Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. Évfolyam, 242. szám ______________________i989. oktöber 15., szerda A feltételek megvannak Kezdeményezzenek a közművelők Száilítópályák - külföldre Nyugatnémet megrendelésre konvejor-pályaelemek készül­nek a Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet ceglédi Déli úti részlegében. Ignác Sándor a vázszerkezet szerelvé­nyeit hegeszt) — a képen. Apáti-Tóth Sándor felvétele Gólszüret a bajnokságon Rangadót nyert a KÖZGÉP Múzeumi hónap Népi építkezés A múzeumi hőnap alkalmá­ból a ceglédi Kossuth Mú­zeumban pénteken, október 17-én került sor a következő előadásra. 18 órai kezdettel Kocsis Gyula múzeumigaz­gató tart ismertetőt a ceglédi népi építkezésről. Képsorok Japánról Filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolót tart októ­ber 20-án, hétfőn este 18 órai kezdettel a nyársapáti műve­lődési házban Újvári István. Előadása Japánról szól. A Volán rendezésében Motocrossverseny Bajnokok a nyeregben A város és a környékbeli te­lepülések hirdetőoszlopain a napokban ismét megjelentek a vörös és fekete színnyomatú plakátok, amelyeket egy leve­gőben ágaskodó motorbiciklis figurája tölt be. A híradás szerint október 25-én és 26- án Cegléden, a Pesti út men­ti pályán az MHSZ ceglédi Volán honvédelmi klubja is­mét országos motocrossver- senyt rendez. A szervezőktől azt is meg­tudtuk, ami a falragaszokon nem szerepel: már leadta ne­vezését a teljes magyar élgár­da, minden kategória orszá­gos bajnoka és helyezettje. A szovjet és a csehszlovák ver­senyzők indulása nemzetközi méretűvé szélesíti a versenyt. Láthatják a nézők a közönség kedvencét, az idén magyar bajnokságot nyert ceglédi Finszter Zoltánt is a motor- kerékpár nyergében. A tavalyi júliusi áremelés után döbbenten néztük a ven­déglői étlapokat; már az egy­szerű menü is megfizethetet- lennek tűnt. Az azóta eltelt hónapokban sűrűn változott az étlap, módosult a válasz­ték, és sok helyütt mérséklőd­tek az árak. Ma akad tisztes­séges, szerény kisvendéglő, ahol 20—30 forintért meg le­het ebédelni, míg másutt úgy­szólván ugyanilyen ebédet 100—150 forintért szolgálnak fel. Bár az ármozgásokhoz las­san hozzászokunk, olyan fokú áringad.'kások, mint a ven­déglátásban, sehol sem vol­tak, s nincsenek ma sem. Mert az éttermi árak napjainkban is mozognak, részben a keres­lethez igyekeznek alkalmaz­kodni, részben szezononként változnak. Riasztó étlapok Mi az oka ennek a sok in­gadozásnak? Tavaly júliusban köztudottan emelkedtek az élelmiszerárak, s ez már ön­magában is magával hozta volna az éttermi árak növe­kedését. Csakhogy a vendég­látás irányítói úgy gondol­kodtak ; hamarosan drágább lesz az energia, növekszik a vállalatok sokféle költsége, ne legyen hát kétszeri áremelés, júliusban emeljék meg a ha­szonkulcsokat is, amely majd fedezetet nyújt a későbbi — idei januári — költségnöveke­désekre. Ugyanakkor a II. osz­tályú éttermektől megvonták az állami ártámogatást, ame­lyet addig az ételforgalom után kaptak. Mindennek következtében egyszeriben 80—120 százalék­kal megdrágult szinte minden étel. Bár az idegenforgalmi főszezon derekán jártunk, az éttermek elnéptelenedtek, jobb estben • elvesztették vendég­körük egy részét. Ez senkinek nem kedvezett, legkevésbé a felszolgálóknak, akiknek mind a jutalékuk, mind a borrava­lójuk alaposan megcsappant. A vendéglátó vállalatok úgy igyekeztek segíteni magukon — és a kosztjukra éhes ven­dégen —, ahogy tudtak: meg­jelentek az olcsóbb főzelékek a zónaételek, a tojásból, gom­bából, csirkéből készült fogá­sok. Ám a vendégek már az éttermek környékére sem me­A közművelődési teendők szervezése, irányítása a köz- művelődési törvény hatályba lépése óta tervszerűbbé, cél­tudatosabbá vált. Javultak a tárgyi feltételek és ezáltal eredményesebb a munka a községekben ia Járásunkban 1976-ra valamennyi művelő­dési otthon közös fenntartás alá került, s ezzel lehetősé­geik is megnőttek. A rendel­kezésükre álló szakembergár­dával megfelelően végrehajt­hatják a feladatokat. Erről be­szélgettünk Varga Sándorral, a járási hivatal közművelődé­si előadójával. — Mit jelent ez a gya­korlatban? — Intézményhálózatunk szerény — válaszolja Varga Sándor. — öt önálló művelő­dési otthon, hat könyvtár és egy klubkönyvtár működik. A helyi tanácsok, gazdasági szer­vek minden erőfeszítése elle­nére sem sikerült megoldani minden problémát. Ennek el­lenére minden tőlünk telhetőt megteszünk a feladatok ma­részkedtek: elriasztották őket a július végi étlapok. Mostanában a vendéglátás megpróbált még jobban alkal­mazkodni az igényekhez, meg­találni azt a határt, ahol még a vállalat is jól jár, és a ven­dég sem marad távol. És las- san-lassan kezd visszatérni az éttermekbe a régi törzsközön­ség. Haszonkulcs Végül is milyen árakon ét­kezhetünk ma? A munkahe­lyeken, az oktatási és a ‘gyer­mekintézményekben tavaly sem emelkedtek az alapanya­gokénál nagyobb mércékben az árak. Az ilyen előfizetéses étkezés ugyanis szociálpo­litikai támogatást élvez. Más a helyzet az úgyneve­zett kereskedelmi vendéglá­tásban, ahol a vállalatoknak el kell tartaniuk önmagukat. A III. és IV. osztályú meleg­konyhás helyek ugyan ma is kapnak ártámogatást .az étel­forgalmuk után, de ez nem hoz többet, mint amennyit az italforgalom után be kell fi­zetniük az államkasszába. Mindenesetre, ezekben még viszonylag ‘ olcsón lehet ét­kezni. Sokan kérdezik: mi az oka annak, hogy sok helyütt igen magasak az árak a tömegel­látást szolgáló önkiszolgáló éttermekben is? Néhol az ilyen éttermeket is II. osztály­ba sorolták, így megesik, hogy az önkiszolgálóban drá­gább az ebéd, mint a III. osz­tályú kisvendégőben, ahol pincér szolgál ki. A II., az I. osztályú és az osztályon felüli éttermekben ma lényegében szabadon ál­lapíthatják meg az árakat. Élve ezzel a lehetőséggel, ala­csonyabb haszonkulccsal szá­molnak például a lakótelepi éttermekben, mint a belváro­siakban. Az előbbiek ugyanis eleve kevésbé látogatottak, mint az utóbbiak; a vállala­tok alkalmazkodnak a keres­lethez. Legalábbis: igyekeznek alkalmazkodni. Mert a nyers­anyagot, a rezsit meg kell fizettetniük a .vendéggel, sőt. még a nyereségre is szert kell tenniük, hacsak nem akarják lehúzni a redőnyt. Az I. osztályú és az osztá­lyon felüli éttermek kihasz­nálják az idegenforgalmi sze­zont: nyáron magasabb ha­radéktalan végrehajtásáért. Szakembereink száma kielégí­tő, nyolcvan százalékuk képe­sített. Az anyagi feltételekre nem lehet panasz. A gondok a gyakorlati munkában jelent­keznek. — Nem elég kezdeménye­zők a népművelők? — A kérdés nem ilyen egyértelmű. Ezeknek az in­tézményeknek — jellegükből adódóan —, az a legfőbb fel­adatuk, hogy minél több em­ber látogassa őket, használja a könyveket, vegyen részt a művelődési rendezvényeken. Tanuljanak, szórakozzanak vagy csupán időtöltés céljá­ból menjenek be. Ezt az in­tézmények különbözőképpen próbálják megvalósítani. Ceg- lédbercelen alakult ki az if­júsági klubok módszertani központja. Jászkarajenő a ke­rámia szakkörre épített. Abony híres néptáncegyüttenéről és a képzőművész szakköreiről. Ezek szép eredményeket pro­dukálnak. Kitűnő a TIT-elő- adássorozatok megszervezése. szonkulcsokat, árakat alkal­maznak. így azután igen'nagy különbségek alakulnak ki: mondjuk, egy rántott szelet a III—IV. osztályú helyeken lehet akár 20—25 forint, a szálloda éttermében elkérhet­nek ugyanazért 60—80 forin­tot is. Hol ehet, mit ehet végül is az átlagos jövedelmű ember? Mindenekelőtt részt vehet az előfizetéses étkezésben. A helyi tanácsok kereskedelmi osztályai kijelölték azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek kötelesek előfizetéses menüt kiszolgálni, s azt kivételesen alacsony haszonkulccsal kal­kulálni. Ettől függetlenül, tartanak az éttermek úgynevezett napi menüt, amit az étlapon is szerepeltetnek. A járatlanabb vendégek úgy vélik, itt az adagok kisebbek, ezért alacso­nyabbak az árak. Holott más­ról van szó. Az úgynevezett napi menüt a II. osztályú ét­termek 15, a III. osztályúak 10 százalékkal alacsonyabb haszonkulccsal kalkulálják, mint az étlapon szereplő fo­gásokat. Engedmények A vendéglátók tehát keres­kedni kezdtek: ahol lehet, ott megfizettetik a magas árakat, ahol viszont a lanyha forga­lom megköveteli, ott különfé­le engedményeket, tesznek. Eh­hez kényszerül most a ven­dég is alkalmazkodni: fellelni, megtalálni azokat a konyhá­kat, ahol jól főznek, s ahol ilyen, vagy olyan okból elfo­gadható áron lehet étkezni. Persze, ne feledjük, az árak az adagok nagyságától is függnek, és nem mindenütt azonos mennyiségű húsból ké­szítenek egy adag pörköltet vagy sültet. Mit tehetünk? Leleményes­nek kell lennünk. Bár a tisz­tességes vendéglősi magatar­táshoz talán az is hozzátartoz­na, hogy az ételek ára mellett az egy adagra jutó hús. súlyát is feltüntessék. Egyébként akad már ilyen étlap is. És ha a vendéglátóipar számára az utóbbi hónapok nem hoztak fellendülést, akkor talán rá­kényszerül arra, hogy a ma­gas árért legalább magas szín­vonalú szolgáltatást nyújtson. G. Zs. Abonyban 13 TIT-akadémia indult, majd’ száz előadással. A járás területén 25 szakkör működik, lehetőséget adva a kollektív munkára. Színházi előadások, műsoros estek, író—olvasó találkozók teszik teljessé tevékenységüket, te­hát nem a kezdeményezéssel van a baj. — A tapasztalat szerint min kellene változtatni? — Először is az együttmű­ködés lehetőségei nincsenek eléggé kihasználva. Nincs minden művelődési ház és könyvtár között eredményes kapcsolat. A községek közötti együttműködés még az azonos intézmények között sem tel­jes. De még ezen is lehet se­gíteni. A tényleges gond a passzivitás. Annak idején re­mekül indult a Jót, s jól moz­galom, aztán elfáradt, pedig elsősorban a szocialista brigá­doknál lehetne eredményt elérni. A következő sarkala­tos pont az ifjúsági klubok helyzete. — Mi az, ami valóban jól működik? — Elismerésre méltó a já­rásbeli zenei élet, a zeneok­tatás. Egyre több gyerek is­merkedik meg a muzsiká­val, tanul meg hangszeren ját­szani, válik zeneértővé. A képzőművészeti szakköröket már említettem. A Nagy Ist­ván csoport korábbi kiállítá­sai példázzák, mivé formál­ja a munka az alkotni vá­gyókat. Miklosovits László, Séfcsilí József, az abonyi mű­vészek mind példaként áll­nak a gyerekek előtt. Ezekben a szakkörökben kézzelfogha­tóan látszik a munka eredmé­nye, ezáltal a gyerekek siker­élménye is nagyobb. Élni kell ezzel a lehetőséggel. — Mik a közeljövő tervei? — Az eddigi eredményekre alapozva magasabb színvona­lon, pontosabban, igényeseb­ben dolgozni. Remélhetőleg tovább javulnak az anyagi­tárgyi feltételek. Dánszent- miklóson nemsokára felépül az új művelődési és sportköz­pont. További szakembereket állítunk be, s így már csak a célok megvalósítása marad hátra. Ez pedig rajtunk, nép­művelőkön múlik. A gyerekek bevonása érdekében össze kell fogni az iskolákkal. A köz- művelődés eszközeivel részt vehetünk az oktató-nevelő munkában. Többet kell fog­lalkozni a bejáró munkások­kal, a tanyai emberekkel, az idősekkel. Ezek- a feladatok mind megoldásra várnak. A most kialakítandó együttmű­ködési szerződésekben, távlati tervekben ezekre keli gondol­ni és ennek szellemében kell dolgozni — mondotta Varga Sándor járási közművelődési előadó. A Medicina Könyvkiadó gondozásában a napokban hagyta el a nyomdát A gyó­gyítás világa című kötet, amely tulajdonképpen annak a hat évvel ezelőtt megjelent Vallomások a gyógyításról cí­mű antológiának a folytatása, amely az Egészségügyi Dolgo­zónak, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete köz­ponti lapjának másfél évtized alatt megjelent cikkeiből és riportjaiból közölt válogatást. A most közreadott gyűjte­mény az utóbbi hat esztendő írásaiból összeállított váloga­Labűarúgás Pest megye serdülő baj­nokságában jól veszi az aka­dályokat a Ceglédi VSE csa­pata. A Sülysáp legyőzése után újabb három találkozót vívtak meg, veretlenül. Sok gól esett mind a három összecsapáson: a ceglédiek tizennégyszer ta­láltak be ellenfelük kapujába. Eredmények: Ceglédi VSE—Dánszent­miklós 6-3 Góllövők: Dankó (3), Ábra­hám, Pálfalvi, Madár. Ceglédi VSE—Nagykőrös 3-3 Góllövő: Tóth (3). Ceglédi VSE—Maglód 5-1 Góllövők: Tóth (2), Ábrahám, Pálfalvi, Darázs. Teke A KÖZGÉP pályáján rang­adó volt az NB Ill-ban jelen­leg az első két helyen álló együttes között. A KÖZGÉP új pályacsúcsot ért el — soha jobbkor —, és a vártnál na­gyobb . különbséggel győzött, így a ceglédiek megerősítették vezető helyüket, s nagy lépést tettek az NB II-be való visz- szajutás felé. Üttröszt KÖZGÉP—Chinoin 8-0 (2685—2387) A csaknem háromszáz fa különbségű győzelem a ki­egyensúlyozott eredményeknek köszönhető. A hazaiak jól ját­szottak, a vendégek teljesítmé­nye viszont elmaradt a várt­tól, legjobbjuk csupán 403 fát író novellája tás, amely többek között ceg­lédi szerzőt is avat. Dr. Bíró János, a ceglédi kórház gyermekgyógyász szakorvosa — aki lapunknak is rendszeres külső munka­társa —, ez alkalommal szép- irodalmi művel jelentke­zett. Szentjánosbogarak című novellája kapott helyet a kö­tetben. Az írás olyan alkotó­ra vall, akit a gyógyító ember mélységes humánuma jelle­mez. írói vénája alkalmassá teszi további művek megírá­sára, amelyekben kitágulhat az általa ábrázolt világ az élet más területeire is. tudott ütni, ugyanakkor a ceglédieknél a leggyengébb Raffay is 417 fát döntött el. Az egyéni eredmények: Zsámbéki (467), Sárik (464), Sütő (457), Nyíri (447), Király (433), Raffay (417). Asztalitenisz Abonyban Pest megye újonc tízek bajnokságán ott voltak a Ceglédi VSE meghívott fiatal­jai is. A körmérkőzés végén Nagy Miklós veretlenül vég­zett az élen. Halmai Attila a negyedik, Szálkái Attila az ötödik lett. ★ Az országos felnőtt „B” tí­zeken kitűnően szerepelt a CVSE versenyzője, Bánlaki Zsolt. Első hét mérkőzését győzelemmel vette, s az utolsó két összecsapásán már ki is kaphatott, ez már nem befo­lyásolta továbbjutását. A ceg­lédiek az országos „tízek” bajnokságon valamennyi kor­osztályban képviselhetik ma^ gukat. ★ Budapest kiemelt ifjúsági csapatbajnokságának őszi mér­kőzésein a Bp. Spartacus já­téktermében a CVSE tartani tudta tavasszal kivívott har­madik helyét, bronzérmes lett a gárda. A csapatban Gyura mellett a még serdülő korú Harczi és Szily kapott helyet, akik egyéni sikerükkel letet­ték névjegyüket a náluk jóval idősebb ellenfelükkel szemben is. Eredmények: Ceglédi VSE—Ganz-MÁVAG 5-1. Győztek: Gyura (3), Harczi és Szily (1—1). Ceglédi VSE—Bp. Postás 5-2. Győztek: Gyura (3), Harczi, Szily (1—1). Ceglédi VSE—BVSC II. 5-4. Győztek: Harczi (3), Gyura, Szily (1—1). Harczi Jannát is megverte. Ceglédi VSE—KSI 5-1. Győztek: Gyura, Harczi (2— 2), Szily (1). BVSC I.—CVSE 5-1. Győzött: Gyura (1). Bp. Spartacus—CVSE 5-1. Győzött: Gyura (1). ü. L. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) Magasak-e a vendéglői árak? Étkeztetés — támogatással Cs. B. Szentjánosbogarak A gyógyítás világa Ceglédi orvos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom