Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-15 / 242. szám

Új járat Bem tér—Iparos út Jó hírt közölt velünk Kle- ment András, a 20-as Volán érdi kirendeltségének veze­tője. Október 15-én, azaz ma reggel elindult az Iparos úti járat. Régi vágyuk teljesült ezzel a doberdóiaknak, idáig ugyan­is két-három kilométert kel­lett gyalogolniuk, míg elér­ték a lakóhelyükhöz legkö­zelebb eső autóbusz-állomásit. Ez a naponta ismétlődő gya logtúra főleg az idősebb em bereknek és a gyerekeknek volt rendkívül kellemetlen, de természetesen a közép­korúak sem örültek e kény- szerkirándulásoknak. Nemrégen azonban sike­rült úgy kiépíteni az utat. hogy azon a Bem tér és a Lő­tér között — autóbusz köz­lekedhessen. Ma hajnalban tehát elindulhatott az első járat. A busz négy órakor gu­rult ki a Bem térről, s a Be­tonozó úti, a Mázoló úti és az Iparos út 108. számú ház előt­ti megállók érintésével érke­zett meg az Ipj.ros út végén az autóbusz-fordulóban lévő Végállomáshoz. Innen pedig négy óra tíz perckor indult visszafelé. A reggeli csúcsidőben a busz 20 percenként, 11 óráig félóránként, 1 óráig pedig óránként közlekedik majd. Egy óra után ismét sűrűsö­dik a járat. A menetrendről egyébként az érdeklődők részletesen értesülhetnek a megállókban kihelyezett táb­lákról. Persze csak akkor, ha ezt a vandálok is így akarják, azaz nem szaggatják le a me­netrendeket. Ezek jövő má­jusig érvényesek, addig el­dől, hogy a kísérletképpen megállapított indulási időpon­tok megfelelnek-e. Amennyi­ben a buszt használók mást javasolnak, jövő májustól módosul a menetrend. Néhány szót még a tarifá­ról. A menetdíj egységesen 2 forint, a gyerekek 6 éves korig díjtalanul utazhatnak. A havi bérletjegy egy vonal­ra 40 forint, ha valaki azon­ban olyat kíván váltani, mely a többi helyi járatra is jó, 70 forintot kell fizetnie. Kivéve a diákokat és a nyugdíjaso­kat, nekik csak 30 forintot. Családi események Született: Radics Péter és Terényi Éva: Szilvia; Fodor Károly és Janic&ka Anna: Bernadett; Aranyi László és Sebestyén Margit: Szilvia; Lukács Béla és Szilágyi Ka­talin: Béla; Erdélyi László és Lőrincz Csilla: Csilla nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth Ist­ván és Porkoláb Ildikó: Ildi­kó; Szabolcsi Ferenc és Rat- ka Erzsébet: Éva nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Szabó József Fördős Katalinnal, Szűcs László Vass Ilonával, Szatmári Viktor Balogh Te­rézia Erzsébettel. Elhunyt Szabó József (Kés­márki út 39.). A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1980. OKTÓBER 15. SZERDA Kisiparosok fő- és mellékállásban Aki irigyli, próbálja me Míg 1976 végén 326, ma 469 kisiparos dolgozik Érden. A szolgáltatások 65—70 százalé­kát ők végzik. Ez év első fe­lében 52 iparjogosítványt ad­tak ki a városi tanács terme- lés-ellátásfelügyeleti osztá- nyán. A kiadott iparjogosít­vány több mint duplája a múlt évben kiállítottaknak. Statisztika A felsorolt adatok szárazak, statisztikai jelentésbe kíván- kozók. Mindezek ellenére vagy talán éppen ezért, igen sokat mondana«. Egyebek között azt, nogy egyre több kisiparos te­lepszik le, vagy vállai munkát Érden. S hogy e jelenség, va­lamint a számok mit takar­nak, arról dr. László Pállal, a városi tanács termelés-ellátás- íelügyeleti osztályának vezető­jével beszélgetünk. — Ha a kisiparosokról vál­tunk szót, feltétlenül azzal kell kezdenem, hogy a város szolgáltatási ellátottsága igen alacsonynak minősíthető. A szolgáltatások többségére az embereknek feltétlenül a la­kóhelyükön van szükségük, s ha erre nincs mód, akkor pe­dig más községekben, a mi esetünkben a fővárosban igyekeznek elintézni ilyenfajta ügyes-bajos dolgaikat. — A jelenlegi helyzet az, hogy a lakosság szolgáltatási igényének jelenleg alig több, mint a felét tudjuk helyben kielégíteni. Hiányunk van la­káskarbantartó, gépjárműjaví­tó kisiparosokból, de például kárpitosból is, ám mégis leg­inkább a nők helyzetének könnyítését biztosító szolgál­tatások hiányoznak. Ezért aztán nehezebb helyzetben vannak az érdi lányok, asszo­nyok, mint az ország hasonló városaiban élők. Elsőbbség — Szükséges tehát, hogy minél több kisiparosa legyen Érdnek... — Igen, és örömmel mond­hatom, hogy az elmúlt idő­szak e tekintetben igen jelen­tős volt: 52 -iparos jogosít­ványt adtunk ki az év első felében, s ez azt jelenti, hogy az emberek aktívan érdek­lődnek a magán kisiparosi te­vékenység iránt. Hozzá kell tennem, hogy sokan nemcsak főállásban, hanem mellékál­lásban tevékenykednek. Az 54 ipar jogosítvány közül csak 16 az iparigazolvány, a többi 36 pedig működési engedély. Ez azt a céltudatos törekvést ta­karja, mely szerint a munka- viszony megtartása mellett történő működési engedélyek számát akarjuk növelni. Így néhány hiányszakmában sike­rült jelentős eredményeket is elérni. Egyébként budapesti állandó lakóhellyel rendelkező ipar jogosítványért jelentkező­ket csak akkor nem utasítunk el, ha állandó érdi telephely- lyel rendelkeznek, vagy, ha valamelyik lakossági szolgálta­tó szakmát űzik. Határozott törekvésünk az is, hogy a nyugdíjas kisiparosokat és az állami vállalatoktól nyugdíjba vonult szakembereket bevon­juk a kisiparosi szolgáltatási hálózatba. — Vannak-e, akik visszaad­ják iparengedélyüket? — Vannak, idén éppen ti­zenegyen. Az ok jobbára nyugdíjazás, de még inkább a betegseg. Nekünk viszont adó­hátralék miatt mindössze egyetlenegy engedélyt kellett visszavonnunk. Aztán termé­szetesen nemcsak hiányszak­máink vannak, hanem zárol­tak is. Például vattacukor- készítőnk, gumijavítónk, kézi- munka-előnyomónk és kötő­kisiparosunk van éppen elég. — Milyen a kapcsolatuk a KIOSZ érdi szervezetével? — Éppen mostanában kötöt­tünk együttműködési megálla­podást velük. Ennek lényege, nogy együttesen törekszünk a kisiparosság létszámának nö­velésére, közös feladatunk a kontárok felderítése is. A kis­iparosok tevékenységére vo­natkozó panaszokat pedig a KIOSZ szakmai bizottságaival együtt vizsgáljuk ki — mond­ja befejezésül dr. László Pál. Start szombaton! Tömegsporthíradó Három plusz egyes érdi próba. Ez az elnevezés az ed­zett ifjúságért mozgalom ke­retén belüli helyi versenyso­rozatot jelöli. Első eseménye pedig múlt szombaton volt. amikor is az M 7-estől a mi­naretig futottak a résztvevők, akik korra és nemre való te­kintet nélkül robogtak végig a tíz kilométeres' távon. A második próbatételre pedig 19-én. szombaton kerül sor. A szervezők a Napsugár ét­terem előtt , reggel 9 órára várják a jelentkezőket: A ver­senyen bárki részt vehet, a feltétel mindössze egy bicik­li, amin Agárdig és vissza lehet karikázni. A táv majd’ hatvan kilométer, ezért aki úgy gondolja, hogy nem bír­ja majd ki frissítő vagy ele­mózsia nélkül, az jól teszi, ha mindkettőből visz magával. A versenyre egyébként azok is benevezhetnek, akik valamilyen oknál fogva nem futottak múlt héten. Számuk­ra rövidesen pótfutást ren­deznek, mely időpontjáról a szombati kerékpárversenyen értesülhetnek. Vasárnap, 19-én pedig a harmadik próba következik. Az Ecseri úti sportpályán nemcsak az derül majd ki. hogy 100 méteres síkfutás­ban, súlylökésban és távol­ugrásban ki a legjobb, ha­nem természetesen az is, ki úszta meg tartós izomláz nél­kül az előző napi kerékpáro­zást. A három plusz egyes érdi próba utolsó állomása azok- tóber 26-i lövészverseny lesz, a. parkvárosi lőtéren tartják. Az egészséges versenyzés­re jellemző, hogy más vesz­tes nem lesz, csak aki nem vesz részt benne! Valameny- nyi próba teljesítője, ered­ménytől függetlenül megkap­ja az érdi aranyjelvényt. Az első tíz helyezett pedig tárgy­jutalomban részesül. S mint arról már szó volt, pótfutást tartanak, s így, bár az első verseny már lezajlott, a start mégis szombaton, 9 órakor lesz! Hanyatlás? Röviden tehát ennyit a heiyzet felméréséről, a hiá­nyokról, a lehetőségekről. Ám most nézzük azt meg, hogyan vélekednek azok, akikről ed­dig volt szó. Hogyan látják Helyzetüket, munKájukat, le­hetőségeiket a kisiparosok ? Négyöjükkel beszélgettem a KIOSZ érdi szervezetének központjában. — Még soha ennyi lehető­ségünk nem volt, még soha ennyi ígéretet nem kaptunk, mint most. Szerencsére már messze van az az idő, amikor sokak szemében szálka vol­tunk. Persze azért a helyzet nem olyan rózsás .— magya­rázza Kovács József lakatos. Én még az apámtól tanultam a szakmát, és ő oktatott a szakmai s ezzel önmagam be­csülésére is. -Más mércével mé­rek, szigorúbb is vagyok so­kaknál. És szomorúan tapasz­talom, hogy a mai fiatal szak­munkások jóval kevesebb szaktudással kerülnek ki a? iskolából, mint mi annak ide­jén. Aztán nemcsak a tudásuk erőtlenebb, hanem sajnos, so­kan a szakmájukat sem becsü­lik túlzottan. — Mondják, a kisiparosok­nak rengeteg a pénzük ... — Mi valóban jól keresünk — válaszol Bartha Sándor mű­köves —, de meg is dolgo­zunk érte. Nem napi 8 órát, hanem tizennégyet. Aztán, aki rendes, tisztességes munkát végez, annak valóban . sok megrendelése akad. Nem könnyű visszautasítani egyet­Egy kihalóban levő szakma utolsó érdi képviselője: Dudás Lajos kováesmester lópatkolás közben. len kuncsaftot sem. Aztán az is igaz, vannak befutott szak­mák és vannak befutott embe­rek. Vannak ügyeskedők és olyanok is akadnak, akik szé­gyent hoznak ránk. De azt hi­szem, többségünkre az jellem­ző, hógy keményen dolgozunk. Aki pedig irigyli tőlünk ezt a pénzt, annak nem tudok mást ajánlani, próbálja meg ő 'is ... Hajtunk — Valóban, több a pénzem, mióta kisiparos vagyok — szól Sas Lajos kőműves, aki báty­jával, Sas Ferenccel közösen tevékenykedik. — Én azelőtt egy vállalatnál dolgoztam. Ma már ezt kérdésnek teszem fel magamnak: — dolgoztam? Ott lógtunk, ahol tudtunk, és aki nem így tett, becsületre hivatkozva hajtani akart, azt kinézte a banda. Két órát reggeliztünk, s az ebédidőt sem sajnáltuk magunktól, persze sörözésre is futotta. A pénz így is, úgy is megvolt. Ma már ezt nem tudnám csi­nálni. Van úgy, hogy 14 órát hajtok egyfolytában, s én is csak azt tudom mondani, aki irigyli nehezen szerzett pén­zünket, hát hajtson úgy, mint mi... Eszperantó sarak Eszperantó sarok létesül a városi könyvtárban. Zamen- hof hívei a minap mintegy 100 kötet eszperantó, könyvet juttattak el a könyvtárba, ahol rövidesen megkezdődik a könyvek kölcsönzése. Micimackó dala A lakótelep és a fűtés Hull a hó és hózdk, Mi­cimackó fázik... — ének­li rendületlenül Milne köz­kedvelt regényén>etk apró bocsa. E versikét — sajá­tos átköltés-ben — nyugod­tan dúdolhatnák a köz­ponti lakótelepen élők is. Igaz, a hó még egyáltalán nem hull, s ók nem is a hidegtől fáznak, egysze­rűen attól leli ki őket a hideg, ha arra gondolnak, mi lesz, ha hideg lesz. Nyilván senki sem véli általánosan eluralkodott pesszimista hangulatra a háromszázharminc lakás­ban élő család rettegését. Ha valaki mégis ekképpen gondolkodna, annak el kell árulni, ami a városban már sokak által tudott: a lakótelepieknek nem alap­talan a hidegtől való fé­lelmük. Nem készült el ugyanis a tömbfűtőmű. E szerkezet pedig arra len­ne hivatott, hogy a laká­sokba kellemes hőmérsék­letet varázsoljon, s a csa­pokba, ahogy illik, meleg vizet. A tömbfűtőmű viszont nem készült el a tervezett határidőre. Erről értesülve fölkerestük az illetékese­ket: a beruházót, a kivi­telezőt és a tanácsot. Va­lamennyiüktől azt a meg­nyugtató választ kaptuk, félelemre nincs ok. Igaz, a tömbfűtőmű csak november végére késZül el, de addig, két konténer kazán helyet­tesíti azt, A kazánok pedig biztosí­tani tudják a zavartalan hőellátást. Csúcsteljesítmé­nyük ugyanis összesen 3 millió kalória óránként. Télidőben egy lakásra — az ide .vonatkozó előírás szerint — hétezer kalóriát kell számolni hasonló idő­szakra. A két konténer ka- Zán tehát 410 lakás fűtésé­re is alkalmas lenne. Mivel aggodalomra nincs ok, ezért nem eredünk nyomába annak, hogy a határidőcsúszásért ki a fe­lelős. Mivel a megnyugta­tó hír minket is örömmel töltött el, fölösleges lenne most azt firtatni, hogy adott esetben ki, vagy kik tehetnének arról, ha a la­kótelepiek kényszerű átköl- tésben idézhetnék Micimac­kó dalát. Visszhang Levelek a Október 1-i számunkban foglalkoztunk utoljára a bó­dépavilonokkal. Akkor azt ígértük, hogy legközelebb csak 3 hét múlva kanyarodunk vissza ehhez a témához. Ám, hogy most ismét napirendre tűzzük, annak egyetlen egy oka van: az érdeklődés, a hozzánk érkezett levelek özö­ne minden várakozást fölül­múlt. Ezért válaszút elé kerül­tünk; vagy hagyjuk, hogy a rengeteg levél amolyan ré­testészta félén elnyújtsa a vi­tát, vagy meggyorsítjuk az ütemet. Ez utóbbit találtuk helyesnek, már csak azért is, mert még számos olyan meg- vitatnivaló kérdés akad, mely nyílt eszmecserét kíván. y/////////////////////j! városért Az alábbiakban két levél­ből idézünk. Az egyik Száz­halombattáról érkezett: Tisztelt Szerkesztőség! Az egyik délelőtt vonattal érkeztem Érdre. Már a pá­lyaudvar, illetve a vasúti sí­nek és a környék is elszomo­rított. Bokrokat és hasznos növényeket kerestem, ám job­bára csak gyomot láttam min­denütt. A másik meglepe­tés a központban ért. Szeret­tem volna reggelizni, de nem találtam megfelelő helyet. Az üzletbe alig lehetett befér­ni, a cukrászdából meg a do­hányfüst és a szesz szaga űz­te ki az embert. Aztán egy kis tejbolitra leltem és állva, félig az utcán, ettem végre. Majd a Kálvin téri pavilon­sort kerestem föl, ott egye­dül a könyvesboltnak tudtam örülni, de nem teljesen, mert sehol sem lehetett leülni. S nem elég, hogy a téren min­den van, csak pihenőhely nincs, ráadásul szemetes, ga­zos. Szívem szerint lekaszál­tam volna a gazt, s így el­mondhattam volna, hogy én is segítettem rendet tenni Ér­den. Szekeres István Százhalombatta ////////////////«MS« A másik levelet Zamecsnik Ottilia (Csalogány u. 8.) ír­ta: A város jelenlegi főterére és köz-érzetünkre nemcsak a sok, értelemmel, megfontol­tan — vagy éppen enélkül „odadobott” pavilon van rossz hatással, hanem a reformá­tus templom idén nagyon el­hanyagolt elő'kertje. a busz- pályaudvar hébe-hóba gon­dozott zöld övezete, a lakó­telep hepe-hupái és az élel­miszer ABC, s a takarékszö­vetkezet melletti iparcikk ízléstelen kirakatai is. Jó né­hány üzlet van, melynek ki­rakata megfelelő, sőt né­hánynak egészen ízléses is. A pavilonok közül . például a könyvesbolté. Ott élmény vá­sárolni. Ennek ellentéte a ba­zár. Ez állandóan tömve van többnyire ál-, ritkábban valós értékekkel. Ha már van ba­zár és ilyen helyen, nem le­hetne ízlésesen berendezni? A kérdésre, mint a múlt­kor. most sem válaszolha­tunk, majd csak a vita lezá­rásakor. Addig is várjuk le­veleiket. Címünk változat­lan, és az érdi hírlap posta­ládáinak helyei is": a városi tanács bejárati folyosóján, a művelődési központ aulájá­ban és a parkvárosi SZTK bejárati ajtaján találhatók postaládáink. Tanácsadás lesi veled, szemét? Képünkön: csendélet a Vuletta vendéglő mellett... A vá­rosképet rontó, sok bosszúságot okozó szemét lesz jövő heti számunk egyik témája. Vajda Gyula nívódíjas építész vezetésével holnap délután tartja alakuló ülését az érdi művelődési központ építészklubja. Évekkel -ez­előtt már működött hasonló csoport Érden, de — ma már nehezen rekonstruálható okok miatt — fölbomlott. Ám hiá­nya érezhető volt. A most alakuló klub feladatának a magánlakás-építés támogatá­sát, elősegítését tekinti, va­lamint azt, hogy mint mű­hely, segítse a magánterve­zők szakmai fejlődését. A klubtagok egyébként ter­vezést, megbízást nem vállal­nának, de havonta egy alka­lommal a lakosság szolgálatá­ra állnának, azaz tanácsadás­sal segítenék -az őket felke­resőket. Az időpontot az Érdi Hír­lapban közöljük majd. Az oldalt írta: K of fán Éva Fotó: Hancsovszky János ISSN 1)209-5161 MTrrli Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom