Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

7iJ6tf ap 1980. SZEPTEMBER 30., KEDD Diplomáciai erőieszítések Bagdad elfogadja a BT felhívását — Tovább folynak a hadműveletek Hétfőn tovább folytatódtak az iraki—iráni viszály politikai rendezését célzó diplomáciai tárgyalások. Szaddam Husszein iraki ál­lamfő hétfőn üzenetben közöl­te Waldheim ENSZ-főtitkárral, hogy „országa elfogadja a Biz­tonsági Tanács tűzszüneti fel­hívását, amennyiben Irán is hajlandó erre”. Az ENSZ főtitkárának adott válaszában az iraki elnök ki­fejezte reményét, hogy „a Biz­tonsági Tanács megfelelő in­tézkedésekkel képes lesz rá­venni Iránt határozatának el­fogadására”. Az iráni külügyminisztérium hétfőn közleményben szögezte le, hogy Teherán „nem szán­dékozik tárgyalásokba bocsát­kozni Irakkal, és jelenleg nem fogad el semminemű közvetí­tést,” A teheráni rádióban el­hangzott közlemény nem tett utalást a tűzszüneti felhívás iraki elfogadására. Ziaul Hak pakisztáni állam­fő hétfőn közvetítési kísérle­tének újabb állomására, Bag­dadba érkezett Habib Satu­nak, az iszlám konferencia fő­titkárának kíséretében. A Reu­ter szerint a pakisztáni elnök Teheránban „udvarias formá­ban elutasító választ" kapott. A hadműveletekről továbbra is egymásnak ellentmondó hí­rek érkeznek. A bagdadi rádió jelentése szerint az iraki csa­patok hétfőn elfoglalták a ha­tártól 40 kilométerre keletre fekvő Dizful város melletti iráni légitámaszpontot és ra­darállomást. Teherán azonnal cáfolta a hírt. A bagdadi je­lentés szerint az iraki katonák nagy mennyiségű fegyvert — köztük 16 harckocsit és 24 ka­tonai szállító járművet — v É1SS! A közvetítési kísérletek ellenére tovább folytatódtak az iraki—iráni harcok. Képünkön: iraki páncélosok az iráni Abadan város közelé­ben. A müncheni merénylet Fasiszta terroristák müve Szélsőjobboldali terroristák követték el szombaton a müncheni sörcsarnokban a robbantásos merényletet, amelynek következtében ti­zenkét személy veszítette éle­tét és közel kétszázan sebe­sültek meg. Az NSZK főál- lamügyésze a hét végén le- tartóztatási parancsot adott ki a „Hoffmann véderőcsoport” nevű újfasiszta félkatonai szervezet névadó-vezetője és tagjai ellen. A papírkosárban robbant nagyerejű pokolgép áldozatai között volt a 21 esztendős Gundolf Koehler, akit a rend­őrség a hónapokkal ezelőtt feloszlatott Hoffmann-csoport tagjaként tartott számon- Sé­rüléseinek természetéből a szakértők arra a következte­tésre jutottak, hogy ez a geo­lógia szakos egyetemi hallga­tó helyezte el a pokolgépet. A müncheni merénylet a végéhez közeledő választási kampány középpontjába ke­rült. A jobboldali ellenzék kancellárjelöltje, Franz Jo­sef Strauss tartományi mi­niszterelnök Gerhard Baum szövetségi belügyminiszter le­mondását követelte. Strauss CSAK RÖVIDEN... A SPANYOL FŐVÁROS­BAN az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben tartandó madridi találkozó előkészítő szakasza hétfőn megkezdte tanácskozásainak negyedik hetét. A részvevő 35 ország küldöttei folytatták a benyújtott magyar, csehszlo­vák és spanyol javaslatok alapján az érdemi találkozó napirendjének és tervezetének a megvitatását. BELGRÁDBAN a szövetségi parlament nagytermében hét­főn összeült a JKSZ Közconti Bizottsága, hogy megvitassa az ország időszerű gazdasági problémáit, a stabilizációs po­litika végrehajtásának mene­tét. és ezzel összefüggésben a párt eszmei-politikai munká­ját. A plénumon Sztevan Doronyszki, a Központi Bi­zottság elnökségének elnöke tartott vitaindító beszámolót. a müncheni akcióért közvetve Baumot tette felelőssé, Helmut Schmidt kancellár felelőtlennek minősítette Strauss magatartását. zsákmányoltak a menekülő iráni csapatoktól. Hírügynökségi jelentések szerint hétfőre virradóra éjsza­ka újból bombázták Teheránt. A jelentések szerint az iraki bombázók fő célpontjai az irá­ni főváros déli részén fekvő gyárak és katonai intézmények voltak. Az iraki légierő támad­ta az öböl partján fekvő ban- dar-bushire-i légitámaszpontot is. Az iráni fegyveres erők fő­parancsnokságának jelentése szerint iráni harci repülőgépek iraki katonai támaszpontok el­len intéztek támadásokat, és folytatták az iraki olajipari be­rendezések bombázását. BVT-üiés Szófiában Szófiában vasárnap meg­tartották a Béke-vil ág tanács ülésszakát és tanácskozott a BVT elnöksége is. A BVT ülésszaka a nemzeti békemoz­galmak ■ ajánlásai alapján megválasztotta a Béke-világ- tanács és a BVT-elnökség tagjait. A BVT elnökévé egy­hangúlag ismét Romesh Chandrát választották meg. A Béke-világtanácsba 28 magyar képviselő került be. A BVT új tagjai sorába választották dr. Kovács Bélát, az OBT fő­titkárát, az elnökség magyar tagjai: Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke és dr. Berend T. Iván akadémikus. A BVT-el­nökség irodájába ismét bevá­lasztották Magyarországot. Az indiai elnök Moszkvában A szakszervezeti egységért Holnap kezdődik az SZVSZ-ianácskoiás A békéért és a leszerelésért vívott küzdelem, az infláció és a munkanélküliség elleni harc, a transznacionális kor­porációk munkásellenes tevé­kenységének problémája, a szakszervezeti világmozgalom egységének kérdése áll majd az előtérben a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa szer­dán Moszkvában kezdődő ta­nácskozásán. Az ülésszakról Ibrahim Zakaria, az SZVSZ megbízott főtitkára tájékoz­tatta hétfőn a sajtó képvise­lőit a szovjet fővárosban. Zakaria elmondotta: a Fő­tanács ülése egybeesik a Szak- szervezeti Világszövetség lét­rejöttének 35. évfordulójával. A három és fél évtized alatt az SZVSZ — minden megosz­tási kísérlet, ellenséges akció ellenére — hatalmas fejlődé­sen ment át: míg alakuló kongresszusán csak körülbelül 43 millió szervezett dolgozó képviselői vettek részt, ma már minden kontinens mint­egy 190 millió dolgozóját fog­ja össze és tevékenységében egyaránt részt vesznék a szo­cialista és a tőkés, valamint Gromiko—Chnoupek Külügyminiszteri Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere New York­ban találkozott Bohuslav Chnoupekkel, a CSKP KB tagjával, Csehszlovákia kül­ügyminiszterével. A tanácskozás során véle­ményt cseréltek a kétoldalú szovjet—csehszlovák kapcsola­tok kérdéseiről, hangsúlyozva a párt- és államközi együtt­működés fejlesztésének fon­tosságát a fejlődő országok szakszerve­zetei, sőt egyes, még mindig gyarmati sorban lévő orszá­gok szervezett dolgozóinak képviselői is. Az SZVSZ Főtanácsának ülésén az állandó tagokon kí­vül igen nagy számban lesz­nek jelen meghívott vendé­gek, olyan szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek képviselői, amelyek nem vesz­nek részt az SZVSZ tevékeny­ségében. ★ A Szakszervezeti Világszö­vetség Főtanácsának üléssza­kára hétfőn Moszkvába érke­zett Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára. A pályaudvaron az SZVSZ és a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának vezető kép­viselői fogadták. Ott volt Szűrös Mátyás, Magyarország moszkvai nagykövete. Hétfő délután a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására Moszkvába érkezett Nilam Szandzsiva Reddi, az Indiai Köztársaság elnöke. A magas rangú vendéget a fellobogó­zott repülőtéren katonai dísz­pompával fogadták. Üdvözlé­sére megjelent Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, a szovjet párt és kormány több vezető sze­mélyisége, Moszkvában akkre­ditált diplomaták, a társadal­mi szervezetek képviselői és moszkvaiak százai, akik in­diai és szovjet zászlókkal kö­szöntötték a vendéget. Elsőként Leonyid Brezs- nyev üdvözölte a gépből ki­lépő Reddit, majd elléptek a kivezényelt díszszázad előtt. Az ünnepélyes fogadtatást kö­vetően az indiai elnök szál­láshelyére hajtatott. Brezsnyev—Kekkemen táviraíváltás Erősödő barátság jegyében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin szovjet kormányfő táviratot kapott Urho Kekkonen finn köztársasági elnöktől annak a szovjet—finn megállapodásnak a huszonötödik évfordulója alkalmából, amelynek alapján a Szovjetunió lemondott a porkkalai haditengerészeti tá­maszpont használatának jogá­ról és kivonta onnan a szov­jet katonai egységeket. Kekkonen táviratában a többi között aláhúzta, hogy Porkkala visszaadása Finn­országnak és az 1948-as finn —szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés egyidejű meghosszabbítása rendkívül fontos szakaszt jelentett a két ország közötti megbízható jó­szomszédi. kapcsolatok r fejlő­désében. Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin válaszában meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország jószomszé­di és baráti kapcsolata, köl­csönösen előnyös szoros együttműködése r- az 1948-as szerződés alapján, s az euró­pai biztonsági értekezlet zá­ródokumentumának cikkelyei­vel teljes összhangban — to­vább szélesedik és erősödik. Olaszország Cossiga konzultációi Alessandro Pertini olasz ál­lamfő hétfőn délután elkezd­te konzultációit a kormány- válság megoldásáról. Először Saragat és Leone volt állam- „ főket fogadta — az alkotmá­Blockpool A Munkáspárt A Brit Munkáspárt idei kongresszusa a párt húsz év óta legélesebb belső össze­csapása és küszöbönálló ve­zérváltás várakozása jegyében nyílt meg hétfőn Blackpool- ban. A kongresszus vitáinak külön dimenziót ad Anglia' félévszázada legmélyebb vál­sága és kétmilliós munkanél­külisége. A Munkáspárt kongresszu­sán jelen vannak a Szocialis­ta Internacionálé és 15 párt­jának képviselői, számos kommunista és haladó párt megfigyelői, köztük az MSZMP KB képviseletében Baranyai Tibor, a párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője. Lena Jeger elnöki megnyi­tójában a kormány másfél éves tevékenységének mérle­gét megvonva, aláhúzta, hogy a „toryk katasztrófa sújtotta területté változtatták az or­szág néhány leggazdagabb és legtermelékenyebb vidékét. nyos előírásokkal összhangban —, majd Fanfanit és Jottit, a szenátus és a képviselőhöz el­nökét. Kedden egész nap a pártok vezetőivel tanácskozik — fogadja a legnagyobb párt­nak, a kereszténydemokratá­nak a vezetőit, majd Berlinguer kommunista, és Craxi szo­cialista főtitkárt és a többi politikai formációkét. Körtár­gyalása előreláthatólag kedden este fejeződik be. Berlinguer, az OKP főtitká­ra a szicíliai Cataniában vasár, nap este mondott beszédében pártja sikereként könyvelte el a Cossiga-kabinet lemondását. Az új kormány megalakításá­nak kilátásairól szólva olyan kabinetet sürgetett, amelyik­ben az OKP is teljes jogú tag­ként venne részt. Ez felelne meg a leginkább Olaszország érdekeinek — vélekedett. Ha nem vonnák be a kommunis­tákat az új kormányba sem, akkor az OKP ellenzékben ma­radna. Iráni-iraki konfliktus Előzmények és veszélyek menyek közepette nem lenné­nek „közömbösek”. Az IPS hír- ügynökség római irodája így összegezi a helyzet veszélyeit: „A Perzsa- (Arab) öböl men­tén elterülő országok a legfon­tosabb olajlelőhelyekből 60-at mondhatnak magukénak, eb­ből 38 van közvetlenül a part mentén. Ugyanakkor vannak meghatározott, stratégiailag fontos kulcspontok, amelyek az olajszállítás ellenőrzését bizto­sítják. Naponta 100 hajó, amely az olaj hatvan százalékát szál­lítja Európába és Japánba, ha­lad keresztül a Hormuzi-szo- rosan... Most, hogy az ener­giaellátás kulcsfontosságú probléma, a konfliktus kiszé­lesedhet. Az Egyesült Államok, amely az Indiai-óceántól északnyugatra elterülő térséget közel-keleti érdekeinek védel­me szempontjából politikailag legfontosabb területként jelle­mezte, az elmúlt hónapban je­lentősen növelte jelenlétét a térségben, sőt kijelentette, hogy szükség esetén kész fegy­veresen is beavatkozni.” Az IPS helyzetelemzője na­gyon is reálisan rajzolja fel a veszélyeket, ha a fegyveres konfliktust nem lehet gyorsan megszüntetni és tárgyalásos rendezést elérni. Irán és Irak fegyveres viszálya tehát csak azoknak az imperialista körök­nek kedvez, amelyek szeret­nék, ugyanúgy, mint ahogv ré­gen volt, a teljes ellenőrzést megszerezni a közel-keleti olaj felett, s ürügyet találni ennek elérésére a beavatkozáshoz. Árkus István —perzsa határ a Shatt al-Arab keleti partján húzódjék, vagy­is akkor a vízi út az ottomán birodalomhoz tartozott. Az el­ső világháború előtt új szer­ződést írtak alá: eszerint Irán­nak joga lett arra, hogy Khor- ramshahr kikötőjéig szabadon felihajózhasson az Arab-öböl­ből a Shatt al-Arabon. Miután az iráni Abadan kör­nyékén, amely a Shatt al-Arab iráni oldalán terül el, gazdag olaj lelőhelyeket fedeztek fel, Irán a Népszövetséghez fordult engedélyért, hogy hajói hasz­nálhassák a Shatt al-Arabot az olaj szállítására Abadanból az Arab-öblön át a világ minden részébe, amely tengeren meg­közelíthető. 1937-ben a Nép- szövetség meg is adta az enge­délyt a teheráni rendszernek a Shatt al-Arabon való — iraki fennhatóság alatti — szabad hajózásra. Kimondták, hogy a határ Irán és Irak között Aba­dan és Khorramshahr kikötő­jétől kezdve 7 kilométeres sá­von a folyó közepén húzódik, de Iránnak rendszeresen illeté­ket kellett fizetni a folyóhasz­nálatért a bagdadi kormány­nak. A SHATT AL-ARABON va­ló hajózás állandó feszültségek és nem egyszer helyi kisebb konfliktusok forrása volt a két fő, az el nem kötelezett orszá­gok soros elnöke megbízásából tesz erőfeszítéseket a béKés rendezésre, Ziaul Hak pakisz­táni elnök, aki az iszlám or­szágok megbízottjaként és Jasszer Arajut, a PrSZ elnöke, aki a nagy tekintélyű közel- keleti politikus és diplomáciai missziókban jártas vezető sze­repkörében igyekszik jobb be­látásra bírni a háborúskodó- kat. A PROBLÉMA azonban már nagyon összetetté vált, s a je­lek szerint szívós és kitartó munkára lesz szükség, amíg a fellobbant háborús tűzfészket ki lehet oltani. A viszály, amely most a harcmezőkre te­relődött, nem előzmény nélkü­li, sőt — eltekintve az ókori és középkori időket — már a múlt században nem egyszer fegyveres összecsapásokban robbant ki az akkori ottomán birodalom és Perzsia (a mai Irán) között. A viszály már ak­kor egy mintegy százhúsz kilo­méter hosszúságú víziút birtok­lására összpontosult. A Tigris és Eufrátesz ugyanis, mielőtt beleömlene az Arab-öbölbe, egy mintegy 120 kilométeres sza­kaszon közös mederben, az úgynevezett Shatt al-Arabban folyik. Egy 1847-es szerződés úgy intézkedett, hogy a török AZ ENSZ Biztonsági Taná­csa egyhangúlag elfogadott ha­tározatban szólította fel Irak és Irán kormányát a harcok megszüntetésére. Diplomáciai körökben azonban nem sok re­ményt fűznek a tűzszüneti fel­hívás sikeres voltához. Mind­két fél hangoztatja ugyan kész­ségét a konfliktus tárgyalásos rendezésére, csakhogy Irán előfeltételül tűzi ki, hogy az ira­ki kormány vonja vissza csapa­tait országa területére. Irak pe­dig ragaszkodik ahhoz, hogy a teheráni vezetés ismerje el a bagdadi kormány igényének jogosságát arra az 508 négyzet- kilométeres területre, amely eddig Iránhoz tartozott a ha­tárvidék egy részén, továbbá adja át a bagdadi kormánynak azt a három szigetet, amely a stratégiailag oly fontos Hor- muzi-szoros bejáratát ellenőr­zi. Iráni részről hallani sem akarnak e követelések teljesí­téséről. A harcok tehát tovább foly­nak, s diplomáciai körökben csupán mérsékelt várakozással szemlélik a folyamatban levő közvetítési és jószolgálati tár­gyalásokat. Egyszerre próbál a harcoló felek között közvetíte­ni Malmierca kubai külügymi­niszter, aki Fidel Castro állam-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom