Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-22 / 248. szám

1980. OKTOBER 22., SZERDA av Heti jogi tanácsok Örökbefogadó gyermekágyi segélye ® Kisajátítási ügyben mikor illetékes a bíróság?»Közös tulajdonú lakás lehet-e az egyik házastársé? O Megillcti-e az örökbefo­gadó anyát a terhességi-gyer­mekágyi segély'.’ Olvasónk munkahelyén be­jelentette, hogy néhány na­pos csecsemőt örökbe fogadott. Mivel az örökbefogadást meg­előzően két év alatt 270 napi biztosítási idővel rendelkezik, kérte, hogy adják ki részére a gyermekágyi segélyt és az anyasági segélyt. Az anyasági segély iránti kérelmét elutasí­tották, a másik ügyben még nem döntöttek. Olvasónk kérdezi, megille­tik-e őt a fent említett já­randóságok, mivel őt úgy tá­jékoztatták, hogy a vér sze­rinti anya munkaviszony hiá­nyában nem kapott sem anyasági segélyt, sem terhes­ségi-gyermekágyi segélyt Olvasónknak részben ked­vező, részben kedvezőtlen vá­laszt adhatunk. Az anyasági segély olvasón­kat valóban nem illeti meg, mivel ez a társadalombiztosí­tási juttatás a szülés tényéhez kapcsolódik. Akkor sem jár, jia a vér szerinti anya — mint a jelen esetben — ilyen el­látásban nem részesült. A ter­hességi-gyermekágyi segély azonban az örökbefogadó nőt megilleti, mégpedig a gondo- zásbavétel napjától a szü­lési szabadság még hátralevő részére. A szülést megelőző időre járó négyheti szülési szabadság azonban olvasónk­nak nem jár, mivel azt ki­adottnak kell tekinteni, még akkor is, ha a vér szerinti anya azt nem vette igénybe. A szülési szabadság — amely időre olvasónk igényt tarthat a terhességi-gyermekágyi se­gélyre — 112 nap. Annyi nap­pal kevesebb időre illeti meg azonban az ellátás, ahány napos volt a csecsemő, ami­kor örökbe fogadta. Ha pél­dául 6 napos volt a gyerek, akkor olvasónkat (112—6) 106 nap szülési szabadság illeti meg. A terhességi-gyermek­ágyi segély összege olvasónk napi átlagkeresetének 100 szá­zaléka. q A kisajátítási kártalanítás összegének sérelmezése esetén tehet-e bírósághoz fordulni? Olvasónk sérelmezte, hogy ingatlanát kisajátították, és a kártalanítás összegét rendkívül alacsonyan állapították meg. Arra a kérdésére, hogy a kár­talanítás miatt és az összeg- szerűség miatt fordulhat-e bí­rósághoz, a következő választ adjuk: A kisajátítás jogcíme, ténye, illetve más módja ellen, ha az ügyben elsőfokú államigaz­gatási határozat van, akkor felsőbb államigazgatási szerv­hez fordulhat kifogással. Pénzügyi kérdésben, ha keveselli a kártalanítás ösz- szegét, az államigazgatási ha­tározat jogerőre emelkedésé­től számított 30 napon belül lehet bírósághoz fordulni. Olvasónk azt mondja, ezt a határidőt elkéste, de remél­jük, ezen még segíthet. Ugyan­is az említett határidő el­MOZIMŰSOR OKTÓBER 23-TÓL 29-IG ABONY 23—26: Folytassa, cowboy! 27—23: A kofa és a költő BUDAuRh 23—26: Indiánkaland O mariéban* 27—28: A szentév CEGLED 23—2S: A kofa és a költő (du.) Circus maximus (este) 27—29: Norma Rae CEGLED, Mese 23—23: A csodatévő palatábla CEGLED, Művész 23—29: Krisztus megállt Ebolinál* DABAS 23—24: Glória 25—26: Csárdáskirálynő 27—23: Ki öli meg Európa nagy konyhai önökéit?* DUNAHakASZTI 23—24: Detektív két tűz között* 25—26: Mondd, hogy mindent mcgteszel értem* 26: A tizedes meg a többiek (4 órakor) 27—23: A tajga császárának végnapjai DUNAKESZI, Vörös Csillag 23—26: Negyedik fázis* 25—26: A két aranyásó (du.) 27—23: Mond, hogy mindent megteszel értem* DUNAKESZI, József Attila 23: Félénk vagyok, de hódítani akarok 26: Negyedik fázis* 27: Mondd, hogy mindent megteszcl értem* 29: Kaszkadőrök ÉRD 23—24 és 26: Luxusbordély Párizsban** 27—28: Indiánkaland Ontarióban* FÓT 23—24: Egy másik férfi és egy másik nő I—II. 25—26: A bumfordi 27—23: Bosszúvágy** GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 23: A sah fiai I—n. 28: Folytassa, Kleó!* 27: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?** 28: Lúdas Matyi GÖDÖLLŐ 23—26: Mégis meglátod az eget (du.) Picasso kalandjai* (este) 27—28: Elve vagy halva (du.) 27—29: Naplemente délben* (este) GYAL 23— 21: A katona és az elefánt 25—2G: Világvége közös ágyunkban* 27—28: Nem fái a feje a harkálynak MONOR 24— 2C: Ki beszél itt szerelemről?* 25— 2G: Anacsok (du.) 27—28: Hószakadás (du.) 27—23: Folytassa, cowboy! NAGYKATA 23—26: A biztosan ölő sárkány Lady** 27—28: Hajadon feleség NAGYKOROS, Arany János 23—26: Norma Rae 27—29: Circus maximus NAGYKOROS, Stúdiómozi 23—29: ítélet (4 órakor) 23—26: Egy szerelem (6 órakor) Milyen szép a meggyilkolt halála* (8 órakor) 27—29: Az alvilág professzora (6 órakor) Szeress engem, Billy (8 órakor) NAGYKŐRÖS, Toldi 25: Norma Rae 29: Circus maximus PILISVÖRÖSVÁR 23—24: A Csendes-óceán kalózai 25—26: Az áldozat* 27—28: A szabadság fantomja** POMÁZ 23—24: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 25—26: Mágnás Miska 27—28: Egy furcsa asszony I—H. RÁCKEVE 23—21: A szentév 25—26: Túl a félelmen*** 26: Vigyázat, rozmárok (du.) 27—28: Katonazene* SZIGETSZENTMIXLÓS 23—24: A dervis lerombolja Párizst Mennyire szerettük egymás:* (este) 25—26: A szentév 27—28: A delfin napja (du.) Az ördög menyasszonya (este) SZENTENDRE 23—26: Mentolos Ital (du.) Naplemente délben* (este) 27—23: Mégis meglátod az eget (du.) Picasso kalandjai (este) TAPIŐSZELE 23—24: Férfiak póráz nélkül** 25—26: Hajadon feleség 27—28: A biztosan ölő sárkány Lady** VÁC, Kultúr 23—26: Mondd, hogy mindent megteszel értem* 27—29: A két aranyásó (du.) Sabine* (este) VÁC, Madách Imre Művelődési Központ 24: Sógorok és sógornők** 25: Az ártatlan** VECSÉS 21—26: Sabine* 25—26: Élve vagy halva (du.) 27—23: Evezz egyedül! (du.) 27—29: Kabaré* (este) • Csak 14 éven felülieknek. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. mulasztása esetén, igazolási kérelemmel élhet. Ezt a kere­setlevéllel együtt előterjeszt­heti, és abban valószínűsíteni kell, hogy a határidőt önhibá­ján kívül mulasztotta el. q A közös tulajdonban le­vő lakás kizárólagos haszná­latára mikor lehet feljogosíta­ni az egyik házastársat? Olvasónk írja, hogy házas­ságát jogerősen felbontották, a gyermeket az anyánál helyez­ték el, és az apát kötelezték a lakás elhagyására. Az apa írt hozzánk levelet, mert nem tud belenyugodni abba, hogy mint félház-tulajdonos, el kell onnan költöznie. Nem ritka, hogy a tulajdo­nostárs is menni kényszerül a saját házból, amely a házas­társi vagyonközösségbe tarto­zik. Ügy hisszük, nem szük­séges különösebb indokolás, vagy magyarázat, ha a férj részeges, brutális, tettlegesen bántalmazza feleségét, és a gyermekekhez sem apaként közeledik, hogy akkor nem le­het helye a közös házban, még akkor sem, ha bármi­lyen tulajdoni hányad illeti is meg őt. Az asszony, akinek a munkahelyén éppúgy helyt kell állnia, mint otthon a gye­rekek mellett, joggal elvárhat­ja, hogy a fejbontott házassá­ga után nyugalomban éljen és nevelje gyermekeit, és ne kell­jen eltűrnie a volt férj zak­latásait. Nincs adatunk arra, hogy milyen okból szakadt meg a házasság, az életközösség, és váltak el a felek. Éppen ezért nincs okunk, de jogunk sem, hogy olvasónkról ilyet felté­telezzünk, ezért anélkül, hogy egyik vagy másik fél irányá­ban leköteleznénk magunkat, isjnertetjük a Legfelsőbb Bí­róságnak egy hasonló ügyben kifejtett álláspontját, A közös tulajdonban levő lakás kizárólagos használatá­ra családvédelmi érdekből az egyik házastársat akkor lehet feljogosítani, ha a lakás ter­jedelme vagy beosztása miatt, esetleg a felek közt fennálló rossZ viszony vagy más okok következtében, az megosztva nem használható. Ha a műszaki megosztás feltételei valóban fennállnak, és az épület belső átalakítás­sal, külön kapubejáratot is nyújtó teljes elkülönítést ered­ményez, a súrlódási lehetősé­geket kizárja, és ha a műsza­ki megoldást a volt férj sa­ját költségén, megállapított határidőn belül vállalja, ak­kor a tulajdonosi érdekek megfelelően érvényesülnek, és a családvédelmi szempontok sem szenvednek sérelmet. Amennyiben olvasónk úgy látja, hogy az állásfoglalásban foglaltak az önök esetében is alkalmazásra kerülhet, adjon be kérelmet törvényességi óvás benyújtására a Legfelsőbb Bí­rósághoz. Dr. M. J. >4 képviselő kezdeményezésére Soron kívül megvizsgálják, intézkednek A képviselők tevékenységé­nek eredményes ellátásához elengedhetetlenül szükséges, hogy az államigazgatási szer­vek támogassák a képviselő­ket tevékenységükben, meg­adják részükre a szükséges felvilágosításokat és segítsék őket választóik megbízásának teljesítésében. Ehhez jogsza­bályi fundamentumot is alko­tott a Minisztertanács, amikor 1972-ben hozott határozatá­ban előírta a képviselők és az államigazgatási szervek együttműködési kötelezettsé­gét. A köz érdekében E tételes szabályokról min­denekelőtt — és mindenkinek — illik tudni, hogy: az or­szággyűlési képviselő hivatá­sát gyakorolja, amikor a vá­lasztók közérdekű ügyeiben az államigazgatási szerveknél eljár, illetőleg amikor e szer­vektől tájékoztatást kér. A képviselő azzal a tevékeny­ségével, hogy felhivja az ille­tékes szervek figyelmét a tör­vénysértő vagy bürokratikus intézkedésekre, elősegíti az államigazgatási szervek mun­kájának megjavítását és a szocialista törvényesség érvé­nyesülését. A képviselő, amikor közér­dekű ügyekben eljár az ál­lamigazgatási szerveknél, ar­ról tájékozódik, hogy a jog­szabályoknak és az azokban foglalt célkitűzéseknek meg­felelően jártak-e el, illetőleg, ha az ügyet mérlegelési jog­körben kellett eldönteni, a szocialista humanizmus köve­telményeinek megfelelően, a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek összeegyezte­tését szem előtt tartva fog­lalkoztak-e az üggyel. Nem tagadható meg Az államigazgatási szerv — ha képviselő fordul hozzá va­lamilyen ügyben — nem ta­gadhatja meg az üggyel való foglalkozást. Ha az ügyben a panaszeljárást is lefolytatták, és az államigazgatási eljárás­ról szóló (1957. évi IV. számú} törvény az eljáró szerv veze­tőjének lehetővé teszi, hogy a fél által benyújtott panaszt újabb vizsgálat nélkül eluta­sítsa, a képviselő fellépése esetén az államigazgatási szerv — mielőtt e jogával él­ne — köteles az eljárás során keletkezett iratokba a képvi­selőnek betekintést biztosíta­ni, és részére felvilágosítást adni az eljárásról, a hatósági intézkedés indokairól. Ha a képviselő a felvilágosítást nem tartja kielégítőnek, , s ezért az ügy megvizsgálását kéri, az államigazgatási szerv ezt nem tagadhatja meg. Kö­teles egyúttal biztosítani, hogy a panasz elintézésében ne vegyenek részt olyan sze­mélyek, akik az ügy első vagy másodfokú eldöntésében részt vettek. Nyolc napon be'ül A képviselő által — e mi­nőségében — tett bejelentés és javaslat tárgyában lehető­leg soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül a hatályos jog­szabályok keretei között kell intézkedni. Az ügyet csak ak­kor lehet elintézettnek tekin­teni, ha abban érdemi intéz­kedés történt. Az érdemi in­tézkedés lehet a bejelentés­nek (javaslatnak) helyt adó döntés, vagy annak megálla­pítása, hogy a bejelentés nem helytálló, illetőleg a javaslat megvalósítására nincs lehető­ség. Ha a képviselő az ügy­ben illetékes szervhez fordult, a szükséges intézkedést ez a szerv teszi meg. Ha az ügy megvizsgálása, illetőleg érde­mi elintézése az illető szerv felügyelete alatt álló szerv hatáskörébe tartozik, az ügyet oda kell áttenni és az elinté­zést ellenőrizni kell. Ha az intézkedés más államigazga­tási szerv hatáskörébe tarto­zik, ahhoz kell az ügyet meg­küldeni, s erről a képviselőt értesíteni kell. Az ügyben az érdemi intézkedést tett szerv vezetője köteles erről a kép­viselőt haladéktalanul értesí­teni. Nyilvánosság előtt A képviselőt az ügyben il­letékes államigazgatási szerv vezetője (vagy helyettese) — a tanács hatáskörébe tartozó ügyben az illetékes tanács el­nöke, vagy a végrehajtó bi­zottság titkára — személyesen és soron kívül köteles fogad­ni. Ha az alsófqkú hatóság a bejelentésnek nem adott helyt, illetőleg a javaslatot nem tudta megvalósítaná, a hatóság vezetőjének erről fe­lettes szervét tájékoztatni kell, Ha képviselő — olyan ügy­ben, amelynek rendezése a tanács hatáskörébe tartozik — a tanácsüléshez fordul, a ta­nács végrehajtó bizottsága dönt abban a kérdésben, hogy azt a tanácsülés elé kell-e terjeszteni. Az eljárásra eb­ben az esetben is az előző rendelkezéseket kell alkal­mazni; a képviselőnek a vá­laszt a tanácsenök adja meg. Ha a képviselő megállapí­tása szerint valamely kérdés­ben a lakosság szélesebb kö­rét érintő jogszabály a lakos­ság előtt nem kellően ismert, javaslatára az illetékes mi­niszter (országos hatáskörű szerv vezetője) — szükség szerint a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala elnöké­nek közreműködésével — gondoskodik arról, hogy a la­kosság a sajtó útján, külön kiadványban vagy más meg­felelő úton tájékoztatást kap­jon. Dr. Tóth Ferenc A költségvetési üzemekben Korszerűsödő gazdálkodási rend A pénzügyminiszter rendele­té értelmében korszerűsítik a költségvetési szervek gazdálko­dási rendjét Mint a Pénzügyminiszté­riumban elmondták, a több mint tíz év óta érvényben lé­vő gazdálkodási rendszer ma már nem mindenben felel meg a követelményeknek'. Az élotszínvonal-politikai, az inf­rastrukturális és egyéb hosz- szabb távra szóló elgondolások éves részfeladatai a költség- vetési szervek előirányzatai­ban nem eléggé érvényesül­nek. A beruházási és a műkö­dési kiadások tervezése között sincs kellő összhang. A kü­lönböző területeken egymás­tól eltérő gyakorlat alakult ki a tervezésben, a pénzellátás­ban, az érdekeltségben, nehéz ezek áttekintése. A merev gazdálkodási rend fékezi a költségvetési szervek kezde­ményezőkészségét. A költség- vetés jövedelmeinek korlátái Tíz nap rendeletéiből A motorbenzin és motorolaj előleg utalványozásának és el­számolásának rendjéről a Pénzügyi Közlöny 17. számá­ban jelent meg a 323/1980. PM VI. sz. közlemény. Ugyanitt jelent meg az ezekkel kapcso­latos számviteli közlemény a könyvviteli elszámolásokról. Az állami költségvetési szer­vek gazdálkodásáról kiadott 19/1980. (IX. 27.) PM számú rendeletet a Tanácsok Közlö­nye 36. száma tartalmazza. (Rövid ismertetőt fentebb ol­vashatunk.) Nemzetközi Kulturális Inté­zet létesítéséről a 107/1980. (M. K. 20.) MM sz. utasítás intéz­kedik. (Művelődési Közlöny 20. száma.) A jelentős építöanyagipari és építőipari ipartörténeti em­lékek védelméről ugyanitt je­lent meg a 13/1980. ÉVM szá­mú utasítás is. A közületi szervek gépjár­műveiről a korábbi rendeletek módosítását és kiegészítését a 19/1980. (X. 13.) KPM rende­let szabályozza. (Magyar Köz­löny 75. száma.) Az önkéntes többletmunká­ból származó keresetnek a munkajogi átlagkereset számí­tásnál való figyelembevételé­ről a Munkaügyi Közlöny 12. számában jelent meg fontos munkaügyi közlemény. is sürgetik a közpénzek cél­szerű felhasználását, az intéz­mények munkájának javítását. Középtávra terveznek Az új szabályozás hatáso­sabbá teszi a központi irányí­tást, s egyben tovább növeli a gazdálkodó szervek önálló­ságát, bővítve a rugalmasabb cselekvés feltételeit. Megszű­nik az eddigi felemás hely­zet, hogy-amíg a tanácsok ké­szítették a középtávú tervet, a többi költségvetési intézmény csak éves tervek alapján dol­gozott, így az utóbbiaknál az előrelátás, a perspektivikus pénzgazdálkodás nem volt mindig kielégítő. A jövőben a felügyeleti szervek elkészí­tik a területükhöz tartozó költségvetési intézmények együttes középtávú tervét, s kijelölik azokat az intézmé­nyeket, amelyek önálló tervet dolgoznak ki. Ezzel lehetővé válik, hogy az évente ismét­lődő pénzbeli alapelőirányza­tok folyamatosan rendelke­zésre álljanak. Azokat más célra nem használhatják fel. Ha pedig valamely feladat megszűnik, vagy azt nem vég­zik el, a hozzá kapcsolódó lét­szám és pénz sem illeti meg az intézményt. Csak alapelvék Az új rendelkezések erőtel­jesen ösztönzik az intézmé­nyeket meglévő berendezéseik megóvására, karbantartására: az ilyen célra szolgáló pénzt többé nem lehet más célra, például új beruházásra fel­használni. Általában a pénz­felhasználás megtervezésének, felosztásának és elköltésének eddigi formális nyilvántartási rendje megváltozik, helyébe a költségelszámolás lép, amely érdekeltté teszi az intézmé­nyeket, hogy egy-egy részterü­leten jobban gazdálkodjanak, feltárják a lehetséges tartalé­kokat. A költségvetési szer­veknek egy részét nyereség elérésében .is érdekeltté te­szik. Jelenleg túlzottan diffe­renciáltak az ilyen jövedelem- szerzés feltételei, indokolatlan különbséget tesznek a régi jogszabályok a költségvetési szervek egyes típusai, vala­mint a költségvetési szervek és azok vállalatai között. Az új rendelet csupán néhány fő alapelvet és mértéket határoz meg. A gazdálkodó vállalatok ed­digi gyakorlatához hasonlóan a jövőben a költségvetési in­tézményeket is törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Ezzel az intézményi hálózat átte­kinthetőbbé válik, s mód nyí­lik arra, hogy a szakmailag vagy a gazdálkodás szempont­jából hasonló intézménycso­portokat alakítsanak ki, s ezeknek működését egységesen szabályozzák. így elkerülhető lesz, hogy a szakmailag ön­álló kisintézményekre ugyan­olyan szabályok legyenek ér­vényesek, mint a nagylétszá­mú, sok állóeszközzel működő szervezetekre. Januáriól folyamatosan A rendelet intézkedéseit ja­nuár 1-től folyamatosan veze­tik be. A korszerűsített költ­ségvetési gazdálkodás megis­mertetésére a Pénzügyminisz­térium konzultációs lehetősé­get teremt és továbbképzést szervez a tanácsok, intézmé­nyek vezető szakemberei szá­mára. Ezen kívül a költségve­tési szervek rendelkezésére bo­csátják a gazdálkodási előírá­sokat értelmező útmutatót is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom