Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

1980. OKTOBER 18., SZOMBAT TVfíd ítfJ Erdei Ferenc születésének 70. évfordulóján A tudós politikus emlékezete A tanyabokrok, a falusi ur­banizáció, a mezővárosi kor­szerű életmód tucíösa Erdei Ferenc, aki a Nemzeti Pa­rasztpárt egyik alapítója volt, majd többször miniszter, ké­sőbb a Minisztertanács elnök- helyettese, az Agrárgazdasági Kutató Intézet vezetője, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke, végül a Hazafias Népfront főtitkára volt. Kilenc évvel ezelőtt bekövetkezett ha­lálakor még akár két aktív évtized állhatott volna rendel­kezésére. Most lenne 70 éves. A hőn szeretett vendég Nem vallja szűkkeblű lo­kálpatriotizmussal magáénak Nagykörös városa, hiszen Er­dei Ferenc munkásságával az egész országot szolgálta- Még­is okkal, joggal tisztelgett teg­nap emlékülést rendezve a vá­ros, a tudós politikus születé­sének évfordulóján. A 30-ae évek második felében szüle­tett szociológiai műveiben tu­dományosan elemzett példák alapján gyakran hivatkozott Pest megye legdélibb városá­ra. Aztán szívós levéltári munka alapján írta meg a Nagykőrös; később pedig a Hej Nagykőrös, híres város című tanulmányait. Szerette a várost is, haláláig hőn szere­tett vendége volt a városnak társadalomtudósként és ma­gánemberként egyaránt. Történészek, irodalomtörté­nészek és helytörténeti kuta­tók részvételével tegnap, tar­tották az Erdei Ferenc emlék­ülést a helyi konzervgyár ta­nácstermében. A jelentős tudományos ese­ményt a . városi tanács, az Arapy. János. Múzeum j és a TIT 'Pest megyei szervezete rendezte. Ott volt dr■ Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, a Magyar Tudományos Akadé­mia afirártörténeti bizottságá­nak elnöke. S. Hegedűs Lász­ló, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára. Tóth Albert, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának osztályve­zetője, valamint Bihari József, a megyei múzeumok igazgató­ja. A vendégeket Kocsis János­áé, Nagykőrös tanácsának el­nöke köszöntötte, majd beve­zető előadást tartott Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára: Erdei Ferenc, a tudós (politikus címmel­A társadalomkutató Ezt követően dr. Szabó László, a szolnoki Damjanich Múzeum tudományos főmun­katársa beszélt Erdei Ferenc társadalomkutató tevékenysé­géről. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy munkásságában elsősorban a parasztság átme­neti létformát élő rétege érde­kelte, s ezeknek az emberek sorsán kívánt segíteni. A kö­vetkező előadó dr. Szilágyi Miklós, a Tolna megyei mú­zeumok főigazgatója Erdei Fe­renc parasztságkoncepcióját fejtette ki. Elemezve a külön­böző rétegek mikrostrukturá­ját, s azokat a tényezőket, amelyeknek hatására létrejön a parasztság egységes arculata. A tudományos emlékülés záró részében a Tanulmá­nyok Nagykőrös történetéből és néprajzából című tanul­mánykötetről tartottak meg­beszélést- A vitában felszólalt dr. Barabás Jenő egyetemi docens, az Eötvös Lóránt Tu­domány Egyetem tanszékveze­tője, dr. Lakatos János, a Pest megyei Levéltár váci osztá­lyának vezetője és dr. Űjváry Zoltán egyetemi tanár, a Kos­suth Lajos Tudomány Egyetem tanszékvezetője. A kegyelet világai A tanácskozás résztvevői megkoszorúzták a Ceglédi úti korszerű lakótelep előtt Erdei Ferenc mellszobrát. Az ese­ményen jelen volt Dezső Káz- mérné, Nagykőrös egykori pol­gármesterének özvegye. Az idős asszony jelenleg is köz­vetlen kapcsolatban áll az Er­dei családdal és számos em­léket őriz a tudós politikus nagykőrösi tartózkodásáról­Időszerű tennivalók A szocialista országok hír-, sajtó- és fotóügynökségsi vezetőinek tanácskozása Balatonaligán október 14. és 16.' között a szocialista orszá­gok hír-, sajtó- és fotóügynök­ségeinek vezetői értekezletet tartottak. A küldöttségek Bul­gária, Csehszlovákia, Kam­bodzsa, Kuba, Laosz, Lengyel- ország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió, Vietnam és Ma­gyarország 17 hír-, sajtó- és fotóügynökségét képviselték. A tanácskozáson részt vett Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke. Az értekezleten áttekintet­ték az egy évvel ezelőtt Var­sóban tartott vezérigazgatói konferencia óta végzett mun­kát és az együttműködés eredményeit. A testvérpártok központi bizottságai iránymu­tatásainak alapján egyeztették a szocialista hír-, sajtó- és fo­tóügynökségek időszerű fel­adatait az ideológiai harcban. A tanácskozás résztvevői az UNESCO BelgAdban ülésező XXI. közgyűléséhez küldött le­velükben biztosították a vi­Siakszervezeti számvetés Előtérben a seres tennivalók Megkezdődött az építők XXXIII. kongresszusa Csaknem 420 ezer szervezett dolgozó képviseletében 424 vá­lasztott küldött és több mint 100 vendég vesz. részt az Épí­tő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók XXXIII. kongrasz- szusán, amely pénteken kezd­te meg munkáját Budapes­ten, a :»4ajcsg$rvezet Dózsa György' úti Székhazában. A ta­nácskozáson ott volt Bruttó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, Virizlay Gyula, a SZOT titkára és Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. A vásárlók szolgálata Belkereskedelmi tájékoztató a boltok üzemeltetésének új formáiról A kiskereskedelmi és ven­déglátó üzletek működéséről szóló minisztertanácsi rende­let végrehajtására kiadott mi­niszteri jogszabály — amely a Magyar Közlöny szeptember 30-i számában részletes eliga­zítást ad az érdeklődőknek — megteremtette az alapot az új üzemeltetési formák bevezeté­séhez. A rendelet egyes kér­déseiről tartottak pénteken tájékoztató megbeszélést a Belkereskedelmi Minisztérium­ban. Elmondották, hogy az új szabályozásnak megfelelően, a kiskereskedelmi hálózat öt üzemeltetési formában működik. A szoros elszámolás megma­rad elsősorban a nagy üzle­tekben, az áruházakban. Ugyancsak, marad a szabad- kasszás rendszer, főleg vidé­ken a szövetkezeti kereskedel­mi bolthálózatban, s ott, ahol az új formákra nem találnak vállalkozót, a vendéglátásban viszont 1982 végén megszűnik. A legújabb forma, a szerződé­ses rendszer január 1-től al­kalmazható. S bár kétszer is szabályozták, mégis újnak szá­mít a némileg módosított bér­leti rendszer is, hiszen a bolti Kiskereskedelem nem nagyon élt vele, alig több mint száz üzletet adtak bérbe, a vendég­látás kialakítására pedig ko­rábban nem volt lehetőség. Az ötödik forma a magánke­reskedelem, amelynek további fejlődésével számolnak. Áz új üzemeltetési formák bevezetését, a régiek tovább­fejlesztését az indokolta, hogy az üzletek 90 százalékában tíz vagy ennél kevesebb dolgozót foglalkoztatnak, mindössze két­ezerre tehető a kereskedelmi nagyüzemek száma.' Egy részük szoros elszámolásban, többsé­gű1: pedig szabadhass Zás rend­szerben üzemel. Ezek a for­mák azonban már nem mindenben felelnek meg a mai követelmé­nyeknek. A szerződéses és a bérleti rendszer legfőbb célja, hogy az üzletvezetők nagyobb ön­állósága, érdekeltsége útján is biztosítsa a lakosság szolgála­tát, jobb ellátását. Jelenleg a boltok vezetőinek keresete kö­zött legfeljebb 300—400 forint volt a különbség, a jövőben az üzletvezető teljes jövedelme a bolt eredményességétől függ. A rendelkezéstől azt is vár­ják, hogy ismét megnyílnak a bezárt boltok, gyorsabb, fi­gyelmesebb; udvariasabb lesz a kiszolgálás, gazdaságosabbá válik a kereskedelmi munka, s csökken a vállalati admi­nisztráció. A rendelkezés szerint a bér­leti rendszer új feltételei már szeptem­ber 30-tól érvényesek, a létszámhiány miatt bezárt boltok tehát akár azonnal bér­be adhatók. A minisztérium tíz állami vállalatot és hét szövetkezetét jelölt ki arra, hogy gyorsított ütemben te­remtsék meg a feltételeket, s januárban már működhesse­nek az első szerződéses üzle­tek. A rendelkezés szerint a bérleti és a szerződéses üzle­teket — s a velük kapcsolatos feltételeket — nyilvánosan hirdetik meg, s odaítélésük­ről is közjegyző jelenlétében, ugyancsak nyilvános verseny- tárgyaláson döntenek. A szakszervezet központi ve­zetőségének a legutóbbi kong­resszusa óta végzett munkája eredményeiről és tapasztala­tairól előterjesztett írásos je­lentéséhez Gyöngyösi István főtitkár fűzött szóbeli kiegé­szítést, amelyben elsősorban a tennivalókat elemezte. Hang­súlyozta, hogy az ország építési igényeiben bekövetkezett struk­turális változások rugalmasabb alkalmazkodást követelnek az építőktől, s ugyanakkor szigo­rúbb gazdasági és minőségi követelményeknek kell eleget tenniük. Fontos tehát. hogy a szakszervezeti munka is jobban igazodjon a változá­sokhoz. Egyebek között a vál­tozó munkák szerint fejlesszék a szakmai továbbképzést, hogy saját szakmájukon túl, más rokonszakmákat s elsajátítsa­nak a dolgozók- Ezt a törek­vést már jó néhány brigád ér­vényesíti, de az a cél, hogy a dolgozók nagy része minél előbb többszakmás munkássá váljon, s ez a többlet kifeje­zésre jusson keresetében is. A szakszervezeti testületek, aktivisták nyújtsanak segítsé­get az építési feladatok miatt szükséges munkaerő-átcsopor­tosításhoz, a mozgékonyabb építőszervezetek létrehozásá­hoz, de n,e tegyenek engedmé­nyeket a munkahelyi, az elhe­lyezési, az ellátási és a szociá­lis körülmények kialakításá­ban. Éppen ezért a központi vezetőség szükségesnek tartja, hogy Budapesten újabb mun­kásszállókat kapjanak az épí­tők és korszerűsítsék az el­avult, régi szálláshelyeket is, amelyhez kéri a SZOT támo­gatását. Központi segítségre számítanak az üzemi étkezte­tés gondjainak megoldásában is. i A tanácskozás ezután meg­kezdte a vitát az írásos jelen­tés, a szóbeli kiegészítés és a határozati javaslat felett. A kongresszus ma folytatja munkáját. lágszervezetet, hogy egyetér- tőleg támogatják az előző köz­gyűlésen elfogadott nyilatko­zatot, amely szerint a tájé­koztató szerveknek hozzá kell járulniuk a béke és a nem­zetközi megértés erősítéséhez, a fajgyűlölet, a faji megkü­lönböztetés és a háborús uszí­tás elleni küzdelemhez. A szocialista országok hír-, sajfó- és fotóügynökségei kül- döttségeiViek vezetőit pénteken fogadta Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. ★ Az MTI megújította együtt­működési szerződését a TASZSZ-szal, az APN-nel és a lengyel Interpresszel, illetve együttműködési szerződést kö­tött a bolgár Sofiapresszel. Béketanács A közelmúltban Szófiában megrendezett Népek világpar­lamentje a békéért, nemzet­közi fórum tapasztalatait, s a bolgár fővárosban elfogadott határozatokból adódó hazai mozgalmi teendőket vitatta meg pénteki együttes ülésén az Országos Béketanács el­nöksége és a Béke-világpar- lament magyar nemzeti elő­készítő bizottsága. A tanácskozáson — ame­lyet Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának és a magyar előké­szítő bizottságnak elnöke ve­zetett — részt vett és felszó­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a népfront főtitkára. A Béke-világparlament mun­kájáról Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke, a Béke-világ- tanács elnökségi tagja szá­molt be. A következő hetek, hóna­pok feladatait Kovács Béla, az OBT főtitkára, a népfront tit­kára ismertette. Magyar Távirati Iroda Centenáriumi ünnepség A kormány nevében Aczéi György mondott köszöntőt A- Magyar Távirati Iroda megalapításának 100. évfor­dulója alkalmából pénteken centenáriumi ünnepséget tar­tottak Budapesten, a magyar néphadsereg művelődési há­zában. Az eseményen megje­lent állami, társadalmi, poli­tikai személyiségek sorában ott volt és az elnökségben foglalt helyet Aczéi György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. Részt vettek az ünnep­ségen az Európai Hírügynök­ségek Szövetségének (AL­LIANCE) és a Nemzetközi Sajtó- és Távközlési Tanács­nak (IPTC) veíetői, továbbá 34 hír-, sajtó- és fotóügynök­ség vezető képviselői. Jelen voltak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének veze­tői, a hazai újságírás vezető munkatársai. Lakatos Ernő, az MTI ve­zérigazgatója köszöntött» a megjelenteket. Aczéi György a kormány nevében üdvözölte a százesz­tendős Magyar Távirati Iro­dát, amelynek munkatársai három emberöltő óta azon munkálkodnak, hogy a ma­gyar közvélemény megtudja: mi történik az országban és a világban. Különösen az Nyugdéiasműssak Kerepesfarcsán Tonnákban mérhető többletek Jobb munkaszervezés a fésűs fonóban A Hazai Fésűsfonó kerepes- tar'csai gyára az 1—3. negyed­évben nemcsak eleget tett tervfeladatainak, hanem túl is szárnyalta. Pedig a Pest környéki üzemekhez, gyárak­hoz hasonlóan náluk is gon­dot okoz a munkások számá­nak csökkenése. Akkor is, ha feladataik évről évre, nagy­ságrendjét nézve, azonosak. A fésülőüzem az 1—III. negyed­évben tervét 110,1 százalékra, a gyűrűsfonoda 102-re, míg a festőüzem 101,7-re teljesítette. A százalékok lényegesen töb­bet mondanak akkor, ha meny- nyiségben, tonnákban fejeződ­nek ki. A fésülőüzemben az emlí­tett túlteljesítés 90,2 ton­nával. a fonodában 23.3- del több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A fésülőüzem 90,2 tonnás többlettermelésénél érdemes megállni. Még akkor is, ha számításba vesszük, hogy a kerepestarcsai gyárban van az ország legnagyobb gyapjú­fésülő je. Az általuk mutatott teljesítmény, az elért ered­mény azt jelzi már most: az idén. éves szinten 80 tonná­val többet termelnek, mint amit 1980-as termelési ter­vük tartalmaz. Népgazdasági szempontból is fontos tény ez, mert a gyár a saját fel- használására fésült szalag­mennyiségén túl, más gyapjú­ipari üzemeknek is vállal bér­munkát. A kapacitásra, az ál­taluk adott többletre szükség van, hiszen egyes vállalatok részben nyugati országokkal végeztetik ezt a műveletet. A 'mennyiség, a .többletter­melés mellett azonban a mi­nőség sem hanyagolható el. Az 1—3. negyedévben az első­osztályú fonalak részaránya 97—98 százalék volt Kerepes- tárcsán. Tehát a fésülőüzem a nagyobb mennyiség mellett megfelelő minőséget adott. Példa erre, hogy * az Újpesti Szövőgyár elis­merően nyilatkozott több­ször is az általuk fésült szalag minőségéről. Csökkenő létszám, munka­erő-gondok — felvetődik a kérdés, hogyan sikerült az eredményeket ilyen körülmé­nyek között elérni? Mint Laczónyi László, a gyár fő­mérnöke elmondta, az 1978- ban végrehajtott rekonstruk­ció mellett a munkaszervezés is számottevően segített a gyárnak. A HFSZ által a gyárnak biztosított, alapbére­sítésre fel nem használható bérpreferenciát elsősorban a több gépet kezelők jövede­lem-kiegészítésére használják fel. Tehát érvényesítik az alapelvet: a több munkáért több bért adnak. Előfordul azonban a kerepestarcsai gyárban az is, hogy egy mű­szakban szinte csak nyugdíja­sok dolgoznak. Gyárkapun belül ezért esik, s eshet szó: nyug­díjasműszakokról. De erre is szükségük van, hogy a gyár korszerű gépparkjának kapacitását kihasználják. Az idén, tavasszal helyezték üzembe az automatikus, ele- miszálhossz-vizsgáló készülé­ket, az úgynevezett Almétert Kerepestarcsán. Ez a beren­dezés a minőség további ja­vításában segíti őket. Ugyan­is a jó fésűsfonal alapfeltéte­le: a megfelelő hosszúságú és minőségű elemi szálat tartal­mazó alapanyag. S ezzel a be­rendezéssel a gyár folyamato­san vizsgálja, ellenőrzi fésűs­fonalait. V. E. utóbbi évtizedekben rendkí­vül sokat tett az MTI azért — hangsúlyozta —, hogy né­pünk nemzetközi látóköre ki­szélesedjen, megismerje a ha­zai és a világban végbemenő változások tényeit. Az emberi jogokkal össze­függésben Aczéi György hang­súlyozta: Minden erőnkkel a béke, a biztonság mellett va­gyunk. Ha sorrendben ezt az emberi jogot, a biztonság jo­gát az első helyre tesszük, mint az élet, az építés alap­vető feltételét, akkor ezt nem más jogok rovására tesszük. Ellenkezőleg. Mi az eszmék szabad áramlásának hívei va­gyunk, de nem tekintjük esz­mének a háborús uszítást, a fajgyűlöletet, a sovinizmust és más torzszüleményeket. Ez­után arról szólt: támogatjuk a tájékoztatás aránytalanságai megszüntetésének egy új, igaz­ságos információs világrend megteremtésének követelését. Hirdetjük és gyakoroljuk is — a szocializmus természeté­ből, fő irányából következően —, hogy meg kell szüntetni a politikai beavatottság mono­póliumát. A sajtó szempontjá­ból feladatként, ez a bonyolult folyamatok érthető, de nem leegyszerűsíthető, sokoldalú ismertetését, a lényeges törté­nések és összefüggések kieme­lését jelenti, ellentétben a csak szenzációkra orientált tá­jékoztatással. Reális, hiteles tájékoztatásra van szükség. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután arról szólt, hogy a hírszolgálatokkal szemben is követelmény — és alapvető emberi érdek — a híradások objektivitása, az események, a megnyilatkozá­sok megbízható tükrözése. A népek közötti bizalom növe­léséhez — Helsinki szellemé­ben — ezzel járulhat hozzá leginkább a tömegkommuni­káció. Csak a bizalom erősö­désével juthatunk el addig, hogy egy napon a legnagyobb szenzációként közöljék a vi­lág minden részéből a táv­irati irodák: ma sehol nincs háború, nincs terrorizmus, nincs vérontás, nincs elnyo­más, hanem egyetemes béke, nyugalom van. Ezért a célért mélységes felelősséggel, szo­cialista elkötelezettséggel kell munkálkodniuk a magyar új­ságíróknak, is, köztük az MTI munkatársainak — mondta befejezésül Aczéi György. Ezután Carl Sandelin, az FNA finn hírügynökség ve­zérigazgatója, az Alliance al- elnöke az Európai Hírügy­nökségek Szövetsége nevében köszöntötte a jubiláló magyar hírügynökség dolgozóit, majd a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének és az egész magyar újságíró társadalom­nak az üdvözletét, jókívánsá­gait Pálfy József, a szövetség elnöke tolmácsolta. A centenáriumi ünnepség a magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett művészegyüttese műso­rával zárult.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom