Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

4 xMf, ap 1980. SZEPTEMBER 10., SZERDA ÁSATÁSOK PILISEN Avarok - honfoglalók nyomában Eső utáni felázott földön cammog a gépkocsi a pilisi vadászház felé, ahol a régé­szek és segítőik a főhadiszál­lásukat berendezték. Dinnyés István és Benkő Zsuzsa, a ceglédi Kossuth Múzeum ré­gészei vezetik az ásatást, s mondják el a mostani mun­kálatok előzményeit, miköz­ben a lelőhely felé vezetnek. Négy esztendővel ezelőtt, miközben a helyi termelőszö­vetkezet bányájából homokot termeltek ki, régészeti leletek kerültek elő — mondják. — Akkor, sajnos, illetéktelenek kezdtek hozzá a feltáráshoz, $ meg is semmisítették egy honfoglaláskor! temető négy­öt pírját s teljes leletanyagát, ezzel nagy kárt okoztak. En­nek az ügynek a végére ter­mészetesen bírósági ítélet tett pontot A megmaradt egy honfoglaláskori sírt Tetta- manti Sarolta, a Pest megyei múzeumok régésze tárta fel. Tegezd íszítések A következő esztendőben ugyancsak ő néhány avarkori sírt talált itt, egy erdősítésre váró legelőn. Megállapodás született: mielőtt az Arany­kalász Termelőszövetkezet er­dősítené a területet, a régé­szek teljes feltárást végeztek, hiszen az akkor talált hét késő avarkori sír, a bennük talált csont tegezdíszítések, egyszerű ékszerek további leleteket ígértek. Sajnos, a legfonto­sabb kérdésre, arra, hogy mi­lyen volt a két egymást váltó nép, az itt élő avarok és az ide érkező magyarok viszo­nya, az ásatás már nem ad­hatott választ, hiszen az il­letéktelen beavatkozás szét­dúlta a honfoglaláskori síro­kat Ennek ellenére nyilván­valóan folytatni kellett a munkát. — Sajnos, eddig egyáltalán nem kedvezett az idő — mondta Dinnyés István első beszélgetésünkkor —, az eső miatt gyakran kellett kény­szerpihenőt tartaniuk segí­tőinknek, a ceglédi és monori gimnazistáknak, akik az úgy­nevezett régésztábor lakói voltak. Ennek ellenére mé­lyülnek a kutatóárkok a ho­mokbánya mellett. Még nem sikerült behatárolnunk a te­mető teljes területét, nem tudjuk, milyen a hossza, az azonban már bizonyos, hogy nem a nagyobbak közül való, ismerünk ugyanis több ezer sírból álló avar temetőt is. Hat hétig tartott a pilisi ásatás, a régészek összesen hat sírt tártak fel. Az előke­rült leletanyagot már a ceg­lédi Kossuth Múzeumba szál­lították konzerválásra, nyil­vántartásra, feldolgozásra. Dinnyés István már sokkal részletesebb tájékoztatást ad­hat az eredményről, mint el­ső találkozásunk idején. — A sírok az avarkor kö­zépső, illetve késel szakaszá­ban keletkezhettek — állapít­ja meg —, vagyis i. sz. 670— 750 között. Jellemzőjük, hógy nagy mélységben helyezked­nek el, ha az újkori talajfel- töltődést is figyelembe vesz­tük, mintegy három méter­nyire a felszíntől. Ez ebben a korszakban különösen szokat­lannak számít. Úgy tűnik, gazdag közösség tagjai temet­keztek ide — erre utal az is, hogy a sírokat egy kivételével jeldúlták, kifosztották. Aranylemezek — Ezek szerint alig maradt leletanyag, amely a gazdagsá­got bizonyítaná? — Négy sírban olyan fa­konstrukció nyomára bukkan­tunk, amelyet az életben is fekvő alkalmatosságként hasz­nálhattak, s amely a tekin­télyre utal. Erre az ágyszerű deszkaszerkezetre valószínű­leg fedelet is tettek. Néhány sírnál megfigyelhető volt, hogy a kifosztáskor a fát fel­gyújtották, valószínűleg azért, hogy könnyebben rabolhassa­nak. Ami a gazdagságot il­leti: a legmélyebben levő sír­ból aranylemezek darabkái kerültek elő — ezek bizony­nyal ruhadíszek voltak, vas nyílhegyeket, íjmerevítő csontlemezeket, tőrszerű kést találtunk. Teljes épségben csupán egyetlen sír maradt, amelybe a közösség egyik egyszerűbb tagját temették. Ezüstözött ruhadíszei, görbe pengéjű fegyvere, tehát szab- lyája, a kései avarkorra utal­nak. A csontváz a korra jel­lemző módon kinyújtóztatva, a hátán fekszik, karjai a test mellett vannak, a fej észak­nyugat felé néz. — Mi az ásatás legfontosabb eredménye? — A legfontosabbak a te­metkezési szokásokra vonat­kozó megfigyelések. A tudo­mányos közvéleményben is csak az utóbbi években lett elfogadott az a megállapítás, hogy e korban az elhunytat az életben használt eszközre fektették. A kisszámú lelet­Szeptember 13-án zeneaka­démiai díszhangversennyel kezdődik a 18. budapesti nem­zetközi zenei verseny rendez­vénysorozata. A nyitókoncer­ten az utóbbi évek nagy nem­zetközi zenei versenyeinek leg­sikeresebb magyar előadómű­vészei lépnek fel, s köszöntik a verseny résztvevőit. Ugyan­ezen a napon a világ 21 orszá­gából érkezett 90 fuvolamű­vész kezdi meg programját; a fuvolások szeptember 21-ig versenyeznek. anyag, a szablya, az övvere­tek, a női ékszerek jól keltez- hetők, a korról korábban al­kotott képet egészítik ki. Állatcsontok A régészek már az ásatás első szakaszában találtak egy megszenesedett állatcsontokat tartalmazó tűzhelyet. Ez va­lószínűleg az a hely lehetett, ahol az elhunyt szellemének szóló ételáldozatot bemutat­ták, s nem településnyom. A temető léte feltételezi per­sze, hogy nem is olyan nagy távolságban meg kell lenniük a település maradványainak is — az azonban, hogy ezek mikor kerülnek elő, elsősor­ban a véletlentől, szerencsé­től függ. Az eredmények — ha szerények is — így, ön­magukban fontosak. A ceglédi múzeum restaurátorműhelyé­ben már megkezdődött a vas­tárgyak konzerválása, s a pontos nyilvántartás elké­szülte után valószínűleg tudo­mányos dolgozat teszi köz­kinccsé az itt szerzett ismere­teket. A magyar filmművészet nagy egyénisége, Keleti Már­ton filmrendező életművével ismerkedhetnek meg a közel­jövőben a televízió nézői. A háromszoros Kossuth-díjas, ki­váló művész válogatott alko­tásait október 19-től, vasárnap délutánonként láthatják az érdeklődők. A hét eve, 68 éves korában elhunyt Keleti Márton 1924- ben kezdte pályáját: kezdet­ben színházi segédrendezőként tevékenykedett, majd drámai műveket, operákat rendezett. A hangoseljárás bevezetése óta dolgozott a filmszakmá­ban. A felszabadulás előtt több népszerű vígjátékot al­A budapesti nemzetközi ze­nei versenyek történetében először rendezik meg a kürtö­sök versenyét; ebben a kate­góriában 14 ország 40 fiatal előadóművésze mutatja be pro­dukcióját. Ezúttal kerül sor az immár hagyományos Pablo Casals nemzetközi gordonka- versenyre is, amelyen 18 or­szág 63 csellistája méri össze tudását. A verseny október 1- én — a zenei világnapon — gálaesttel fejeződik be. NYÁRI EGYETEMEK Gyorsmérleg Az idén 16 városban 18 nyá­ri egyetem nyitotta meg ka­puit a magyar és a külföldi érdeklődők előtt. Űj kurzus ezúttal nem in­vitálta programjaira a kelle­mes környezetben tanulni kí­vánókat. Huszonkilenc ország­ból érkeztek vendégek az is­meretterjesztő nyári rendezvé­nyekre. Az 1613 magyar részt, vevő mellett 698 szocialista. 399 nyugati és 15 fejlődő or­szágbeli hallgatója volt az előadásoknak és a kiegészítő programoknak. Azok között a nyári egye­temek között, amelyek első­sorban a külföldiek érdeklő­désére számíthattak, á legné­pesebb hallgatósága a nagy hagyományú debreceninek volt. A hagyományostól elté­rően idén az eddigieknél ke­vesebb résztvevője volt az esz­perantó nyári egyetemnek. Ti­zenkilenc országból érkeztek érdeklődők o Dunakanyar nyári egyetemre, amelyen a külföldön változatlanul nép­szerű Kodály zenepedagógiai módszer volt a téma. A főként magyar hallgató­kat fogadó nyári egyetemek közül a legsikeresebbnek a szocialista életmódot és a tár­sadalmi rétegződést vizsgáló miskolci és a számítástechni­kával foglalkozó székesfehér­vári kurzus bizonyult. kötött, sokoldalú művészete azonban a népi demokráciá­ban bontakozott ki igazán. Ű készítette el — 1945-ben — a felszabadulás utáni első ma­gyar filmet, Bródy Sándor ‘A tanítónő című színdarabjának változatát, amely a most in­duló sorozat első darabjaként kerül a képernyőre. Három évvel később elevenítette meg a filmvásznon Mikszáth Kál­mán népszerű regényének, a Beszterce ostromának történe­tét, majd — ugyancsak Mik­száth Kálmán műve nyomán — a Különös házasságot, Békeffy István és Thurzó Gábor for­gatókönyvéből pedig nagy ze­neszerzőnk, Erkel Ferenc éle­tét vitte filmre. Gáspár Margit novellája alapján született meg az 1945 tavaszán játszódó Fel a fejjel című film, s bemutatják, a Két vallomást is, amelyet Há- mos György írt filmre. Mes­terházi Lajos 1921-ben játszó­dó regénye elevenedik meg a Pár lépés a határ című alko­tásban, s a rendező filmsza- lagra vitte Tatay Sándor Pus­kák és galambok című művét is. Dobozy Imre több művét is megfilmesítette Keleti Már­ton. Közülük kettőt, a néhány éve nagy sikerrel játszott Hattyúdalt és A tizedes meg a többiek-et mutatja be most a televízió. A sorozat zárófilm­je a Változó felhőzet című vígjáték lesz, amely Kuczka Péter forgatókönyve alapján született. GÁLAEST A VILÁGNAPON Fuvola, kürt, gordonka P. Szabó Ernő Vasárnapi sorozat KELETI MÁRTON FILMJEI A TV-BEN RÁDIÓFIGYELŐ MAGVETŐK. Vecséssel leg­többször társítja képzeletünk a káposztát: a vecsési káposz­ta fogalma, már-már úgy vél-1 hetjük, időtlen idők óta bele- tvódott az emberek ■ népi gon­dolkodásmódjába, néphagyo­mányt őrző kifejezés tárába. Igen ám! De ki jut az ember­nek eszébe ma a vecsési ká­posztáról, amely közismerten nemcsak a népnyelvben, és nemcsak a köznyelvben él, hanem napjaink valóságában is? Vecsésen! Ahhoz, hogy az előbbi kér­désre kétséget kizáróan vála­szolni lehessen, nyilvánvaló, hogy a helyszínről szerezhet­jük a legbiztosabb, legmeg­bízhatóbb értesüléseket. Ezt a feladatot vállalta az elmúlt héten a Kossuth-rádió, ami­kor a Magvetők című adás­ban — Perjés Klára műsora —, portrét rajzolt egyszerű szép szavakkal, magvas be­szélgetéssel a vecsési Ferihe­gyi Tsz elnökéről. Arról, aki­nek nevéhez a vecsési ká­poszta ma — akár mint világ, hírű termék, akár mint or­szágosan váltig elterjedt szó­lásmondás — elléphetetlenül, s letagadhatatlanu! kapcsoló­dik. Ha tetszik, még az a meghatározás, az a megszorí­tás is érvényes erre az álla­potra, hogy: tartozik, őhoz­zá : Dobrovicz Józsefhez. Kicsoda ez a Dobrovicz Jó­zsef, hogy így kerül említés­re neve? Milyen tsz-elnök? Egyáltalán. Milyen ember? Húsz perc, ameddig e mű sor tartott, talán elégnek is bizonyult a megismeréshez: az ami úgy kezdődött a vecsési tsz-elnök életében, hogy gyer­mekkorában még éjjel fél ket­tőkor kellett kelnie, mert idő­ben a Haller téri nagypiacon volt szüksége rá a család­nak ... ott, az árusok között. A legkisebb késés is azonos lehetett a kiszorulással; má­sok foglalták el a helyét... Ez a vastörvény uralkodott ott és akkor. Uralkodott felette is? Akkor hát... törölje ki az emlékezetéből? Dobrovicz József tsz-elnök ma ezt vallja: ...A fogyasztó fizet... a fogyasztó az úr... Nem mondhatom, hogy most van káposztám, most vegye és ne máskor jöjjön... Fel­adatunk, hogy mindennap friss árut hozzunk forgalomba ... hogy minden fogyasztói igényt ki tudjunk elégíteni... Nem dörgedelmek ezek a szavak ? Nem égdörgés-menny- dörgés, aztán eső sehol? Dob­rovicz József nem hallotta, nem hallhatta ezeket az én mos­tani kérdéseimet, de lényegé­ben meggyőzően válaszolt rá­juk, tényszerűen, a legfonto­sabbra: ...Vissza kell térni a na — mondotta —, hogy a fogyasztó az úr... Csakis az ő igényét kell szolgálni... A fogyasztó előtt meg kell ha­jolni!. .. Ne essék félreértés: ez az ember nemcsak a főhajtásban következetes, hanem annak is módját leli, hogy ebben a főhajtásban gerincesség, emel­kedettség is legyen: ... Min­dennap tudok fejes káposztát adni — mondotta —, ezt Eu­rópában nem tudják minde­nütt megtenni... Mi még drá­gán termelünk, de a butasá­gunk miatt... Az adottsá­gaink megvannak, hogy ol­csóbb és jobb árut lehessen termelni... Mi — és ezzel ön­magára meg dolgozótársaira célzott —, mi elég magas fordulatszámon élünk. Csak ... Sokan lelassultak ... Vannak sokan olyanok is, akik szere­tik a tempót. Különböző szabályozók azonban még nem, teszik lehetővé a differenciál­tabb bérezést... De kell... Pedig kell a versenyláz, fel­tétlenül kell!... És hogy milyen alapokon nyugszik ez az alapállás? A vecsési Ferihegy Tsz a káposz­tából száz saját fajtáj ter­mel. ...Ebből — el ne felejt­sük, ezt is mondta az elnök — legalább két-három az olyan, ami előtt meg kell áll­ni! ... Mert ám ... csak így áll meg az igazi vevő az igazi áru előtt... és csak igazán így lehet fejet hajtani neki. Simon Gy. Ferenc ZENEI PANORÁMA Bérleti hangversenyek Az Országos Filharmónia ki­bocsátotta 1980/81-es évadjá­nak Pest megyei bérleteit. A színes keménypapír borítók olvasása sok gondolatot éb­reszt. Barokk és bécsi muzsika Az ifjúsági bérletek a ba­rokk zene alapjaival, a con­certo grosso, a versenymű XVIII. századbeli formájának létrejöttével foglalkoznak az első előadáson. Felhangzanak Bach, Händel, Telemann és Vivaldi műveinek tételei. Hely­színenként változóan a Corel­li, a Vivaldi, a Musica Huma-, na vagy a Szentendrei Kama­razenekar játszik. A bécsi zeneszerzők — Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert — zenekari muzsiká­ja és kamarazenéje egy-egy koncert programja lesz. A Zrí­nyi Miklós Katonai Főiskola szimfonikus zenekarát Faith Tibor vezényli, közreműköd­nek az Országos Filharmónia szólistái; a kamarazeneműve­ket játsszák: Fenyő Klára (he­gedű), Némethy Attila (zongo­ra), Dagmar Wanke-Szendrey (ének). Népdal — népköltészet Márciusban Bartók Béla szü­letésének századik évforduló­jára Népdal — nép koueszet címmel adott koncertekkel em­lékezünk. Közreműködik Béres Ferenc és Csajbók Terézia (ének), Fasang Árpád (zongo­ra), Havas Judit (szavalat) és a KISZ Központi Művész- együttesének énekkara, Strausz Kálmán vezényletével. A bérlet utolsó előadásaként Tápiógyörgye, Abony, Monor és Gödöllő diákjai a tavaly Cegléden, a szakmunkástanu­lók körében nagy sikert ara­tott — Á szabadság eszméje a zenében — című összeállí­tást hallhatják a Zrínyi Mik­lós Katonai Főiskola szimfo­nikus zenekarának előadásá­ban. Közreműködnek a Ma­gyar Állami Operaház ének­művészei, vezényel Faith Ti­bor. A műsorban felhangzik Beethoven: Egmont nyitánya, Borodin: Igor herceg áriája, Verdi: Don Carlos című ope­rájából a Szabadság kettős, Er­kel: Dózsa esküje és a Palotás a Hunyadi László című operá­ból, valamint Berlioz Rákóczi- indulója. A ceglédi gyerekek érdekes újításként a Ceglédi Állami Zeneiskola művésztanárainak hangversenyével fejezik be a sorozatot. Több bérlet utolsó előadása­ként a Budapest Táncegyüttes lép fel összevont hangverse­nyen a budapesti Erkel Szín­házban, s ezzel ismét lehetővé válik kétéves szünet után, hogy népdalkincsünk mellett az ugyanúgy értékes népi hagyo­mányaink közé számító népi táncokkal is megismerkedje­nek a koncertlátogatók. Újdonságnak, méghozzá örömmel üdvözölt újdonság­nak számít a közönség, tehát a tanulók előre megtervezett bekapcsolása a koncertek prog­ramjába. Mindegyik hangver­seny műsorában, ahol csak le­hetséges, szerepel közös ének­lés. Händel győzelmi kórusa a Júdás Makkabeus című orató­riumból, Beethoven Örömódá­ja és az Által mennék én a Ti­szán ... kezdetű magyar nép­dal. Hogy ez a kezdeményezés jól sikerüljön, az már az ének-, illetve zenetanárok felkészítő munkáján múlik. Idén történik meg először, hogy az egyes helyi kórusok, mint például a gödöllői és a váci KISZ-kórus is szerepet kap az Országos Filharmónia rendezvényén. Helybe hozott kultúra Ebben az évadban az im­már hagyományos ceglédi mel­lett a váci szakmunkástanu­lók részére Is szerveztek kon­certeket az Állami Ifjúsági Bi­zottság támogatásával. Ceglé­den a Szentendrei Kamaraze­nekar a barokk kor zenekari muzsikáját mutatja be Fenyő Gábor vezényletével, Varsányi László (zongora), Abafi Kata­lin (fuvola), Horváth Győző (hegedű) és lnhoff Ede (trom­bita) közreműködésével. Nép­dal — népköltészet címmel Bartók Béla születésének szá­zadik évfordulójára készül em­lékműsor. Mindkét szakmun­kástanuló-bérlet ismerteit! Ib­sen—Grieg: Peer Gynt című művét a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének szimfo­nikus zenekara előadásában, Kührner György vezényletével, Gyulai Edit (ének), Várnagy Katalin és Kürti Papp László (szavalat) felléptével, vala­mint a Budapest Táncegyüt­tes előadását az Erkel Szín­házban, Budapesten. Az ifjúsági bérletek az álta­lános iskolai, gimnáziumi, ze­neiskolai ének- és hangszerta­nulás kiegészítéséhez, elmé­lyítéséhez adnak lehetőséget, sőt a mindezekből kimaradó szakmunkástanulók egyetlen szervezett zenei művelődési módja. Jóllehet Budapest és koncerttermeinek közelsége ellentmondásra ingerlő tény, mégis a felmérések azt bizo­nyítják, megyénk sok községé­ben, sőt, városaiban a gye­rekek részére ezek a bérletek a hangverseny-látogatási le­hetőségek. A munka utáni fá­radtság, a sokszor szinte meg­oldhatatlan közlekedési nehéz­ségek a szülőket szinte teljes mértékben visszatartják a pró­bálkozástól is. Ezért különösen fontos a helybe hozott kultúra, és a megye gyárainak, szövet­kezeteinek patronálása az ügy felett: a gyermekeket szállító buszok, a hangversenyekhez termek biztosítása, ezek költ­ségeinek vállalása. Sikert adó hagyományok Szentendre új utakon pró­bálkozik: a Szentendrei Kama­razenekar tervez a város diák­jai részére egy több részes so­rozatot. Vácott szokás szerint két bérletet hirdetnek a feinótt ze­nekedvelők részére. Az A-so- rozat Igor Gavrisz szovjet gor­donkaművész koncertjével kezdődik, majd januárban a Musica Humana kamarazene- kar lép fel. Elekes Zsuzsa (or­gona), Matuz István (fuvola), Horváth Anikó (csembaló) köz­reműködésével Viualdt-műve- ket játszanak. A hagyomá­nyokhoz híven orgonaestre is sor kerül. Gergely Ferencet hallhatják, a váci Vox Humana énekkara közreműködésével. A B-sorozat első koncertjén az Üj Budapest vonósnégyes (Kiss András, Andrássy Pál, Bár­sony László, Párkányi Tibor) szerepel. Zongorán Szegedi Anikó működik közre. Haydn-, Mozart-, Beethoven-műve két játszanak. Februárban SirdJc Péter zenekari zongoraestjén Händel-művek hangzanak fel, közreműködik a Musica Hu­mana kamarazenekar (hang­versenymester Erdélyi Sán­dor). Áprilisban Kovács Endre orgonaestjén lnhoff Ede (trom­bita) is fellép, koncertjük anya­gának összeállítása nagyon ha­sonló az idén nyáron Fóton nagy sikert aratott hangver­senyükéhez. Mindkét bérlet tulajdonosai részére nagyszerű estének ígér­kezik a március 30-i koncert, amelyen a Budapest MÁV Szimfonikusok, a Budapesti Kórus, valamint az Operaház énekművészei előadásában Verdi Rekviemje hangzik fel. Vác kivételével sehol nincs a megyében felnőttbérlet. Nin­csenek kamaramuzsikálásra alkalmas helyiségek? A tele­vízió nélküli hétfő estéken még vetélytárstól sem kellene tartani, a helyhez és érdeklő­déshez jól megválasztott műso­rok (dalestek, népzene, kama­razene) biztosan telt házat vonzanának az évad három­négy estjén. A megye nagy gyáraiban, szövetkezeteiben ezt nem sikerülne megszervez­ni? Munkájukat igazán szere­tő szakemberek kellenének mindkét oldalon: helyben és a Filharmóniánál, akik a ze­nei művelődésért tenni is akar­nak. < Hajós Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom