Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

1980. SZEPTEMBER 10., SZERDA Nagykáfai kertbarátok közössége Nemcsak a maguk hasznára Ózongyár épül Ráckeve térségében, a Csepel III/3-as szá­mú vízmű részeként Naponta százezer köbméter vízből fogja kiszűrni a vas- és a mangánionokat Az építkezés ideje alatt ' a felvonulási területen — már üzembe helyeztek egy kísér­leti üzemet Törökbálinti eredmények Hetven kilowattal kevesebb Drága az energia, ma min­denhol csínján bánnak vele. Különösen akkor, ha még egy NEB-vizsgálat is erre figyel­mezteti a gazdaságot Ez tör­tént a Törökbálinti Állami Gazdaságban, ahol a budai já­rás NEB-vizsgálata, majd utó- vizsgálata nyomán még foko­zottabban a figyelem előteré­be került — s van ma is! — a takarékosabb energiagazdálko­dás. A gazdaságban egy sor műszaki-gazdasági intézke­désre került sor. Ennek meg­felelően olcsóbb energiahor­dozók használatára tértek át. Így például az üzemi konyhá­ban propán-bután gázt hasz­nálnak, s csupán ezzel a vil­lamoselosztó hálózatukat 70 kilowat­tal tehermentesítették. Kis dolgok, de a villamos fo­gyasztásmérő berendezések fo­kozott és szakszerű ellenőrzé­se, valamint a számlázási rend­szer módosítása az utóbbi né­hány hónap alatt több száz­ezer forint megtakarítást je­lentett a gazdaságnak. A vil- lamosenergia-költségek csök­kentésében nagy szerepet vál­lalnak az üzemeltetők és a kar­bantartók. A feladat megoldá­sát segíti a gazdaság azzal is, hogy egyre több villanyszere­lő-ipari tanulót iskoláz be. Gondot fordítottak a NEB- vizsgálat során feltárt bizton­ságtechnikai problémák meg­oldására is, így a szeszfőzdé­ben és a raktárban a korábbi robbanásveszély elkerülésére robbanásbiztos berendezé­seket szereltek fel. Az energiagazdálkodás haté­konyabbá tételére ellenőrző műszereket és berendezéseket szereztek be. Ezek általában villamos és hőtechnikai célo­kat szolgálnak, és az adoH te­rületen dolgozó szakemberek pontos munkáját biztosítják. A tavalyihoz képest jelentős mennyiséget takarítottak meg tüzelőolajból és földgázból, bár a felhasználó berendezé­sek száma nem csökkent. A Törökbálinti Állami Gazdaság vezetősége felismerte, milyen jelentős energiatartalékok rej­lenek az eddig hulladékként kezelt mezőgazdasági termék­ben, a kukoricaszárban. Ám nemcsak ezt kívánják hőter­melésre vagy más célokra hasznosítani, hanem a külön­böző termelő- és feldolgozó- üzemekben keletkező hulladékenergiákat is. Segítséget várnak a gazda­ság dolgozóitól, mégpedig az újítási feladattervben megje­löltek szerint. S. H. K. Nagykáta határában, a tá- pióbicskei út mellett, par­celláik sorakoznak. A helybe­li kertbarátkor tagjai mű­velik a földet itt, szabad ide­jükben. Méghozzá nem akár­hogyan ... Megváltozott élet — Utoljára gyerekkorom­ban dolgoztam a földön, s hiánysíott a munka, legalább­is az efféle — így Kelemen László, a Telefongyár nagy- kátai üzemének dolgozója. — Egy éve léptem a kertbarát­kor tagjai közé, s megválto­zott az életem. Heteme leg alább 4—5 órát töltök a tel­ken, nem egyedül, mert ahányszor indulok, rágják a fülemet a gyerekek, hozzam őket is, s jönnek segíteni. Olcsóbb lett az élelem, idén szinte nem is költünk zöld­ségre. Tán még pénzt is fo­gunk keresni így, ha a gyü­mölcsfák termőre fordulnak. Eladjuk a felesleget, akár a többiek, akik között akad, aki már idén is átadott az áf és znak jó néhány ezer fo­rint ára paradicsomot, zöld­félét, krumplit. — Ami meglepő volt elő­ször számomra: ahogy segí­tik egymást a kertbarátok. Közösen fúrtuk a szomszé­dokkal a telkem sarkán ál­ló kutat, együtt. irtottuk aZ útmenti akácost, s közösen építettük a kerítést is. Per­sze, hogy nekem sem kellett két hívó szó, már az elsőre mentem, ha ilyen munkára kértek. Laza érdekközösség? Vagy valami több? Miért, hogy Nagykátán a kertbarátok ka­lákába állnak egy-egy fel­adatra, amely nemcsak az Otthon legyen a szálló Javuló körülmények, kevesebb lakó Az utóbbi öt évben 21 ezer­rel csökkent a munkásszálló­kon élők száma. Ebben a tendenciában a területfejlesz­tés, a lakásépítés és a közle­kedés korszerűsítésének hatá­sai, valamint a lakóhelyhez közieli munkavállalásra tö­rekvés erősödése fejeződik ki. Mindez azonban korántsem csökkenti a munkásszállások szerepét a foglalkoztatás te­rületi egyensúlyának megte­remtésében és a vállalati munkaerő-gazdálkodásban. Hazánkban jelenleg csak­nem 120 ezer ember él csa­ládtagjától időszakosan távol — állandó, ideiglenes vagy átmenetileg használt — mun­kásszállókon, amelyek ma már nemcsak lakhelyül szol­gálnak, hanem ki kell elégí­teniük a dolgozók művelődési, egészségügyi és sportolási igé­nyeit is. Az 1976-os kormány- határozat óta ebben is előre­lépés történt. A nagyobb szál­lóknak szinte mindegyikében íj&Z CSIZMAKíÁLLÍTÁS ÉS -ÁRUSÍTÁS a földszinti benuitatstereinbsn meleg ételhez jutnak a mun­kából érkezők. Az állandó szállók saját konyhái 82 ezer személyre főznek. A művelő­dési lehetőségek is bővültek. Jelenleg 530 ezer kötetes könyvállományból' válogathat­nak a dolgozók és 100 állan­dó Szállóra 139 társalgó, klub- helyiség jut. A kétségtelen fej­lődés mellett azonban meg mindig nem kielégítő a köz- művelődés tervezése, területi összehangolása és továbbra is kevés a közművelődési szak­ember a munkásszállókon. A szálláslakóknak egyre na­gyobb az igényük a testmoz­gásra, sportolásra. Sokhelyütt — szűkös tárgyi feltételek lé­vén — a helybeli sportszer­vekkel vagy a társadalmi szervekkel összefogva szervez­nek közös tömegsport-rendez­vényeket A szállókon a közösségi szellem erősödését jelzi, hogy ma már a legtöbb helyen önkormányzati sZerv műkö­dik. A szállásbizottság tevé­kenysége kielégítő, de több segítségre szorulnak, elsősor­ban a vállalatok szakszerveze­ti és gazdasági vezetésétől. egyes emberek hasznát, de a többiekét, s tán még a nem kertbarátokét is szolgálja? A válaszhoz tartozik a kö­zelmúlt egy darabja, három év históriája. A szó Berényi Györgyé, a Hazafias Népfront nagykátai bizottságának tit­káráé : — Csak elvétve akadtak itt kertbarátok 1977-ig, s külön- külön művelgették kertjeiket, mindenki a sajátját. Akkori­ban még semmi szervezett jel­lege nem volt az ügynek, el­tekintve talán az ismeretter­jesztő előadásoktól, szakmai megbeszélésektől. Á változást a következő esztendő hozta, amikor, járásunkban első­ként, 36 taggal megalakult a kertbarátkor. Parlagföldből termő — Ennek sajátossága volt, hogy mindannyian vállaltán: a tanács által megszabott he­lyen — ahol szóló- és gyü­mölcsművelésre alkalmas par­lagföldeket parcelláztak — megkezdik a föld művelését. Harminchárom hektárnyi, ad­dig hasznosítatlan területet vettek munkába. Ebből hasí­tották ki a 800 és 1600 négy- ztetméteres telkeket, s ezeket a tanács tartós használatba adta. Ráadásul kedvezmény­nyel, mert 5 évig adómentes­séget is élvezhetnek a kert­barátok, s a bérleti díjat is csak a 6—7. évtől kell fizet­niük, a telek nagyságától füg­gően 1100, vagy 2200 forin­tot A kertbarátkör már a meg­alakuláskor közösségi jelleget öltött. Legalábbis ezt bizo­nyítják az esetek, amelyekről Kiss Lajos, a járási hivatal osztályvezetője, az Aranyho­mok kertbarátkor elnöke be­szél: — Hogy megelőzzék a va­dak kártételét, s a gyümölcs­lopást, elhatározták, összead­ják a pénzt, s körülkerítik, társadalmi munkában, a pari­cellákat. Az igazság az, hogy eddig elkészült 1800 méternyi kerítés, de ma is épül, hiszen idén már 157 tagja van a kertbarátok körének. Közösen — Már az alakuláskor sza­kosodtak a jelentkezők, asze­rint, hogy gyümöicsöt, szőlőt, vagy ' zöldségét kívánnak-e termesztem. S akik egyfelől, azok egymás mellett kaptak telket, közösen szerezték be a gyümölcsfákat, a vetöbur- gonyát, a magot, közösen per­metezlek, vásárolnak kisgé­peket — öntözőszivattyút, ro­tációs kapát — s gyakran csereberélik egymással a fe­lesleges palántákat, vetőma­gokat. — Amiről már szó volt: az érintkező parcellák sarkain együtt fúrnak kutat. S amit még nem említettünk: he- ten-nyolcan együtt építenek szerszámoskamrát, ilyenből már öt is elkészült. — Sokféle ember. Akad közöttük agrármérnök és nyugdíjas, ipari munkás és hivatásos katona, hivatalse­géd és gyógyszerész. Változó a szakértelmük is, talán ezért Már exportálnak is Betanultak a fröccsöntők Áz eddigi évi 7,5 millió fo­rintos behozatal helyett ezen­túl 15 millió forintért értéke­sít külföldön horgany fröccs­öntő gépekhez szerszámokat az Elzett Művek lemezárugyára. A húzózárak nyitóihoz szük­séges évi kétszázmillió apró alkatrész gyártásához a szer­számok egy részét Svájcból, illetve az NSZK-ból szerezték be, darabonként csaknem fél­millió, nem ritkán egymillió forintnak megfelelő valutáért. Az idén azonban megváltozott a helyzet. A szerszámkészítő műhely gépparkját jórészt nagy teljesítményű automata és félautomata berendezések­kel korszerűsítették, kezelé­sükre megtanítottak olyan dol­gozókat, akik korábban a sa­tupad mellett álltak. Az új gé­peken nagy pontossággal ké­szíthetők el ezek a szerszámok, amelyekkel horganyból fröccs- öntik a húzózárák nyitóinak fém alkatrészeit 4 milliméte­res nagyságtól 2 centimétere­sig. Az eltérés nem lehet na­gyobb 3—5 század milliméter­nél. A szerszámkészítő mű­helyben a berendezéseknek egy része már két műszakban dolgozik, így a gyár teljes hor­gany fröccsöntő szerszámigé­nyének kielégítésén túl ex­portra is jut. Elkészült az utolsó két példány abból a 12 szerszámból is, amelyet első exporttételként Argentínába szállítanak. segítik egymást ennyire, ezért keresik, kérik a mások tanácsát. — A kertbarátkor intézi a közös ügyeket A vásárláso­kat, az értékesítést, s az is­meretterjesztést. Ezekről né­hány szét: telente hat előadás­ból álló sorozatot indítottak a többi között a növényvédelem­ről, a fajtamegválasztásról, a kemizálásról. Mind a három évben szerződést kötöttek az áruátvételre a Nagykáta és Vidéke Áfésszal. Az első esz­tendőben 80 ezer forint érté­kű árut adtak át, idén 120— 130 efer körül. Gondos gazdálkodók A községben tehát nemcsak a családi igényekre termeszte­nek növényeket a kertbará­tok, hanem a település, a kör­nyék friss zöldséggel, gyü­mölccsel való ellátásához is segítséget adnak. Ma már nyolc kertbarát­kor tevékenykedik a nagyká­tai járásban. De hasonló egy sem, s tán az országban is csak elvétve akad példa ilyen­re. Ehhez a kertbarátkör­höz tartozni — rangot jelent Nagykátán. A korábbi évek­ben akadtak néhányan, akik elhanyagolták a rájuk bízott földet. Kizárták őket a ta­gok közül, s más, gondosabb gazdáknak adták a területet. Olyanoknak, akik vállalták a munkát, a közösségit is ... V. G. P. Méhviasz helyett Kenőanyag Importot pótól Üj kenőanyagot fejlesztettek ki a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérlei Intézet kuta­tói. A Máfkiken elnevezésű ás­ványolaj alapú anyag fontos kelléke a nagy nyomású szőlő­prések üzemeltetésének, fel- használása importot pótol, és ezzel jelentős devizakiadást ta­karít meg. Az idei szürethez már több mint 8 ezer darabot gyártottak a kísérleti üzemben a szilárd kenőanyagból. Ugyanez a termék, némi mó­dosítással, kiválóan vizsgázott a Könnyűbeton- és Szigetelő­anyagipari Vállalat tapolcai gyárában is, ahol azonos célrá vagy importanyagot, vagy pedig méhviaszt használnak. Mindkettő jelentős devizavesz­teséggel járt, hiszen a hazai méhviasz igen keresett export termékünk, felhasználásával a külföldre szállítható méhésze­ti melléktermék menyiségé csökkent. A szigetelőanyagipar részére is készítettek a kutató- intézet kísérleti üzemében 5 tonnányit a már szabadalmaz­tatott új termékből. Ezzel 15 tonna méhviaszt helyettesítet­tek. A felhasználók számára költségcsökkentést jelent, hogy a méhviasszal azonos árú Máfkiken-ből csupán egyhar­madnyi mennyiség kelL Noteszlapok hét közben FALRA A BORSÓ. Volt, aki szemembe mondta, iri­gyen; akadt, aki éreztette, felháborodottan; jött levél is, mely leírta, reménykedve: maga újságíró, el tudja intéz­ni. Hogy mit? Ha felsorolnám: vagy dicsekvésnek, vagy viccnek hatna. Mint ahogy már-már vicc az is, mi mindent nem tu­dunk, úgymond, elintézni;. Igen, már többes számban va­gyunk — bevalljuk — tehetetlenek. Csak két példa, mindkettő sínekkel kapcsolatos. Írtam róla én is, panaszolták hasábjainkon ottélők, glosszázták kollégáim — hiába. Érden, a két vasútvonal között, a Diósdi út — tengelytörő kátyúk sora. Nem is út — gödörhalmaz. Próbáltuk kideríteni, ki segíthetnie. MÁV? KPM? Tanács? Válasz, vagy — ami ennél lénye­gesebb — hír a helyreállításról nem érkezett. Ugyanaz Dunaharasztin. Cikk, olvasólevél, glossza. Kü­lönbség: itt a MÁV helyébe a BKV írandó. Az 51-es utat átszelő sínpár ugyanis a HÉV pályája. Közötte, mellette, körülötte — lásd, mint fent. Az elintézést pontosabban: az el-nem-intézést — lásd, mint fent. Nem szeretnék sem cinikusnak, sem pesszimistának tűnni. Nem is ilyen hangsúllyal, hanem kényszerűségből és tényszerűségből írom le: ez van. VASKOR Gáli István új könyvének címe. Elbeszélés­füzér és a cím szinte önmagában is novella. Idő: az öt­venes évek eleje, helyszín: a déli határ. Iszonyú és cso­dálatos kor, hely — iszonyú és csodálatos témák. Akná­szok, határőrök, diverzánsok, rosszlányok; emberség, ke-, gy ellenség. Sokat beszélünk közönségmű és művészmű különbségé­ről. Arról, hogy ami izgalmas, az tetszik a közönségnek, de fanyalognak a műítészek — és fordítva. Gáli könyve bizonyítja: ilyen különbség nincs, a probléma álügy. Mű­ve igazi érték és (lám, én is majdnem azt írtam: mégis) pezsgő, feszült, mozgalmas, fordulatokban gazdag. No­vellái a szó hemes értelmében izgalmasak. Magos őrve­zető alakja — az író alteregója — folyóiratok, antológiák oldalain már többször felbukkant. Jó most együtt olvas­ni a történeteket, a részekből egész lett, a novellákból — talán mondhatjuk — regény. A FELESÉG. A nej, akit .jókedvében vett el a hős Na­talia Ginzburg tévéjátékká formált darabjában — Gór Nagy Mária. Még emlékszem főiskolai vizsgaelőadására, majd egy-két kisebb szerepére a Tháliában. Finom le­szek: nem volt falrengető sikere. Azután eltűnt egy dara­big. Anyaszerep, ahogy intimpistásan fogalmazni szok­ták. És most előbukkan, mint Pállasz Athéné, teljes szí­nészi fegyverzetben. Mindent tud. Cserfes és hallgatag, földbuta és zseniális, csúnya és szexis. Ajakbiggyesztései, fintorai, hangsúlyai, mozdulatai hamisítatlanok, való­diak. Egyéniség. Akkora, hogy ennek a nem túl igényes darabnak is súlyt ad.. MELÓ. Monor, reggel háromnegyed nyolc. Hatalmas hátitáska visz egy pöttömöt. Mármint Kármán Ferenc el­ső bé osztályos tanulót. — Iskolába mész? — így a noteszíró ostoba kérdése, naná, majd a Maxim-bárba. Ám K. F. komoly büszke­séggel : — Dolgozni. Bizony K. F., Monoron, és Ti. többiek, mindenhol. Meg­kezdődött a meló. Szabályos napirenddel, fegyelemmel, most kevesebb játékkal, később kevesebb lányok-után- járással, még később kevesebb családi élettel, és így to­vább. Most még pár esztendeig hosszabbak a vakációk, azután majd azt számolod, hogyan tudsz a tizenkét, majd' tizennégy, esetleg húsz nap szabadságodból minél töb­bet csinálni. Hatéves vagy. és dolgozol, míg hatvan le­szel. Nem akarlak elkeseríteni és nem saináilak. ne hidd. Félek a közhelyektől, mégis kibukott belőlem ott, a mo- nori utcán: — Ez az élet, Feri. Ez mert így teljes, így szép, a gondokkal, örömökkel — egész. Andai György I Kísérleti ózongyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom