Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'S ÄZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M MM >1 GYEI TAMÁCS LAPJA ' i XXIV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Ära 1.20 forint 1980. OKTÓBER 1., SZERDA K onyhai bölcsesség, de aligha a rövid életűek közül: ahol pénzt osz­tanak el, ott mindig lesznek olyanok, akik igazságtalan­ságról beszélnek. Főként akkor van ez így, ha az a bizonyos pénz: bér, bér­emelés, azaz — látszatra — járandóság. Mert az első félreértés rögtön ebben van, a bérnövekedés olyan felfogásában, ami szerint időről időre mindenkire rá­kerül a sor, függetlenül a munka értékétől; mennyi­ségétől, minőségétől. A gya­korlat — az eddigi gyakor­lat — valóban erősítette azt a véleményt, hogy aki nem kapott tavaly, az majd hozzájut idén valamennyi bérnövekedéshez, legyen an­nak formája az alapórabér, vagy éppen a havi fizetés megtoldása. A szokás nagy úr, szembefordulni azzal nehéz, még akkor is, ha ezt az irányváltást sok minden sürgeti, kívánja. A másfaj­ta cselekvést elsősorban az lassítja, fogja vissza, hogy az eddigi gyakorlat — ez az igazság — mindenkinek kényelmes volt, a döntést hozó gazdasági vezetőknek éppúgy, mint a bérezési gyakoriat ilyen formáját él­vező beosztottaknak, hiszen szinte naptár alapján szá­míthatták ki, mikor kerül­nek bele — amint azt az üzemi szóhasználat kifejez­te — a vetésforgóba. Bizonyos, kezdeti megmu­tatkozása csupán valaminek, ám ennek ellenére iontos tapasztalattal szolgáit a szakszervezeti választások lezajlása a Csepel Autó­gyárban. Ahogy korábban, most is nagy szerepet ját­szottak a lelszólalasokoan a bérezési ellentmondások, feszültségek, vélt és tényle­ges igazságtalanságok. Szemben azonban a hosszú ideje létező gyakorlattal, amikor mindernd a több bérről beszélt csupán, va­lahogy megfeledkezve a több bér hátteréről — az értékesebb munkáról —, most jó néhány oiyan szót kérő volt a gyűléseken, aki­nek nézőpontja közepében a munka állt, a fennakadás nélküli, folyamatos tevé­kenység megteremtésének igénylése, s annak fejében — tehát egészséges sorren­det tartva — a nagyobb fizetség. így többet keres­ni: az egyéni és a közös ér­dekeltség találkozása, ezért fontos a tapasztalat, mégha — megismételjük — általá­nos jellemzőnek nem ne­vezhető, akkor is kiemelke­dő. S okféle belső ügyetlen­ség, mulasztás, tehe- tetienkedés közreját­szik abban — s igazolja a ve­zetés önkritikusságát, hogy mindezekről nem hallgat az üzemi közvélemény előtt —, amit az autógyáriak számá­ra a munka nem azonos rit­musa teherként okoz. Az alapgond mégsem itt van, hanem abban az akadozva működő kooperácós.szerve­zetben, aminek kiszolgálta­tottjai más partnerek —, s aminek zavarait nem képes korrigálni az üzemi belső szervezet, mert hiszen — egyetlen példát említve —, ha megfeszülne, akkor sem tudja előteremteni a jelen­tős késedelemmel beérkező importszállítmányt. S ez csak jelzése a lehetséges buktatóknak, amikből van ezernyi, hasonló s nagyobb horderejű szintén. Jogos igényként fogalma­zódott meg tehát a szak- szervezeti választások al­kalmával, hogy legyenek határozottabb törekvések a hosszabb távra is érvényes bérpolitikai koncepció ki­alakítására a gyárban — aminek némely elemei már léteznek —, de jogos volt az az ellenvetés is, hogy ilyen koncepció megteremtése nem függetleníthető a külső körülményektől. Magyarán, s ezt már mi mondjuk ki, egy-egy üzem nem lehet, a szó jó értelmében sem, ál­lam az államban, azaz nem tudja mindazt megvalósíta­ni, amit számon kémek raj­ta, ha a belső és a külső feltételek összhangja nincs meg, ha az ésszerű, ösztön­ző bérezésnek örökösen el­lentmond például az örö­kösen akadozó anyagellá­tás. N yersen fogalmazva: ha a gazdasági — a ter­melő — tevékenység­ben gyakoriak a rögtönzé­sek, a kimondottan vagy ki­mondatlanul, de minden­képpen átmeneti jellegű in­tézkedések, akkor ennek a bérpolitika is tükre lesz. A hirtelen fölbukkanó igények — a termelésben, a bérezés­ben egyaránt — a tűzoltó- munkát tüntetik fel szük­ségszerűnek, s feledtetik, az igények ilyen hirtelen fölbukkanása valójában azért következik be, mert sok mindenben hiányzik a hosszú távú előrelátás. En­nek belátása ma még a kez­det kezdeténél tart üzemi méretekben — s ezt igazol­ták az autógyári tapasztala­tok is —, s népgazdasági összesítésben egyaránt. E belátás hiánya döntően köz­rejátszik abban, hogy mi­közben bizonyos feszültsé­geket fölszámolunk — üze­mi és népgazdasági körben —, szinte különleges tehet­séggel teremtünk újakat. Az új feszültség megint a ha­laszthatatlan teendő köntö­sét ölti fel, azaz szüntele­nül égető gondokkal küz­dünk, s ennek a lélektani nyomásnak engedve ismét cselekszünk, de persze rög­tönzéssel enyhítve azt, ami alapos elemzést, átgondolt­ságot, hosszú távú megol­dást követelne. A társadalmi tudat vál­tozásának fontos jele az, hogy az autógyárban — s örvendetesen, nemcsak az autógyárban — növekszik azok száma, akik a bér és a munka viszonyát a mun­ka és a bér viszonyára fordítják át — ezzel hely­reállítva a társadalmilag egyedül helyes sorrendet —, de hogy ez a viszony érvé­nyesülhessen, az már leg­kevésbé múlik azokon, akik a gyűléseken szót kértek. Be kell látni ugyanis: egy-egy vállalat akkor értékelheti igazán az egyéni teljesit- ményeket, ha a népgazda­ság is igazán értékeli a kollektív teljesítményeket. Ez valójában csak most kezdődött el, azaz látvá­nyos változásokra rövid időn belül aligha számít­hatunk. A változások lélek­tani alapjai azonban erő­södhetnek, amit kevésbé a szavak, sokkal inkább az érzékelhető tények segíte­nek. Mészáros Ottó ZászlóEevonás Kedden délelőtt ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással levonták a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját, amelyet a fegyveres erők napja tiszteletére hétfőn von­tak fel. Moszkvában megkezdődtek a szovjet-indiai tárgyalások Nilam Szandzsiva Keddi, az Irldiai Köztársaság elnöke, aki hétfőn a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének meghívására érkezett Moszk­vába, kedden délelőtt megko­szorúzta a Lenin-mauzóleumot és az ismeretlen katona sírját. Jelen volt Inamzson Uszman- hodzsajev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese és több más hivatalos szemé­lyiség. Kedden délelőtt a Kremlben megkezdődtek a szovjet—in­diai tárgyalások. A szovjet kül­döttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, az indiait Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság elnöke ve­zeti. A magas szintű szovjet—indiai tárgyalások résztvevői. Középen Leonyid Brezsnyev és N. Sz. Keddi. Ssal/ut- 6—Pro gr essz- II Sikeresen összekapcsolták Az előre megadott időben, moszkvai idő szerint röviddel húsz óra után kapcsolódott össze kedden este a Progressz —11 teherűrhajó a Szál jut—6 űrállomással. Az űrállomás állandó sze­mélyzetének két tagja, Leo­nyid Popov és Valerij Rjumin, akik nagyjából éppen ebben az időben lépték túl az eddi­gi leghosszabb űrutazás idő- . tartamát, már messziről ész­lelték a közeledő teherűrha­jót, a Földre pedig a Prog­resszió szerelt televíziós ka­mera közvetítette az eseményt. Bár a megközelítés és az ősz-, szekapcsolás folyamata ezút­tal is automatikusan ment végbe, a két űrhajós ellenőriz­te a manővert, hogy szükség esetén segítse azt. A Progressz—llnagymeny- nyiségű utánpótlást vitt a Szaljutra. A rakományban az élelmiszeren és vízen kívül van üzemanyag az űrállomás hajtóművei számára, több pót- alkatrész, kísérleti felszerelés, számos olyan használati cikk, amit az űrhajósok kértek és “természetesen posta is. Po­pov és Rjumin ugyan rend­szeres, kétoldalú televíziós kapcsolatban van családjával, de a leveleket ez nem pótol­ja. A család ugyancsak most kapott levelet a Szaljutról: a Csillagvárosba kedden visz- szatért szovjet—kubai űrpá­ros tagjai hozták magukkal a két világcsúcstartó űrhajós leveleit. Ünnepélyesen fogadták ked­den Csillagvárosiban a szov­jet—kubai űrkísérlet résztve­vőit, Jurij Romanyenko pa­rancsnokot és Arnaldo Ta­mayo Mendez kubai űrhajóst. A hagyományoknak megfe­lelően az űrhajósok koszorút helyeztek el az első űrhajós, Jurij Gagarin emlékművénél, majd a város művelődési há­zában rendezett ünnepségen számoltak be élményeikről. Köszönetét mondtak mind­azoknak, akik űrutazásuk si­keréhez hozzájárultak, és kü­lön kiemelték azt a segítsé­get, amelyet a Szaljut-—6 je­lenlegi állandó személyzete, Rjumin, valamint Popov nyújtott. Valerij Rjumin . tegnap délután egyébként új $aját „világcsúcsot” ' állított be: másodízben érte el a 175. na­pot a világűrben. Popov és Rjumin egyelőre még folytat­ja szolgálatának teljesítését az űrállomáson, s minden bi­zonnyal újabb rekord időtar­tamú űrutazás részese lesz. Rjumin ugyanis a kis meg­szakítással lassan már egy teljes évet dolgozott a világ­űrben. Az új rekordhoz már csak alig két hete hiányzik, így tapasztalata példa nélkül álló. Leonyid Brezsnyev mellett a szovjet küldöttség tagjaként jelen volt a megbeszélésen Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a minisztertanács el­ső elnökhelyettese, Ivan Arhi­pov miniszterelnök-helyettes, Viktor Malcev, a külügymi­niszter első helyettese, indiai részről a Reddi vezette kül­döttség tagja Virendra Patil kőolajipari miniszter és Kris­nán külügyminiszter-helyettes. A kölcsönös megértés és ba­rátság légkörében folyt megbe­szélésen áttekintették az 1971- ben a békéről, barátságról és i együttműködésről aláírt szer­ződésen alapuló szovjet—indiai kapcsolatok néhány kérdését. Az időszerű nemzetközi témák közül kiemelt figyelmet szen­teltek a tartós békéért, a nem­zetközi biztonságért, az impe­rializmus, a kolonializmus és a fajüldözés ellen folyó harc kér­déseinek. A Szovjetunió — mondotta Leonyid Brezsnyev — követ­kezetes és állhatatos erőfeszí­téseket tesz annak érdekében, hogy tartóssá tegye a feszült­ség enyhülését, és új lendüle­tet adjon az enyhülésnek, va­lódi fordulatot érjen el a fegy­verkezéstől a leszerelés irányá­ba, és azért, hogy igazságosan, politikai eszközökkel rendez­zék a konfliktusokat félidőkén a BNV Újra sláger a Totya A tegnapi nappal félidejé­hez érkezett az őszi BNV. amely csaknem kétszázezer látogatót fogadott már. Míg szombaton és vasárnap a nagyközönségé volt a vásár, most a hét első három nap­ján — így ma is — a szak­embereké, az üzleti partne­re!: •>. Tegnap több sajtótájé­koztató volt, ugyanakkor a bútoripar, a belföldi és a kül­földi partnerek gyártmány- fejlesztést szolgáló tanácsko­zásaira, a szövetkezeti ipar szakembereinek tapasztalat­cseréjére is sor került. Fogyasztási javak vására ez a javából. Mindig zsúfoltak a pavilonok, a tárgyalótermek. Érdeklődőkben, az üzletkö­tést latolgató szakemberek­ben nincs hiány, akár a leg­nagyobb vállalatok tárgyaló bokszait nézzük, akár a Pest megyei vállalatokét, szövet­kezetekét. A csehszlovák ki­állítók az OMNIA külkeres­kedelmi vállalatuk segítségé- ságével kínálnak a barkácso­lóknak kisgépeket, a turisták­nak hősugárzót, a háziasszo­nyoknak meg konyhafelszere­lési cikkeket. S ha már a konyhánál tartunk: a BNV egyik slágere a VBKM csoda­edénye, melyben légkeveréssel sül-fő az étel. Ebből nyolc­ezer darab kerül francia és NSZK-exportra, de kétezer darab jut belőlük a hazai üz­letekbe is. Újdonság a BVK harmonikaajtója is, mely PVC-ből készült. Népszerűsé­gét nemcsak a hozzákapcsoló­dó műsoros szerelési bemuta­tók — s a közönség soraiból toborzott szerelési vetélkedők résztvevői —, hanem viszony­lag alacsony ára is növelni fogja. S nem mehetünk el szó nélkül a Hajdúsági Ipar­művek, illetve gyártmányfej­lesztőinek új terméke mellett sem. Az Energomat nevű, kis- méretű automata mosógép nemcsak szemre szép, hanem praktikus is. Két kiló ruhát is kimos — a megszokott 4,5 helyett —, s mivel kisebb a mennyiség, csak félgőzzel dolgozik. Magyarán szólva, kevesebbet fogyaszt. A gyár ígérete szerint év végéig 5 ezer darab kerül forgalomba. A Raznoexport szovjet kül­kereskedelmi vállalat valódi szarvasbőrből készült felöl­tők, női ruhák, bársonykel­mék exportjáról tárgyalt a magyar partnerekkel. A No- voexport — ugyancsak szov­jet külkereskedelmi egyesülés — pedig a Konzumexszel 3,5 millió rubeles forgalmat bo­nyolít le a közeljövőben. E tények is jelzik, hogy a sok­sok látnivaló mögött komoly kereskedelmi tárgyalások hú­zódnak meg. A kereslet megnövekedése miatt szorongatják az érdek­lődők a kiskunlacházi EG- SZÖV szakembereit. A négy­féle típusban kiállított Totya fantázianevet viselő meleg­vizes kazánjaikat innen a vá­sárból is elvinnék, megven­nék. A régi márka új kivitel­ben, nagyobb hatásfokkal, esz­tétikus külsővel már most, s nem a jövő év első felében (!) kelendő lenne. V. E. A tárgyaláson részletesen át­tekintették az ázsiai helyzetet. Ázsiában az agresszív erők mind nyíltabb fellépése követ­keztében növekedett a feszült­ség. Leonyid Brezsnyev alá­húzta: az imperialista beavat­kozás az ázsiai népek belügyei- be azzal jár, hogy a térség or­szágai közötti konfliktusok mind súlyosabbakká, egyre rombolóbb hatásúnkká válnak. Ez az imperializmus és csat­lósai malmára hajtja a vizet, azoknak használ, akik aláássák Ázsia és az egész világ béké­jét. Reddi indiai elnök India és a Szovjetunió hagyományos barátságáról szólva megállapí­totta, hogy ez a barátság a gyümölcsöző, kölcsönösen elő­nyös, egymást kölcsönösen gaz­dagító együttműködés példája, megfelel mind a szovjet és az indiai nép létérdekeinek, mind pedig a világ békéje érdekei­nek. A két küldöttség megelége­déssel állapította meg, hogy a szovjet és az indiai vezetők kölcsönös látogatásai, a közöt­tük fennálló személyes kap­csolatok a hagyományos iQdiai —szovjet kapcsolatok szerves részei lettek, és jelentősen hoz­zájárulnak a szovjet—indiai együttműködés elmélyüléséhez és kiszélesedéséhez. (Leonyid Brezsnyev beszé­de a második oldalon.) Álad fák as M3-as űiahb ssakassát Kétszer háromsávos lett Tegnap átadták rendelteté­sének az M3-as országos au­tópálya fővárosi bevezető sza­kaszának jobb oldali útpályá­ját. A XIV. kerületi Rákos­patak utca és a XV. kerületi Csanády György utca között megépített útpályával a 2,5 kilométer hosszú útvonal 2x3 sávos lett. Ez már a végleges megoldás — a burkolata ér­desített homokaszfalt, a gép­kocsik biztonságosan halad­hatnak rajta. Az útszakasz megnyitásával egyidejűleg az erre közlekedők birtokukba vehették a Lenin úti és a Rá­kospatak utcai gyalogosfelül­járót. Az M3-as autópálya főváro­si bevezető szakasza tovább épül, részint a Csanády György utcától kifelé, egészen a Felszabadulás úti csomópon­tig, részint a Rákospatak ut­cától befelé, a Hungária kör­út irányába. Az építők a mun­kálatokkal jó ütemben halad­nak. Budapestre érkezett az USA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap Budapestre érkezett az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának kül­döttsége: dr. James Jackson és Helen Winter, a Politikai Bizottság tagja, a KB titká­ra. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fogad­ta. KÖZE LET Dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyettes elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta Kiss Jánost, hazánknak a Ni­caraguái Köztársaságban akk­reditált, rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomás­helyére. Borbély Sándor, a munkás­őrség- országos parancsnoka meghívására hazánkba érke­zett a Német Szocialista Egy­ségpárt küldöttsége Heinz Leube vezérőrnagy, a NSZEP Központi Bizottsága alosz­tályvezetője vezetésével. Ajtai Miklós társelnök és Tóth János főtitkár vezetésé­vel MTESZ-küldöttség utazott Moszkvába, a szocialista or­szágok mérnökszervezeteinek elnöki-főtitkári tanácskozá­sára. Belátás Kommunista Pártjának küldöttsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom