Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 24., SZERDA A városi munkásság áf rétegződése Ülést tartott a gödöllői pártbizottság Ülést tartott tegnap, kedden délután a városi pártbizottság. Herczeg Sándornak, a pártbi­zottság propaganda- és műve­lődési osztályvezetőjének elő­terjesztésében megtárgyalták és elfogadták a városban élő, dolgozó munkásság helyzeté­ről, körülményeinek alakulá­sáról készült jelentést. . A Gödöllő üzemeiben dolgo- *ó munkásság a korábbi idő­szakban a parasztság és a ház­tartásbeli nők soraiból nőve- * Icedett. A legutóbbi öt évben Ózonban. mint másutt, nálunk is mérséklődött, majd meg is ízűnt. Néhány üzemben, a tegnagyobbakban, a létszám *pad. Egyidejűleg átrétegzö- lésnek lehettünk tanúi: csök- íent a nők és a 30 évnél íís- lalabbak száma, a szakmun­kások és a betanítottak tábo­ra gyarapodott. Nagyobb keresetek Ma a Gödöllőn dolgozók száma meghaladja a 14 ezret, S6 százalékuk kétkezi mun­kás, közülük egy jelentős ré­teg a környező falvakból jár be. A városi munkásság vala­mivel több mint hatvan szá­zaléka a négy nagyobb, ezer embernél többet foglalkoztató üzemben keresi meg kenyerét, ami azt is jelenti, hogy mun­kásöntudatuk viszonylag gyor­san kialakul, noha a háztáji­ban dolgozóknál lassúbb a fo­lyamat. A nyereségüket évről évre növelő vállalatok, szövetkeze­tek dolgozóik bérét is megfe­lelő mértékben emelhették; az V. ötéves terv időszakában, a termelőüzemekben évente átlagosan 7, a költségvetési in­tézményekben 5 százalékkal. A munkások bérét valamennyi üzemben, intézményben az át­lagosnál nagyobb mértékben növelték. Az utóbbi két esztendőben kisebb mértékben emelték a fizetéseket, miközben több fogyasztási cikk ára jelentő­sen nőtt, amit az állami szo­ciális támogatás nem ellensú­lyozhatott a munkások min­den rétegében. A korábbi na­gyobb ütemű fejlődés ugyan­akkor fokozta az igényeket, amelyek napjainkra megha­ladják a kielégítés lehetősé­geit. A feszültség elsősorban a kis keresetűeknél, a fiatalok­nál és a nyugdíjasok körében észlelhető. Gödöllőn a várossá nyilvá­nítás óta 3290 lakás épült. Az 1976 és 1980 között kiutalt új otthonok 32 százalékát mun­kások kapták, legnagyobb gondjuk mégis, kiváltképpen a fiataloknak, lakáshelyzetük ja­vítása. A lakások árát magas­nak, az állami kedvezménye­ket és hitelt, valamint a vál­lalati támogatást kevésnek tartják. Építési akciók Az üzemek és intézmények kölcsönnel, munkáslakás-építé- si akciókkal segítene« dolgo­zóiknak, Kiemelkedően az Árammérőgyárban, a Gödöllői Gépgyárban, a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, valamint a MÉM Műszaki Intézetében. Elősegítette az életkörülmé­nyek javulását az egészség- ügyi ellátás színvonalának emelkedése, a gyermekintéz­mények befogadóképességének nagyarányú bővülése, a ke­reskedelmi hálózat fejlődése Néhány kritikai észrevételtől eltekintve ezekkel a dolgozók elégedettek. A vendéglátó hálózattal, a szolgáltatásokkal, a művelődési, kulturális lehe­tőségekkel már korántsem. Javították a munkakörülmé­nyeket az üzemekben is. A kétkezi munkások háromne­gyede egy műszakban dolgo­zik, a 44 órás munkahét álta­lános, több helyen mindkét szombat szabad. A gépesítés­sel, a korszerűbb berendezé­sek és technológiák bevezeté­sével kevesebb a kézi mun­ka, a segédmunkások csaknem ezerötszázas seregének többsé­ge azonban gépi segédeszközök nélkül végzi munkáját. Ügyszólván mindenütt meg­oldották a meleg étellel való ellátást, a nagyobb üzemek­ben hűtőszekrényekben tárol­hatják ételeiket. A KKMV és a Gödöllői Építőipari Szövet­kezet külső munkaterületein konténeres lakó-, tisztálkodó- és étkezőegységek szolgálják a munkásokat. Fejlődött az üzemegészségügy, több az üzemorvos, kiterjedt a szűrő- vizsgálatok köre. A Vöröske­reszt helyi szervezeteinek te­vékenysége révén jobb az egészségügyi felvilágosítás. Számottevően javult a mun­kások általános és szakmai műveltsége. A tervciklusban 4 százalékkal nőtt a szakmunká­sok aránya, az általános isko­lát el nem végzettek száma két év alatt százötvennel csökkent, de ez még mindig kevés. A pártbizottság felhív­ta az érdekeltek figyelmét a következetesebb beiskolázásra. A közéletben Városunkban a munkásság java példásan helytáll a mun­kában, legjobbjai részt vál­lalnak a helyi politikai és tár­sadalmi közéletben — állapí­totta meg a pártbizottság. A gödöllői párttagság negyven százaléka munkás. A párt- és társadalmi szervezetek vezető testületéiben is arányuknak megfelelő a képviseletük. Befejezésül a pártbizottság megszabta azokat a feladato­kat, melyek megoldásával a következő években tovább ja­vítható a Gödöllő üzemeiben, szövetkezeteiben, intézményei­ben dolgozó munkások hely zete, jobbá válhatnak élet- 9 munkakörülményeik. K. Munkavédelmi vetélkedő Az ősz egyik legjelentősebb ifjúsági mozgalmi eseménye a városban és a járásban az if­júmunkás- és a szakmunkás­tanuló-napok rendezvénysoro­zata, amely szeptemberben és októberben több hasznos, ér­dekes programmal szolgál. A jó szervezésről együtt gondos­kodik a KISZ járási és a váro­si bizottsága. Az első rendezvény pénteken, szeptember 26-án lesz, ekkor tartják az ipari üzemekben dolgozó fiatalok munkavédel­mi vetélkedőjét, amelyre eddig tizennégy három-három fős csapat jelentkezett. A vetélke­dő reggel 9-kor kezdődik, s délelőtt nyolc fordulóban szak­mai, politikai kérdésekből vizs­gáznak a részvevők, jó vála­szokkal, megoldásokkal igazol­hatják elméleti, gyakorlati fel- készültségüket. Délután a MÉM Műszaki Intézetében, az ott dolgozó KISZ-esek közre­működésével munkavédelmi kiállítás lesz. Vasárnap, szeptember 28-án is közös rendezvényre hívják a fiatalokat a szervezők: a GSC- pályán tartják az ifjúmunkás és szakmunkástanuló olimpiát, valamint a fegyveres erők nap­ja tiszteletére kiírt lóversenyt. Asztaliteniszben, lövészetben, tollaslabdában, kézilabdában, sakkban és kispályás labdarú­gásban nevezhetnek az érdek­lődők. Városi moziműsor Békeidő. Színes, magyar tár­sadalmi dráma. Csak 4 órakor! 14 éven aluliaknak nem aján­lott! A jó, a rossz és a csúf, I— II. Színes, olasz westernfilm. Kétrészes film, csak 6 órakor! Vizsgázik az új műszer Szeptember elején kezdték meg az újtípusú egyfázisú fogyasz­tásmérők sorozatgyártását a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárában.A hónap végéig 20 ezret gyártanak az új GE-típusból. A képen: vizsgálják a mérőműszereket. Barcza Zsolt felvétele Múzeumi hónap Sok esemény Esaszegen Mint a korábbi években, az idén is szép programot állítot­tak össze Isaszegen az októbe­ri múzeumi hónapra. A hely­beli falumúzeum, a művelő­dési ház, a műemléki albizott­ság, a múzeumbarátok és az ifjúsági honismereti köre va­sárnap, 28-án tartja megnyitó rendezvényét a művelődési házban este hat órakor. Tiha­nyi Lászióné, az isaszegi párt- szervezet titkára mond meg­nyitót, majd dr. Papolczy An­tal, a nagyközségi tanács vb- titkára tart előadást A nagy­község műemléki védelme és további feladatai címmel. Ez­után a művelődési ház művé­szeti csoportjai adnak műsort. A múzeumi és műemléki hónap eseményei október 4-én folytatódnak, amikot a KISZ helyi alapszervezetei, a honis­mereti kör tagjai és az úttörők elhelyezik virágjaikat a hon­védsíroknál. Másnap, vasár­nap délelőtt 9-től 9.40-ig a honismereti szakkör tagjai is­mertető szolgálatot tartanak, majd ünnepélyesen megemlé­keznek az 1849-es honvédszo­bornál az elesett magyar és lengyel katonákról. Bodrogi András tanácselnök megnyitó­ja után Tábori István alezre­des emlékezik a hősökre. Ezt követően Pallósné Kozgonyi Piroska tanár vezetésével az iskolai énekkar lengyel és ma­gyar dalokat ad elő, a honis­mereti szakkör tagjai verseket mondanak, a Hernyes zenekar 1848-as csataindulókat játszik. Az ünnepi esemény múzeum- látogatással és tárlatvezetéssel zárul. Érdekesnek ígérkezik a kö­vetkező napok programja is, 7-én, kedden a műemléki al­bizottság tagsági értekezletet tart, 12-én, vasárnap az Isa- szeg területén lezajlott tizen­két csatát ismerteti a mú­zeumvezető, a következő hé­ten, 18-án, szombaton a körze­ti ifjúsági honismereti szakkör­tagok tartanak ismerkedő ta­lálkozót a múzeumban. Vasár­nap, 19-én Isaszeg területe, la­kossága az ókortól a honfog­lalásig címmel tart előadást Tihanyi László. A múzeumi és műemléki hónap utolsó ren­dezvényei 25-én, szombaton, illetve 26-án, vasárnap lesz­nek. Szombaton a múzeumba­rátok köre tart tagsági érte­kezletet, majd másnap az or­szágos műemlékvédelemről és a helyi műemléki albizottság munkásságáról ad ismertetést XJrbán Vince, az albizottság el­nöke. Olcsón és gyorsan Bővítés után korszerűsítés A Gödöllő és Vidéke Afész, amely a legutóbbi években je­lentősen bővítette bolthálóza­tát, a következő időszakban kevesebb új üzletet nyit, anya­gi erőforrásait inkább a meg­levők korszerűsítésére össz­pontosítja. Abból indulnak ki, hogy a szebb, vonzóbb boltok­ba szívesebben járnak az em­berek, és főleg, ahol a mai kor követelményei szerint szolgál­ják ki a vevőt, ott megnő a forgalom. Megerősítette ezt a tapasztalatot a korszerűsített erdökertesi, csömöri, mogyoró­di és nagytarcsai bolt is, ahol a korábbinál nagyobb a bevé­tel. Ebben a szövetkezetben mindig ügyeltek arta, hogy az építkezés minél gyorsabb és olcsóbb legyen. Űj boltjaikat saját építőbrigádjuk 8—10 hó­nap alatt építette fel. Ez a gyors tempó az anyagi eszkö­zökkel való gazdálkodást is előnyösen befolyásolja. S mi­vel ugyanez a brigád újítja fel a boltokat, várható, hogy a korábbihoz hasonló gyorsa­sággal és szakszerűséggel ké­szülnek el ezzel a munkával is. Aszód Anyakönyvvezetők tanácskozása A járás községeiben és a városban tevékenykedő anya­könyvvezetőknek tartanak szakmai tanácskozást Aszódon pénteken, szeptember 26-án az ottani családi események iro­dája rendezésében. Az eszme­csere délelőtt 10 órakor kezdő­dik a tanácsházán. Üzemi bajnokság Első a garázs csapata Befejeződött az idei kézilab­da-bajnokság az Árammérő- gyárban, amely izgalmas vég­hajrával szórakoztatta a szur­kolókat. Az őszi szezonban sok meglepő eredmény született, és végül elmaradt a szenzáció, hiszen a legesélyesebb Garázs vegyes csapat, végül mégis megnyerte a bajnokságot. A tavaszi szezon végén még a Műszerész gárda vezetett há­rom ponttal, de az őszi mér­kőzéseket nem bírták idegek­kel, előbb az erősen feljavult TMK-tól szenvedtek 4-0 vere­séget, majd az elsőbbséget el­döntő izgalmas mérkőzésen a Garázs gárdája mért rájuk 5 gólos vereséget. Az élmezőny kiegyensúlyozottságára jellem­ző, hogy az első és a második csapat között mindössze egy pont a különbség, a harmadik hely pedig az azonos pont és gólkülönbség mellett csak a több lőtt gól alapján dőlt el. A döntő mérkőzés után ered­Termékeny esztendők ki eltűnő életforma nyomában Marton Pálné Homok Erzsé­bet, a vérségi krónikásasszony, ahogy Veres Péter nevezte, akihez jó barátság fűzte, ed­dig megjelent, gyermekeknek és felnőtteknek szóló meséi­ben, regényeiben a régi pa­raszti életformát, életmódot idézte fel hitelesen, őszintén s rendkívül olvasmányosan. Tel', forgatásra ösztönözték az elmúlt évtizedek változása is, a felszabadulás élménye és a hagyományos értelemben vett régi parasztság eltűnésének izgalmas, sokszor nehéz aka­dályokkal tűzdelt folyamata. Három nemzedék Az évek felette is elszálltak, lassan a hetedik X felé köze­ledik, alkotókedve azonban nem lanyhult, talán éppen a tovatűnő idő sürgeti az eddi­gieknél is lázasabb munkára. Jelenleg két könyve is van a kiadóknál Az egyik, amelynek a Tóparti ház címet adta, is­mét a gyermekkor, azon belül az iskoláskor élményeit idézi fel. A tervek szerint a könyvnek még az idén napvilágot kel­lett volna látnia, de aligha­nem csak a jövő év elején ke­rül az üzletekbe. A másik könyvét most lektorálja Ba­jor Nagy Ernő. Ebben három nemzedék sorsa fonódik egy­be, kiadása előreláthatólag 1981-ben várható. Az írásra főleg a téli hóna­pokban van ideje, s az elmúlt télen minden eddiginél na­gyobb lélegzetű munkához lá­tott: nyolc nagy spirálfüzet tellett meg az eddig még el nem mondott élményekkel. Tisztában van azonban azzal, hogy nem szabad megfenekle- ni az egyedi valóságnál, azt úgy kell átformálni, megszelí­díteni, hogy1 mindenkinek ha­sonlítson a sorsára, s amely­nek alapján az új nemzedékek is párhuzamot tudnak vonni a régi és a mai világ között. Párhuzamos sorsok Hisz az írásban, hisz abban, hogy amit papírra vet, köz­kinccsé tesz, azzal használ. Különben mi értelme is lenne a sorok rovásával eltöltött rengeteg órának, éjszakának, az elodázhatatlan mindennapi gondok, teendők mellett, ame­lyek önmagukban is éppen elég energiát lopnak ki belőle. A Vérségi hétköznapokban a termelőszövetkezet megala­kulásának időszakát fogja vallatóra, legutóbb pedig, A faluban szól a nóta című könyvében a saját fiatalságá­ról írt. Sorsokat állíthatunk párhuzamba: a régi világban a kenyérharc, a létbizonytalan­ság késztetett sokakat arra, hogy akár a többiek kárára, a pillanatnyilag szükségesnél igyekezzenek minél többet szerezni, éppen a jövő bizony­talansága miatt. A szerzés túlfűtött vágya ma is sokakban újra feltámad, s ez sem neki, sem a társada­lomnak nem hasznos, sok szempontból. Bizonyára észre­vették az írói intést az olva­sók is, akik megszerették írá­sait. Kíváncsian várjuk, hosy milyen kinevetni való jelen­ségekre figyelt fel környezeté­ben Mártonná az utóbbi né­hány évben, s mire tanít, hogy emberibb, tartalmasabb legyen az életünk. A vérségi falumúzeum lét­rehozásának lelkes szorgalma­zója ma egyúttal az intézmény vezetője. Sok a munkája itt is, de szívesen végzi. Rendsze­resen részt vesz a Pest megyei Levéltár és a népfront közö­sen kiírt pályázatain, s e hely- történeti, néprajzi jellegű mun­kákra is nagy gondot fordít. Sok időt felemésztő vállalko­zások ezek, egy-egy pontos adatért rengeteget kell kilin­cselni. Munka és hiedelem Lelkiismeretes munkáját a különféle elismerések, díjak dicsérik. Feldolgozta a falu­múzeum építésének történetét, a vérségi népviseletet, a ken­dermunkákat, hiedelmeket, babonákat gyűjtött csokorba, majd a népi hagyományokat, szokásokat, az ünnepi játékok emlékeit, a kartali és vérségi gyermekjátékok fellelhető vál­tozatait. Megírta lakóhelye krónikáját is. Az idén — ugyancsak egy pályázatra — nyolcvanhárom gépelt oldalon foglalta össze Verseg 1945 és 76 közötti éle­tének eseményeit, változásait A felsorolásból is kitűnik: Mártonná Homok Erzsébe* fáradhatatlan, termékeny. Bene Mihály ményhirdetés következett, ahol a díjakat a már hosszú ideje betegállományban levő, lába­dozó Lajkó István, a tömeg­sportbizottság vezetője adta át. A vándorserleget a győztes Garázs csapata kapta, amely­ben a következő játékosok sze­repeltek: Gombos László, Ko­vács György kapusok, Darnyik Mihály, Dobrosi Károly, Mar- tinák Ferenc, Fekete László, Gecse János, Gulyás István, Hemmert Miklós és Tóth Ist­ván. Külön díjazták a legsport­szerűbb csapatot, amely a For­gácsoló lett. A legjobb kapus­nak Kakucska Istvánt (Műsze­rész), a legjobb mezőnyjátékos­nak Gulyás Istvánt (Garázs) választották. A gólkirály Var­ga István, a Szerszám játékosa lett 67 találattal. A csapatok el­ismeréssel szóltak a rendezés­ről és a végig sportszerű szel­lemről. Azzal búcsúztak egy­mástól, hogy a jövő tavasszal ismét összemérik erejüket. A bajnokság végeredménye: 1. Garázs vegyes 11 9 1 1 194-112 19 2. Műszerész 11 9 — 2 189-128 18 3. Szerszám 11 5 2 4 1G2-157 12 4. TMK 11 6 — 5 137-132 12 5. Iroda 11 4 — 7 124-137 8 S. Forgácsoló 11 1 1 9 90-121 3 7. Sajtoló visszalépett Markó Gábor Kézilabda Téli teremtorna Teremtornát rendeznek a já­rási kézilabda-bajnokságban részt vevő csapatoknak a té­len a gödöllői Karikás Frigyes Általános Iskola nemrégiben átadott tornacsarnokában. Je­lentkezni már lehet a járási­városi sportfelügyelőségen. Férfi-, női és ifjúsági csapatok indulhatnak. Ma este Gyógynövény a kiskertben A gyógynövények házikerti termesztéséről tart előadást ma este fél hattól a városi Petőfi Művelődési Házban Ga­lambost Bertalan, a kerepestar- csai Szilas menti Termelőszö­vetkezet kertészmérnöke a kertbarátkörben. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom