Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

HE ST MEGYEi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK w w na •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 210. SZÄM \ ra 1.60 forint 1980. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP A LEMP Központi Bizottságának ülése Stanislaw Kaniát választották első titkárrá Varsóban szeptember 5*ről 6-ra virradó éjjel megtartot­ták a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak VI. plenáris ülését. A ta­nácskozáson Henryk Jablonski, a LEMP KB PB tagja, az ál­lamtanács elnöke elnökölt. Edward dereket — tekin­tettel súlyos betegségére — a központi bizottság felmentette a KB első titkári, továbbá a Őszi próbatétel A z utóbbi esztendők legnagyobb munkája vár most mezőgaz­daságunkra. Hogy a vállal­kozás nagyságát érzékeltes­sük, néhány adatot szeret­nénk közreadni. Csupán Pest megyében 129 ezer hektár nagyüzemi földte­rületről kell mintegy 1,2 millió tonna terményt be­takarítani, a talaj kereken 200 ezer hektáron vár el- művelésre, és gondoskodni kell 90 ezer hektár őszi ve­tésű növény magjának ta­lajba juttatásáról. A meg­levő szállító, anyagmozgató eszközökkel 2 millió tonna árut juttatnak rendeltetési helyére az ősz folyamán. Nemcsak arról van tehát szó. hogy a már megter­melt kukoricát, cukorrépát, zöldséget, gyümölcsöt tud­juk biztonságban. A jövő esztendő sikere is az őszi 50—60 napos időszak ered­ményességétől függ. Balgaság lenne azt hin­ni, elegendő, ha a szokásos módon készülnek fel az üzemek a kampányra. Tény ugyanis, hogy átlagos vi. szonyok közepette könnyű­szerrel vágja le a több száz kombájn a megyében a tengerit, mire a búzave­tés, a mélyszántás ideje beköszönt, a termény java már biztos helyen van. A kései érés, a várható fa­gyok miatt azonban októ­berben rendkívüli nehéz­ségek hárulnak a termelő- szövetkezetekre, állami gaz­daságokra. A betakarítás­sal egy időben kell majdl vetni, szántani, és nem is akárhogyan. Talán nem hangzik túlzásnak, hogy mezőgazdaságunk roppant erőfeszítés küszöbén áll. Nem egy ágazat valamiféle magánügye ez, hanem egész társadalmunkat érintő kér­dés. A nehézségek viszont jelentősen csökkenthetők, ha a meglevő, feltételeket maximálisan kihasználjuk, és alaposan felkészülünk a kemény feladatokra. Pest megye gazdaságai­nak többségében lényegé­ben már hozzákezdtek eh­hez a munkához: felmérik a rendelkezésre álló gépe­ket, munkaerőt, fölbecsülik a soron következő felada­tokat. Részletes, mindenre kiterjedő program készült számos gazdaságunkban, így a pátyi Zsámbéki-me- dence Tsz-ben is, ahol va­lóságos mérnöki haditervet állítottak össze a betakarí­tás, a mélyszántás és a búzavetés idejére. A ter­melést irányítóknak most egy kicsit a kombájnosok, traktorvezetők fejével is kell gondolkodniok, képze­letben végigjárva a forga­tókönyvben leírt művele­tek valamennyi állomását: merre kátyúsodik könnyen a földekről a szárító felé vezető út, hol kell rendbe­hozni a vízlevezető árko­kat? Most, amikor még van elegendő idő, s a késő nyá­rias képet mutató termé­szet talán kevésbé juttatja eszükbe az embereknek a mostoha őszt. Tökéletesen kell felké­szíteni a kombájnokat, a betakarításban részit vevő valamennyi gépét: az őszi hajrában minden óra ki­esés súlyos veszteségeket okozhat. Akadnak termé­szetesen az idén is olyan munkaféleségek, amelyek­re még nem képesek a legügyesebb gépek sem. Az alma szedését, a szőlő szü. retelését, és sok más egye­bet csak az emberi kéz tudja elvégezni. Pest me­gyének, amelynek városel­látó feladatából követke­zően jelentős a zöldségter­mesztése, különösen számol­nia kell ezzel a problémá­val. A megyei tanácshoz beérkezett jelentésekből ki­derül, egyre több gazdaság gondoskodik a kampány idejére segítségről. Jönnek az idénymunkások Nógrád, Heves megyéből, a diákok a Gödöllői Agrártudományi Egyetemről, és más inté­zetekből, de részt vesznek a betakarításban a honvé­dek is. Ugyanezt a rugalmassá­got várja el az üzemektől a népgazdaság a termelési szakmai kérdések megíté­lésében. Egy példát a sok közül: a silókukorica al­kalmasint átminősíthető szemes tengerinek, s így növelhető az abrakként feletetésre kerülő kukorica mennyisége. Hogy ez mi­lyen fontos, annak érzékel­tetésére csupán arra uta­lunk, hogy a belvizeket, vagy az aszályt bizony megsínylették az ország egyes tájai. Ezt az orszá­gos érdeket kell szem előtt tartani, amikor hely­ben döntenek például eb­ben a kérdésben. Szeptember első hetében vagyunk. A hűvös reggele­ken már érződik, közeleg az ősz. Hatalmas érték van a földeken, a siker érdeké­ben az erőfeszítések sem lehetnek kisebbek. S ez mindannyiunk érdeke. Mert ahogy valamennyiünk szá­mára természetes, az idei nyár végi jó zöldségellátás, a változatos és folyamatos élelmiszertermelés, oly­annyira lényeges ennek a mezőgazdasági színvonal­nak a megtartása is. P est megye gazdaságai kiemelkedő sikereket értek el az aratásban, a nyári munkák szervezé­sében, egymás segítésében. Reméljük, az őszi próbaté­tel idején sem lesz más­ként. Ez természetesen nemcsak a termelő gazda­ságokon. a kiszolgáló vál­lalatokon, hanem a megye egész társadalmának össze­fogásán múlik. Valkó Béla a LEMP KB PB tagjának funk­ciójából. A központi bizottság egyhan­gúan Stanislaw Kaniát válasz­totta a LEMP KB első titkárá­nak tisztségére. Stanislaw Ke­nia beszédet mondott. A központi bizottság Kazi- mierz Barcikowskit és Andrzej Zabinskit megválasztotta a po­litikai bizottság tagjának, Ta. deusz Grabskit, Zdzislaw Ku- rowskit és Jerzy Wojteckit a LEMP KB titkárának. A plénum még ebben a hó­napban folytatja munkáját Ma: A munkaerő- gazdálkodás tapasztalatai a budai járás ipari üzemeiben Krasznai Lajosnak, az MSZMP budai járási bizottsá­ga első titkárának elemző írá­sa (3. oldal) Tankönyvellátás - gondokkal Miért hiányzik ez a fontos oktatási eszköz? (4. oldal) Mutassa meg, hogyan ütött Egy bűnözőről, aki önmagát sajnálja (6. oldal) Ablakok nyílnak a világra Dr. Barát Endrének, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség alel- nőkének beszámolója a világ- kongresszusról (7. oldal) Márványból faragva, bronzba öntve Tárlatról tárlatra kalauzoljuk olvasóinkat (8. oldal) Bányásznap! nagygyűlés Taiahányán A párt felelős politikájával meg tudta nyerni a tömegeket Havasi Fezem mondáit ünnepi beszédei Dolomitot fejtenek a pilis vörös vári bányában Zenés ébresztő köszöntött mindenkit szom­baton a zászlódíszbe öltözött Tatabányán, ahol a 30. bányásznap országos ünnepségét tartot­ták. A gazdag programsorozat első eseménye­ként felavatták Varga Imre Kossuth-dijas szobrászművész Orpheus című alkotását. Si­mon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke nyitotta meg ezután a bá­nyászat utóbbi 35 évét tükröző országos ván­dorkiállítást. Az ünnepi nagygyűlést, ahol a bányászat 120 000 dolgozóját köszöntötték, a Vértanúk terén rendezték meg, ott, ahol 61 évvel ez­előtt 11 bányász esett a csendőrsortűz áldo­zatául. Az ünnepségen, amelyet Seregi János, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazga­tója nyitott meg, nagyon sokan viselték a bá­nyász díszegyenruhát, mintegy jelképezve, hogy Magyarországon ismét nagy jövője van a szénbányászatnak. A nagygyűlés elnökségében több párt-, ál­lami és tömegszervezeti vezető vett részt. Ott voltak az ország valamennyi bányavidékének és a bányászat valamennyi ágazatának a kül­döttei, valamint az új bányák feltárását se­gítő szovjet bányászok képviselői. A nagygyűlés szónoka Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára volt. Havasi Ferenc beszéde után Simon Pál ne­hézipari miniszter kitüntetéseket nyújtott át a Komárom megyei bányászoknak. Az ünnepség befejezéseként elhelyezték a kegyelet virágait a mártírok emlékművére. A szocialista országok oldalán Beszéde bevezető részében Havasi Ferenc megemlékezett a magyar bányászok hősi küz­delmeiről, az elmúlt évtize­dekben tanúsított helytállá­sukról, megfeszített munká­jukról, majd a következőket mondotta: — Napjainkra úgy alakult a helyzet, hogy szén-, szénhidro­gén- és uránbányászatunk energiaigényeink több mint fe­lének a fedezésére vállalkozhat, és kell is, hogy vállalkozzon. Ez a kutatás, a fejlesztés és a termelés hosszú évtizedekre szóló prognózisa. Olyan prog­nózis, amely biztos jövőt ígér a ma és a holnap bányászge­nerációinak. — Igen gondos elemző vizs­gálatok és számítások ered­ményei alapján ma már egy­értelmű, hogy hazai ásványi nyersanyagkincsünk jelentős hányadának kitermelése — fi­gyelembe véve a jelenlegi vi­lágpiaci árakat — gazdasági­lag előnyösebb, mint e nyers­anyagok behozatala. Arról azonban továbbra sem szabad megfeledkeznünk, hogy csak a népgazdaság anyagi erejével összhangban álló beruházási és fejlesztési célokat tűzhetünk ki. Holnap : Évnyitó a gödöllői egyetemen Szombaton ismét több fel­sőfokú oktatási intézményben került sor tanévnyitó ünnep­ségre. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem csaknem 2000 hallgatója előtt Czibere Tibor akadémikus bejelentette, hogy az idén megkezdik a fel­készülést az 1981—82-es tanév­ben a miskolci egyetemen be­induló jogászképzésre, amely a negyedik kara lesz a felsőokta­tási intézménynek. A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemen 99 elsőévest köszöntöttek. A megnyitó ün­nepségen adták át a címzetes egyetemi tanári, illetve docensi megbízatásokról szóló doku­mentumokat is. Holnap, hétfőn nyitja kapuit a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. A délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepségen 1500 hall­gató — köztük több mint há­romszáz elsőéves — és 300 ok­tató számára kezdődik meg az új tanév az egyetem mezőgaz­daságtudományi, mezőgazda- sági gépészmérnöki és gyön­gyösi főiskolai karán. A sor- r éri ben 36. tanévnyitón kapják még gyémánt- és aranydiplo­máikat a jogelőd egyetemeken 60, illetve 50 éve végzett mező- gazdasági mérnökök is. KÖZ ELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Brazil Szövet­ségi Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Joao Baptista de Olivéira Figueire- do köztársasági elnöknek. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Jozef Pinkowskinak, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökévé történt megválasztá­sa alkalmából. — A szénbányászat jelenleg évi 25 millió tonna körüli sze­llet termel. Ma már a mélymű­velési szénnek több mint 80 százaléka származik frontfej­tésekből, és ennek is mintegy fele a ma legkorszerűbb ön­járó, pajzsbiztosítású frontok­ból. — Az eocénprogram kere­tében már a jövő évben — a tervezettnél egy évvel koráb­ban — termelhet a márkushe- gyi és a nagyegyházi bánya. Folyamatban vannak a mányi bánya beruházási .munkálatai és megkezdődtek a lencsehe­gyi üzem beruházásának elő­készületei is. Nem kis remé­nyeket fűzünk a mecseki kok­szolható szén termelésének nö­velését szolgáló fejlesztési el­képzelésekhez. — A szén mellett az ország gazdasági életében jelentős szerepet játszik szénhidrogén­termelésünk. Az évi kétmillió tonna olaj a népgazdaság igé­nyelte mennyiségnek mind­össze 20 százaléka ugyan, de csak nehezen és nagy áldo­zatok árán volna pótolható. S az évi 10 milliárd köbméteres földgázigény nagyobb részét — 60 százalékát — is hazai ter­meléssel fedezzük. Ezeket az arányokat meg kell őriznünk a jövőben is. Hazai nyersanyag­kincseink között kiemelkedő jelentőségű a bauxit. Az energiatakarékosság je­lentőségéről szólva hamgoztat- : az, hogy bányászaink ál­dozatos munkája milyen hasz­not hoz az országnak, attól is függ, hogy a termelővállalatok és a fogyasztók milyen módon hasznosítják a bányászat ter­mékeit, hogyan gazdálkodnak az energiával ésszerűbben, ta­karékosabban. A kormány a be­ruházási tervekben eszközöket biztosít az energamegtakarító beruházásokhoz, de a gazdasá­gi szabályozás eszközeivel is előmozdítja, hogy a vállalatok önmaguk is érdekeltek legye­nek e beruházások megvalósí­tásában. Országunk belső életéről szólva Havasi Ferenc hangsú­lyozta, hogy hazánk belpoliti­kai élete kiegyensúlyozott, a munkásosztály hatalma szi­lárd, országunkban a szocia­lista nemzeti egység erős és megingathatatlan. — Mindez elsősorban a párt több mint két évtizede töret­len. egész népünk érdekeit szolgáló, a dolgozók bizalmát és támogatását élvező politiká­jának köszönhető. A gazdasági építőmunkában és — ezzel összefüggően — népünk jólé­tének növelésében olyan ered­ményeket értünk el, melyekre jogosan lehetünk büszkék. E sikerek egyik fő forrása, hogy a párt általában helyesen és időben jelölte ki a gazdasági építömunka s a társadalmi előrehaladás soron következő feladatait, és meg tudta nyer­ni végrehajtásukra a legszéle­sebb tömegeket. Ezt követően a nemzetközi helyzet kérdéseiről szólt, s hangoztatta, hogy gazdasági feladatainkat bonyolult kül­politikai körülmények között kell megoldanunk. — A Magyar Népköztársa­ság külpolitikáját, a Magyar Szocialista Munkáspárt nem­zetközi tevékenységét — hang­súlyozta Havasi Ferenc — vál­tozatlanul az a meggyőződés vezérli, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. Ahhoz azonban, hogy a nyugodt alkotó munka létfeltételét, a békét biztosít­suk a magunk és az eljövendő generációk számára, minden tisztességes, haladó erővel összefogva komoly és nehéz harcot kell vívnunk szövet­ségeseink, a Szovjetunió, a szocialista országok oldalán. Hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, a Szov­jetunió következetes békepoli­tikája jól és eredményesen szolgálja a népek béketörek­véseit, majd kitért a lengyel- országi eseményekre: — Az elmúlt hetekben né­pünk nagy figyelemmel kísér­te a Lengyelországból érkező híreket. Mindannyiunkat aggo­dalommal tölt el, hogy a hoz­zánk közelálló baráti szocia­lista országban a szocializmus sikeres építésével egy időben súlyos társadalmi, politikai, gazdasági feszültségek kelet­keztek és éleződtek ki, és eze­ket a szocializmussal szemben­álló erők megpróbálják a sa­ját céljaikra kihasználni. Az a véleményünk, hogy e feszült­ségeket magának a lengyel népnek, a Lengyel Népköztár­saságnak kell feloldania. S bí­zunk abban, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésé­vel megtalálják erre a megfe­lelő szocialista megoldást. Sa­ját tapasztalataink alapján is valljuk, hogy a feszültségek és nehézségek leküzdésének leg­eredményesebb útja a szorgal­masan végzett munka, az eh­hez nélkülözhetetlen, nyugodt politikai légkör, s az ország sorsáért vállalt felelősség. Len­gyel testvérpártunk, a Lengyel Népköztársaság és a baráti lengyel nép. mint mindig, úgy a jelenlegi helyzetben is szá­míthat pártunk, államunk és népünk szolidaritására. (Képriportunk a pilisvörös- vári ásványbányából a 3. ol­dalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom