Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

1930. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK v^nf, av Az árunak önmagát kell reklámoznia Csomagolási konferencia Több mint száz hazai szak­ember részvételével megkez­dődött szerdán az MTESZ-szék. házban az 5. országos csoma­golási konferencia. A három­napos tanácskozáson előadá­sok hangzanak el a hazai cso­magolóanyag-ellátás helyze­téről, fejlesztési céljairól, kü­lönös tekintettel az exportáruk esztétikai követelményeire, A csomagolás szerepe o piaci verseny jelentőségével egy­idejűleg nőtt meg az utóbbi évtizedekben, s ma már ha­zánkban is minden szakem­ber belátja, hogy az árut nem elég piacra szállítani, a ter­méknek kínálnia, reklámoz­ni is kell önmagát, mert a vevő a csomagolási minőség alapján ítél először. Hazánk­ban a nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordít­ják csomagolásra. A csomago­lási kultúra elmélyítése a kül­piaci versenyre való tekin­tettel elodázhatatlan feladat, ám a fejlesztésit a takarékos­ság jegyében kell megvalósí­tani. Ezért a szakemberek kü­lön szekcióban vitatják majd meg a takarékossági lehető­ségeket. nevezetesen a drága csomagolóanyagok olcsóbb, de jó minőségű anyaggal való helyettesíthetőségét. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az í. oldalról) továbbfejlesztésének szüksé­gességéről szólt, kiemelve a közvetlen kapcsolatok jelentő­ségét, a munkaidő utáni fóru­mok összehívásának követel­ményét. A VII. kongresszus jár majd elöl a példával, hi­szen a másfél napos munka so­rán szabad szombaton, illetve vasárnap tanácskoznak a kül­döttek. A népfront legfelsőbb fórumának előkészítése jegyé­ben egyébként — a kormány tanácsi hivatalával, egyetértés­ben — az idén a szokottnál korábbi időpontra hívták össze a falugyűléseket — mondotta befejezésül a HNF OT főtitká­ra. Az előterjesztés elhangzása után Kádár János emelkedett szólásra, és az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a tanácskozást. Kádár János : Legfőbb erőnk a szocialista nemzeti összefogás és egyetértés A népfrontkongresszusi fel­készülésről szólva hangsúlyoz­ta, hogy népühk nagyra érté­keli eddigi eredményeinket. Ez nagyon sokféle formában kifejezésre jut. Többek között megnyilvánul abban a nagy­fokú politikai érettségben is, amellyel közvéleményünk a nehéz feladatokat is megérti, s kész azok megoldására. Majd aláhúzta: egyaránt szükség van arra, hogy népünk, politi­kánk nagy eredményeit becsül, jük, értékeljük, s arra is, hogy gyengeségeinkről, hibáinkról nyíltan, őszintén szóljunk, hogy azokat ki is javíthassuk. A Központi Bizottság első Keresett portéka a tűzifa Hová tűnik az erdő? A legolcsóbb szilárd tüze­lőanyagunk, a fa iránt az idén erőteljesen megnőtt a keres­let. Sajnos a vevők igényét csak részben lehet kielégíteni, a szóban forgó áruból ugyanis a szükségesnél kisebb meny- nyiség áll rendelkezésre. Ja­vítana a helyzeten, ha a ter­melőszövetkezetek, amelyek az ország összes erdőterületé­nek 26 százalékát birtokolják, — és jelenleg csak 1 száza­lékkal részesednek a kitermelt . famennyiségből — fokoznák tevékenységüket. Egy kivételes gazdaság — Van-e eladó fátok? — szólítja meg Erdélyi Károly ágazatvezetőt tanácstag társa, a nagykőrösi városháza előtt, éppen a szövetkezet erdőgaz­dálkodásáról szóló tanácsülést követően. — Sajnos, nincs! — hangzik a válasz, immár kj tudja, há­nyadszor, ezúttal is bizonyít­va, hogy keresett cikk a tűzi­fa. — Az idei mennyiséget, 921 köbmétert, már kitermeltük, így, több nem is kerül piacra a nagykőrösi Arany János Tsz 3660 hektáros erdőjéből. — Miért nem lehet többet kivágni? — Mi is, mint valamennyi erdőgazdaság, államilag meg­állapított 10 éves üzem-, il­letve éves ütemterv szerint dolgozunk: az arányok meg­tartása miatt csak meghatá­rozott mennyiségű területű erdőt vághatunk ki, gyérít- hetünk. illetve tisztíthatunk. — Ezek szerint a megye legnagyobb erdővel rendelke­ző közös gazdaságában nem jellemző a tervek végre nem hajtásának gyakorlata. Hogy ez másutt mégis így van. annak okát Erdélyi Ká­roly a gépesítettség és a mun­kaerő hiányában, illetve az er­dők szétszórtságában látja. De mi a véleménye erről a leg­illetékesebbnek, Balázs Ist­vánnak, a Pest megyei Ta­nács erdészeti és vadászati felügyelősége vezetőjének. Mázképpen ösztönözni — Nos. valóban gondokat okoz a munkaerő, sőt az is előfordul, hogy fakitermelő brigádokat, időszerű mezőgaz­dasági munkákra csoportosí­tanak át. Az érintett tsz-ek közül jó néhány évről évre halogatják, pontosabban egy- begyűjtik a munkákat. Vagvi? gazdaságtalannak tartják hogv másfél hektárnyi erdő­séget termeljenek ki. Az évek során felhalmozódott nagyobh mennyiségű fa kivágása kifi­zetődőbbnek látszik. — Az elmondottakból ki­tűnik: a tulajdonosok nem különösebben érdekeltek a tempó fokozásában? — Sőt A fennálló rende­letek az ellenkezőjére kész­tetik őket, hiszen minden köbméter után 200 forint adót kell fizetniük, és két év múlva hozzá kell látni a fel­újításhoz. Legalább azt a tű­zifát kellene az adó alól men­tesíteni, amelyet a Tjizépnek adnak el az üzemek. S talán a felújításra is más módon kellene ösztönözni az érdekel­teket — véli Balázs István. — Nyereséges termék-e egyáltalán a tűzifa? — Könnyű kiszámítani, mennyire nem az. Az említett termék ára, hosszú évek óta változatlan, miközben roha­mosan növekedtek a kiter­melés — energia, szállítás, munkabér — költségei. Éppen ezért mosolyogni való dolog, hogy egyes szövetkezetek s.ze- rint nehéz a tűzifán túladni. — Az érvek megalapozott­nak látszanak, de a közgaz­dasági feltételek az állami erdőgazdaságok számára is hasonló nehézségeket jelen­tenek. s ezeknek mégsincs hasonló problémájuk? A megoldás a társulás — Az igazsághoz tartozik az is, hogy a termelőszövet­kezetek az egykori közbirto- kossági területeket, a kizsi­gerelt erdőket kapták meg. Hogy ez mit jelent, annak jellemzésére hadd említsek egy számot: az állami er­dők hektáronkénti élöfa-kiho- zatala 157 köbméter, míg a tsz-eké csak 96 köbméter. S még valami. Az energiaárak emelkedése előtt valóban el­adhatatlan portékának minő­sült a tűzifa. Hatalmas meny- nyiségekben pusztult például a Pilisben is. A vevők ro­hamára a Tüzépek sem ké­szültek fel időben. Ez — s a már elmondottak együtt — idézte elő a jelenlegi kedve­zőtlen állapotot. — Mi a megoldás hát? — Mindenképpen a társu­lások létrehozása látszik a legcélravezetőbbnek. Csak ezen a módon lehet kihasz­nálni a különböző nagy tel­jesítményű gépsorokat, tehe­tő racionálisabbá az erdő- gazdálkodás. Feltétlenül szük­ségesnek látszik olyan szabá­lyozók bevezetése is, ame­lyek gazdasági eszközökkel bírják rá a szövetkezeteket az eredményesebb munkára. Egy bizonyos, a VI. ötéves terv­ben' már teljesíteni fogják a termelőszövetkezetek éves terveiket. ' • Valkó Béla titkára az elmúlt napok ese­ményeiről szólva emlékezte­tett rá, hogy a múlt héten az országgyűlés megtárgyalta a kormány programját, megvi­tatta a belső építés és a nem­zetközi helyzet fő kérdéseit. E hét elején a Vatikán kül­döttségével folyt jó szellemű tárgyalás, amelyen mindkét fél kifejtette alapállását. A tár­gyalást méltatva hozzáfűzte, hogy amikor az állam és egy­ház viszonyáról beszélünk, va­lamennyi Magyarországon mű­ködő egyház és , az állam ' vi­szonyára gondolunk. * Hétfőn ünnepeltük a fegy­veres erők napját, amely al­kalmat adott arra, hogy kife­jezzük megbecsülésünket az egyenruhában szolgálók iránt, akik nem csekély áldozatkész­séggel, odaadással, fáradsággal helytállnak, őrzik szocialista társadalmunk törvényes rend­jét, határaink sérthetetlensé­gét. népünk biztonságát és bé­kéjét. Kádár János ezután rámuta­tott arra, hogy a mi legjobb erőnk a szocialista nemzeti összefogás es egyetértés, amely — nem könnyű utat bejárva — sok-sok év alatt kibontako­zott, és ma a társadalmi élet minden területén elevenen ha­tó. fontos tényező. Bármilyen kérdés megoldá­sáról is legyen szó, erre az erőre lehetett és lehet számí­tani, támaszkodni. Szocialista nemzeti egységünk pártállásra, világnézetre, hivatásra, nemze­tiségi származásra való tekin­tet nélkül minden alkotásra kész, jó szándékú embert tömö­rít. Ezt a szocialista nemzeti egységet és összefogást a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sok erő kovácsolja, de intézményes letéteményese a Hazafias Népfront. E moz­galom társadalmunk politikai rendszerének egyik fundamen­tális intézménye. Ennek szelle­mében és ezzel a felelősséggel kell mindenkinek dolgoznia, aki a Hazafias Népfront-moz­galomban bármit vállal és tesz. A Központi Bizottság első titkára befejezésül üdvözölte a Hazafias Népfront VII. kong­resszusának összehívását. Hangsúlyozta: a tanácskozás előkészítésével, a tömegeket megmozgató rendezvényekkel, s a belpolitikai élet, kiemelke­dő eseményét jelentő kong­resszusi munkával tovább erő­södik a népfrontmozgalom, nö­vekszik befolyása, ami egyben népünk szocialista nemzeti egységének további erősítését is jelenti. A Hazafias Népfront, amely nehéz történelmi kor­szakban született, rendeltetésé­nek megfelelve, minden erejét népünk javáért, békésebb, szebb életéért és egy biztonsá­gosabb világért mozgósít ja.be­fejezésül e hivatás eredményes betöltéséhez kívánt sok sikert a szocialista építésért a jövő­ben is tenni kész népfront­aktivistáknak. ­A HNF OT ülésén az előter­jesztéshez hozzászólt még Pos­ta László, a' Népfront Buda­pesti Bizottságának alelnöke, Szabó János, a HNF Zala me­gyei Bizottságának titkára és Rácz Gyöngyi agrármérnök, az OT tagja. Az észrevételeket Sarlós István összegezte. Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa határozatot hozott a VII. kong­resszus időpontjára, majd ar­ra, hogy a helyi és a területi népfrontbizottságokat 1980. ok­tóber 15. és 1981. január 30-a között kell újjáválasztani. Az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megrendezendő kongresszuson mintegy ezer küldött vesz majd részt. Az Országos Tanács elfogadta a VII. kongresszus napirendjét. Az ülés Kállai Gyula elnöki zárszavával ért véget. Bánya a föld felett Az Országos Érc- és Ásványbányák pilisvörösvári üzemében eddig két nagy termékcsoportot — hagyományos vakolóanya­got és neme ,vakolatot — gyártottak az építőipar részére. Az idén egy új termék, a perlit alapanyagú hőszigeíctő vakolat előállításával is kísérleteztek, amelynek gyártását az év vé­gére tervezik. Exportképes, új fermékek Követve a külső piac árait A közgazdasági szabályozók változása évről évre érdekel­tebbé teszi a termelőket a ha­tékonyság és gazdaságosság növelésében, mondhatnánk úgy is; közelebb kerülnek a piachoz. Ez nemcsak a nagy- vállalatokra jellemző, hanem a középüzemekre, így az ipari szövetkezetekre is. Az idei szabályozó változá­sok hogyan hatottak a Pest megyei ipari szövetkezetekre, hogyan sikerült, sikerül meg­birkózniuk a fokozódó köve­telményekkel? Erről beszélget­tünk a KISZÖV-ben Arlói György pénzügyi, és Steimecz Oszkár műszaki osztályveze­tővel. Előadás az árakról i.íint mondták, elsősorban az árképzés okozott gondot az első negyedévben. 'Nem min­den rendelkezést értettek meg Azonnal kapható Utánfutók bemutatója A háztájiból származó zöld­séggel és gyümölccsel a piacra igyekvő kistermelők, a szer­számot, anyagot szállító kis­iparosok — de a kiránduláso­kat és utazásokat kedvelő kempingezők is bizonyára ér­deklődéssel keresik fel majd azt a kiállítást, mely tegnap nyílt az Autóker budapesti, Népköztársaság útja 14. alatti bemutatótermében. A személygépkocsikhoz kap­csolható utánfutók választé­kát felvonultató kiállításon látható az Alagi Állami Tangaz­daság Farmer tsherutánfu- tója, melyet a népszerű Zsiguli fu­tóművének felhasználásával konstruáltak három változat­ban. A normál áruszállító, a ponyvázott áruszállító és a speciális kivitel 500, 490, illet­ve 450 kp megengedett terhe­lésre készül. Mint az Autóker illetékesei a kiállítás megnyitása alkal­mából elmondták, az utánfu­tók választékát úgy alakították ki’, hogy valamennyi, Magyar- országon forgalmazott sze­mélygépkocsihoz lehessen be­lőlük vásárolni. így például a Tabi Építő és Vegyesipari Szö­vetkezet gyártmányskálájából a Tab—150-es típust még a kis Polski-Fiat is el tudja vontat­ni. Az országutak vándorai, az idegen városokat és tájakat felkereső kempingezők bizo­nyára szívesen használják majd a pécsi Afit teher-cam- ping utánfutójának azon vál­tozatát, mely teljesen csukott, s biztonsági zárral ellátva ké­szül, tehát a sátorozóhelyen, a parkolóban magára is hagyha­tó. A várakozáshoz szokott ha­zai autósokat nyilván az kedvezően érinti majd, hogy az utánfutókból — ezek ára típustól függően 23 ezer és 36 ezer forint között van — azonnali kiszolgálást vállal az Autóker, ami annyit jelent, hogy gyakorlatilag aznap átve­hető a kiválasztott típus. Ez alól csak az alagi utánfutók a kivé­telek. amelynél esetenként két hét türelmet kérnek. A kiállítás október végéig tart nyitja, s hétköznapokon — szombat kivételével — 10— 15 óráig tekinthető meg. W. B. első olvasásra, s a szgbályo- zók mindegyike se volt egyér­telmű. Nem véletlen, hogy nem egy rendelkezés megjele­nését követte a végrehajtási utasítás magyarázata. Ebben az időszakban a KISZÖV szak­emberei is több előadást tar­tottak a szövetkezeti vezetők­nek. Az április 1-ig érvényben lévő induló árak óvatosságra késztették a szövetkezeteket. Több helyen a szokott ütem­ben termeltek ugyan, de keve­sebb árut küldenek piacra. Má­sutt az anyag,ellátás is gondot okozott, mert a partnerek — szintén az induló árak miatt — szintén csak lassan küldték a félkész termékeket. Az első negyedévben 13 szövetkezet volt veszteséges. Április 1-vel azonban* megoldódtak ezek a gondok, s az első félév végére 3-ra csökkent a veszteséges szövetkezetek száma. Az év vé­gére minden valószínűség sze­rint ezek is nyereségesek lesz­nek. A tőkés export kivételé­vel szinte mindenütt teljesí­tették az időarányos tervüket. Az árbevétel-arányos nyere­ség 9 százalék körül alakult. Július 1-től rendeződött az exportár is. Szövetkezeteink többségére a saját számlás ér­tékesítés a jellemző, mely kö­veti a tőkés piacon kialakult árakat. Nincsenek tehát hát­rányban a bizományosi rend­szerben értékesítő vállalatok­kal, szövetkezetekkel szemben. Ez nagyban elősegítette a tő­kés exportkötelezettségek tel­jesítését. Sajátos profil Már a korábbi kormányin­tézkedések is a termékszerke­zet átalakítása irányába ösz­tönözték a termelőket. Az idei szabályozó változások még in­kább megerősítették, hogy jobban kell a piacokhoz alkal­mazkodni. A tavaszi BNV-n bemutatott termékek azt bi­zonyítják, hogy elsősorban a kevésbé anyagigényes, de a tő­kés piacon is keresett termé­kek fejlesztését szorgalmazzák. Ezenkívül megfigyelhető az a tendencia is, hogy sajátos pro­filt alakítanak ki. Olyan ter­méket gyártanak. amelyet csak ők tudnak produkálni Megnőtt a találmányok, licen- cek iránti kereslet. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy fogéko­nyak az új iránt, merik vállalni az ésszerű kockázatot és gyorsan, rugalmasan reagál­nak a piaci igényekre. Ner. véletlen, hogy a televízióba;’, is nagy sikert aratott csecse­mőlélegeztető készülék felta­lálói éppen egy ipari szövet­kezethez, a nagymarosi Vas- és Műanyagipari Szövetkezet­hez vitték a találmányukat. S ez egyben jó példa arra is, hogy nemcsak az úgynevezett nagy szövetkezetek képesek a jó ötletek gyors hasznosításá­ra, hiszen a nagymarosiak mindössze 270-en vannak. Ugyancsak jó példa a Mono- ri Vasipari Szövetkezet, ahol kifejlesztették a robbanásbiz­tos tolózár ajtószerkezetet, melyet rajtuk kívül csak né­hány kapitalista országban gyártanak. E gyártmánnyal je­lentős importot takarítanak meg a népgazdaságnak, s el­képzelhető, hogy exportigé­nyek is felmerülnek termékük­re. A szövetkezet mindössze 80 embert foglalkoztat. E fej­lesztést,is külső szakember se­gítségével oldották meg, mely a jelek szerint jó néhány évre megteremti a szövetkezet sta­bilitását. A profiltisztítást azonban nagy gonddal kell végezni, ne­hogy hiánycikkek keletkezze­nek. Dabason például meg­szüntették a gazdaságtalan ke- rítésdrótháló-gyártást, de előbb meggyőződtek arról, hogy nem okoznak-e ezzel za­vart a kereskedelmi ellátásban. Kölcsönös bizalom Az első félévre jellemző, hogy általában csökkent a kooperáció. Az újabb adatok mögé nézve azonban kiderül, hogy csak az állami iparral való együttműködés csappant meg, a korábbi kedvezőtlen ta­pasztalatok miatt. Jelentősen nőtt viszont a szövetkezetek egymás közti munkamegosz­tása a kölcsönös bizalom alap­ján. Egyre nagyobb teret hódíta­nak a gazdasági, anyagbeszer­ző -és egyéb társulások. Tavaly például szerződést kötöttek a Pest megyei KlOSZ-szal lakás­karbantartásra. Az idén mint­egy tucat szövetkezet részvé­telével export- és marketing társulás alakult, mely felvet­te a kapcsolatot a közelmúlt­ban szerveződött új külkeres­kedelmi vállalattal, a GENE- RÁLIMPEX-szel. T. Ágoston László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom