Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

t rer tire irr TÖBB MINT TANTÁRGY A világnézet vizsgája az élet Zenei világnap Egyik este megkérdezte tő­lem egy kisgyerek, a Holdra mutatva: Mi az? Mondtam: a Hold. S hozzátettem tréfából: kérjed apukádat, vegye le ne­ked onnan. A gyerek megállt, és semmibe véve buta vic­cemet, megmagyarázta ne­kem. ha az tényleg a Hold, akkor olyan messze van, hogy senki, de senki el nem éri, esetleg csak rakétával. A szülők példája Ma az óvodások is többet tudnak a világról, mint nagy­apáink felnőtt korukban. Az ismeretek halmaza azonban önmagában semmit se mond, ha nem igazodik rendszerbe, ha nem áll össze világnézetté, egy bizonyos minőségi muta­tóvá. amely meghatározza vi­szonyukat a világhoz, motivál­ja magatartásukat. S hogy gyerekeink világlátása világ­nézetté válik-e, hogy képesek lesznek-e helyes — mondjuk ki: filozófiai — alapokon rend­szerbe terelni a megszerzett tu­dást. tőlünk függ. Tőlünk, hangsúlyozom. Mind­annyiunktól. A világnézeti ne­velést nagy hiba volna kizá­rólag az iskola hatáskörébe utalni. Az iskola annak csak egyik igen hatékony eszköze. A világnézeti nevelés a csa­ládban kezdődik. A családban, amely az az alapvető termé­szetes közösség, amely a fel­növekvő nemzedék tagjaiban a legtermészetesebb módon alakíthatja ki a világnézet alapjait. A családban még nincs leckeíze annak, amit a gyermek az édesapától, az édesanyától elsajátít. A szü­lők, nagyszülők magatartása példa, melynek követésére az összetartó szeretet ösztönzi a kisgyermeket. Amit tanul, szinte öntudatlanul tanulja, másolja a viselkedésformákat, Kókán forgatják Cseres Ti­bor Fekete rózsa című regé­nyéből készülő tévé-filmet. A rendező Szőnyi G. Sándor. Az írónak ez a regénye csaknem olyan, mint egy bűnügyi história, izgalmas és érdekfeszítő. A szerző is úgy akarja kalauzolni olvasóit a könyv lapjai között, mintha valóságos detektívregényt ol­vasnának. Ennek érdekében találékonyan, ötletgazdagon vezeti be a kívülállókat a Fekete rózsa szomorú, drámai históriájába. Az író világa nemcsak iz­galmakban, de tragédiákban is bővelkedik — mondja Csendes László, az egyik fő­szereplő, a Kassai Magyar Színház művésze. A cselek­mény szálai sokfelé ágaznak, de minden egyes szálacska a drámai sűrűség felé tart. A regény hősnője, Tőre Anna tragikus tette miatt (amely azonban erényének is tekint­hető) pusztul el. Anna külö­nös lány, sajátos egyéniség. Magas fokon égő érzelmei, rajongása, szerelme, túllépi önkontrollját, nem gondolja végig cselekedeteit, még ke­vésbé annak rugóit, szabad­jára engedi szenvedélyes lo- bogását. A Fekete rózsa, amelynek kerettörténetét egy gyilkosság nyomozásának is tekinthetjük, 1961-ben játszódik valahol... Ám cselekményének okai, szálai visszanyúlnak a hábo­rú éveibe. Bűnök, amelyek a háború vérzivataros idősza­kában gyökereznek, s a nyo­mozás eredményeként kerül­nek napvilágra. — Cseres Tibor műve nem is annyira bűnügy, sokkal in­kább sorstragédia — véle­kedik a rendező, Szőnyi G. Sándor. — A szerkezetét te­kintve valóban krimi, hiszen gondolkodása a felnőttek gon­dolkodásához idomul. A csa­lád felnőtt tagjainak azonban tudatosan kell cselekedniük, hogy a gyermek kapaszkodót kapjon szemléletének formá­lódásához. A család felelőssége ■ Távol áll tőlem, hogy eze­ken a hasábokon filozófiai fejtegetésbe bocsátkozzam. Egyet azonban engedjenek meg: szót ejtenék a materia­lizmusról. No, nem arról a marxista alaptételről, misze­rint az anyag az elsődleges, hanem arról, hogy számos csa­ládban szinte minden az anya­gi — még inkább anyagias — gondolkodás függvénye. Sajá­tos filozófia, melynek alapja: csak az számít, amit megsze­reztünk. Jobbnál jobb ruhá­kat, háztartási gépeket, autót, nyaralót, külföldi utazásokat, lehetőleg mindenből többet, nagyobbat, mint ismerőseink. A racionális szemlélet se kü­lönb például a babonásnál, ha kispolgárivá sűrűsödik, ha csak anyagiakban törekszünk jobbak lenni másoknál. Ez a nézet nem illik a mi társadal­munkhoz. Márpedig a világnézet a tár­sadalmi létet tükrözi. S ha a gyermekben a téves szemléle­tek fent vázolt egyike a mo­dell, kétlem, hogy felnőtté vál­va világnézete a szocialista társadalom alapvető magatar­tásnormáinak követésére mo­tiválja. A legritkább esetben fordul elő — mondta egyszer kedves filozófia professzorom —, hogy merőben más világ­nézet alakuljon ki egy em­berben, mint ami a családban kezdett formálódni. Ezzel én messzemenően egyetértek, s úgy vélem, másokban sem hagy kétséget a megállapítás igazsága. Ezért roppant nagy a család felelőssége a világné­zeti nevelésben, A téves ala­pokon nyugvó világnézet megtalálható benne minden olyan rá jellemző helyzet, iz­galom. De azok az elemek is benne vannak, amelyek a nagy tragédiákat jellemzik. Az alkotók tömörítették a regényt. A sűrítések elsősor­ban a képszerűséget, a tévé­szerűséget szolgálják majd. Az eredeti szövegen azonban nem változtattak, csak a sze­replő figurák számát csök­kentették. Mindezt persze a szerző tudtával és hozzájáru­lásával. A Fekete rózsa főbb szerep­lői: Csomós Mari, Bujtor Ist­ván és Csendes László. Szémann Béla ugyanis nem csupán az egyes emberre káros, visszahat a társadalom fejlődésére is. Nem lecke A párt és az állam támo­gatja és védi a családokat, mint társadalmunk legkisebb, de a jelen és a jövő szem­pontjából egyaránt döntő je­lentőségű közösségeit. A XII. pártkongresszus is nagy jelen­tőséget tulajdonított a csalá­doknak a szocialista életmód formálásában, a fiatalok fel­készítésében, hasznos, dolgos életre orientálásában. Határo­zata azt is kimondta, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. melyben fontos szerepe van az iskolá­nak és a munkahelynek, is­mét aláhúzza azonban, hogy a fő felelősség a családé. Vajon érzi-e mindegyik család e felelősséget? Vajon Ismerjük-e mindannyian, a családok felnőtt tagjai, szere­pünket a világnézeti nevelés­ben is ? Vagy csak afféle gaz­dasági közösségnek fogjuk fel önmagunkat, melyben meg­szabtuk a sajátos munkameg­osztást — ha megszabtuk —, közösen használjuk föl, amit megkerestünk, s beérjük az­zal, hogy a Holdat csak raké­tával lehet elérni, hogy főis­kolás fiunkkal, lányunkkal együtt bosszankodunk, hogy már megint megbuktatták marxizmusból, de egye fene, a szaktárgyait tudja, mégis megél hát a maga lábán. A marxizmus, amíg lecke csu­pán, amiből meg lehet buk­ni, addig nem válik világné­zetté. De, ha a család adja ennek a világnézetnek alap­ját, sosem lehet belőle meg­bukni a nagy vizsgán: az életben. A gyakorlat szolgálata Azt írtam az elején: mind­annyiunktól függ, gyerme­keink helyes alapokon tere­lik-e rendszerbe ismereteiket. De azt még nem húztam alá, hogy mindannyiunk érdeke is, hogy gyermekeink ismeret- halmaza világnézetté váljék. Olyanná, amelynek révén el­igazodnak a szocialista társa­dalom viszonyai között, olyan­ná, amely a gyakorlatot szol­gálja, amely megvilágítja, hogy honnan, hová tartunk, segít megfelelően értékelni a valóság örökké változásban lévő ellentmondásait, és segít azok megoldásában is. Ha a család ennek a szemléletnek szolgáltat alapot, méltó lesz a támogatásra és a védelemre, mert előmozdítja a társada­lom haladását. Azzal, hogy ve­zérfonalat ad a cselekvéshez a jövő generációjának. Bálint Ibolya PEST MEGYÉBEN: száz rendezvény Október 3-án, Salgótarján most elkészült, új, múzeum- épületének megnyitásával ve­szi kezdetét az idei országos múzeumi és műemléki hónap eseménysorozata — jelentették be a szervezők tegnap dél­előtt a Fészek klubban tartott sa j tótá jékozt atón. A múzeumi hónap központi gondolata idén ■ a műtárgyvé­delem. Több kiállítás is nyí­lik, így október 16-án A mú­zsák kertje közelről címmel a Magyar Nemzeti Galériában mutatnak be restaurált festmé­nyeket, szobrokat és más mű­tárgyakat. Számos felújított műemléki épület, népi táj ház is megnyitja kapuit ország­szerte —, itt a vidék folklór­ját szemléltető bemutatók kapnak helyet. Újjáalakított épület nyitja meg kapuit Pest megyében is. A szobi Börzsöny Múzeum rekonstrukciója befejeződött, s most, október 18-án nyílik meg az az állandó kiállítás, mely a Börzsöny régészeti, néprajzi emlékeit tárja a lá­togatók elé. Pest megye múzeumaiban, helytörténeti gyűjteményeiben egyébként októberben mint­egy 100 rendezvény — kiállí­tás, előadás, ankét, dia- és filmvetítés — várja a lá­togatókat. Ízelítőül mindösz- sze néhányat említünk a gaz­dag programból: 10-én dél­után nyílik meg Szentendrén, a Czóbel Múzeumban Czó- bel Béla 140 rajza című idő­szaki kiállítás. A tárlat érde­kessége, hogy a felvonultatott kollekció első ízben látható Magyarországon, eddig Mi- chel Kellermann párizsi mű­gyűjtő tulajdonában volt, aki most ajándékozta a múzeum­nak a 140 rajzot. Érdekes ese­ménynek ígérkezik a váci múzeumi egyesület alakuló közgyűlése is. melyre 12-én kerül sor. A Bartók-centenárium mél­tó megünnepléséhez a zene­szerző életét, munkásságát be­mutató kiadványok megjelen­tetésével járul hozzá a Zene­műkiadó. Az évfordulóhoz kapcsolódó és a közeljövő­ben, illetve a téli könyvvásár­ra megjelenő kiadványokról tájékoztatta az újságírókat kedden Sarlós László, a kiadó igazgatója. Mint elmondotta — az Orfeusz-sorozat újdonsága­ként — már a napokban az üzletekbe kerül Kroó György Bartók-kalauz című műve. Az elsősorban a hangverseny-lá­togató közönséghez szóló köny­vet Bartók-hanglemezjegyzék egészíti ki. Ugyancsak a cen­tenárium alkalmából jelenteti meg a kiadó Bónis Ferenc Bartók Béla élete képekben Ötödik íve, hogy október elsején ünnepeljük a zenei világnapot. Természetes, hogy mindenki, akinek csak némi köze is van a zenéhez, szeret­né a maga eszközeivel elmé­lyíteni, támogatni e nap, s a zene ügyét. Zenei világnap, ünnepsé­gek, hangversenyek sokasága. Jó, hogy így van? Igen! DE! Mint minden ilyen évenkénti dátumnál, kissé le is hango­lódom. Miért csak ma sok he­lyütt, s miért nem minde­nütt? Lelkiismeretünk tiszta-e, valóban megtesziink-e mind­annyian, akik tehetünk ez ügyben valamit, mindent a legjobb tudásunk és lehető­ségünk szerint? Erre is, a munkánk, közgondolkodásunk, eredményeink és gondjaink összevetésére is alkalom kell, hogy legyen a zene mai nap­ja. Lassan közhelynek számí­tanak Kodály Zoltán gondo­latai, melyekben felhívta a figyelmet arra, hogy a zené­vel való kapcsolat kialakítását nem lehet elég korán kezde­ni: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyere­kek zenei nevelése... Ah­hoz, hogy a muzsika befoga­dására igazán fogékonyak le­gyünk, mert hisz az körülvesz bennünket a bölcsőtől, a sí­rig — valóban a legjobb in­díttatást a szülői ház adhatja. Rohanó, felgyorsult életünk­ben, fáradtan, a napi munka, a közlekedés, a százféle teen­dő közt is szükség van arra, hogy az édesanyák szeresse­nek és ne felejtsenek el dú- dolgatni, énekelni. A szülők kevés szabad idejéből kell, hogy jusson arra is, hogy az óvodában, iskolában új dalt tanuló gyerekük énekét meg­hallgassák, megdicsérjék. Ha tehetik, kísérjék el csemetéi­és dokumentumokban című könyvének átdolgozott válto­zatát. Ujfalussy József leve­lekből, írásokból, dokumentu­mokból összeállított Bartók- breviáriuma immár harmadik alkalommal lát napvilágot. Két Bartók-kotta is megjele­ni^ a téli könyvvásárig: az egyik az 1926-ban készült szo­náta, a másik az 1942-ben született andante első publi­kációja lesz. Két hét múlva kerül az üz­letekbe Pándi Marianne hang­versenykalauzának negyedik, befejező kötete, a Zongora­művek kalauza. Ugyancsak a közeljövőben jelenik meg Ma- róthy János Zene és ember című műve. Három memoárkötetet is ígér a kiadó. Tito Gobbi Éle­tem című művében a modern operajátszás elindítója vall pályájáról, Otto Strasser a bécsi filharmonikusok között töltött éveiről ad számot És ezért még fizetnek is ... cí­mű munkájában. Rózsa Mik­lós, számos filmzene szerzője pedig életéről vall. Az operakönyvek közül rendhagyó operakalauz Né­meth Amadé Operairitkaságok című műve, amely 250 elfelej­tett operát ismertet, számos kottapéldával illusztrálva. Az emberi kommunikáció­ról készített filmet a gyerme­keknek a Pannónia Filmstú­dió pécsi műterme. A legfia­talabb hazai rajzfilmes alko­tó csoport első önálló művét Varga Csaba írta és rendezte, Mondok nektek valamit cím­mel. A húszperces film a sza­vak nélküli közlés és értesü­lés folyamatát és különféle formáit szemlélteti. A hato­dik-hetedik osztályos kisdiá­kok — egy velük egykorú raj­zolt hős vidám kalandjainak 1980. OKTOBER 1* SZERDA két életük első hangversenyé­re is, mert hisz ma már jó­formán mindenütt szerveznek zenehallgatást az iskolákban. Az ilyen koncert a gyerek számára mindenféleképpen nagy élmény, de hogy fontos, emberformáló tényezővé vál­hasson, az a környezetén is múlik. Ha érzi, hogy a fel­nőttek számára is ünnep, ha tartalmas, jó muzsikát hall­hatnak, ha nem kényelmetlen, csak divatból, iskolai jó pon­tért küldésből születik meg egy-egy hangverseny-látogatás, akkor a fogékony talajon bi­zonyára megmarad a zene igé­nye. Azok a szülők, akik még nem jutottak el körül­ményeik miatt élő zenei elő­adásra, bátran járjanak az ifjúsági hangversenyekre. Hisz a koncertek összeállítói itt nem a nehéz, a sok zenétől kifinomult füleknek szóló mű­vekkel kezdik e művészet megismertetését, megszerette­tését. Lapozom a műsorfüzeteket: jobbnál jobb hangversenyek, nevesebbnél nevesebb közre­működők, világhírű vendégek. Bekapcsolom a rádiót, a mű­soridő tekintélyes hányadában zene szól. A televízió csator­náin is egyre gyakrabban su­gároznak muzsikát a legkülön­bözőbb helyszínekről, a stú­dióktól a múzeumokig. Pest megyében tizenkét ön­álió zeneiskola működik, négy fiókintézménnyel és ötven­egy kihelyezett tagozattal, ami azt jelenti, hogy hatvanhét helyen összesen mintegy hat­ezerötszáz gyerek tanul zenéti Amatőr együtteseink előadá­sait, sikereit falujuk, városuk, sőt határainkon túl élő ze­nekedvelők is szívesen hall­gatják. Zenekaraink, kóru­saink, zenepedagógusaink kon­certjein egyre népesebb a hallgatóság, s tegyük hozzá, egyre értőbb is. Eredmények ezek? Bizony azok, s nemi* kicsik. Megőrzésük, tovább­fejlesztésük viszont nagy fel­adat Talán túl messzire elkalan­doztam gondolataimmal, g ezért elnézést kérek minden a zenei világnapot ünneplő­től, de igazán felhőtlenül tisz­ta szívvel majd akkor vigad- natunk, ha a zenének vala­mennyi hétköznapja is ünnep lesz mindannyiunk számára. Pintér Emőke ★ A zenei világnap alkalmából a Kórusok Országos Tanácsa, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, az Országos Filharmónia, a he­lyi tanácsok és rendező szervek számos hangversenyre hiVják a zene barátait. A Pest megyei ünnepi koncer­tet Vácott, az Állami Zeneiskola hangversenytermében tartják ma este 18.30-kor. A műsorban fel­lép: az egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola női kara, Tar Lőrinc vezényletével és Marik Er­zsébet közreműködésével. Termé­szetesen hallhatjuk a Vác városi KISZ-kórust, Bogányi Tibor kar­nagy irányításával és Laczhegyi Mária zongorakíséretével. Szere­pel a Tungsram Kodály Zoltán férfikara, a karnagy: Bánhegyi Sándor, zongorán közreműködik: Failoni Donatella. A zárókórus a váci Vox Humana, Makiári Jó­zsef Liszt-díjas vezényletével. Ün­nepi beszédet Károlyi Pál zene­szerző, a Magyar Zeneművészek Szövetsége elnökségértek tagja mond.. sorát látva — megismerked­nek a jelek, gesztusok, az arc­játék kifejező erejével, az egy és a több oldalú kommuniká­ció eseteivel, a tömegtájékoz­tatás és a híradástechnika korszerű eszközeivel. Az isko­latelevízió megrendelésére ké­szített oktató-rajzfilm csak­nem harmincezer kockája a hagyományos rajzos technikát különféle, úgynevezett natúr eljárásokkal ötvözték a mon­danivaló közérthetőbb meg- elevenítése végett. RADIOFIGYELO MAGYAR FOLKLÓR 1980. Egyszer már leírtam, hogy: már megint... Nos, már me­gint a folklór a téma. Először is a Kossuth adón. Másodszor pedig ezeken a hasábokon, mert a múlt heti Mhgyar folk­lór 1980 című műsornak két­szeresen is van Pest megyei vonatkozása. Először is, hogy annak a nyári népzenei találkozónak a rádióközönség előtt eddig is­meretlen, újabb részleteit ele­veníti föl felvételről, amit Vá­cott rendeztek. Másodszor pe­dig, hogy ebben a most fölele­venített részletcsokorban, ami­nek eredeti helyszíne a váci Madách Imre Művelődési Köz­pont színházterme volt, Pest megyeiek is szerepeltek. Nem is akárhogyan... De erről maid később! Miért nem tűnik már fel végre, hogy a sajátosan ma­gyar, a gyönyörűen magyar népzenét, népdalt, népi játé­kot stb __összefoglalóan — s talál óan! — folklórnak nevez­zük? Máig sem sikerült a folk­lór helyett, a folklór kifejezést pontosan helyettesítő magyar szót találnunk. (A tévedések elkerülése végett jegyzem meg, hogy ellentétben a közhiede­lemmel, a folklór nem a né­metből került át hozzánk, ha­nem az angolból. Lévén az an­gol folklore kiejtés szerinti — ha tetszik, fonetikus — válto­zata. Talán azt sem árt tudni, hogy a ma is használatos ér­telmet tulajdonítva neki, elő­ször William John Thoms írta le, amennyire ismerjük, 1846- ban. De még kicsit bővítve a zárójelet, hadd említsem meg, eredeti és szó szerinti jelen­tése: népi tudás.) Ám ha nem, hát nem. Senki se lógassa a fejét, hogy a folk­lór végül is folklór. Ennek tu­datában léphetünk tovább ... Mit tudnak a Pest megyeiek? Közelebbről: az ikladiak. Még közelebbről, az ikladi népdal­kor szerepelt ebben a Halko- vics János szerkesztette mű­sorban, Sára Ferenc vezény­letével. Illetve, ez így nem egé­szen pontos. Először is, nem­csak a népdalkor szerepelt eb­ben a műsorban, hanem a ct- terazenekar is, amely az ikladi általános iskola szakköréből nőtt ki: megérett s beérett. Másodszor pedig: ez az ottani népdalkor is több már, mint egyszerű népdalkor, aminek indult, hiszen most már: ve­gyes kar. ÉNEKÜK TISZTA, muzsiká­lásuk plasztikus: hihető, szép, átérezhető, átélhető. Nemcsak múltjukra érdemes gondolni, hanem a jövőnek is bizton néz­hetnek elébe, ha mindezt meg­őrzik. Remek hatásokat érhet­nek el. Mert mit is énekelnek? Például: Ha nem szeretsz... ne kacsingass világoskék sze­membe! Szinte keresi az em­ber azt a világoskék szem­párt ... Meg: Gólyamadár, hozd visz- sza a kedvemet! — énekelték az ikladiak. Olyan kristály- tisztán, olyan forrás-fakadóan, hogy alighanem mindenkinek, aki hallgatta őket, megjött a kedve. A kedvcsinálás, a jó kedvre derítés ugyanis az egyik s tán a legnemesebb, legfélreérthe- tetlenebb célja a folklórnak. Simon Gy. Ferenc , Mondok nektek valamit SZAVAK NÉLKÜL A KOMMUNIKÁCIÓRÓL Anna különös lány TV.FILMET FORGATNAK KÓKÁN A BARTÓK-CENTENÁRIUM JEGYÉBEN Memoárok, kották, sorozatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom