Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

Sikeres tárgyalások négy afrikai országban Losonczi Pál hazaérkezett A békéért, a társadalmi haladásért Szombaton délben landolt a Magyar Népköztársaság különgépe a Ferihegyi repülő­téren, amellyel Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke hazaérkezett Afrikából. \Négy országban — Etiópiá­ban, Tanzániában, Mozam- bikban és Zambiában — tett hivatalos, baráti látogatására elkísérte felesége és kíséreté­ben volt Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, Go­rái Róbert külügyminiszter-he­lyettes és Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes. A meglátogatott országok­ban szívélyes tárgyalásokat folytatott az Elnöki Tanács elnöke és több megállapodást írt alá. Losonczi Pál és kí­sérete fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke és az álla­mi élet stómos, más vezető személyisége. Losonczi Pál megérkezése után nyilatkozatot adott afri­kai útjának tapasztalatairól. (Az interjút lapunk 2. ol­dalán ismertetjük.) Ma 3. oldal Összehangolt munkát kíván * (Dr. Gaál Lajos) 6. oldal Izsó, a magánzó (Babus Endre) 7. oldal A Kissrác, a fegyver, meg a barátok (Andal György) 8. oldal Naponta 33 ezren ingáznak a fővárosba (Csulák András) 10. oldal Légből kapott meleg (Weyer Béla) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE!EK! •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ára 1.60 forint 1980. SZEPTEMBER 28., VASÄRNAP Megyei munkásörünnepség Szocialista vívmányainkat őrzik A fegyveres erők napsára Senki sem adott esélyt — legalábbis a katonai mérlegelés alapján — annak a kiképzetten, rosszul felfegyverzett honvédseregnek, amelyik 1848. szeptem­ber 29-én megütközött Pákozd-Sukorónál Jellasics bán hadával. S a történelem ismét cáfolt, bizonyított: az igaz ügyért harcolók ereje nem mérhető elméleti szá­mítások alapján. A győzelem alapvető tényezője lett az az erkölcsi-politikai töltés, mely a nemzeti független­ség, a szabadság, a társadalmi haladás ügyéért har­colókat áthatotta, vezette a küzdelemre. Hazánk fegyveres erői, melyek ugyancsak kemény harcban, a szocialista átalakulásért vívott küzdelemben születtek, a dicsőséges múlt mai örökösének vallják ma­gukat. Így minden év szeptember vége az emlékezés, a forradalmár elődeink iránti tisztelet ünnepe. Azoké, akik építőmunkánk alapvető feltételeit teremtik meg — hivatásuk gyakorlását az állampolgárok bizalma kíséri. Őket, a katonákat, a rendőröket, a munkásőrsé­get, a polgári védelem erőit köszöntjük — az ünnep­ségről szóló tudósításban, s hétköznapjaik egy-egy pillanata elevenedik meg lapunk hetedik oldalán közölt riportunkban. A fegyveres erők napja al­kalmából a Munkásőrség Pest megyei Parancsnoksága teg­nap ünnepséget tartott Vá­cott. Az eseményen ott volt Győré Sándor, az Elnöki Ta­Olasxorsxágban Lemondott a kormány Lemcyidott az olasz kor­mány. Francesco Cossiga há­rompárti koalíciós kabinetje szombaton délután rendkívüli minisztertanácsi ülésre ült össze, miután a parlamentben leszavazták gazdasági tör­vénytervezetét. A Miniszter- tanács ülése után Cossiga kor­mányfő nyomban a Quirinale- palotába, az olasz köztársasá­gi elnökségre sietett, és dön­tésükről tájékoztatta az ügy­vezető államfőt, Amintore Fanfanit, aki a szenátus el­nökeként Pertini államfő tá­vollétében intézi az ügyeket. Pertini köztársasági elnök Kínában tartózkodott hivata­los látogatáson és szombaton este Jordániát érintve készült visszautazni Olaszországba. A kormány törvénytervezete feletti szavazásról értesülve, lemondta ammani látogatását és elhatározta, hogy azonnal visszatér Rómába. Kommunista forrásból em­lékeztettek arra, hogy az OKP hópapok óta követeli a Cos- siga-kormány távozását, mert ártalmasnak tartotta az or­szág élete szempontjából. A kommunisták, Berlinguer fő­titkár révén, pénteken azt. is bejelentették, hogy teljes szo­lidaritást vállalnak a munka­helyükért küzdő FIAT-mun- kásokkal és — végső soron — arra is vállalkoznának, hogy politikailag és szervezetileg támogassák gyárfoglalásaikat, ha a kormány és a FIAT nem hagynának föl 14 000 dolgozó elbocsátásának a tervével. nács tagja, az abonyl Ságvári Tsz elnöke, Komáromi János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, valamint a váci járási és városi pártbizottsá­gok, s más fegyveres testüle­tek képviselői. A meghívottakat, s a ven­dégeket Fehér Béla, a mun­kásőrség megyei parancsnoka köszöntötte, majd ünnepi be­szédet mondott. Méltatta szep­tember 29. történelmi jelen­tőségét. Kiemelte, hogy a har­cos elődöktől kapott öröksé­get, szocialista vívmányainkat őrzik felelősséggel a munkás. őrök, s ezért tudásukkal és képességükkel minden erőfe­szítésre készek. Emlékeztetett arra, hogy a munkásőrök az önkéntes fegyveres szolgála­tuk lelkiismeretes ellátásával, mindenekelőtt a szocialista éoítőmunkában való helytál­lással járulhatnak hozzá ha­zánk védelmi erejének növe­léséhez. S nem utolsósorban így válhatnak méltóvá a nép­től kapott bizalomra. Ezt követően Kovács János, a munkásőrség megyei pa­rancsnokhelyettese felolvasta annak a napiparancsnak a szövegét, melyet Czinege La­jos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, dr. Hor­váth István belügyminiszter és Borbély Sándor vezérőr­nagy, a munkásőrség országos parancsnoka írt alá a Magyar Népköztársaság fegyveres erői­nek napja alkalmából. Majd kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozátát kap­ta: dr. Schaffer Mátyás (Szi- getszentmiklós), Fülöp Lajos (Cegléd), Pál Lajos (Örkény), Csányi Mihály (Tóalmás), Ur­ban Vince (Gödöllő), Nagy Sándor (Monor). A Haza Szol. gálatáért Érdemérem ezüst fokozatát vette át: dr. Halla László (Budapest), Tálas Ká­roly (Szentendre), Gudmon László (Gödöllő), Botlik And­rás (Gödöllő), Pintér Pál (Százhalombatta), Fekete Já­nos (Cegléd), id. Lőrincz Fe­renc (Vác), Farkas József (Szigetszentrrliklós). Bronz fo­kozattal ismerték el Poder Nándor (Százhalombatta), Vass Albert (Budaörs), Gál György (Monor), Karsai István (Bu­dapest), Kugler István (Duna- bogdány). Turóczi Miklós (Nagykáta), Peregi Gyula (Vác), Mándoki László (Bu­gyi) tevékenységét. Húszán kaptak Munkásőr- jelvényt, közöttük Győré Sán­dor is. . K. T. I. Társadalmi munkában késsült Lőtér a Dézsa-majorban Nemzetközi verseny rendezé­sére is alkalmas pisztoly- és kispuskalőteret avattak teg­Ifiúsági gazdaságpolitikai fórum A fiatalok lakáshelyzetéről, a felelős munkáról, a nyílt tájékoztatásról... Tegnap délelőtt a KISZ Pest megyei Bizottsága a Csepel Autógyár szigethalmi művelő­dési házában — a megyei if­júmunkás- és szakmunkásna­pok keretében — vitafórumot tartott. A fórumon járási, vá­rosi KISZ-titkárok, FMKT-ve- zstők és a termelési bizottsá­gok felelősei vettek részt — mintegy hetvenen. A fiatalok kérdéseire Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, dr. Husii István, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Fo­dor László, az SZMT titkára, Kovács Gyula, a Pest megyei OTP Igazgatóság igazgatója, dr. Bánfalvi Barnabás, a Pest megyei Tanács osztályvezetője, Steinmetz Oszkár, a KISZÖV munkatársa, és Sági Agnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesz­tője — adták meg a válaszo­kat. A vitafórumot Baller László, Csepel Autógyár „Fényszóró”' üzemi lapjának munkatársa rutinosan vezette. Először Balogh László is­' A fórum vendégel: balról jobbra Kovács Gyula, dr. Husti István, Balogh László, Fodor László és Bánfalvi Barnabás. mertette Pest megye ötéves tervének teljesítését, jelenlegi gazdaságpolitikai munkánk jellemzőit. A megnyitó elő­adás után a fiatalság közvet­len kérdéseire került sor. A külső szemlélőnek érdekes volt bepillantania az előre, írásban beadott kérdések so­rába. Vajon a gyakorlati po­litikával foglalkozó fiatalok mire kíváncsiak napjaink közéletéből? Helyi, apró prob­lémáikat kérik számon a me­gyei vezetőkön, vagy egész társadalmunkat átfogó, s Pest megye lakosságát közvetlenül érintő gondolatok foglalkoz­tatják-e őket? Néhány kivé­teltől eltekintve valamennyi kérdés a népgazdaság ’-óén­(Folytatás a 3. oldalon) nap Gyálon. A golyósánccal és — fölülről — deszkapalánk­kal védett 25 és 50 méteres lőpálya a Dózsa-majorban, a Szabadság Tsz területén épjllt fel. Az objektumot fedett csar­nok, bírói szoba és vizesblokk egészíti ki. A több száz óra társadal­mi munkával készült lőteret — Gelencsér Árpádné dr., az MSZMP Pest megyei pártbi­zottsága osztályvezetőjének jelenlétében — Ádori Károly, a dabasi járási pártbizottság első titkára adta át a „fegy­verforgatóknak”, mert a hi­vatalos ünnepséget — 022-es kaliberű fegyverekkel — ver­seny követte. Eredményhirde­tés után Kálmán Ferenc, a Pest megyei Tanács Dabasi Járási Hivatalának elnöke mondott beszédet a fegyveres erők napja alkalmából, majd a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát adta át Csipái Ferencnek, a Szabad­ság Tsz pártbizottsági titká­rának. Az építők közül töb­ben megkapták az MHSZ ki­váló munkáért érdemérmé­nek ezüst és bronz fokozatát KOZELET Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkárának, a Szakszervezeti Világszövetség elnökének ve­zetésével magyar szakszerve­zeti küldöttség utazott Moszk­vába tegnap az SZVSZ Fő­tanácsának ülésére. tületi tevékenységben úgy­szintén. Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek ép­pen ezért azok a vezetők, azok a testületek, akik, amelyek bátram vállalkoz­nak, kezdeményeznek, fo­gékonyak az újra. Nem fölösleges ezt le­írni? Nem, nem! Sajnála­tosan gazdag megyei ta­pasztalatok mutatják, hogy gyakran azok járnak kál­váriát, akik az össztársa­dalmi érdekek helyes ér­telmezői, akik nem törőd­nek bele az adott hely­zetbe, hanem a jobbat ku­tatják. Eít a luxust — ezt a vaskalapos értékelési rendet — nem engedheti meg magának egyetlen személy, egyetlen testület sem s végképp nem tehe­ti ezt a társadalom, hi­szen alapvető érdekei el­lenében tenné. Kádár Já­nos beszéde —*■ nem kevés­bé Lázár György előter­jesztésében a kormány programja — nagy erköl­csi biztatást nyújt azok­nak. akik szembefordulnak a szokványossal, ám ezzel együtt is szükség van arra, hogy a középirányításban, a településeken jól értel­mezzék, kiknek és minek fejében szól ez az erkölcsi támogatás, s ne próbálják meg azt a visszájára for­dítani. 1 ehetőségeink korláto­■*-* zottak a haladásban, ám a korlátokon belül ne maradjon semmi kihasz­nálatlanul, parlagon — így summázhatjuk a kormány programjának parlamenti vitáját. Ami munkára, eredményre egyaránt érvé­nyes. A nemzeti jövedelem szerény — évi háromszáza­lékos — növekedéséhez is kemény munka kell, s az eset'eges többlethez még inkább, ám nem a többle­teken, hanem azon van a hangsúly, amit legfőbb feladatként a népgazdaság egyensúlyi helyzete megte­remtésének nevezünk. Min­den más lépéshez, min­den haladáshoz ez a ki­indulópont, s ezt termelő­ként, fogyasztóként egy­aránt tudomásul kell ven­nünk. Voltak, vannak és lesz­nek a közgazdasági viszo­nyok radikális módosításá­nak népszerűtlen, de szük­ségszerű következményei — gondoljunk csak arra, már eddig is milyen je­lentős átcsoportosításokat kívánt a megye iparában, üzemen belül a . termék- szerkezet változtatása —, ám egy pillanatra sem fe­ledhetjük: ami népszerű, ami vonzó, az nem hatá­rolható el a kényszerűtől." Azaz: a fogyasztási alap némi bővítése elválasztha­tatlan a bérek és a telje­sítmények szoros kapcsola­tától, ahogy a 370—390 ezer új lakás megépítése sem különíthető el az ipar állóeszközeinek jobb ki­használásától, a mezőgaz­dasági termelés két-három százalékos növelésétől. A mai nemzetközi helyzetben, a világgazdaság jelenlegi körülményei közepette nem csekélység mindaz, amit a kormány programja körvo­nalazott, s amit az ország- gyűlés elfogadott. így, reá­lisan kell szemlélnünk azt, ami célként fogalmazódott meg, s annak tudatában, hogy ezekhez a célokhoz is kemény munkával jut­hatunk csak el. Ö t esztendőre szóló munkaprogramját ter­jesztette az országgyűlés őszi ülésszaka elé a kor­mány, hűen ahhoz a köte­lezettségéhez, amelyet a júniusban megtartott or­szággyűlési képviselővá­lasztások róttak reá. fin­den választás után így volt ez, ám a mostani kor­mányprogramot — aligha tévedünk a föltételezéssel — a megszokottnál is na­gyobb figyelem előzte meg, kísérte, hiszen ismeretesek megnehezedett körülmé­nyeink, megszaporodott gondjaink a gazdasági te­vékenységben. Ehhez illő, nyílt, őszinte volt a mi­niszterelnöki expozé, a képviselők fölszólalása, kö­zöttük Kádár Jánosé, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkáráé, szépítés nélkül mutatva meg teen­dőinket, s azt is, milyen reális célokat állíthatunk magunk — azaz a társada­lom — elé. Hazánk nemzetközi te­kintélye, a szocialista or­szágokkal folytatott együtt­működés gazdagodása, a belpolitikai légkör ki­egyensúlyozottsága elenged­hetetlen feltétele, mert szi­lárd hátországa annak, hogy a következő öt esz­tendőben megőrizzük mind­azt, ami szocialista fejlő­désünknek erénye, ám bátran szakítsunk azzal, ami fölött eljárt az idő, ami fékezője a társada­lomban rejlő alkotókész­ség kibontakozásának. S a mondat befejező része, az alkotókészség elsődlegessé­gének hangsúlyossá tétele már napjainkban is — s a megyén belül maradva — tények sokaságára támasz­kodhat. Termelői közössé­gek sora bizonyította az iparban, a mezőgazdaság­ban, hogy felelősséggel ke­resi a jobbat, a célszerűb­bet, s elsősorban ennek kö- #önhető az a kedvező át- e: .idéződés, artielynek ta- sm i lehetünk a megye iparvállalatai többségének termékszerkezeténél — de természetesen: még kezdeti eredményekkel —, a mező- gazdasági üzemeknél a faj­lagos ráfordítások mérsék­lésének, a kommunális fej­lesztéseknél a koncentrá­ció erősítésének. Egy új, az előzőektől sok mindenben eltérő út elején járnak a termelőágazatok, s ezért elkerülhetetlen, hogy a tár­sadalom is — a cselekede­tek megítélésében, az ered­mények értékelésében — más mércével bírálja el a teljesítményeket, egyének­nél és közösségeknél egy­aránt. pílreérthetetlen feleletet ■*- adott az országgyűlés tanácskozása arra a sokak­ban fölmerülő kérdésre, mire futja erőnkből. Sok mindenre kell, hogy fussa ebből az erőből, mert teen­dőinket ki nem kerülhet­jük gondjaink enyhítése csakis kemény munkával érhető el. Különböző dön­tések, intézkedések — s ezek jó hatásáról éppen Pest megyei képviselő be­szélt — már napjainkban bizonyítják, hogy a kor­mány, s általában a köz­ponti irányítás a megkez­dett úton következetesen kíván haladni. Erre a kö­vetkezetességre azonban nélkülözhetetlen szükség van helyben is, s nemcsak a közvetlen termelésben, hanem a vezetés vala­mennyi posztján, s a tes­Kormányprogram

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom