Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
1980. OKTÓBER 1., SZERDA xsiMmw KGST-tanácskozás Korrózióvédelem Pécsett, a Technika Házában, kedden plenáris üléssel megkezdődött a „Beton- és vasbeton épületek és építmények korróziója és korrózióvédelme" című KGST-téma tudományos-koordinációs tanácskozása bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK- beli, román és szovjet szakértők részvételével. A téma közös feldolgozását hat esztendővel ezelőtt kezdeményezte a KGST koordinációs központ. Az utóbbi időben világszerte mind többet foglalkoznak a korrózióval és egyre hatékonyabb intézkedések történnek kártételének megszüntetésére, illetve csökkentésére. Nem véletlenül. Hazánkban a népgazdaság különböző területein együttesen több mint tízmillióról forint értékű a korróziós kár. •• Összehangolt tervek Vízügyi együttműködés Tegnap Balatonőszödön megkezdődött a KGST-orszá- gok vízügyi vezetőinek 27. értekezlete. Munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam küldöttein kívül részt vesz Jugoszlávia delegációja és több nemzetközi szervezet képviselői is. Borbándi János miniszterelnök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, majd a plenáris ülés megkezdte érdemi munkáját. Áttekintették az elmúlt esztendő vízgazdálkodási együttműködésének eredményeit, megvizsgálták a komplex program intézkedéseinek végrehajtását és megvitatták, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a tagállamok vízügyi együttműködését. A napirend keretében összeállították az 1981—82-es munkatervet, az 1981—85-ös időszak ötéves műszaki-tudományos együttműködési tervét, és megvitatták a Duna- és Tisza-völgyi vízgazdálkodási együttműködés problémáit. Foglalkoztak az Intervodocsisztka nemzetközi társulás gyártásszakosítási kérdéseivel, továbbá Kuba, valamint Vietnam vízgazdálkodásának gyorsított fejlesztésével. A plenáris ülés második napján hazánk vízgazdálkodásáról hangzik el előadás. felkínálják Nagybörzsönyben Mentenék a múlt értékeit A Duna-parton, majd az Ipoly széles lapályán vezet az út Pest megye egyik legrégibb települése, Nagybörzsöny felé. A hét végén a televízió sétára hívó szavára útnak indulók a Duna bal partjáról csodálhatták meg a visegrádi kanyart, a reggeli ködből kibontakozó Fellegvárat. Zebegény hangulatos utcáit elhagyva csakhamar megcsillant az Ipoly víztükre, s a Börzsöny nyugati, szelíd lankáin át megpillanthatták a hajdani virágzó város mai maradványát. Védett épületek A község központjában díszes oszlop hirdeti a múlt dicsőségét. A XV. században itt működő vas-, réz- és aranybányák virágoztatták fel a települést, amelyet királyi rendelet emelt bányavárosi rangra. A betelepült szászok magas, kőlábakra épült tornácos házakat építettek. Értékes román és kora gót stílusú templomot emeltek. Mi maradt a régmúlt fényéből? Kiapadtak a kincset adó bányák, zsugorodott a község. Ma már csak I120-an lakják. A régi házakon kívül a település szerkezete, a völgyvonulatok házsorai utalnak a hajdani városjellegre. A televízió Felkínálom című műsorában Pomezanski György szerkesztő hangsúlyozta, hogy sétára, kirándulásra invitál. De nem volt véletlen, hogy éppen ebbe a községbe. A műsor sugallta a nemes szándékot. Ezúttal a népszerű adás szellemi terméket kínált. Mentsük meg népi építőművészetünk emlékeit jelszóval Balázs Géza néprajzhallgató az ország veszendő népi emlékeit szeretné ötleteivel megmenteni. Elsősorban a vállalatok, a kollektívák figyelmét kívánta felhívni, vásároljanak meg olyan, védetté nyilvánított épületeket, amelyeket eredeti állapotban állítanak helyre, de egyúttal a városi ember hét végi pihenését is szolgálják. Nagybörzsönyben a présházsor várna mecénásra. Bár a szőlő — amiért nem is olyan nagy kár, mert csak nova termett itt — rég kiveszett. A présházak, a hatalmas diófák árnyékában még állnak, a tetőt, a falakat még alig-alig kezdte ki az idő vasfoga. Utolsó pilhnatbsn — Csaknem az utolsó pillanatban figyeltünk föl erre a múlt századbeli sajátos építé- szetű présházcsoportra — mondotta dr. Barcza Géza, az Országos Műemlék Felügyelőség osztályvezetője. — A Felkínálom ötlet itt is megvalósítható, nem most azonnal. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen készül a helyreállítási tervdokumentáció, csak ennek birtokában hirdethetjük meg a hasznosítást. A Felkínálom stábja Nagybörzsönyben — Milyen elképzeléseik vannak? — Legelőször is műemlék jelleggel védetté nyilvánítjuk a présházsort. — Ez valamilyen kötelezettséget jelent majd a tulajdonosoknak? — Természetesen, hiszen ezután már csak a tervek szerint lehet a megroggyant épületeket rendbehozni. A belső térkialakításoknál a pihenő emberre is gondoltunk. — Az Országos Műemlék Felügyelőség anyagi segítséget ad? — Az állami vállalatok többnyire saját erőből képesek rendbehozni — hangsúlyozom, hogy a műemlékvédelmi követelmények szerint — több épületet is. Az egyéni vállalkozóknak legfeljebb harmincezer forintnyi támogatást adhatunk. — Vajon maga a község fel- késziilt-e a lehetőségre? ők is ugyanúgy szeretnék megmenteni a már értéktelennek tűnő présházakat, mint a néprajzosok? — Nem készültünk fel még kellőképpen az értékek megmentésére — mondja Orsik Jánosné, a községi tanács vb- titkára. Nem mintha nem szeretnénk ismét virágzónak látni ezt a helyet, csak hát a megye legészakibb részében vagyunk. — De most külső kéz segítene! — Igen, de úgy vagyunk ezzel, ha valaki a kisujját nyújtja, nekünk az egész keze kellene. Vagyis: ha rendbehozzák a présházakat, kérnénk: segítsenek utat építeni, közművesPe- ni. A vízről nem is beszélve. Két kutunkban van iható víz, a többi nitrátos. Ugyan ki venné mindezt a gondot a vállára? Cseh áldozattal jelleg — Az iidiilőterületi nem segítene? — Csaknem tíz esztendeje vagyunk üdülőterület a csodálatos környék, a műemlékek miatt. Lassan, nagyon lassan jutunk előre. Ebben az esztendőben járdát építettünk, jövőre talán az ellátási gondokon segítünk, hiszen kora reggel elfogy a tej, kenyeret is keveset szállítanak, és sorolhatnám tovább. Nem szeretnék panaszkodni, de elég bajunk van magunknak is. A hétvégi házat, présházat vásárlók hamarosan elárasztanának bennünket panaszaikkal. Talán a vállalatok, brigádok tudnának segíteni. íme, az érem két oldala. Előbb született az ötlet, mint a fogadókészség. A diófa árnyékában hűsölni kívánó, természetbe vágyó ember kívánsága találkozik az értékeire büszke kisközség óhajával. Nem tudni, az áldozatvállalási készség mindkét részről lesz-e olv erős. hogy összefogjanak, még mielőtt a présházsor ösz- szedől. Erdőst Katalin Csökken a terület? Zöldségtermesztés - gondokkal A lakosság élelmiszer-ellátása politikai kérdés. Az elmúlt hetekben bőséges árukínálatot tapasztalhattunk: hegyekben állt a dinnye, de jelenleg sincs hiány paradicsomból, paprikából, almából és más gyümölcsből sem. A felületes szemlélő számára úgy tűnhet — a nyári barackügyet leszámítva, akkor az óriási mennyiség ellenére sem sikerült olcsón eladni a szóban forgó gyümölcsöt — nagyjából és egészében megnyugtató a kép zöldségtermesztésünk frontján. Meglehet, az optimista véleményt képviselőknek az idei esztendőt illetően igazuk van. Sok tsz-elnök viszont a jövő évi kilátásokat meglehetősen borúsan ítéli meg. A probléma rendkívül ösz- szetett, próbáljuk meg ezért elemzés tárgyává tenni a két fő szálat: az értékesítés nehézségeit és a gazdaságosság kérdését. Aligha van évjárat, amikor valamilyen zöldségből, tavaly például burgonyából, ne lenne túltermelés vagy hiány. Az elmúlt esztendőben, éppen káposztából. Az idén aztán fordított helyzet alakult ki: a káposzta, a karfiol maradt a termelőszövetkezetek nyakán, illetve adták el potom áron, veszteségessé téve az ágazatot. Magasabb mérce A csepeli Duna Tsz e nagy zöldségtermelő modellgazdaság ez idáig 6 millió forintot fizetett rá az üzletre, s még a szerződésben megállapított mennyiségű terméket sem tudta egészében értékesíteni. De mit szóljanak azok a szőlőtermesztők, akiktől bonra vették át az árut, s hogy menynyit kap érte a gazdálkodó, az majd csak jóval később derül ki. Nagy a bizonytalanság a jövő évi szerződéses árakat illetően is. A zöldségügy természetesen nemcsak a termelőnek, hanem az eladónak, az értékesítéssel foglalkozó cégeknek is gondokat okoz. Attól függően, hogy túlkínálatról, vagy keresletről van-e szó. Ha sok a hús a hentesüzletben, a kereskedő, ha kevés, a vevő köszön előre — hallhattuk a párt XII. kongresszusán. A felvásárlás gondjaival megegyezően, de talán annáJ is kedvezőtlenebbül hatott a konzervgyárak idei — igaz, a magasabb nemzetközi mércéhez igazodó —, differenciáltabb átvételi rendszere. A gazdaságoktól ugyanis már a szalmasárga paradicsomot sem vásárolták meg: tehát még több lett az értékesíthetetlen zöldség. A szövetkezetek szerencsétlenségére a paradicsomnak csak 55—C0 százaléka érett meg egyszerre, míg az elmúlt esztendőben ez a szám 80 százalék körül alakult. Nem csoda hát. ha az ország legnagyobb összefüggő paradicsomterületével rendelkező abonyi Újvilág Tsz-ben ezért úgy döntöttek, jövőre jelentősen csökkentik 300 hektáros ültetvényüket, de hasonló elhatározást fontolgat a farmosi köz!ös gazdaság is. A kérdés az. hogy megfizetik-e a gazdaságoknak a jobb minőségű árut? Ellenkező esetben megfontolandó, hogy exportáljunk-e paradicsomsűrítményt. Ráfizetnek a kertészek? S hogy ez mennyire nem egyedi jelenség, arra vonatkozóan a túrái Kubai—Ma- gyar Barátság Tsz is bizonyítékul szolgál. Ez a gazdaság is maholnap odajut, hogy a korábban nyereséges kertészeti ágazata deficites lesz. Legalábbis így mondják a vezetők, s talán egy kicsit bo- rúsabban látják a helyzetet, mint amilyen az valóban. Tény viszont, hogy a jövő évi termelői árak emelése a zöldségtermesztési ágazatot kevésbé segíti. A gondokat fokozza, hogy az idén jár le annak a pályázati rendszernek az érvénye, amely támogatást biztosította zöldségtermelés fejlesztésére. Az illetékesek egyelőre vitatják, hogyan lehetne meghosz- szabbítani az ösztönzésnek ezt a formáját: a területnövekedés, vagy a termésmennyiség szolgáljon-e alapul. Mindenesetre sürgős döntésre van szükség, hogy a gazdaságok a hatódik ötéves terv elkészítésénél e fejlesztési lehetőségekkel kalkulálni tudjanak. Ám térjünk vissza az ok keresésében az értékesítéshez. Tény, hogy a Zöldért-vállala- tok sincsenek könnyű helyzetbe!). Hiányzik a megfelelő és korszerű tárolókapacitás, és az áru mozgatása sem kellőképpen gépesített; nagyok a tárolási a veszteségek. Arra sincs mód, hogy burgónyatúl- termelés esetén a többlethozamokat ipari feldolgozással hasznosítsuk, mi több. még a meglévő szeszfőzdék jelentékeny részét is felszámolták. Paradox helyzet A kereskedelemszervezés bizonyos hibáit jelzi az a paradox helyzet, hogy a nyarat jellemző árudömping ellenére az ország egyes tájainak üzleteiből hiányzott a friss gyümölcs és zöldség. Míg Budapest piacain hatalmas meny- n.viségben halmozódott fel a dinnye, akadt olyan vidéki nagyváros is, ahová nem jutott el. a kedvelt csemege, miközben a Pest megyei kistermelőktől a túlkínálatra hivatkozva nem vásárolták fel portékájukat. Miért nem értékesíti áruját közvetlenül a termelőszövetkezet legalább saját környezetében? Miért mindég másoktól várja a megoldást és csak panaszkodásra futja erejéből? — tehetnénk fel a kérdést. Valóban, a kezdeményezőkészség és vállalkozókedv szükségeltetik ahhoz, hogy a közös gazdaságok zöldségük egy részét közvetlen működési területük közelében vigyék piacra. Ez azonban bizonyos mennyiségeken túl már nehezen járható út, mert 100 va- gonnyi tételeket a helyi piac képtelen felvenni. A probléma megoldása érdekében mindenképpen keresni Kell a több csatornás értékesítés új lehetőségeit, a biztonságosabb értékesítés feltételeit megteremtve. Okulásul szolgálhat dr. Tar Imrének, az MSZMP Közpon-. ti Bizottsága tagjának, a Sza- bolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkárának megállapításai is. amelyet egy sajtótájékoztatón az újságíróknak elmondott. Enyhén szólva, furcsának tartva azt a helyzetet, hogy első osztályú alma kerül cefrébe, a budapesti piacokon pedig harmad- osztályú áru kapható. Miért? Mert a Zöldért-vállalatok mereven tartják a megyei határvonalakat kereskedelmi tevékenységükben. Csökkentési szándék Egy szó, mint száz, nincsenek a legkönnyebb helyzetben zöldségtermelő gazdaságaink. Hírét vették például annak, hogy jövőre nagy számban csökkentik a garantált árú termékfélék számát, iri- tálja őket, hogy a tőlük 2 forintért átvett dinnyét 7 forintért látja viszont a boltokban, standokon. (Ezzel a magas árréssel a Zöldért nyilvánvalóan a burgonya tárolási veszteségeit is kompenzálni kívánja.) Az sem titok már, hogy a megyében a tavalyinál jóval kevesebb terem burgonyából és hogy távolabbi tájakról keli a szükséges mennyiségeket ideszállítani. A becslések szerint az üzemek mintegy 20 százalékkal kívánják csökkenteni a zöldségtermesztő területeiket. Reméljük, az illetékes országos szervek még időben megteszik a szükséges lépéseket és nem romlik tovább e nagyon fontos ágazat gazdaságossága. Valkó Béla Vadásztrófeák bírálata Műszaki hetek '80 Gazdag eseménysorozat Pest megyében Megkezdte munkáját az Országos Trófeabíráló Bizottság. A külföldi vendégvadászok az idén, ezerháromszáz agancsot mutattak be eddig a bizottságnak. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Pest megyei Szervezete ismét megrendezi a Pest megyei műszaki heteket. Az október 6 és 31 között sorra kerülő eseménysorozatot hétfőn délelőtt nyitják meg Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Már a bevezető előadás is — melynek címe: Az anyag és energiatakarékosság időszerű kérdései és feladatai —, s ezt követően valamennyi rendezvény a műszaki-gazdasági élet legaktuálisabb mozzanatait mutatja be. Íme ízelítőül néhány téma a négy hét gazdag kínálatából: Százhalombattán október 9-én és 10-én két előadás is foglalkozik majd a Dunai Kőolajipari Vállalattal, az egyik a műszerezéssel elérhető anyag- és energiatakarékossági módszereket tárgyalja, a másik a DKV fejlesztési elképzeléseivel ismerteti meg a hallgatóságot, különös tekintettel az export- termékek árának és minőségének alakulására. Az energiával való takarékos gazdálkodás még számos I más előadás központi kérdé- 1 se. Október 8-án Ráckevén a kukoricatermelésben alkalmazható energiatakarékos tartósítási eljárásokat ismertetik, s ugyanezen a napon Vácott az ikladi Ipari Műszergyár energiatakarékos szellőzést szabályozó rendszereiről lesz szó. Az előadások sorát — melyek közül mindenképpen említést érdemelnek még a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó rendezvények — kiállítások, bemutatók egészítik ki. Gödöllőn, a GATE-n környezet- és természetvédelmi kiállítás (nyitva október 6-tól 12-ig), Dányban erdészeti bemutató (október 14-én) szerepel egyebek között a programban. A technikai szakirodalom terjesztését is szolgálni kívánja az MTESZ Pest megyei Szervezete, amikor a rendezvények sorába illesztette a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában október 13. és 26. között sorra kerülő műszaki könyvnapokat, valamint a váci Kötöttárugyárban október 20-tól 25-ig megtartandó műszaki könyvkiállítást és vásárt. W. B.
