Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
A magyar tudomány arcképcsarnokából A vegyészmérnök életműve Bemutatjuk Benedek Pál akadémikust Ami azt illeti, kevés olyan akadémikusról tudunk, aki eredetileg újságíró szeretett volna lenni... Márpedig Benedek Pál esetében ez történt. 1921-ben, Budapesten született, édesapja kiskereskedő volt. Mikor fia bejelentette pályaválasztási szándékát, a szülői ellenvélemény így hangzott: „Előbb legyen valami tisztességes szakma a kezedben, fiam!” De mi legyen az? Akkoriban a kémia „konjunkturális tudománynak” számított, népszerű volt. Talán ezért választotta az ifjú a vegyészmérnöki szakmát. 1945-ben kapta meg mérnöki diplomáját a József nádor Műegyetemen. Tulajdonképpen nem voltak kutatói ambíciói, de egy véletlen mégis erre a pályára vitte: Varga József, a híres kémikus-professzor a Budapest felszabadításáért vívott harcok során asszisztencia nélkül maradt, ki meghalt, ki elmenekült munkatársai közül, és új embereket keresett kutatómunkája folytatásához. Sok választása nem volt. de kéznél volt Benedek Pál, aki 1945. május 1-ével kapta meg tanársegédi kinevezését. Különleges feladat „Első tudományos megbízatásom az volt — meséli a humorérzékben nem szűkölködő professzor —, hogy ablakozzak be egy szobát. A kutatást az üveg felkutatása jelentette, a mérnöki munkát a méretre vágás és keretbe helyezés... De hát valahol végül is el kellett kezdeni a szakmát.” 1950-ig dolgozott a budapesti műegyetemen. közben egy évre Párizsba küldte Varga, hogy tanulmányozza a kémia legújabb eredményeit, amelyektől a háborús években el volt zárva Magyarország. 1950-ben féléves pártiskolára került, utána az volt a kérdés: a Szabad Nép szerkesztőségébe kerül újságírónak, vagy az akkor egy esztendős Veszprémi Vegyipari Egyetemen dolgozik tovább? Veszprémbe került. és létrehozta az új egyetem fizikai—kémiai tanszékét, amelyet tanszékvezető docensként irányított. 15 évet töltött Veszprémben. 1957- től egyetemi tanárként. Kandidátusi címét az ötvenes évek végén szerezte, a hazai petrolkémiai ipar kezdetén, a folytonos üzemű gázkromatográfiáról írta értekezését. 1960-ban már a kémiai tudományok doktora, a vegyipari műveletek „szabadsági fokáról” írt disszertációjával. A hatvanas évek elején barátjával és,kol- légájával, László Antallal könyvet frtak a „Vegyészmérnöki tudomány alapjai” címmel. Ezt a magyaron kívül orosz, német és francia nyelven is kiadták. Kémiai kibernetika A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta levelező tagjává, székfoglalójának címe ez volt: A mesterséges intelligencia használata a kémiai tudományokban. Ez már azt is jelzi, hogy időközben ismét témát váltott: a hatvanas évek közepétől sokat foglalkozott számítástechnikával is. 1964-ben került el Veszprémből, egyszerre két helyre: az iparba, ahol egy olyan mérnöki irodát vezetett, ahol már 1968-tól kezdve foglalkoztak a számítástechnika vegyipari gyakorlatával és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemre, ahol 1973- ban sikerült létrehoznia a Kémiai Kibernetikai Laboratórimot, s ahol lehetőség nyílott önálló elméleti kutatómunkára. Kémiai kibernetika? Mi az tulajdonképpen? A kibernetika általános irányításelméletet jelent, amelyben a számítógépeknek is szerepük van. A kémiai kibernetikai laboratórium alapításakor az volt a cél: hogyan lehet a számítástechnikát a kémiába, a vegyészmérnöki tudományba és gyakorlatba bevezetni? Ma már Benedek professzor intenciója: olyan kémiai reakciórendszerekkel foglalkozik, ahol az irányítás információit nem hidraulikus, vagy elektromos impulzusok közvetítik, hanem maga valamelyik részt vevő kémiai reakciókomponens az információhordozó. Benedek Pál professzor munkásságát. a Munka Érdemrenddel és kétszer akadémiai díjjal ismerték el, az elsőt a már említett könyvéért, a másodikat azért a munkatársakkal írt könyvért, amelyben arról van szó, hogy lehet vegyipari üzemek működését számítástechnikai eszközökkel szimulálni. Ehhez kapcsolódik jelenlegi kutatási területe: állami megbízás alapján azt vizsgálja munkatársaival, hogyan lehet a vegyészmérnöki tervezést számítógépekkel segíteni? Olyan programrendszert kívánnak kidolgozni, amely oktatási célokra is használható. Így a vegyészképzés egy sor ismerete az elvontból számokban is kifejezhetővé, megfoghatóvá válik. A vegyész- képzés ismeretanyagának újragondolása lehetővé teszi, hogy egy sor felesleges részismeret kiszűrésével egymásra építsék az elsajátítandó tudnivalókat! A professzor azt feltételezi, hogy a számítógépes oktatás igénybevételével a hallgatók közelebb tudnak kerülni a szakmához. Örökzöld témák Benedek professzort egyébként mindkét gyermeke követte pályáján: 28 éves fia biokémikus, 26 éves lánya pedig biológus-mérnök, állattenyésztésben dolgozik. „Könnyű nekik — mondja —, hiszen már 5—6 éves korukban egyetemre jártak, pontosabban szólva, becsámboroqtak egyetemi dolgozószobámba. És veszprémi otthonunkban mindiq volt valaki, kollégáim, vagy tanítványaim közül, zajlottak szakmai beszélgetések és viták. Természetes volt számukra, hogii a világ kémiából és kémikusokból áll.” Ha szabad ideje marad, mivel foglalkozik a kémián kívül? Szereti a színházat, olvassa a kortárs magyar irodalmat. Az újságírás iránti vonzalomból annyi maradt, hogy időről időre cikket ír, tudománypolitikáról, kutatásszervezésről, amelyekből azután „Örökzöld témák” címmel tavaly adott ki egy kötetet az Akadémia Kiadó. Vajon ennyi szakterületváltás után vált-e még egyszer? Másképp fogalmaz: „Igaz, hogy eddigi életutam szerteágazónak tűnik, de végül is az egész nem más, mint a vegyészmérnöki tudomány alapos körüljárása. Most arra készülök, hogy a körüljárás során szerzett tapasztalataim ösz- szegzésével megírjam a vegyészmérnöki tudomány rendszerelméleti felfogását". SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN Tárlatról tárlatra jártunk Márványból faragva, bronzba öntve Eredmény és tanulság Ziman Lajos szobi kazánfűtő szobrász is egy személyben. Tehetségét a budapesti vasutas képzőművészkörben pallérozta, s Kirchmayer Károly szobrászművész vezetése nyomán fejlődése gyorsulva állandósult. Anyagban gondolkodik, s a csak szobrászatra bízható közléseit magabiztosan kivitelezi. Munkásságából kiemelkedik a szerelemről vallott ő sorozata, illetve a Cselló«, melyben hangszer és zenész egy tömbbé kovácsolódik. A szobrászat itt megnevezi a zene erejét, azt, hogy átlényegítésre képes. Kampfl József: Fókák Az emberiség ősi vágya életre kelfeni a követ. Barlanglakó eleink apró állatfigurákat hagytak ránk a múlt beláthatatlan távolából, évezredekkel ezelőtt élt klasszikus mesterek márványból faragott isteneiket. A szobrászat művészete öröklődik az ember történetének korszakain át, ám nem élvezett soha talán akkora társadalmi megbecsülést — a képzőművészet más ágaival együtt —, mint napjainkban, a szocialista Magyarországon. Tárlatról tárlatra járva, szoborsétányokon, parkokban csodálhat- juk meg a közterekre öntött, faragott remekeket. A mai szobrászok valóban nekünk, hétköznapi embereknek ajándékozzák áldott tehetségükből a legszebbet, a legjobbat. Pest megye szobrászainak életművéből kívánunk ízelítőt adni mai összeállításunkkal. Elkalauzoljuk olvasóinkat a monori szoborparkba, majd a Ferencvárosi Pincetárlatra, ahol Ziman Lajos, Balia Erzsébet és Gádor Magda alkotásai láthatók, szeptember 10-ig. Ellátogatunk a Mezőgazdasági Múzeumba, ahol sokoldalú, színes tárlat várja az érdeklődőket, szeptember 21-ig (hétfői napok kivételével). Szoborkert Monoron Ha képzőművészetünk elmúlt évtizedeinek alakulását tekintjük, akkor méltán állapíthatjuk meg, hogy Szentendre a festők. Vác a szép szobrok városa. Szerencsére a két műfaj térhódítása Pest megyében párhuzamos az intenzitást illetően is. Része van ebben a műpártolásnak, a társadalmi segítségnek, de a szobrászok, festők önzetlenségének is. Ennek jegyében létesült a nagymarosi szoborsétány Gyurcsek Ferenc kezdeményezésére, akihez Kau- bek Péter is társult. Aki arra jár, nemcsak a Pilis, Visegrád és a Dunakanyar panorámájában gyönyörködhet, hanem márvány-kő-beton és gránitszobrokban. Komoly tett a gyömrői Pál Mihály-szoborkert is, ahol egy nagy életmű hívja vendégül országos és nemzetközi közönségét. E vonzó példák nyomán újított Monor is. Kampfl József személyében a nagyközség olyan szobrásszal rendelkezik, aki itt született 1939-ben, édesapja ma is kőfaragó Monoron. A helyi tanács egyeztette a lehetőségeket, így jelölték ki az új rendelőintézet körüli területet szoborparknak. A park társadalmi összefogással készült. A terep- rendezést a, helyi költségvetési üzem dolgozói vállalták, de a munkában részt vállalt a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat 3. számú főépítés- vezetősége, a KPM Közúti Igazgatóság 4. számú szakaszmérnöksége, a monori erdészet is. A legnagyobb hozzájárulás azonban Kampfl József részéről történt, aki köztéri szobrainak ginsz- öntvényeit és egy kőszobrát adományozta. II. Rákóczi Ferenc, Vági István. Ybl Miklós. Móra Ferenc jelesen mintázott portréi alkotnak csoportot Monoron, eszmehordozásuk révén építészetünk, irodalmunk és történelmünk egy-egy állomása találkozik itt egymással. Igen hatásos a budapesti József Attila lakótelepre tervezett díszkút is, és a szegedi alkotás, mely teknősbékákon lovagló fiút ábrázol. Talán ez utóbbi a legsikerültebb műve éppen a teknősök érdekes csoportosítása révén. Szobrai jól illeszkednek a modern építészeti környezetbe, amit nemcsak a közeli rendelőintézet tömbje, hanem Kovács Bála új építőművészeti elemeket tartalmazó lakóháza növel komplex esztétikummá. Tervezik a szoborpark növelését, hiszen a tér nyitott abban az értelemben is, hogy Kampfl József pályájának most érkezik dsíelőjére, hosszú út és fejlődés áll előtte. Helyes a további elgondolás is. Kampfl József a következőkben kő- és bronztárgyakat kíván Monor rendelkezésére bocsátani, s a nagyközség is vásárolni kíván éppen a szoborpark bővítésére nagy méretű szobrokat Kampfl Józseftől és nem- zedáktársaitól. A monori példa pedig arra lelkesítheti Pilist, hogy Kecskés Lajossal, Vecsést, hogy Brindzik Lászlóval szélesítse a kapcsolatot, hiszen ők e két község művészei, s eddigi életművük szabadtéri minigalériákkal szépíthetné a két helységet, ahogy az most Monoron történt. Szabó Iván: Ló és Madár Gádor Magda 1954-ben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, egyik köztéri alkotása Szódon lelte _ meg otthonát, az iskola udvarán. Újabban vonzódik a betonhoz, de követ is, bronzot is, márványt is anyagának választ megvalósítandó művétől függően. Korunkat jellemzi a Gépállat, de legjobb műve az Evolúció, ahol a háromszög alakú szerkezet rétegződése a történelem századokra osztódó állomásait ragadja meg a szobrászat találékony eszközeivel, az anyag kö-márvány-csont társulásaival. E mű új lehetősége nemcsak telitalálat, hanem út előre. Társadalmunk átalakulásának csaknem négy évtizede pontosan tükröződik a mezőgazdaságot bemutató képzőművészeti alkotásokon. E termelési ágazat teljességét idézik a művek, olyan teljességgel, amely teret ad minden stílusnak, a mézei szorgalom minden mozzanatának. Évszakok, gépek, lovak, szántás, vetés, halászat, vadászat, fahordás jelenik meg a felületeken a szobrokban. Az is megnyugtató, hogy képzőművészetünk ilyen becsülettel vállalkozik a mezőgazdasági munka megörökítésére, s az is felemelő, hogy igen magas az átlagszínvonal. Ez az általános — hiányzik a rossz kép, rossz szobor — igaz; mestermű is kevés akad; jó alkotások jellemzik a tárlatot. Érmen es szoborban Nagy enciklopédiát látunk, a ke- mizálás munkafolyamatát, s miközben a gépesítés új elemei is képzőművészeti témává válnak, tart a ló-nosztalgia is. A látás és megörökítés szabadságában minden művész a maga meggyőződése, életvitele és karaktere szerint választja ki halászait, kukoricását, a gulyát, vagy a Hortobágyot, a delelő szürke mar. hát, vagy az alma gömbjében a nyár beteljesülését. Még rmodig főszereplő a ló. A Kaubek Péter mintázta lófej szép alakzat. König tíuoe, t megabroncsozott lova szenvedő forma, s különös, hogy Bánkuti István Hempergő csikó-ja maga az idill, pedig a látvány első pillanatra drámai. Külön fejezet Szabó Iván lósorozata. ö magányosan, csoportosan is mintázza — egyedül és madár társaságában is — rajzon, kerámiatálon, érmen és szoborban; s mindig magas színvonalon. Kitűnő a Pest megyében élő képzőművészek részvétele. Bazsonyi Arany Az állatok mezejében költői erővel láttamozza az özek, kosok, vaddisznók, madarak külön világát, s valahol mindegyik — az" ő értelmezésében — emberi arccal pillant ránk. Még a gyík. a mókus is. A természet nagy ráadásaként. Pirk János ismét remekel a Tengerihántás című képével, mely szinte Arany balladájának méltó folytatása, A kislány kezében itt is piros kukoricacső — rebbenő álmai. E fészerhomály Hollósy Simon, Munkácsy Mihály. Koszta József kukoricásainak hangulatát is idézi a kajla kalap pördítésével. kendővel, kérges kezek munkaritmusával. Bazsonyi Arany és Uhrig Zsigmond is külön- díjat kapott — utóbbi feszült gépi rakodásával és favágóival — megérdemelten. Kapicz Margit, Miró Eszter és különösen Domonkos Béla tűnik ki gondosan kivitelezett és megfontolt alkotásokkal. Domonkos tehenét az érdi Bentavölgye Tsz meg is vásárolta. A kiállítás másik része a naív festőket, szobrászokat csoportosítja. Kiválik közülük Nyergesi István és Vankóné Dudás Juli, éppen azért, mert ők ketten saját műfajukat képviselik. Történelmi hűséggel E pazar felvonulás közben érezzük annak jogosultságát, hogy ehhez a kezdeményezéshez hasonlóan a Munkásmozgalmi Múzeum is rendezhetne ötévenként hagyományteremtő országos képzőművészeti tárlatot a munkásosztály hétköznapjairól. Hiány ez, pótlása sürgős. A munkás-paraszt szövetségi politika szép példái lehetnének a Mezőgazdasági és a Munkásmozgalmi Múzeum párhuzamos, ismétlődő kiállításai az üzemek és a föld népének életéről — melyekben akaratlanul is megrajzolja, megrajzolná képző- művészetünk a kor általános arcképét; történelmi hűséggel és pontossággal. LOSONCI MIKLÖS Kampfl József: Szegedi díszkút
