Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-30 / 229. szám
1980. SZEPTEMBER 30., KEDD Vasárnap délelőtt áz esztergomi bazilikában ünnepélyesen megemlékeztek Gellert püspök születésének ezredik évfordulójáról. Az ünnepi misét Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár mutatta be. A szertartáson Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnökének vezetésével részt vett a római katolikus püspöki kar. Ott volt a megemlékezésen Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Felmentés A Minisztertanács Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett felmentette tisztségéből. Az Elnöki Tanács ebből az alkalomból eredményes munkássága elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át' Zsnés ébresztő, nemzetiségi műsor Szüreti nap Szigetcsépen Munkás—paraszt találkozó a társközségben A Dunától ölelt Csepel-sziget országos nagyvállalatok és a fővárost ellátó mezőgazdasági nagyüzemek térsége. Az egymást közvetlenül vagy közvetve segítő munkások és termelőszövetkezeti dolgozók közös fórumainak egyike a Csepel- szigeti mezőgazdasági és szüreti nap, amelyet vasárnap Szigetcsépen rendeztek meg. A programban jelentős szerepet vállaltak a szigeten élő nemzetiségek — németek, délszlávok is. A társközség, Szigetszent- márton művelődési központjában munkás-paraszt találkozót tartottak, amelyen a Csepel Vas- és Fémművek, a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár vezetői, szocialista brigádjainak képviselői, s a szigeti termelőszövetkezetek dolgozói ismertették munkájuk eredményét, s azt a fejlődést, amely az elmúlt esztendőkben az üzemi munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság kapcsolataiban bekövetkezett. Jelen volt Cservenka Ferenc- né, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Köszöntötte a találkozó résztvevőit Borbély Sándor vezérőrnagy, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. Szigetcsépen a reggeli zenés köszöntőt követően több kiállítás nyílt, közülük az egyik a termelőszövetkezetek zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelését, állattenyésztését és háztáji gazdaságainak eredményeit szemléltető. A program délután színes, hangulatos szüreti felvonulással folytatódott, majd a nemzetiségi együttesek mutatták be a népi hagyományokat ápoló táncaikat. A Csepel-szigeti mezőgazdasági és szüreti napot este vidám utcabál zárta a szigetcsépi főtéren. A párt politikája érvényesül a dolgozók érdekvédelmében Befejeződött a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXII. kongresszusa vasárnap a vitával folytatta munkáját. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, és Simon Pál nehézipari miniszter. A felszólalók egyetértettek abban, hogy áz üzémi demokrácia fejlesztését segítő központi határozatok végrehajtásában a bizalmiak és a választott testületek éltek jogaikkal. Javították az együttműködést a gazdasági vezetőkkel, s az üzemi demokrácia fórumainak működése gazdag lehetőséget nyújtott a döntések megalapozott előkészítésére, a dolgozók beleszólásának, véleményének érvényesítésére. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt is megmutatták, hogy a következő években még többet kell tenni az üzemi és a szakszervezeti demokrácia törvényes lehetőségeinek teljesebb kihasználásáért. Havasi Ferenc felszólalása Felszólalt a tanácskozáson Havasi Ferenc, aki az MSZMP Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János nevében üdvözölte a kongresz- szust. Utalt arra, hogy a felszólalók közül sokan kértek segítséget a párt Központi Bizottságától a bányászat fejlesztési programjainak, valamint a bérfejlesztésről, a bá- nyászlakás-építési akció folytatásáról és az ötnapos munkahét bevezetéséről szóló javaslatoknak a megvalósításához. Ezeknek a javaslatoknak egy része már annyira kiérlelt, hogy beilleszthető a VI. ötéves tervbe. A felvetések másik részét viszont tovább szükséges vizsgálni, hogy be- építhetők-e abba és miként lehetne a feltételeket, mindenekelőtt az anyagi erőforrásokat megteremteni. A magyar szakszervezeti mozgalom eredményeiről szólva hangsúlyozta, hogy a sikerek mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának köszönhetők, amely a realitások alapján tisztázta, hogyan alakuljon, fejlődjék a társadalom politikai struktúrája, amelyben a párt, az állam, a szakszervezetek és más tömegmozgalmak kialakíthatták azt a rendeltetésszerű tevékenységet, munkastílust, amely a szocialista társadalom eredményes építéséhez szükséges. A párt politikájában érvényesített realitások nyilvánulnak meg a tanácsok és a Hazafias Népfront munkájának fejlesztésében, s a szak- szervezetek is ezen a talajon állva képviselik a dolgozókat, védelmezik érdekeiket. A szakszervezetek helyének, szerepének megítéléséről folytatott nemzetközi vitákban rendszerint két végletből indulnak ki: abból, hogy létezhetnek-e a pártnak, a kormánynak ^alárendelten, amely szerint' eáák forfnális,' lényegtelen kérdésekben juthatnak szóhoz, vagy pedig ellenkezőleg, legyenek teljesen függetlenek. Jól tudjuk, hogy sem a szocialista, sem más társadalmakban nem létezhetnek mindentől és mindenkitől független szakszervezetek. E szélsőségek között mutatta meg pártunk a helyes megoldást, amely szerint a szakszervezeteknek önállóságra, önálló tevékenységre van szükségük. A kormányhoz való viszonyukban pedig olyan szuverenitásra, amely figyelembe veszi és mérlegeli a népgazdasági, a kormányzati gondokat, lehetőségeket is. E felfogásból ered a pártirányításnak az a helyes módszere, amely szerint a párthatározatok a szakszervezetben dolgozó kommunistákra kötelezőek, s feladatuk, hogy meggyőzéssel, politikai tömegmunkával. nyerjék meg a párt politikájának a szak- szervezeti tagokat. A szakszervezetekben tehát csak ily módon, nem pedig hatalmi szóval lehet eleven, politizáló légkört kialakítani és megteremteni a szervezett munkások politikai nevelésének feltételeit. A párt a jövőben is ezt a munkastílust kívánja fejleszteni. A szakszervezetek munkájának korszerűsítésében mindinkább hangot kap az a társadalmi igény, hogy tevékenységük bürokráciától mentesebb, érdemibb és politizálóbb legyen. Ennek érdekében kívánatos a folyamatos fejlődés, a felfrissülés. Fokozatosan meg kell tisztítani a szakszervezeti munkát is a beporosodott, formális elemektől, mindattól, ami elavult, s ez annál inkább lehetséges, mert ehhez kellő erővel, tapasztalattal rendelkezik szakszervezeti mozgalmunk. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének nevében Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese köszöntötte a kongresszust. Határozat es tisztségviselők A kétnapos vitában elhangzott 34 felszólalásra és a felvetett javaslatokra Kovács i László, a szakszervezet főtitkára válaszolt. A kongresszus elfogadta a szakszervezet központi vezetőségének írásos jelentéseit és a szóbeli kiegészítést, majd határozatot hozott. Ebben választott vezető testületek fontos feladataként jelölte meg, hogy nagy akivitással és körültekintően működjenek közre a hatodik ötéves,, terv előkészítésében,' majd ségíteék "annak végi rehajtását. Feladatuk az is, hogy az eddiginél jobban hasznosítsák a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket a termelés szervezettségének javítására, a tartalékok feltárására és az önművelésre. A következő tervidőszakban is folytassák a szociálpolitikai programok megvalósítását, s a gazdasági vezetőkkel, a társadalmi szervekkel együttműködve keressék az újabb lehetőségeket a bányászok élet- és munkakörülményeinek javítására. A kongresszus megválasztotta szakszervezeti központi vezetőségét. A testület első ülésén megválasztotta tisztség- viselőit és az elnökség tagjait. A szakszervezet tiszteletbeli elnöke Zgyerka János, elnöke Simon Antal, főtitkára Kovács László, titkára Kun Lajos és Lájer László. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága (Folytatás az I. oldalról) lózat kialakítását, ez végzi a jövőben az erő- és munkagépek nagyjavítását, a szervizelést, az alkatrészről gondoskodik, elvégzi a szereléseket, s más szolgáltatásokat is nyújt. A járás területén 4000 hektár az erdő. Megalakítjuk a Gödöllői Erdészeti Társaságot. Az a cél, hogy a KaKosvoigye Tsz gesztorságával koordinálják az erdészeti munkát, hatékonyabban termeljék ki a fát és gazdaságosabb ágazattá váljon az ágazat. A különböző kezdeményezések nem járták volna olyan eredménnyel, ha a mezőgazdasági üzemek nem térték volna át a területi szervezetről az ágazati irányítási rendszerre. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hatását közvetlenül is élvezi a járás. Az új fajták és a korszerű termelési módszerek kikísérletezésében, elterjesztésében, a korszerű technológiák és gazdaságosabb beruházási megoldások létrehozásában, a fiatal szakemberek képzésében fontos helyet tölt be, a tsz-ek mindenkor számíthatnak a GATE segítségére. A járásban meghonosodott az öntözés, jó a talajerő-gaz- dalkodás, rendszeres es ésszerűbb a szerves- és műtrágyázás, a növényvédelem. A parlagterületek jelentős hányadát is művelés alá vonták. Noha még mindig nem kielégítő a rét- és legelőgazdálkodás, jobban lehetne élni az adottságokkal, annyi azonban elismerhető, hogy a legelöterületeket a korábbinál jobban kihasználják. Ezt segíti a feléledő juhtenyésztés térhódítása, így a dányi tsz 1979-ben jelentős juhállffmápyt; vásárolt, a túrái tsz pedig kecsketenyésztéssel fokozza a legelők hasznosítását. A Szilasmenti Tsz gyenge minőségű földterületén a piacon keresett gyógy- és illóolajtartalmú növényeket termeszt s dolgoz fel. A járás zöldségtermelése a megyében mind területileg, mind hozamban nagyobb szerepet vállal más járásoknál. Elsősorban ipari zöldborsót, paradicsomot termesztenek. A zöldségprogram megvalósításában fontos része van a Rákosvölgye Tsz 6240 négyzetméteres új növényházának. A növénytermelésben is a gazdaságok a járás adottságait vették figyelembe. Csökkentették a cukorrépa, valamelyest a burgonya és búza, ugyanakkor növelték a kukorica, a zöldségfélék és a takarmány vetésterületét. A napraforgótáblák területe például négy év alatt kilencszeresére nőtt. Az állattenyésztés változásai, az intenzív tenyésztés szintén az átgondolt, jó munkát dicséri, kialakult az iparszerű, modern nagyüzem. Nőtt a szarvasmarha- és tehénlétszám, és a fajlagos tejtermelés négy év alatt 2800 literről négyezer fölé emelkedett. A jók közül is kiemelkedik a vácszentlász- lói és a túrái tsz, valamint a tangazdaság. A vácszentlászlói Zöld Mező egymás után nyolcszor szerezte meg a Kiváló tsz címet! Üj beruházások és rekonstrukciók segítették elő a változást, a növekvő eredményeket. Sajnos a galgamácsai és a Szilas menti tsz-ekben anyagiak hiánya miatt elmaradt a tervezett szakosított tehenészeti telepek kialakítása. Abszolút számokban a korábbihoz képest csökkent a sertéslétszám, illetve kevesebb az anyakoca, ennek az az oka, hogy felszámolták a gazdaságtalan, korszerűtlen sertéstartást. Ugyanakkor megkezdődött a Rákosvölgye Tsz és a kartali tsz-ek telepeinek korszerűsítése. A baromfitenyésztésben mind mennyiségben, mind minőségben jelentős a változás. Hasznos kiegészítő tevékenység A járás gazdaságai alaptevékenységük jövedelmét az ehhez szorosan kapcsolódó, a népgazdasági igényekkel összhangban álló kiegészítő tevékenységet is folytatnak. Négy év alatt megkétszereződött a kiegészítő tevékenységből származó jövedelem. A nyereség legnagyobb hányada ezen ágazatokból származik. Noha ez ellentmondást 'tartalmaz, hiszen az alaptevékenység népgazdaságig is nélkülözhetetlen. jól is tevékenykednek a gazdaságok, de mindez nem tükröződik a közvetlen haszonban. A felelős gazdálkodásra jellemző, hogy az alap- tevékenységen kívüli jövedelem nagy hányadát ismét az alaptevékenységbe fektették be. Nincs háziasszony Gödöllőn és a fővárosban, aki ne ismerné és ne dicsérné a vácszent- lászlóiak Galgatejét — naponta ötvenezer liter tejet dolgoznak fel üzemükben. Régen időszerű lenne a bővítése, hogy valamennyi igényt ki tudjanak elégíteni. Ugyanilyen közkedvelt a kerepestarcsai tsz ételízesítője, konyhakész szárított zöldsége stb. Már az eddigiek is igazolják, mennyi kezdeményező erő, mennyi kedv jellemzi a gazdaságok munkáját. Ezt támasztja alá a túrái, a kartali tsz-ek és a tangazdaság közösen létesített sertésfeldolgozója, valamint a sütőipari együttműködés. Mindnek része van a jobb ellátás biztosításában. Dicsérendő az élelmiszertartósításban, a tároló és csomagoló kapacitásban betöltött szerepük: a Szilas- mente és a Rákosvölgye Tsz-ek kezdeményezését dicséri, s a dányi tsz házitésztagyártása is említésre érdemes. Mint ahogy a forró levegős szárítással biztosított évi 10—11 ezer tonna lucerna, széna és más növényi pellet, melynek zöme exportra került, szintén az intenzív gazdálkodás remeke. Elismeréssel nyugtázták A megyéi pártbizottság eh ismeréssel nyugtázta a gödöllői járás gazdaságainak tevékenységét, paint a többi között mondotta: néhány évvel ezelőtt még korántsem lehetett elképzelni ezt a nagyarányú fejlődést. Kiemelendő a vezetők kezdeményező szerepe, kockázatvállalása, a dolgozók szorgalma, fegyelme; a 310 .egyetemet, a 620 középiskolát végzett szakember a tsz-ekben jó munkát végzett. Emellett azonban ki kell hangsúlyozni mindenekelőtt a járási pártbizottság mozgósító, irányító és ellenőrző szerepét. Az1 a szerepet, amit a járás kommunistái töltöttek be a gazdaságok életében. A Központi Bizottság határozata után valamennyi párt- szervezetben feladattervet dolgoztak ki, s ma már megállapítható, hogy ezek a tervek reálisak voltak, megvalósításuk jó célt szolgált. Az alapszervezetek sokat fejlődtek politikailag, szervezetileg megerősödtek. Két tsz-ben, így a Szilasmenti és a Rákosvölgye tsz-ekben pártbizottságok alakultak. A kommunisták kezdeményezték és segítették a fejlesztési programok kialakítását, megvalósulását. Jól mozgósítottak az időszerű feladatok megoldására, részesei voltak a takarékosság megvalósításának. a jobb üzem- és munkaszervezés bevezetésének, a gazdaságosabb termelésnek. Élesztői voltak a munkaversenyeknek. A termelőszövetkezeti demokrácia is általuk erősödött tovább. Javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Sok még a rejtett tartalék A KNSB vfcsgátfa Nagyobb gondot kell fordítani a földvédelemre! A Központi Népi Ellenőrzési I beruházásoknál a, község- és Bizottság legutóbbi ülésén I városfejlesztési tervek készítémeghallgatta dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tájékoztató jelentését a földvédelemről és a meliorációs tevékenységről, a KNEB 1977. évi vizsgálata alapján tett intézkedésekről, valamint a KNEB munkabizottságának ehhez fűzött kiegészítő jelentését. A KNEB tudomásul vette a jelentéseket, és megállapította, hogy a vizsgálat óta, az 1978-ban életbe lépett új jogszabályok hozzájárultak a termőföld hatékonyabb védelméhez és racionálisabb hasznosításához. Csökkent a mezőgazdasági termelésből kivont földterületek aránya. A föld védelme azonban nem mindenhol érvényesül kellően. Előfordul, hogy a különböző sénél, elfogadásánál a földvédelem népgazdasági érdekeit figyelmen kívül hagyják. Megtárgyalták és elfogadták a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatairól készült jelentést. Megállapították, hogy az intézkedések eredményesnek bizonyultak. A KNEB — korábbi vizsgálatára alapozva — megvitatta a jelenlegi tervidőszakban az általános iskolai tantermek számának növelésével kapcsolatos, továbbá a VI. ötéves terv tanteremfejlesztésére vonatkozó részének előkészítéséről szóló tájékoztató jelentést. A KNEB javaslatait eljuttatja az illetékes állami vezető szervekhez. A megyei pártbizottság tagjaira és az alapszervezetekben dolgozó kommunistákra a következő időszakban is nagy feladat vár. A gazdaságoknak tovább kell növelni hatékonyságukat, emelni a vezetés színvonalát, jobb munkaerő- gazdálkodást szükséges megvalósítani, még tervszerűbben kell dolgozni. Sok tartalék rejlik a gazdaságok együttműködésében, így például közös szőlő- és gyümölcstelepek létrehozásában, a túrái hőforrás hasznosításában, a feldolgozás és a hűtő-tároló kapacitás bővítésében. Egyetértett a párt- , bizottság a gépjavító bázis kialakításával, valamint a Gödöllői Erdészeti Társaság létrehozásával. Kiemelt feladatnak jelölte meg a mezőgazda- sági alaptevékenység továbbfejlesztését, s ezen belül is az energiatakarékos, fólia alatti, primőr zöldségtermesztés növelését. Az állattenyésztés korszerűsítésénél a színvonal- emelést tűzte ki célul. Ismét felhívta a figyelmet az agrártudományi egyetem és a MÉM Műszaki Intézet támogatásában rejlő tartalékokra, tudományos eredményeik hasznosítására. Továbbra is szükség van — mondották — a kommunisták kezdeményező, szervező, mozgósító munkájára, arra, hogy úgy, minit eddig élenjárói legyenek mindannak, ami a jobb, a hasznosabb munkát szolgálja. Érjék el, hogy a káderek ott dolgozzanak, ahol legtöbbet használhatnak. A megyei pártbizottság megállapította, hogy bár a gödöllői járás mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenysége volt napirenden, de az ott tapasztaltak többnyire jellemzőek az egész megyére, arra, hogy Pest megyében felelősen, eredményesen hajtották végre a Központi Bizottság 1978. márciusi határozatát. A pártbizottság tárgyalta egy ízben a monori járás tevékenységét, a párt-végrehajtóbizottság pedig rendszeresen napirendre tűzi a Központi Bizottság e határozatának megvalósítását. Mint a többi között mondották: egyenes vonalú a fejlődés és az eddigi tapasztalatok alapján méltán van meg a bizalom a gazdaságok további munkájához. S. A. TT
