Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
60 helyre 45 jelentkező Nem keli? Hát elkészült. Elkészült a lassan (vagy nem is olyan lassan?; 50 ezer embert számláló város első bölcsődéje. Ha személyazonossági igazolványa lenne, legíontosabb adatként az állna benne: befogad 60 gyereket. S e fontosnak tartott számnál álljunk meg egy pillanatra. Időzzünk, el egy kicsit, már csak azért is, mert ez az adat számtalan, s igen végletes véleményt váltott ki az érdiekből. Akik létrehozásán fáradoztak, akik arra gondoltak, hogy gyermekeik majd helyet kapnak az új épületben, joggal nyugtázták, akár megkönnyebbült sóhaj kíséretében is: Na végre! Hatvan hely, ez is valami! Akik azonban hasonló nagyságú városok bölcsődéinek számát ismerik, akiknek reményük sincs arra, hogy csemetéjüket felvegyék a bölcsődébe, joggal legyintettek: Hatvan hely? Ez is valami? Mielőtt azonban akár az optimista, akár a pesszimista hangnak helyt adnánk, föltétlenül szükséges egy tegnapelőtti esemény ismertetése. Akkor, vagyis hétfő délelőtt ült össze az a bizottság, melynek feladata az volt, hogy eldöntse; a bölcsődei helyekre pályázók közül kiket részesítsenek előnyben. Mégsem született döntés. S nem azért, mert nagy volt a túljelentkezés, hanem azért, mert a 60 helyre mindössze 43-an jelentkeztek. Hogy ennek mi íehet az oka? Hát semmiesetre sem az, hogy nincs elég pályázó. Hiszen az érdi magánbölcsődék borsos árairól legendák keringenek. Az ok egyszerűen az, a bölcsőde megnyitásának híre nem jutott el az érdekeltekhez. A bizottság most elnapolta ülését, tagjai e hét végén ismét összejönnek, s akkor talán már megszületik a döntés. Hiszen felelőtlenség lett volna bármiféle határozatot hozni, azaz fölvenni valamennyi jelentkezőt. Pontosan azért, mert a későbbi pályázók között esetleg jó néhány olyan van, akik sokkal inkább megérdemelnék, hogy gyermekük bölcsődébe járjon. A védőnők addig is környezettanulmányokat végeznek a már igényüket benyújtottaknál, a tanács egészségügyi osztályán pedig tovább várják, a jelentkezőket... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 24., SZERDA Kulturális verseny brigádoknak Nyitány október 1-én Színmű, film, zene és vers Az Érdi Hírlap szeptember 10-én megjelent számában rövid előzetest közöltünk a Pest megyei Hírlap szerkesztősége, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi könyvtár és a művelődési központ közös szervezésében meghirdetett kulturális versenyről. Az érdi brigádok és munkahelyi kollektívák részére kiírt verseny célja e közösségek kulturális vállalásának segítése, valamint művészi alkotások bemutatása és népszerűsítése. Mint azt már korábban jeleztük, az október 1-től 1981. április 1-ig tartó verseny során a brigádok és kollektívák tagjai a város kulturális rendezvényeinek látogatásáért pontot kapnak (Az ajánlott műsorokat, illetve az azok megtekintéséért járó pontértékeket az Érdi Hírlap és a havi műsorplakát közli.; A vetélkedőre benevezőknek ezenkívül havonta két kérdésre kell válaszolniuk. E kérdéseket, valamint a verseny állását az Érdi Hírlap közli. A válaszadáshoz a könyvtár nyújt segítséget. A versenyt két, egész estét betöltő — természetesen pontva- dászatos — vetélkedő színesíti. Pontvadászat A nevezési lapokat egyébként a művelődési központban, vagy a városi könyvtárban kell október 1-ig leadni. S bár addig még egy hét hátra van, Urban Lászlótól, a művelődési központ igazgatójától mégis azt kérdeztük, érkeztek-e már nevezések? — Csak szóban. A nevezési lapok a napokban készültek el, ezért hivatalos statisztikával még nem szolgálhatunk. Annyit azonban tudunk, a Texelektróból 8, a Mechanikai Művekből 4, a kenyérgyárból pedig ugyanennyi kollektíva jelezte, reszt kíván venni a versenyben. Mi 30—40 brigád jelentkezésére számítunk, s reméljük, helyesen kalkulálunk. A program, amit a pontvadászoknak kínálunk, bízunk benne, feljogosít erre. Bródy Sándor színművét, a Tanítónőt, október 4-én mutatja be a Népszínház a művelődési központban. Megtekintéséért 4 pontot kapnak a részvevők. Ugyanennyi jár a Filmklub előadásainak látogatásáért. Októberben 4 kiváló angol filmet vetítünk. ízelítőül néhány cím: Szombat este, vasárnap reggel; Egy csepp méz; Sztrip tízbár a Sohóban. Könyvtárcsalogató — Rátonyi Róbert előadóestjére október 18-án, a tér mészettudományos estre október 25-én kerül sor, mindkettő megtekintéséért 3 pont jár, ugyanennyivel jutalmazzuk azokat, akik az október 11-én megrendezendő, komoly zenei hangversennyel színesített Mil- ton-esten részt vesznek. Az érdeklődők figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy az az ifjúsági bérletutalvány, melyet a városi KISZ-bizottság adott ki, a művelődési központban irodalmi és komoly zenei bérletre váltható át. Művészarcok Domonkos Béla 1/ ubikosnak hinném, vagy a kajakos legénynek, ahogy jön, kopottas tréningruhájában. Lapáttenyerével akár ösz- sze is Toppanthatna. Nem roppant össze. Zavarba ejtő hatalmas kezének gyöngédsége. Kispesten született, 1934-ben. Ez magyarázza kubikosságát, kajakosságát is: a munka meg a sport saeretetét hozta a munkáskerületből. Ott gyerekfejjel értettek szakmát az emberek, és a focira Puskásék példája nevelt. Tichy Lajosok között rúgta ő is a labdát, és az újabb magyar repülés-hőskorban lett vitorlázórepülő. (A munka volt az, ami apámtól- anyámtól, a szülőföldtől örökségül rám maradt. A nyomorúság nagy tanítómester, és négyünknek, ennyien maradtunk apám halála után, meg kellett tanulni életben maradni. Tizenegy évés voltam akkor. A munka végigkísérte az életemet, s lehet abban valami törvényszerűség, hogy nekem mindig a nehezebbje jutott. Abban a korban kezdtem a repülést is, amikor, ha az ember azt mondta, repülni akar — elküldték alapot ásni, hangárt építeni, füvet kaszálni. Mi még a hátunkon vittük föl a gépeket a Szuszogón, s ha majd egyszer szoborba ön- töm a repülést, abban sem szépség, könnyedség lesz. Hanem az igyekezet, ahogy az ember, géppel a vállán, nekiindul a hegynek.) Tizenöt évébe telt. míg eljutott a szobrászatig. Pedig kézügyességét korán felfedezte: gyerekfejjel formálgatott az érdi fennsíkon mészkövet, mésztufát. Fiatalon gyári munkás lett: 13 évet dolgozott az ISG-ben, munkát vállalt az érdi kőbányában, közben kitanult négy szakmát. Többszőr felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, a sikertelen felvételik gyógyírja: Pátzay Pál tanítása, barátsága. (Sok. volt az elvesztett tizenöt év, de sohasem bántam meg, hogy dolgoztam. Meg akkor is, amikor szervezetem mondta ki a tiltakozást a bányamunka ellen, találtam örömet: megismerhettem a csodálatos gyógyítót, dr. Hetényi Ernőt, az ő aku- punktúrás kezelése hozott vissza az életbe., Rajta keresztül jutottam közelebbi ismeretségbe a Körösi Csorna Sándor Intézettel, és e barátság hatására született meg a Körösi-szobor. Négy szakmát tanultam ki, ami nagy segítséget jelent munkám technikai kivitelezéséhez, és megismerhettem Pátzay mestert, akinek irányítása legfőbb értékmérőm ma is.) szobraiban mintha őt rna3 gát látnám vissza. Jobbára portrékat mintáz: nyílt, tiszta tekintetű arc valahány. Aktja is, görögöket idéző alakjaival; négyalakos Szapáry- domborítása, amely a város mondájának hőseit idézve történelmi jelképpé magasodik. És mind a többi: a taksonyi, kiskunlacházi, kapuvári szobrok, meg azok, amelyek barátok lakásán találtak helyet. S az a kevés, ami városának jutott: a Latinka az érdldgeti iskolában, Vörösmarty gipszmintája a gimnázium szobájában. A magukat szakértőnek vallók stílusbeli konzervativizmusról beszélnek. A nem műértő szemnek egy juthat eszébe: emberi. (Elfogadom a konzervativizmust, ha ezen klasszikus művészetet ériünk. Nem tagadom, nem vagyok híve az absztrakt dolgoknak. Mindenki számára közérthető szobrokat szeretnék alkotni, s meggyőződésem, hogy ezt a közérthetőséget csak egyszerű, őszinte, becsületes alkotásokkal érhetem el. En azt hiszem, hogy az emberek fogékonyak a jóra, van szemük a szépre, mi szobrászok minden különösebb bravúroskodás nélkül elmondhatjuk, amit közölni akarunk.) Egyéves korában került Érdre, s egy életnyi kerülő után tért ismét vissza oda, ahol első szobrait munkálta meg. Közéleti ember: utcájának, szőkébb hazájának, Parkvárosnak támogatója. A Hazafias Népfront helyi körzeti bizottságának tagjaként igyekszik segíteni városa fejlődését. (Az ember, kiváltképp, ha művész, nem állhat meg saját ajtajánál. Itt élünk egy közösségben, és akit hajt a vére, nem állhatja meg, hogy egy követ legalább ne tegyen arrébb településéért. Sajnos, sokszor nem kap visszhangot ez az igyekezet, és jó néhány kezdeményezésünkben egyedül maradunk. En, mint szobrász is, jó szívvel szolgálnám a várost, ha a városnak szüksége lenne rám.) A parkvárosi szükségmű- ^ hely asztalán ott a legújabb figura: a Karikázó. Gyermekkorom esti játékait hozza vissza, amint fáról tört botokkal ügyes kézzel kergettük vége-hosszat az abroncsot. A szürkületben szikrát pattintott a kerék. • Gyermekkorom teszi-e, de gyakran elképzelem a Karikázót a városban, óvoda, iskola vagy éppen egy épülő játszótér díszének. Hirdetőjéül a város szobrászának, aki így vall magáról: behütetes, műves ember vagyok. Munkánkról, életünkről vajon hányán állíthatjuk hittel ugyanezt? Ennyit tehát a rendezvényekről. És a kérdések? A kérdéseket a könyvtár állítja össze, az első kettőt október 8-án közli az Érdi Hírlap — mondja Vogronics Lászióné, a városi könyvtár vezetője. — Természetesen szerepünk nemcsak erre korlátozódik. Ahhoz, hogy a kérdésekre a részvevők jó választ tudjanak adni, ahhoz el kell jönniük ide a könyvtárba. Szerencsére azon már túl vagyunk, hogy a minket felkereső brigádok, kollektívák tagjainak be kelljen mutatnunk a könyvtárat, azaz meg kelljen őket ismertetnünk a bibliotékával. Most az a feladatunk, hogy kialakítsuk a könyvtárhasználati szokásokat. — Ennek a versenynek éppen az az előnye, hogy nemcsak szocialista brigádok, hanem munkahelyi kollektívák is benevezhetnek. Nemcsak a művelődési központ, de mi is tartunk olyan előadásokat, melyek látogatásáért pont jár. így rendezünk majd író—olvasó találkozót, külpolitikai, illetve sportbeszámolókat is. A legfon tosabb természetesen az, a szakirodalmat a versenyzők rendelkezésére bocsátjuk — mondja Vogronics Lászlóné. T étovázók S vajon mi az érdekeltek, a benevezni szándékozók véleménye? A Szolgáltató Szövetkezet Martos Flóra brigádja a tavalyi kulturális verseny győztese. A brigád helyettes vezetője, Kocsis Béláné néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, még nem döntötték el véglegesen, beneveznek-e a versenyre. Hogy miért? Attól félnek, túlságosan rendezvénycentrikus, s munkaidejük, beosztásuk nem teszi majd lehetővé, hogy részt vegyenek a rendezvényeken, így lemaradnak, s kevés pontot szereznek. Ök, s valamennyi kételkedő megnyugtatására közöljük: ez nem lehet akadály, hiszen kevesen lesznek, akik valamennyi rendezvényt megtekintik, egyébként más módon is lehet pontot szerezni. S nemcsak a részvétel lehet izgalmas, a díjak sem megveten- dőek. Az első helyezett 3000 forintos könyvjutalmat, a második, 1981-re szóló ingyenes belépőt kap a művelődési központ és a filmszínház rendezvényeire. A harmadik helyre kerülők 8 darab, fél évre szóló Pest megyei Hírlap-előfizetést, a negyedikek pedig tárgyjutalmat kapnak. Beszéljük meg! Információ Ez a címe a Francia Kommunista Párt lapja, a L’Humanité heti jegyzetének, amelyben hetenként egyszer harminc sorban esik szó információról és igazságról. Arról, az újságírás lényegét és az újságíró munkáját meghatározó két, alapvető összetevőről, amiről mi is szeretnénk ezúttal szólni, s amelynek okán vettük a bátorságot, hogy elorozzuk nagyobb laptestvérünk ötletét. S tesszük ezt azért is, mert lapunkról szót ejtve, újabban gyakori a két fogalom összekapcsolása. S anélkül, hogy szerénytelenségnek tűnne, mind többször hallani elismerő és bátorító szavakat, ha nem is igazságunkról, de legalább igazságkeresésünkről. E meggondoláson alapulva kapott elismerést városszerte lapunk igyekezete a minaret népszerűsítésének ügyében, talált visszhangra bódé—pavilon vitánk, érdemelt ki figyelmet a Volán-telep építése melletti kardoskodásunk, s indított el intézkedéseket a vízről szóló írásunk. S talán mert éppen megerősítettük volna hitünket abban, hogy jó ügyet szolgálunk, hatott pofonként a levél, amely panaszok áradatát zúdította felénk, az igaztalanság, mondjuk ki: hazugság vádjával illetve lapunkat. S mert olvasónk megnyilvánulása akár egy magatartásformának is betudható, feledkezzünk el a névről, s nézzük csupán a levelet. Amely szerint az óvodai felvételekről szóló cikkünk valótlanságot tartalmaz. Történt ugyanis — így a levél —, hogy állításunkkal ellentétben a lees igazság vélíró vállalatát meg sem hívták a felvételi értekezletre, amelynek az eredménye — természetesen — gyerekének elutasítása lett. Nos, ami cikkünket illeti: nem állítottuk, hogy az adott óvoda adott értekezletére meghívták volna az adott vállalatot. Sőt, még általánosságban sem szerepel írásunkban ilyen. Annyit mondtunk el csupán — személy szerint a tanulmányi felügyelő —, hogy az óvodákat támogató vállalatok kérelmét igyekszenek elsősorban kielégíteni. A vállalat pedig, amelyet valóban nem hívtak meg a megbeszélésre, nem azért nem élhetett jogával, mert — mint írja olvasónk, „a vezető óvónő elvesztette a telcfonszámot —, hanem mert egyetlen gyerekről volt szó csupán, levélírónkéról, akit előjegyzéssel — fölvettek. S azóta — mint az említett óvónőtől megtudtuk — helyet is kapott az óvodában. Ha így nézzük a levelet és annak állításait,, akkor vissza kell utasítanunk az igaztalanság vádját, s az olvasóra bízzuk annak eldöntését: ki is állt híján az igazságnak? Mert nem arról van szó, hogy ne lehetne tévedni, s ezt a jogot még olvasóinknak, nyilatkozóinknak, sőt önmagunknak is megengedjük. Egyről azonban nem mondhatunk le: az információk igazságáról. Ezt, önmagunkon kívül, elvárjuk riportalanyainktól is: nyilatkozó vezetőktől és levélíró olvasóinktól egyaránt. Egy kérdés — egy felelet Hiányzik néhány közhivatal Kérdez: Lózsi Sándorné (Aoa út 8.): — Szeretném megtudni, miért nincsenek fontos közhivatalok Érden? Miért kell például közjegyzőért Pestre utazni? És mikor lehet útlevelet intézni Érden? Válaszol: Dr. Kara Pál, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára. — A kérdést úgy is föl lehetne tenni, miért nincs bíróság, ügyészség, városi rendőr- kapitányság Érden? A válasz a megye speciális helyzetében, valamint ennek analógiáján, a járás különleges helyzetében gyökerezik. Nincs megyeszékhely és nincs járási székhely. A fontos hivatalok, vagy például a Pestvidéki Járásbíróság, illetve a Budai Járási Ügyészség a fővárosban található. Az érdieknek feltétlenül kényelmesebb lenne, ha ezeknek városunk adhatna otthont. Ám ez szóba sem jöhet, mivel Érd, fekvésénél fogva, alkalmatlan lenne erre, hiszen a budai járás távolabbi részén élők nehezen tudnák megközelíteni. Arról nem is beszelve, hogy például egy új bíróság létesítése milyen sok pénzt emésztene fel, hiszen új épületre is szükség lenne. A rendőrséggel viszont más a helyzet. Önálló városi kapitányságra szükség lenne. Két okból is: egyrészt a bűnüldözés szempontjából, hiszen, mini tudjuk, Érd az egyik legfertőzöttebb terület. Másrészt, ez feltételezne egy új épületet, s ezáltal lehetőség nyílna eddig csak a fővárosban tisztázható ügyek helybeli intézésére. ! például a gépkocsiátírásokra. A város lakóinak ez a kérése tehát jogos. Elképzeléseik szerint az 1933—84-ben felépülő lakótelepen jó néhány, középületnek alkalmas ház készül majd el, s ott a rendőrség is helyet kaphatna. Növekvő teihozam Befejezéséhez érkezett a tehenészet rekonstrukciója a Bcnta- völgye Termelőszövetkezetben. A finn ayshire-tehenek a megfelelőbb körülmények között az eddigieknél több tejet adnak A városi művelődési központ programjait népszerűsítő plakátok szerint, Vásárhelyi Antal grafikusművész kiállításának megnyitója szeptember 27-én, délután 4 órakor. Pálfy Margit előadóestje pedig azt követően, 5 órako lenne. Az időpont azonba: módosult, mert a televízió fel vételt kíván készíteni az eseményről. így a kiállítás meg nyitója délután 2 órakor kéz dődik, s ennek megfelelően a műsort is hamarabb tekinthetik meg az érdeklődők. Családi események Született: Kovács László é Koch Teréz: Gábor; Kacsa! Attila és Baumann Gizellr Attila; Gaál Attila és Farag Éva: Marianna; Pesszer Mik lós és Tóth Adél: Barbarr Kovács József és Verba Má ria: Krisztián; Csatkovic László és Vas Anna: And reá nevű gyermeke. Névadót tartott: Huszár Fe renc és Scherhoff Ágnes: Balázs; Virlics István és Barn-r Julianna: Zoltán nevű gyermekének. Az oldalt írta: Koffán Éva és Major Árvácska Fotó: Bozsán Péter ISSN 0209-5161 (Enji Hírlapi l
