Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

x/ünap 1980. SZEPTEMBER 28., VASÄRNAP Nasszer emlékére 1970. szeptember 28-án hunyt el Gamal Abdel Nasszer, az 1952-es monarchiaelienes és antifeudális forradalom veze­tője, a köztársasági Egyip­tom több mint egy évtize­den át volt elnöke. Nasszer fontos szerepet ját­szott abban, hogy az ötve­nes-hatvanas éveidben Egyip­tomban jelentős társadalmi, gazdasági változásokat sike­rült végrehajtani. Nasszer haladó irányvonala külpolitikájában is mutat­kozott. Felismerte, hogy csak­is a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország lehet antiimpe- rialista politikájának igaz szö­vetségese. A Szovjetunióval való barátság és együttműködés az egyiptomi külpolitika egyik legfontosabb feladatává vált. Ma már más szelek fújnak Egyiptomban. Az 1952-es jú­liusi forradalom fő program­pontjait módosították vagy tel­jesen elvetették. A különböző reakciós erőkkel szövetkező je­lenlegi kairói vezetés azonban hiába próbálja kitörölni az egyiptomi nép emlékezetéből Nasszernek és a vezetésével el­ért haladó vívmányoknak az emlékét. Losonczi Pál nyilatkozata afrikai útjáról A földrajzi távolságot áthidalja a jövőért érzett Mint arról lapunk első ol- I dalán beszámolunk, szombaton délelőtt hazaérkezett négy at- rikai országban tett hivatalos, I baráti látogatásáról az Elnöki i Tanács elnöke s Budapesten nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda különtudósítójá- nak. Évről évre növekszik az afrikai földrész súlya, sze­repe, jelentősége a társadal­mi haladásért vívott világmé­retű küzdelemben — mon­dotta egyebek közt Losonczi Pál —, majd rámutatott, hogy itt húzódik a nemzetközi osz­tályharc egyik fő frontvona­la is. Az etióp, az angolai, a mozambiki, a zimbabwei nép győzelmével, a namíbiai és a dél-afrikai nép elszánt har­cával utolsó szzakaszához ér­kezett a térség népeinek nem­zeti felszabadító mozgalma, amely oly sok áldozatot kö­vetelt az afrikai nép legjobb fiaitól. Ezzel egyidejűleg a függet­lenné vált országokban elő­térbe kerültek a békés építő munka feladatai. Mi mind a harc időszakában, mind a gyarmati múlt örökségeinek felszámolásában elkötelezet­ten támogattuk és támogat­juk az önálló nemzeti lét és felemelkedés útjára lépett né­peket, amelyeknek egyszerre kell szembenézniük az el­maradottsággal, az újgyarma­tosító törekvésekkel és a. nemzetközi reakció — nem­egyszer nyílt fegyveres tá­madásokban megnyilvánuló — mesterkedéseivel — mondotta az Elnöki Tanács elnöke, majd útjának tapasztalatairól szólva hangsúlyozta, hogy mind a négy meglátogatott országban alkotó, elvtársi, ba­ráti légkörben zajlottak le megbeszéléseink, amelyek felölelték a nemzetközi hely­zet és kétoldalú kapcsola­taink időszerű kérdéseit. Ugyanígy minősíthetjük a Cipruson, a Jemeni NDK-ban, Nigériában és Algériában — Carter kudarca a szenátusban Szüntessék meg az embargót Az amerikai szenátus pén­teken a Szovjetunió ellen be­vezetett gabonaembaró meg­szüntetése mellett szavazott. A szállítási tilalmat január­ban rendelte el a Carter-kor­mányzat az afganisztáni ese­mények ürügyén. Larry Presler szenátor az ülésen megállapította: az embargó sikertelennek bizo­nyult, nem volt hatással a Szovjetunióra, az amerikai farmereknek viszont több mil­lió dollárjába került, és az Egyesült Államokat megbíz­hatatlan kereskedelmi part­nerré tette a világ szemé­ben. „Az embargó valódi ára a dollár gyengülése, a króni­kus külkereskedelmi mérleg­hiány, az infláció és a gazda­sági pangás volt” — mondot­ta a szenátor. A kormányzat határozott ellenállása dacára hozott sze­nátusi döntés még nem jelen­ti az embargó automatikus föloldását, mivel arról még a képviselőházban is szavazni kell. Illetéktelen beavatkozók A Pravda cikke a szoclalislaellenes erők lengyelországi tevékenységéről A Pravda szombati száma közli Alekszej Petrov cikkét arról, hogy a szocialistaellenes erők folytatják beavatkozásu­kat Lengyelország belügyeibe. Bizonyos nyugati köröknek szemlátomást nem tetszik, hogy Lengyelország belső éle­tében a feszültség enyhülni kezd. Szóban ugyan arról biz­tosítanak mindenkit, hogy nem avatkoznak be más országok dolgába, s elismerik, hogy a lengyeleknek joguk van ma­guknak eldönteniük, hogyan oldják meg sürgető gondjai­kat. A valóságban azonban egyáltalán nem szűntek meg, inkább erősödnek az arra irá­nyuló kísérletek, hogy szocia­listaellenes pozíciókból pró­bálják befolyásolni a lengyel- országi események alakulását — állapítja meg Alekszej Pet­rov. A szocializmus ellenségei — mutat rá a Pravda cikkírója — szeretnék, ha feledésbe me­rülne, hogy Lengyelország bur- zsoá fejlődésének szakaszában teljes politikai és szociális­gazdasági csődöt szenvedett. Burzsoá vezetői a második vi­lágháború előtt a Nyugat „hát­sóudvarává” tették az orszá­got A koldus, éhező paraszti la­kosságú országot csupán a munkaerő óceánon túlra való exportja tartotta a felszínen. Csak a munkásosztály pártja által vezetett népi Lengyelor­szág volt képes az újjáépítésre. Garanciák biztosítják a hábo­rú következtében kialakult lengyel határokat, amelyeket a Varsói Szerződés tagországai­nak egyesített ereje védelmez. A Lengyel Népköztársaságnak nagv tekintélye van a nemzet­közi színtéren, az ország jelen­tős tényező az európai és a nemzetközi politikában. Az a kérdés, hogy ki támo­gatja a Lengyelországban vég­bemenő stabilizációs folyama­tot, s ki az, aki örül a LEMP. a lenevel munkásosztály útjá­ban álló nehézségeknek? Ez az a vízválasztó, amelynek egyik oldalán a lengyel hazafiak, a szocalista Lengyelország való­di barátai állnak, a másikon ro­átutazóban — lezajlott vid, de mégis nagyon hasz­nos, termékeny tanácskozá­sainkat is. Jóleső érzéssel ál­lapíthattuk meg, hogy min­denütt nagy a tekintélye a Magyar Népköztársaságnak, pártunk és kormányunk kö­vetkezetesen internacionalista politikájának és a szocialista társadalom építésében elért eredményeinknek. Losonczi Pál végül hangsú­lyozta, hogy Eliópia, Tanzánia, Mozambik és Zambia azért is közel áll hozzánk, mert a fejlődés nem kapitalista útját választotta, s szocialista mó­don kívánja orvosolni tár­sadalmi gondjait. Ez az, ami összeköt bennünket, ez! az, amit általában így szoktunk mondani: a földrajzi- távolsá­got áthidalja a célok, az esz­mék, az emberiség sorsáért, jövőjéért érzett felelősség azo­nossága. Mindezek alapján úgy érezzük, hogy eleget tettünk küldetésünknek, s megtiszte­lő megbízatásunknak megfele­lően jól szolgáltuk népeink közeledését, a béke, a társa­dalmi haladás ügyét. Gus Hall választási beszéde Az USA válságpoüt Az Egyesült Államok bél­és külpolitikájával foglalko­zott princetoni választási be­szédében Gus Hall; az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. Korunk fő kérdése a há­ború és a béke problémája — hangsúlyozta Gus Hall. „Esztelennek” nevezte a „nuk­leáris fölény”, a „korlátozott” nukleáris háború lehetősége, a „megelőző nukleáris csa­pás” carteri és reagani dokt­rínáit, hiszen a nukleáris há­borúnak nem lehetnek győz­tesei és legyőzöttjei. Gus Hall rámutatott: o m{­— titkolt és nyílt — ellenségei litarista politika súlyos káro­— mutat rá a Pravda cikk- j kát okoz az Egyesült Államok írója. i belpolitikájában is, tovább Írok—Irán Változatlanul heves harcok Az iraki fegyveres erők főparancsnokságának közlemé­nye szerint tengeri összecsa­pások is voltak a Perzsa-öböl vizein. Két iráni hadihajót el­süllyesztettek. A szombati heves harcok, hírügynökségi jelentések sze- riht a Shaft al-Arab folyó vidékére összpontosultak. Az iráni egyesített vezérka­ri főnökség közleménye sze­rint iraki repülőgépek szom­baton a délelőtti órákban Ahwaz és Abadan lakónegye­deit bombázták és támadták Nowgeh és Hamadan légitá­maszpontját. A hadijelentés szerint a határtérségben 800 kilométeres szakaszon foly­nak a harcok és az iraki csa­patok három irányban foly­tatják előrenyomulásukat. A harci - cselekményekkel párhuzamosan élénk diplo­máciai tevékenység folyik a harcok felfüggesztése érdeké­ben. Baniszadr iráni elnök szombaton Teheránban fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ vb­CSAK RÖVIDEN. TODOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke Szófiában fogadta Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titkárát, aki bulgá­riai látogatáson vesz részt. PAKISZTÁNI KÉMET tar­tóztattak le az indiai bizton­sági erők a Jammu és Kas­mír államban található Punch városban. AZ ARGENTIN rendőrség letartóztatott két chilei kato­natisztet, amikor azok Rio Gallegos városban katonai létesítményeket fényképeztek. elnökét. Mint ismeretes, a palesztin küldöttség közvetíte­ni próbál az Irak és Irán között kitört harcok beszün­tetése és a tárgyalásos rende- 5!és érdekében. mélyíti a problémákat és vál­ságokat. — Az amerikai kommunis­ták konrét javaslatokat ter­jesztenek elő az ország sú­lyos problémáinak megoldásá­ra — hangsúlyozta Gus Hall — s rámutatott arra, hogy a háború és béke kérdésében 180 fokos fordulatra van szük­ség ax. Egyesült Államok kül­politikájában. Akcióprogram a békéért Záróülés a szófiai világparlamentán Dokumentumok elfogadá­sával, záró plenáris üléssel ért véget szombaton este a szófiai .Universiade palotában a „Népek világparlamentje a békéért" elnevezésű ötnapos BVT-rendezvény. ' Az egész napos plenáris ülésen meghallgatták a parla­ment három fórumának, ki­lenc bizottságának, kerekasz- tal-értekezleteinek és munka- csoportjainak jelentéseit és elfogadták határozatait. Az energia- és környezetvédelmi bizottság jelentkét dr. Lévai András ismertette. A délutáni ülésen terjesz­tették a delegátusok elé a tanácskozás fő dokumentu­mát, a Béke-világparlament chartáját, amely akcióprog- ramszerűen összegezi a béke- világmozgalom előtt álló ten­nivalókat. A küldöttek egy­hangúlag, nagy tapssal fogad­ták el a dokumentumot. A Béke-világparlament szombat esti záróülésén nyi­latkozatot fogadott el, amely­ben a résztvevők aggodalmu­kat fejezték ki az iraki—iráni fegyveres konfliktus miatt. A nyilatkozat rámutat, hogy a viszály veszélyezteti a térség és a világ békéjét és felszó­lítja a feleket, hogy azonnal szüntessék be a harci cselek­ményeket és kezdjenek poli­tikai tárgyalásokat egymással. A nyilatkozat mindkét felet önmérsékletre és felelősségre hívja fel. Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke szombaton este a szófiai Bojana rezidencián fo­gadást adott a Báke-világpar- lament résztvevőinek tisztele­tére. A szovjet javaslatok nyomán KedvezőEMZ-visszhang Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára üdvözölte azt a be­jelentést, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodott a közepes ható- távolságú nukleáris rakétaesz­közök kérdésével foglalkozó tárgyalások megkezdésében. A világszervezet főtitkára üd­vözöl minden olyan fejle­ményt. amely haladáshoz ve­zethet a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés terüle­tén — szögezi le a New Yorkban közzétett nyilatko­zat. Az ENSZ köreiben általá­ban is elismerés és támogatás kíséri a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés XXXV. ülés­szakán előterjesztett békeja­vaslatait, amelyek a nemzet­T Pokolgép a sö A robbanásnak halálos áldozatai vannak Nagy erejű pokolgép rob­bant péntek este a hagyomá­nyos müncheni Oktoberfest sörfesztiválon. A merénylet következtében tizenkét ember életét vesztette és 115-en meg­sérültek. köztük sokan igen súlyosan. A rendőrség és katonaság gyorsan körülzárta a fesztivál színhelyét. A tettesek és a me­rénylet indítéka mindeddig is­meretlen. A rendőrség és a belbiztonsági szervek nagy­szabású nyomozást indítottak a robbantás elkövetőinek kéz­re kerítésére. A bajor belügy­minisztérium 50 ezer márkás jutalmat ígért azoknak, akik felvilágosítással szolgálnak a tettesek kilétéről. Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök a merénylet hírére visszatért kampány- kőrútjáról és a helyszínen tá­jékozódott a történtekről, akár­csak Hans-Jochen Vogel szö­vetségi igazságügyi minisz­ter, a bajor főváros volt pol­gármestere. Helmut Schmidt kancellár a bonni szövetségi kormány nevében részvéttáviratot kül­dött Strauss tartományi kor­mányfőnek és Erich Kiesi müncheni polgármesternek. közi biztonság megerősítését, a fegyverkezési verseny meg­állítását és a háborús veszély megszüntetését célozzák. A háborús. veszély csök­kentése az egyetlen lehetsé­ges lépés a feszültség meg­szüntetésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére — mondotta az általános vi­tában felszólaló Oskar Fi­scher, az NDK külügyminisz­tere, aki egyben bírálta a NA­TO militarista köreinek az új atomfegyverek nyugat-euró­pai telepítéséről hozott hatá­rozatát. Az Egyesült Államok, a NATO egyes tagállamai és Kína igyekeznek növelni a feszültséget a világ több pont­ján — mondotta Petr Mlade- nov bolgár külügyminiszter. A mongol külügyminiszter, Mangalin Dügerszüren bírálta a pekingi vezetők hegemonis- tá törekvéseit, és rámutatott, hogy az enyhülés meghatáro­zója volt és marad a nemzet­közi politikai életnek. Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter síkra szállta SALT—II. szerződés amerikai ratifikálásáért és bírálta az atomháború lehetőségéről el­terjedt nézeteket. Charles-Ferdinand Nothomb belga külügyminiszter üdvö­zölte azt a megállapodást, amelynek értelmében a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok képviselői Genfben meg­beszéléseket kezdenek az atomfegyverek korlátozásá­ról, és kiemelte, hogy országa érdekelt a SALT—II. mielőb­bi ratifikálásában. Ahéft Remények és ®§§®dsi!mak Bizalomkeltő megbeszélések — Újabb tűzfészek a Közép-Keleten MILYEN EREDMÉNYEK­KEL JÁRT A GROMIKO— MUSKIE TALÁLKOZÓ? A most záruló héten külö­nösképpen megélénkült a nem­zetközi diplomácia, a kelet— nyugati, s ezen belül a szov­jet—amerikai párbeszéd. Az ENSZ-közgyűlés általános vi­tája lehetővé tette, hogy be­szédében mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter összegezze kormányának ál­láspontját, csütörtökön pedig egy szokatlanul hosszú, csak­nem négyórás Gromiko—Mus- kie találkozóra került sor. Figyelembe véve Washing­ton immár jó ideje folytatott feszültségkeltő politikáját, amelyet tovább terhel az el­nökválasztási kampány finise, aligha lehetett csodát, vagy alapvető fordulatot várni egy mégoly hosszan tartó eszme­cserétől sem. Ezért minden­képpen pozitív visszhangot váltott ki a bejelentés, hogy október közevén szovjet—ame­rikai tárgyalások kezdődnek Cenfben az eurorakéták prob­lematikájáról. Pontosabban fogalmazva: előkészítő vita várható, amin rögzítik a ké­sőbbi tárgyalások témáját. Amerikai részről ugyanis a szárazföldi indítású. közép­hatótávolságú rakétákra sze­retnék korlátozni a megbeszé­lést, míg szovjet oldalról lo­gikusan felvetik: az „előretolt stratégia” keretében működő USA-légibázisok és atomten­geralattjárók ugyanúgy nuk­leáris veszélyt jelentenek. Genfben először tehát arról fognak tanácskozni, hogy a fegyverek milyen körére ter­jedjenek ki az érdemi tárgya­lások. Mindez mutatja a nehézsé­geket, de a világ az utóbbi időben nem volt annyira el­kényeztetve a fegyverzetkor­látozási megállapodások te­rén. hogy ne köszöntötte vol­na e szerény részeredményt. S a nemzetközi közvélemény választ vár azokra a kezde­ményezésekre is, amelyek Gromiko ENSZ-beli beszé­dében hangzottak el, kezdve attól, hogy „létszámstoppot” rendeljenek el a katonai szö­vetségekben egész addig, hogy ne növeljék tovább a hadse­regek adott szintjét a külön­böző országokban. Olyan reá­lis indítványok ezek, ame­lyek ugyan nem vezetnének azonnali leszereléshez, de fé­keznék a fegyverkezési haj­szát. s elősegítenék a veszélyes irányzatok visszafordítását. HOGYAN ALAKUL IRAK ÉS IRAN VISZÁLYA? Hadijelentések érkeznek a nyugtalan Közép-Keletről. A jelentések ugyan sokszor el­lentmondóak. de annyi meg­állapítható, hogy súlyos har­cok folynak Irak és Irán ha­tárkörzeteiben. sőt kisebb lé­gitámadások érték a főváro­sokat, Bagdadot és Teheránt is. Nem titok, hogy a két or­szág között már hosszabb ide­je növekszik a feszültség. A korábbi egyezmények nem bi­zonyultak időtállónak, a köz­vetítők kísérletei csak átme­neti enyhülést hoztak a vi­szálykodásban. A háborús helyzet mindig aggodalomra adhat okot. bár­hol legyen a világon. Az ira­ki—iráni konfliktusnak azon. ban van két különösen jel­legzetes sajátossága. Az első, hogy mindkét ország alapjá­ban véve antiimperialista vo­nalat követ, s — jóllehet, sok mindenben nem lehet közös nevezőre hozni politikájukat — egymás gyengítése végső soron csak az imperializmus malmára hajtja a vizet. A második, hogy az összeütközé­sek földünk egyik legérzéke­nyebb térségében következett be. (A Perzsa-öböl körül egy 1200 kilométer hosszú és 600 kilométer széles sávban 60 szá­mottevő olajlelőhely. 2800 olaj­kút. 20 finomító, 24 olajki­kötő és 20 ezer kilométernyi csővezeték található.) Külön figyelmet érdemel, hogy Wa­shingtonban már egy közös nyugati hadiflotta felállítását, s az öböl térségébe való kül­dését mérlegelik. Ezért olyan lényeges, hogy a háborús tüzet kioltsák, még­hozzá minden külső beavatko­zás nélkül. Irak és Irán köl­csönösen elfogadható megál­lapodása alapján, őszintén re­méljük hogy a diolomáciai erőfeszítések eredménnyel jár­nak, s a tűzszüneti felhívá­soknak foganatja lesz. R. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom