Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
%#niem 1980. SZEPTEMBER T, VASÁRNAP Szabadulásom után Legtöbbjük nem igazi bűnöző „Egy-két tragacs, mit elkötöttünk olyKor, vagy megmotoztunk egy öreg szatyort, vagy megnéztük: éjjel hogy fest belülről egy klassz üzlet — ez nekünk tiszta sport. Dohány kellett a kollektív piához, meg. szereztük, ezt nem csinálja más.. Így ír a költő egy galeriről, amelynek híre több éve bejárta az országot. Manapság is akadnak fiatalok, akik egy ideig úgy vélik, lopással, rablással, vagy más erőszakos módon is fenntarthatják magukat. Fiatalok, fólrécsúsZott életek. Családi példa hatásosnak eszköz. vélt pedagógiai M. L. is nagy vagány és nagy verekedő hírében állt. Már az iskolában állandóan összetűzött társaival. Csavargóit, rémtetteit ismerte az egész környék. Családjában már mindenki állt a törvény előtt, valamennyien börtönben is ültek. A fiú tehát az otthoni példát követte. Előbb kis tételekben, csak a társaitól, majd később egyre többet lopott. Az anyja börtönben volt éppen, amikor a 17 éves fiú többszörös lopásért a fiatalkorúak bírósága elé állt. Az Ítélet: javítóintézeti nevelés. Aszód, a Művelődésügyi Minisztérium 2. számú Fiúnevelő Intézete az, ahová az ország minden részéből kerülnek fiatalok. Olyanok, akik még nem töltötték be a 18. évüket. A bíróság ugyanis, ha csak egy szemernyi lehetőséget is lát a javulásra, nem börtönbe, hanem intézetbe küldi a 14—18 év közötti vádlottat. Az aszódi intézet majdnem 100 éve létesült, 1884-ben, elsőként aZ országban. A valamikori hatvani cukorgyár aszódi telepén épült, eredetileg 120 kisiklott sorsú gyermeknek adva otthont. Ide kerültek be 1884. augusztus 18-tól azok a fiatalkorúak (fiúk), akiket tolvajláson, kolduláson fogtak, vagy egyéb bűncselekményt követtek el. Az akkori javítónak nem voltak tantermei és az ott élő fiatalok kemény munkával — napi 14 órával töltötték el az elítéltek sivár napjait. A munka és a testi fenyítés volt akkor a leginkább Tizénkéi vesszőcsapás ■ „A növendékeket sohasem szabad nyilvánosan és az orvosi vélemény előzetes kikérése nélkül fenyíteni, a vesszőütések száma legfeljebb 12 lehet." így vall az akkori nevelési eszközökről és arról az időszakról az intézet szá- zadeleji rendtartása. Egy évtized alatt azonban rájöttek,, hogy a javítóból kikerülő fiatalok így alkalmatlanok lesznek a kinti életre. Ezért került sor a múlt század végén az első kocsigyártó ipariskola létrehozására, ahol a hintó készítésére tanították a növendékeket, de az értelmesebbek közül kikerülhettek kerékgyártók, asztalosok és kovácsok is. A többiek pedig az intézet melletti földeken dolgoztak. Ezzel — Európában szinte először — kezdeményezte az aszódi intézet azt, hogy szakmát adott a fiatalkorú elítéltek kezébe. Ha at árnyas, gondozott úton halad az intézetbeli vendég, a környezet inkább emlékezteti egy jól szervezett gyárra, mint az egykori rettegett hírű javító-nevelő intézetre. Az idekerült fiatalok dolgozhatnak a 110 hektáros tangazdaságban vagy 12 féle szakma közül választhatnak. A 30 nevelőtanár, a 35 szakoktató, jó néhány műszaki végzettségű tanár, orvos, pszichológus segíti őket, hogy egész emberként éljenek majd később a társadalomban. Egy egész osztály Hogy milyen gyermekek, azaz serdülők jutnak e falak közé, arról az intézet jelenlegi igazgatója, Eperjesi Ernő beszél: — At ötvenes évek derekán az idekerülő fiatalok többsége a segédmunkás szülőktől származott, de akadtak olyanok is, akik a legmagasabb beosztásban levők családjából jöttek. Emlékszem még arra is — mondja az igazgató —, volt olyan időszak,- amikor egy egész gimnáziumi osztály is itt állomásozott. A hatvanas évek galeritagjai után manapság szinte kizárólag alacsony képLeszállás nélkül Az Atlanti-óceánon át zettségűekkel van dolgunk, Olyanokkal, akik nem vé' gezték el a nyolc osztályt. Így azután at elítélt fiatalok nevelésében elsődleges célunk, hogy fejezzék be az általános iskola nyolcadik osztályát. Itt rövidebb idő alatt, munka mel, lett szerezhetik meg a bizo nyítványt. Ezzel megkönnyít- jük a későbbi munkábaállá' sukat is. Emellett önként választhatnak szakmát, tanul hatnak vasipari, faipari és építőipari mesterséget, vagy szaktanfolyamot végezhenek el. Az intézeti munkától és magaviselettől függ, hogy egy év utón — ennek eltöltése mindenképpen kötelező — elhagyhatják-e az intézetet. Ügy mondják, azokkal i gyermekekkel ritkán találkoznak ismét a bűnözők köpött, akik egy év után elmehetnek. Ilyen az intézetben élők 70 százaléka. Akik tovább maradnak, azok nehéz esetek. Velük bizony újból és újból meggyűlik az igazság, szolgáltatás baja. Nekik köszönhetem Az intézeti törődés nem ér véget a szabadulólevéllel. Továbbra is figyelemmel kísérik a „nehéz fiúkat”. Segítik azoknak az utógondozó aktivistáknak a munkáját, akik a kinti életben melléjük állnak. Előfordul az is, hogy egy régebben kikerülő tanítvány segíti jó útra terelni egyikü- ket-másikukat. Bizonyíték erre a következő levél: „Kedves Igazgató úr! Megkaptam a nekem írott levelüket, mely jó érzéssel töltött el. Boldogan vettem tudomásul az!t, hogy szabadulásom után is szeretnék velem tartani a kapcsolatot Amikor szabadultam, nehezen tudtam beilleszkedni a társadalomba, miután senki sem nézi jó szemmel az olyat, aki javítóból jött. Egyik munkahelyről a másikra mentem, mart mindenütt kitoltak velem. Később találkoztam egy régi növendékkel, ő bevitt a ... vállalathoz. Itt elég jól érzem magam. A hegyekben dolgozom, állandóan szabadban. A fizetésem kielégítő. Ügy érzem, megtaláltam a számításomat és a helyemet. A sportolást sem hagytam abba, ... csapatának tagja vagyok. Most egy kislánnyal járok, júniusban, ha befejezi tanulmányait, feleségül szándékozom venni. Ezzel zárom soraimat, hisz most jelenleg nem tudok többet írni magamról. Ezúton mondok köszönetét az Intézet Dolgozóinak, elsősorban Huszár József, Borlai Gyula nevelőknek és Sziráki Mihály mester úrnak, hisz nekik köszönhetem a legtöbbet. Maradok tisztelettel: M. G.” Aszódon így a legtöbb rossz! útra - tévedt fiatalból dolgos, becsületes ember válik. Szalai Mária Fa és üveg Wright, Le Corbusier és Aalto építészek, akiknek nevéhez grandiózus tervek kötődnek, szívesen terveztek kis családi házakat, amelyeket olcsón lehetett kivitelezni. A képünkön látható „ökológiai ház”-at egy párizsi kiállításon mutatták be. Házilag összeszerelhető. Az építésénél felhasznált fontosabb anyagok a fa és az üveg. Kioltott egy életet Mutassa meg, hogyan ütött... Az ügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat Patyi József 54 éves segédmunkás ellen. Február 22-én este a 21. Állami Építőipari Vállalat törökbálinti munkásszállóján egy 3ö dekás, 15 centiméter átmérőjű öntött üveg hamutartóval fejbe vágta szobatársát, az 57 éves Csontos Jánost, aki a helyszínen meghalt. Az ügyet kedden tárgyalta a Pest megyei Bíróságon dr. Kárpáti Piroska tanácsa. Bűnösnek érzi magát? Fiatal fegyőr kíséri a modern épület tágas, napfényes várócsarnokába a vékony, sápadt, beesett arcú férfit. Szürke ruhát, magas szárú fekete cipőt visel. Ha az utcán találkoznánk, nem gondolnám róla, hogy kioltott egy életet. Kezén bilincs. A tárgyalóteremben a fegyőr leveszi a bilincset, derékszíjára akasztja. A bírónő ismerteti a vádat, s a vádlott adatait. Kiskunfélegyházán született 1926-ban, a 152-es számú tanyán van állandó lakása, három elemit végzett, nőtlen, Vagyontalan, keresete háromezer forint volt. — Bűnösnek érzi magát? — Csak kicsiben. Apja földműves volt, vele 11 éves korában „megfogatták a hosszú nyelű szerszámot”, vagyis nehéz munkát kellett végeznie. 1953-tól dol- ozik a fővárosban és környékén. Azóta különféle munkásszállásokon él. A családi házat a kilenc testvér egyre hagyta, aki a beteges mamának gondját viselte; a többi máshol rakott fészket. Ö sehol. — Nem alapított családot? — Nem. Mindig kis pénzem volt, nem sikerült. Büntetlen. Igaz, tizenhárom éve volt egy kocsmai ügye, ami 30 napi elzárással végződött; s azelőtt ugyancsak tizenhárom évvel egy másik verekedés. Mondta is a_ szabálysértési előadó, hogy nincs szerencséje a számokkal. — 1979 szeptemberétől laktam a törökbálinti munkás- szálláson. Kezdettől Csontos Jánossal együtt, ketten a négyágyas szobában. Egy se maradt meg mellette. Mindig beszélt, fél éjjel nem hagyott aludni. Nem volt normális. Mondtam, hogy legyen csendben, de figyelembe se vette. Nem bántottam. Nem szabad az ilyet bántani.., Ám a szobatárs meghalt. A vádlott szája kiszáradt, beszéde akadozik. — Kér vizet? — kérdezi a bírónő. — Igen. Ennyi volt az egész — Mi történt azon az estén? — Munka után megittam a kocsmában három deci bort Hazamentem a szállóba, az Esti Hírlapban elolvastam a lottószámokat, bementem a tévé-szobába, megvacsoráztam és fél kilenckor lefeküdtem. Előtte felhúztam a vekkert. Hajnali négykor szoktam kelni. Nyomban elaludtam. Közben megjött Csontos. Első álmomból ébresztett fel. Mellém ült a székre, a fülembe kiabált, énekelt. Három- szor-négyszer szóltam neki: feküdj már le! Dalolt tovább. Azt mondta: nem parancsolsz te nekem, azt csinálok, amit akarok. Felugrottam. Ott volt a széken a hamutartó ... — Mutassa meg, hogyan ütött?! Mutatja: oldalról, lendületből, közepes erővel. Hidegen, részvétlenül magyarázza az esetet, mintha birkáról lenne szó. Az ütés után Csontos felugrott, mintha támadni akarna. Erre újból meglökte. Csontos boros- üvege összetört, s ő lehajolt, hogy kivegye az ágy alól a hamutartót Közben figyelte ellenfelét, nehogy gyomron rúgja. Nem rúgott. A szekAz óceánrepülő a múzeumban. A Breguet gyártmányú „Su- sr Bidon” névre keresztelt :pülőgépet ma a chalais- leudoni (Párizs mellett) rejlőmúzeum csarnokában lát- itjuk. Ezzel repülte át 1930. :eptember 2-án Costes és ellonte az Atlanti-óceánt irdított irányban. A két pita ezen a napon startolt Párizs melletti Le Bourget ‘pülőtér gyepéről és lesZál- s nélkül másnap ért földet New York-i repülőtéren, z út hossza 5850 kilométer olt, amelyet 37 óra és 17 ere alatt tett meg a két itor pilóta. Azért használjuk „fordított irány” kifejezést, ért a húszas és a harmin- £ évek óceánrepülő veteránjai általában az Egyesült Államokból startoltak és Európában szálltak le. Az akkori körülmények mellett az Európa—USA-útvonal berepülése volt a nehezebb vállalkozás. Costes és Bellonte voltak az első óceánrepülők, akik ezt az útvonalat leszállás nélkül tették meg Európából az USA-ba. A gépet 12 hengeres His- pano-Suiza motor hajtotta 650 LE teljesítmény mellett. A maga korában igen erős gép volt a „Super Bidon”. A Cos- tes-Bellonte óceánrepülés ötvenedik évfordulóját szeptemberben ünnepük meg Franciaországban. Munkaügyi viták Határozott vagy határozatlan? Az egyik városi tanács különböző, legutóbb előadói munkakört betöltő alkalmazottjával öt évvel ezelőtt határozott időre szóló munka- szerződést kötött, amelyet ismételten meghosszabbítottak, míg végül közölték vele, hogy szolgálataira nem tartanak többé igényt. Az intézkedés ellen az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely aZonhan elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta és kimondta: az alkalmazott munkaviszonya határozatlan idejűvé alakult át. — Nincs olyan előírás, amely megszabná, hogy a munkáltató a dolgozóval a határozott időre szóló mun- kaszerZődést hány esetben hosszabbíthatja meg. Ebben a kérdésben a felek szabadon megállapodhatnak — hangzik a határozat. — Ez a szerződéskötési szabadság azonban nem állhat ellentétben a Munka Törvénykönyve alapelvével, amely sZerint a törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek összhangjának biztosításával kell alkalmazni, a jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. — Megengedhetetlen a határozott időre szóló második, esetleg az ezt követő munka- szerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkaadó részéről kellő érdek nélkül történik és ezáltal a dolgozó valamilyen jogától elesik — hangzik tovább a határozat — Ezúttal a periratokból az állapítható meg, hogy a tanács a munkaszerződés létesítésének jogát nem rendeltetésének megfelelően gyakorolta. A szerződés rendszeres meghosszabbításából és elsősorban abból, hogy az alkalmazottat az akkor betöltetlenül álló előadói munkakörben foglalkoztatta, arra kell következtetni, hogy e tevékenység ellátására, az alkalmazott munkájára szükség volt. Tévedett tehát és ezzel törvényt sértett a munkaügyi bíróság, amikor arra a megállapításra jutott: a tanács eljárása megfelelő volt, hogy a megüresedett előadói állásra határozott időtartamú munkaszerződést kötött. Ezért a megállapodást határozatlan idejűvé kellett átalakítani. rénynek dőlt, majd a fűtőtestre zuhant. Ennyi volt aZ egész. — Ennyi? Látta, hogy vérzik a feje. Mit érzett, mire gondolt akkor? — Nem gondoltam, hogy ilyen baj van. Majd felkel. — Közben kiment a felmosórongyért. — Igen. Fel akartam törölni a vért. Csontos elkezdett hörögni, akkor már tudtam, hogy baj van. Szóltam a munkatársaknak: gyertek már, az öreg meghalt. Telefonáltak a mentőkért, rendőrökért. A halál oka A sértett — a boncolást végző orvosszakértő szerint — „gócos agyi elfajulásban” szenvedett, a mikroszkópos vizsgálat kimutatta, hogy az agyban kisebb részek már régen elhaltak. Általános egészségi állapota rossz volt. A kilenc külső sérülés közül két súlyosabb önmagában 4—0 hét alatt gyógyult volttá. A halál oka: koponyaűri nyomásfokozódás. Ezt viszont az ütések váltották ki. Az ügyész súlyosbító körülménynek találja, hogy sok hasonló bűncselekmény történik Pest megyében. A védő elmondja, hogy a hamutartó nem olyan eszköZ, amit emberölésre szoktak használni. A vádlott cselekménye nem erre irányult. Kéri, hogy a bíróság változtassa meg a minősítést: halált okozó testi sértésre. Sose hittem volna A szünetben, amíg a bíróság az ítéletet meghozza, a várócsarnokban beszélgetünk. Megbilincselt két kezével cigarettát húz elő, aztán gyufát, kicsit bajlódik vele, da sikerül meggyújtani. Lám, ezt is meg lehet tanulni. — Sose hittem volna, hogy idejutok — mondja. — A családból még senki sem volt börtönben. — Mit szóltak hozzá a testvérei? — Hogy írjam meg, menynyit kapok. — Mire számít? — Nem tudom. Majdcsak eltelik az az idő is. — És utána? — Ügy mint eddig. Dolgozgatok, megélek. Jó volna, ha visszavennének a szállóba, mert az albérlet drága. Ugye, több mint húsz évig laktam szállókban, megvolt ott mindenem. Ez a legutolsó ingyen volt. Az elitéit könnyei Ítélethirdetés. A bíróság vétkesnek találta Patyi Józsefet halált okozó testi sértés bűntettében. Ezért egy év és nyolc havi börtönbüntetésre ítéli, és két évre eltiltja a közügyektől. Miközben a bírónő az ítélet indoklását olvassa — a vádlott szándéka nem az élet kioltására irányult —, a frissen elítélt férfi előveszi Zsebkendőjét, s megtörli szemét. Önmagát sajnálja. Palád! József
