadhatja a gyereke­ket. Még a művelődési ház ta­tarozása szerepel az idei ter­vekben, A tetőn átrakiák a nalát, megerősítik az öltözők falait, később a homlokzati rész csinosításával folytatódik a munka. A községet gazdagítja a nyáron elkészült új Gerje- híd, amit a tsz és a tanács kö­zös költségén készítettek. Tanácskozást tart október 28-án, kedden a városi párt­székházban a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság ceglédi városi szervezete. Két érdeklődésre számot tar­tó témakör megvitatását tűz­ték napirendre. Vincze János, a városi ta­nács elnökhelyettese ismerte­ti Cegléd hosszú távú keres­kedelemfejlesztési koncepció­ját, majd az ezt követő fóru­mon a kereskedelmi vállalatok vezetői nyilatkozhatnak, érte­kezhetnek a kereskedelemfej­lesztési elképzelésekről, ame­lyek a városfejlesztés szerves részét alkotják. A tudományos tanácskozás délután 14 órakor kezdődik. Kedden este Ázsiai útiképek Lassan véget ér a múzeumi hónap. Gazdag eseményso­rát a ceglédi Kossuth Mú­zeumban színes vetítettképes előadás zárja. A közönség­nek Kaczur Pál mutatja be Közép-ázsiai képek című so­rozatát október 28-án, este 18 órai kezdettel. A messzi vidékeket járva, lévén gyakori utazó, soha­sem tér vissza üres kézzel: útitársa a fényképezőgépe, magával hoz seregnyi film­szalagra rögzített epizódot, lát­ványt. Mostani bemutatójának külön érdekessége az a jel­legzetes zeneanyag, amely a képsorokat kíséri. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. H4- lás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen feleségem, drága édesanyánk, ID. SKULTÉTI JÓZSEFNÉ temetésén megjelentek vagy részvétüket bár­milyen formában kifejezték. ID, SKULTÉTI JÓZSEF és gyermekei. Törtei. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom