Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT Fontos várospolitikai beruházások Építés, gazdálkodás, bérezés Eredményes a párttaggá nevelés Magasak-e a vendéglői árak? Étkeztetés — támogatással — Attól féltünk, hogy az űj gazdasági szabályzók túl­zottan nagy követelményeket támasztanak majd, túlságosan' nehéz terhet rónak a vállala­tunkra —v de közben kide­rült, hogy ezt el lehet vi­selni — mondotta Saáry Gá­bor, a Váci Magasépítő Vál­lalat igazgatója csütörtökön az MSZMP járási végrehajtó bizottságának ülésén. Új szabályozók A járás mezőgazdasági ter­melőszövetkezetei közös építő­ipari vállalatának tevékenysé­gét vizsgálta meg a testület. Ezután a mezőgazdasági KISZ-alapszervezetekben fo­lyó párttaggá nevelés kér­dése szerepelt a napirenden, melynek az előadója Murányi Rózsa, a KISZ járási titkára volt. A délelőtti értekezleten részt vett Lakosúé Döme Má­ria, a TESZÖV helyettes me­gyei titkára, Körösztös Ká- rolyné, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának mun­katársa és Lerner Henrik, a KISZ megyei bizottságának titkára. Délután megtartotta az első őszi ülését a járási pártbizottság is, ahol Krima János, a járási hivatal elnöke a községi tanácstagi képvise- lőjedölő gyűlések és választá­sok tapasztalatairól adott tájékoztatást. Ezután Szalai Árpád, a pártbizottság tit­kára terjesztette elő a má­sodik félévi munkatervet, melyet a bizottság elfogadott. AZ elmúlt másfél évtized­ben kis társulásból elismert, kiváló eredményekkel büsz­kélkedő építőipari vállalat ma már mintegy 870 dolgozót fog­lalkoztat, s elsősorban a kör­nyék szövetkezeteinek igé­nyeit hivatott kielégíteni. Ezenkívül jut még szabad ka­pacitás más, nyereséget nö­velő munkákra, s olyan város- politikailag fontos beruházá­sok megvalósítására is, itiint amilyen most az idén no­vember hetedikéi átadásra Váró új könyvtár építése. Eb­ben az évben már a dolgo­zók egy csoportja külföldön is építkezik, amely mind a nyereség, mind a tapasztalat- szerzés szempontjából hasz­nos. A jelentkező igények miatt a vállalat kapacitásán felül is kellett építési felada­tokat vállalniuk. A munkások átlagbére ebben az évben el­éri a havi 4 ezer forintot, de az eredményekben nemcsak az anyagi ösztönzők játsza­nak szerepet Az emberekre akkor is számíthatnak a veze­tők, amikor többletmunkát kell vállalni, ha sürget a ha­táridő, vagy valamely közér­dekű cél csak társadalmi munkában oldható meg. Szolgáltatások Az eredmények mellett azon­ban álgondokról is szó esett. Elmondták, hogy a bonyo­lultabb, nagyobb követelmé­nyeket támasztó szabályzók egyelőre kedvezőtlenül hat­nak. a fejlesztési alap képzé­sére. A munka szerinti bé­rezés még nem valósulhatott meg teljesen, még mindig ta­pasztalható bizonyos fokú egyenlősdi, mert az átlagbér­gazdálkodás korlátokat szab. Szóltak o tervszerűség gond­jairól is, mint a jó munka egyik fontos feltételéről. Ezt gyakran borítják fel előre nem látott, jórészt az esz­tendő végén megmaradt pénz­ügyi tartalékok felhasználása révén támadt igények, egyes szövetkezetek részéről. A szolgáltatások gyakran azért drágák, a hét közben vállalatnál dolgozó szakem­berek azért vállalnak mel­lékmunkát, s azért történhet meg, hogy a magánépítkezé­sekhez néha nem éppen egye­nes úton szerzett anyag is ke­rül — állapították meg a hozzászólók —, mert a lakos­ság nem könnyen talál rá a szolgáltatókra. — Tud-e eb­ben segíteni valamit a magas­építő? — tették fel a kér­dést — Némi támogatást ma is nyújtunk a lakosságnak — közölte az igazgató —, de a kérdés nem megoldott, nem is ez a feladatunk. A végrehajtó bizottság, mi­után elfogadta a beszámolót, elismerését fejezte ki a válla­lat eredményes tevékenysé­géért Ifjúkommunisták A járás területén működő 131 KISZ-alapszervezetben az ifjúság nevelése, érdekeinek képviselete, szabad idejének kulturált megsZervezése fon­tos feladat, s ennek is egyik legjelentősebb része a fiata­lok párttaggá nevelése. A mezőgazdasági szövetkezetek alapszsrvezetei is a legkivá­lóbbakat ajánlják az MSZMP soraiba, s a tíz gazdaság kö­zül Rúdon és Püspökhatvan­ban mintegy 80 százalék fi­zikai munkás kerül a pártta­gok sorába. Krima János a tavaszi vá­lasztások tapasztalatait ele­mezte. Elmondta többek kö­zött, hogy nem mindenütt alakult megfelelően az első választó fiatalok gyűlése, a különböző rétegeket képvise­lők aránya a tanácstagok kö­zött. Az új ciklusban a ko­rábbi 870-nel szemben csak 749 tanácstagot választottak, ami szervezeti egyszerűsítés eredménye a társközségekben. A megválasztott tisztségvise­lők közéleti aktivitása jónak mondható. Az első tanácsülé­seken 91 százalékuk vett résZt, a hiányzók többsége pedig igazolta távollétét. A párt- bizottság határozatban fe­jezte ki elismerését és köszö­netét a fontos politikai ese­mény előkészítésében és le­bonyolításában nem kis munkát végző tanácsi dolgo­zóknak, a népfront és tanács tisztségviselőinek. Született: Harmincz István és Fazekas Katalin: Rita, Ká­rolyi László és Matyóka Mag­dolna: Anita, Szentkirályi Zol­tán és Gyurgyik Györgyi: Zol­tán, Szűcs Ferenc és Szobonya Klára; Ferenc, Búzás József és Fényes Borbála: Ádám, Kadét Gábor és Káposzta Magdolna: Gábor, Kocsis Imre és Velki Irén: Bernadett, Monostori Ti­bor és Jobbágy Márta: Szilvia, Dudás Ferenc és Vonnák Pi­roska: Adrienn, Győréi Gyu­la és Herth Piroska: Veronika, Balogh Imre és Kiss Anna: Annamária, Bándics László és Büti Gyöngyi: Bernadett, Köbl György és Bruckner Mária: Gábor, Nagy György és Balek Rózá: László, Spargl Károly és Brassói Edit: Károly, Bau­mann Gyula és Fekete Klára: Boglárka, Bodó Béla és Mé­száros Margit: Beáta, Farkas László és Demeter Lenke: László, Gáspár István és La­katos Margit: Tibor, Kiss Csa­ba és Gál Katalin: Csaba, Ut- li István és Steid Edit: Nor­bert, Csapó László és Kuba Erzsébet: Viktória, Csősz Má­tyás és Czapák Erzsébet: Ni­koletta, Farkas Ferenc és Rácz Julianna: Julianna, Hu- gyecz László és Vígh Aranka: Norbert, Vanderlik Tamás és Rózsa Jolán: Milán, Belovai János és Csehek Margit: Tibor, Beszterczán József és Grósz A tavalyi júliusi áremelés után döbbenten néztük a ven­déglői étlapokat; már az egy­szerű menü is megfizethetet- lennek tűnt. Az azóta eltelt hónapokban sűrűn változott az étlap, módosult a válasz­ték, és sok helyütt mérséklőd­tek az árak. Ma akad tisztes­séges, szerény kisvendéglő, ahol 20—30 forintért meg le­het ebédelni, míg másutt úgy­szólván ugyanilyen ebédet 100—150 forintért szolgálnak fel. Bár az ármozgásokhoz las­san hozzászokunk, olyan fokú áringadozások, mint a ven­déglátásban, sehol sem vol­tak, s nincsenek ma sem. Mert az éttermi árak napjainkban is mozognak, részben a keres­lethez igyekeznek alkalmaz­kodni, részben szezononként változnak. Olcsóbb főzelékek Mi az oka ennek a sok in­gadozásnak? Tavaly júliusban köztudottan emelkedtek az Erzsébet: Melinda, Kiss Pál és Kerekes Klára: Richárd, Mike József és Homolya Ju­lianna: Mónika, Pápai József és Körmendi Piroska: Helga. Házasságot kötött: Party László és Csák Katalin, Kádár Péter és Káposztás Kornélia, Makrai Zoltán és Tóth Ágnes, Lőrincz Imre és Plank Kata­lin. Vácott hunyt el: Németh Sándor (Vác, Kálvin u. 6.), Szurovecz András (Vác, Bur­gundia u. 9.), Lömhárt Ilona (Vác, Burgundia u. 9.), Gáli Róza (Ócsa), Bagdi Gyula (Vácduka), Leyer Ferenc (Vác, Damjanich u. 10.), Bolya La­jos (Vác, Botond u. 21), Sajdik Józsefné Legéndi Terézia (Du­nakeszi), Hegedűs Teréz (Vác, Fogtövi u. 8.), Inóczi József (Kóspajlag), Bálint Tiborné Zsarnőczay Margit (Verőcema­ros), Palotai Mihály (Vác, Klein K. u. 18.), Kalocsai Sán­dor (Káva), Németh Mária (Vác, Vak Bottyán tér 1.), Tóth Sándonné Szeiffert Magdolna (Göd), Kaszás Kálmánné Ba­ranyai Lenke (Verőcemaros), Király Józsefné Drapalik Margit (Karcág), Ladányi Mik­lós (őrbottyán), Téglás János (Göd), Pavlik Bálintné Szarka Katalin (Vác, Burgundia u. 9.), Hídvégi Jánosné Kolozsvá­ri Anna (Vác, Köztársaság u. 32.). élelmiszerárak, s ez már ön­magában is magával hozta volna az éttermi árak növe­kedését. Csakhogy a vendég­látás irányítói úgy gondol­kodtak: hamarosan drágább lesz az energia, növekszik a vállalatok sokféle költsége, ne legyen hát kétszeri áremelés, júliusban emeljék meg a ha­szonkulcsokat is, amely majd fedezetet nyújt a későbbi — idei januári — költségnöveke­désekre. Ugyanakkor a II. osz­tályú éttermektől megvonták az állami ártámogatást, ame­lyet addig az ételforgalom után kaptak. Mindennek következtében egyszeriben 80—120 százalék­kal megdrágult szinte minden étel. Bár az idegenforgalmi főszezon derekán jártunk, az éttermek elnéptelenedtek, jobb esetben elvesztették vendég­körük egy részét. Ez senkinek nem kedvezett, legkevésbé a felszolgálóknak, akiknek mind a jutalékuk, mind a borrava­lójuk alaposan megcsappant. A vendéglátó vállalatok úgy ; igyekeztek segíteni magukon — és a kosztjukra éhes ven­dégen —, ahogy tudtak: meg- , jelentek az olcsóbb főzelékek, a zónaételek, a tojásból, gom­bából, csirkéből készült fogá­sok. Ám a vendégek már az éttermek környékére sem me­részkedtek: elriasztották őket a július végi étlapok. Mostanában a vendéglátás megpróbált még jobban alkal­mazkodni az igényekhez, meg­találni azt a határt, ahol még a vállalat is jól jár, és a ven­dég sem marad távol. És las- san-lassan kezd visszatérni az éttermekbe a régi törzsközön­ség. Haszonkulcs Végül is milyen árakon ét­kezhetünk ma? A munkahe­lyeken, az oktatási és a gyer­mekintézményekben tavaly sem emelkedtek az alapanya­gokénál nagyobb mértékben az árak. Az ilyen előfizetéses étkezés ugyanis szociálpo­litikai támogatást élvez. Más a helyzet az úgyneve­zett kereskedelmi vendéglá­tásban, ahol a vállalatoknak el kell tartaniuk önmagukat. A III. és IV. osztályú meleg­konyhás helyek ugyan ma is kapnak ártámogatást az étel­forgalmuk után,1 de ez nem hoz többet, mint amennyit az italforgalom után be kell fi­zetniük az államkasszába. Mindenesetre, ezekben még viszonylag olcsón lehet ét­kezni. Sokan kérdezik: mi az oka annak, hogy sok helyütt igen magasak az árak a tömegel­látást szolgáló önkiszolgáló éttermekben is? Néhol az ilyen éttermeket is II. osztály­ba sorolták, így megesik, hogy az önkiszolgálóban drá­gább az ebéd, mint a III. osz­tályú kisvendégőben, ahol pincér szolgál ki. A II., az I. osztályú és az osztályon felüli éttermekben ma lényegében szabadon ál­lapíthatják meg az árakat. Élve ezzel a lehetőséggel, ala­csonyabb haszonkulccsal szá­molnak például a lakótelepi éttermekben, mint a belváro­siakban. Az előbbiek ugyanis eleve kevésbé látogatottak, mint az utóbbiak; a vállala­tok alkalmazkodnak a keres­lethez. Legalábbis: igyekeznek alkalmazkodni. Mert a nyers­anyagot, a rezsit meg kell fizettetniük a vendéggel, sőt, még a nyereségre is szert kell tenniük, hacsak nem akarják lehúzni a redőnyt. Az I. osztályú és az osztá­lyon felüli éttermek kihasz­nálják az idegenforgalmi sze­zont: nyáron magasabb ha­szonkulcsokat, árakat alkal­maznak. Így azután igen nagy különbségek alakulnak ki: mondjuk, egy rángott szelet a III—IV. osztályú helyeken lehet akár 20—25 forint, a szálloda éttermében elkérhet­nek ugyanazért 60—80 forin­tot is. \ Hol ehet, mit ehet végül is az átlagos jövedelmű ember? Mindenekelőtt részt vehet az előfizetéses étkezésben. A helyi tanácsok kereskedelmi osztályai kijelölték azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek kötelesek előfizetéses menüt kiszolgálni, s azt kivételesen alacsony haszonkulccsal kal­kulálni. Ettől függetlenül, tartanak az éttermek úgynevezett napi menüt, amit az étlapon is szerepeltetnek. A járatlanabb vepdégek úgy vélik, itt az adagok kisebbek, ezért alacso­nyabbak az árak. Holott más­ról van szó. Az úgynevezett napi menüt a II. osztályú ét­termek 15, a III. osztályúak 10 százalékkal alacsonyabb haszonkulccsal kalkulálják, mint az étlapon szereplő fo­gásokat. Engedmények A vendéglátók tehát keres­kedni kezdtek: ahol lehet, ott megfizettetik a magas árakat, ahol viszont a lanyha forga­lom megköveteli, ott különfé­le engedményeket tesznek. Eh­hez kényszerül most a ven­dég is alkalmazkodni: fellelni, megtalálni azokat a konyhá­kat, ahol jól főznek, s ahol ilyen, vagy olyan okból elfo­gadható áron lehet étkezni. Persze, ne feledjük, az árak az adagok nagyságától is függnek, én nem mindenütt azonos mennyiségű húsból ké­szítenek egy adag pörköltet vagy sültet. Mit tehetünk? Leleményes­nek kell lennünk. Bár a tisz­tességes vendéglősi magatar­táshoz talán az is hozzátartoz­na, hogy az ételek ára mellett az egy adagra jutó hús súlyát is feltüntessék. Egyébként akad már ilyen étlap is. És ha a vendéglátóipar számára ez a nyár sem hoz fellendülést, ak­kor talán rákényszerül arra, hogy a magas árért legalább magas színvonalú szolgáltatást nyújtson. G. Zs. SZTK-tanfolyam Az SZTK váci kirendeltsége idén október, november hó­napban alapfokú ügyintézői tanfolyamot indít a vállala­tok és intézmények társada­lombiztosítási 'ügyintézői ré­szére. Hétfőn, szerdán és pén­teken — összesen 22 alkalom­mal — ismertetik az ügy­intézőkkel, szakmai ellenőrök­kel és belső ellenőrökkel a munkájukkal kapcsolatos ren­deleteket, tudnivalókat. Je­lentkezéseket szeptember 20- ig fogad el a Széchenyi utcai kirendeltség. Nagymaros Képzőművészeti kiállítás A Magyar Népköztársasig Művészeti Alapja, a Duna­kanyar Intéző Bizottság és a Nagymaros Nagyközségi Ta­nács köZös rendezésében Nagy­maroson, a művelődési ház nagytermében szeptember he­tedikén, vasárnap délelőtt 11 órakor Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője nyitja meg a váci járási képzőművészeti kiállítást. ISSN 0U3—»SS (Viel Minapi K. T. I. Vámosmikoláról Tréningruhák külföldre is Különböző tréningruhákat is gyártanak a Váci Kötöttárugyár vámosmikolai telepén. Ezeket a hagyományosnak számító ter­mékeket nem csak belföldön értékesítik, hanem jut exportra is. Képünkön Klobnob Jánosné a meósok által felfedezett kisebb hibákat javítja Iványi Károly felvétele Anyakönyvi hírek SZEPTEMBER 9-TOL 15-iG: NDK ÁRUHÁZI HÉT TAPÉTÁK, CSILLÁROK, JÁTÉKOK, OLCSÓ SZTEREÓ LEMEZJÁTSZÓK NAGY VÁLASZTÉKBAN. A VÁCI SKÁLA NASZÁLY ÁRUHÁZBAN önt is várja az NDK nemzeti hetén a váci Naszály Áruház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom