Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-25 / 225. szám

Ügyintézők fóruma Az elismerésért naponta küzdenek e A Pest megyei Tanács | ügyrendi és jogi bizottsága i legutóbbi ülésén tárgyalta | meg és értékelte a Beszá- § móló a tanácsi szervek | szakigazgatási tevékenysé- | géről a monori járásban | című jelentést. | A monori járás 109 ezer | lakosával Pest megye egyik | legnagyobb lélekszámú | közigazgatási egysége. A | járás 17 települése 11 helyi 5 tanácsi szerv irányítása I alá tartozik, amelyből 7 1 nagyközségi és 4 községi ? tanács. A járási hivatalnál és a he­lyi tanácsi szakigazgatási szerveknél az igazgatási fel­adatok ellátásának személyi feltételei megfelelőek és adottak, hiszen a hét nagy­községi tanácsnál az igazga­tási csoportvezetők közül há­rom tanácsakadémiai vég­zettséggel rendelkezik, egy fő az államigazgatási főiskola le­velező hallgatója, egy pedig most iiezdte meg főiskolai ta­nulmányait. A községi tanácsoknál ér­demi igazgatási feladatot látnak el a vb-titkárok is, akik közül egy fő jogi egyetemi végzettséggel, míg három tanácsakadé­miai végzettséggel rendel­kezik. A járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályán valamennyi igazgatási felada­tot ellátó dolgozó képesített, örvendetes tény, hogy a helyi tanácsoknál és a hivatalnál stabilnak mondható az igaz­gatási feladatokat ellátó szak- apparátus, a korábbi évek e területre is jellemző fluktuá­ciója megszűnőben van. A ta­nácsok igazgatási feladatait ellátó ügyintézők többségük­ben felkészültek és megfelelő szakmai gyakorlattal jól vég­zik igazgatási munkájukat.. A tanácsi dolgozók szakmai munkáját segítik a széles körben rendelkezésükre álló tárgyi feltételek. A járási hi­vatal valamennyi ügyviteli és adminisztratív feladatát meg­felelő színvonalon látják el. A helyi tanácsok tavaly ösz- szesen 12 ezer 449 elsőfokú határozatot hoztak, amelyből 1 ezer 612 volt igazgatási tár­gyú. A határozatok ellen mindössze 49 esetben éltek fellebbezéssel az érdekeltek. A megfellebbezett határoza­tok jelentős részét helyben­hagytuk, míg 18 határozat vo­natkozásában éltünk a meg­változtatás, illetve hatályon kívül helyezés jogával. A ta­nácsok 1979-ben 1 ezer 251 hatósági bizonyítvány és 3 ezer 60 anyakönyvi kivona­tot adtak ki. A tanácsoknál működő anyakönyvvezetők az elmúlt évben 32 születési anyakönyvi bejegyzést telje­sítettek, 794 házasságkötés­nél működtek közre és 757 halálesetet jegyeztek be az anyakönyvekbe. A járási hi­vatalban 1979-ben iktatott összesen 7 ezer 433 ügyiratból 2 ezer 484 volt az igazgatási tárgyú ügyiratok száma. Az igazgatási osztály az elmúlt evben 402 elsőfokú határoza­tot hozott, amelyből csak 9 határozatot fellebbeztek meg az érdekeltek. Ezek döntő ré­szét helyben hagyta a megyei igazgatási osztály. Kedvező tapasztalat, hogy a helyi tanácsoknál sokat javult a határozatok alaki és tartalmi színvonala, törvényessége és megala­pozottsága. Az állampolgárok nagy több­sége önként eleget tesz a ha­tározatok kötelezést tartalma­zó rendelkezéseinek. A taná­csoknál és a hivatalban egy­aránt javult az ügyfelek be­adványainak törvényes 30 napos határidőn belül történő elintézése. E téren a jövőben még továbhi javításra van szükség. A társadalmi, cso­port és egyéni érdekek össze­hangolását szinte maradékta­lanul biztosítottuk a kisajátí­tási jogszabályok gyakorlati alkalmazásánál. A kártalaní­tás kérdésében az ügyfelek nagy részénél sikerült egyez­ség megkötését előmozdíta­nunk, míg kártalanítást meg­állapító határozataink döntő hányadát az ügyfelek — mel­lőzve a bíróság előtti kereset- indítás lehetőségét — elfo­gadták. Megfelelően látják el tanácsi szerveink a Polgári Törvénykönyvből rájuk háruló feladatokat. 1979-ben 151 bir­tokvitás ügyben hoztak hatá­rozatot. 349 tartási. 103 örök­lési és 38 életjáradéki szerző­dést tartottak nyilván. Az anyakönyvi igazgatási felada­tok ellátása szinte valameny- nyi tanácsnál jó színvonalú, hiszen e munkát — főleg a nagyközségekben — döntően nagy gyakorlattal rendelkező tanácsi dolgozók látják el. Az igazgatási feladatoknál elis­meréssel kell szólni a helyi tanácsok által 1979-ben vég­rehajtott személyi számok ki­adásáról. valamint ez év ja­nuárjában lebonyolított nép- számlálásról. E nagy fontosságú mun­kák teljesítésénél tanácsi dolgozóink példásan meg­álltak a helyüket és jog­gal vívták ki nemcsak felsőbb szerveink, de az állampolgárok elismerését is. A járási hivatal vezetése nagy gondot fordít az igazgatási hatósági munka irányítására és felügyeletére, az elmúlt két évben a hivatal pártveze­tősége és párttaggyűlése is értékelte az igazgatási osztály munkáját. A helyi tanácstes­tületek üléseiken rendszeresen Kézilabda Sikerült a visszavágás Gyömrő—Ceglédi M. G. DSK 28-12 (15-6) Gyömrő, 150 néző. Vezette: Vidra 1. — Vidro 11. (jól). Túlfűtött hangulatú mérkő­zésen a minden csapatrészben jobb gyömrőiek győzelmi ará­nya volt csupán kérdéses. A tavasszal — még mindig óvás alatt álló összecsapást — a ceglédiek egy góllal nyerték meg. A mostani visszavágón egyértelmű választ adott Gyömrő arra, hogy ki a jobb csapat. Ha a kiamaradt helyzetek felét belövik a hazaiak, úgy a fiatal, jó erőkből álló Ceg!é: di DSK még nagyobb arányú vereséget szenvedett volna. Így „csak” 16 lett a gólkülönbség. Kár, hogy néhány hazai játé­kosnak nem ment úgy, ahogy azt a gyömrői közönség meg­szokta, és sorozatban marad­tak ki a tiszta helyzetek. Sze­rencse viszont, hogy többen felnőttek a feladathoz. Így volt lehetséges, hogy ember- hátrányban is lőtték a gólokat a gyömrőiek. Végül bajnokje­lölthöz méltóan játszva, köny- nyedén győzött Gyömrő. Kár, hogy Szabó Imre egy szándékos durvaságért az utol­só percben a végleges kiállí­tás sorsára jutott — tegyük hozzá mindjárt, jogosan. Jó: Arató T. (a mezőny leg­jobbja), Érsek T., Kriskó A., Marosán ]., Szabó István. Góllövők: Arató T. (10), Ér­sek T. (5), Kriskó A. (4), Szél Sz., Szabó Imre, Marosán J. (3"3)- ■ tájékozódnak az igazgatási feladatok végzéséről, megha­tározva a szakigazgatási szerv ezzel kapcsolatos legfonto­sabb feladatait. A járási hi­vatalnál 1977-ben megalakult ügyintézők fóruma testűjét egyszerűsítési javaslataival és ajánlásaival szintén a gya­korlati igazgatási hatósági munka színvonalának emelé­sét kívánja elősegíteni. A megyei tanács ügyrendi és jogi bizottsága a járásban működő tanácsi szervek igaz­gatási munkáját jónak minő­sítette és a hivatal ezzel kapcsolatos beszámolóját elfo­gadta. Dr. Illanicz György, o monori járási hivatal szervezési, jogi és igazgatási osztályának vezetője Diákok segítsége Hosszú évek óta hagyomány már, hogy a közép- és általá­nos iskolások segítenek az őszi betakarítási munkákban a mezőgazdasági üzemeknek. A Monori Állami Gazdaság dán- szentmiklósi almáskertjeiben biharkeresztesi gimnazisták dolgoznak. Gyömrőn vala­mennyi általános iskola 7— 8-os tanulója ezekben a na­pokban paradicsomot szednek a maglódi Rákosmezeje Tsz földjein. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 225. SZÄM 1980. SZEPTEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Túlzsúfolt tantermek Javultak az oktatás feltételei A tudás rangjának visszaszerzéséért Az iskolák csak akkor tud­ják ellátni felelősségteljes fel­adatukat, ha a személyi és tár­gyi feltételek egyaránt adot­tak. Ha valamelyik is hiány­zik, rögtön akadozik a gépe­zet. Ezért is tűzte napirendjé­re ezt a fontos témát a Mono­ri Nágyközségi Tanács végre­hajtó bizottsága. A nevelő, oktató munka eredményességét döntően be­folyásolja a pedagógus fölké­szültsége. Csak a fölkészült nevelő tudja az óra minden percét hasznosan, tartalma­sán kitölteni. Ezzel manapság Mit visznek - mit vesznek? Curul a gömbölyű dinnye A cifra kapu szé -sre tárva, bátran befér a megrakott autó is, mégis egyetlenegy ár­válkodik csupán. Az is Gyom­ráról jött, szép paprikát ho­zott, meg jókora, fazék nagy­ságú görögdinnyéket. A sima asztalon gurul a gömbölyű portéka, reccsen a betonon, kibomlik piros színe, ikrás, édes húsa. Üllőn megnyílt az évek óta hiányolt szombat reggeli piac. o A gázcseretelepre megyek, beugrottam körülnézni. Nem is bántam meg, nagyon szép paprikára akadtam. 0 Ma még szállingózik csupán a közönség, a látvány, a kí­váncsiság hajtja, a következő hetekben azonban már vala­mennyien elárusítók, vá­sárlók lesznek... Kiss Sándor már nincs is sok probléma, a gondot inkább az okozza, hogy egyesek túl sokat, mások csak keveset vál­lalnak, a helyes arányok kialakítása az igazgatók feladata volna. A gyerekek tanuláshoz való viszonya változó képet fest. Az alsóbb osztályokban jobb, a felsősöknél már kevésbé. Sokan nem érzik a tanulás fontosságát, és csak az utolsó hetekben próbálnak hajrázni, ami természetesen nem vezet­het eredményre. A munka, a tanulás, a tudás rangjának visszaszerzése a jövő egyik legfontosabb feladata. A tanulók csaknem 90 szá­zaléka fizikai dolgozó gyerme­ke, s ez egyben meghatározza a tennivalókat is. Minden in­tézményben fölkarolják, tá­mogatják a tehetséges diáko­kat, s ez meg is látszik a ta­nulmányi eredményeken, a to­vábbtanulók magas számán. A munkához nagy segítséget nyújtanak az úttörőcsapatok, amelyek a tanórán kívüli te­vékenységek fő szervezőivé váltak. A jó elgondolások rea­lizálását, a tartalmas munkát sokszor behatárolják még a hiányos tárgyi feltételek. Valamennyi intézmény aránylag kedvező személyi feltételek mellett kezdett A Malom utcában a lebeto­nozott, árusítóasztalokkal, köz­kifolyócsappal ellátott, bekerí­tett térség, úgy hisszük, tartós helyet biztosít árusoknak, vá­sárlóknak egyaránt. Ezután már csak fedett vásárcsarnok következhet. Üllőn vándorolt a piac: egy­kor a Gyömrői és Kossuth ut­ca szegletében a régen elfe­lejtett „artézi kút” körül kez­dődött, majd a község köz­pontjában, az országút párat­lan oldalán, a széles Petőfi út következett, az új iskola he­lyén fejeződött be az agonizá- lás. Egy évtized után úgy tűnt, végleg befejezi hasznos életét. A hosszú szünet azonban csak tetszhalál volt. Igaz, kicsi még a terület, de ha az igények nőnek, velük bővül. © Először ugyan még kicsi volt a választék, a vevőközön­ség is gyér, pedig ahogy lát­juk, az egyik asztalon Csorba Péter piros bőrű darabos bur­gonyája szinte mosolyog, volt ott szép hagyma, mutatós erős paprika, nem hiányzott a ke­ményfejű káposzta sem, Gás­pár László bámulatosan szép zsenge juliskababja hamar gazdára talált, pedig jókora kosárral volt. Gyarmati L ászlóék korán jöttek. Teli már a kosár, a hírverésre panaszkodik, keve­sen tudnak még a piacról, amely hivatva van elősegíteni az olcsóbb árak kialakulását. — Én is az úton tudtam meg — hangoztatja Vereb Sándor —, hogy van ez a piac. Jegyzet Gyorsabb rakodást Ismert a MÁV gondját kevés a meglevő szál­lítási kapacitása, a vasúti teherkocsi. Ezen elsősorban a vállalatok, gazdasági egy­ségek segíthetnéneK oly mértékben, ha többségük jobban szorgalmazná a kor­szerű szállítási és rakodási módszerek elterjesztését. A MÁV útvonalain átla­gosan a tehervagonok mint­egy 25 órát vannak úton, ennyit utazik a rakomány, 40 órát pedig ki-, illetve be­rakásra fordítanak. Ez az időátlag az utóbbi eszten­dőkben már csökkent né­mileg, de még mindig igen magas. Sajnos, elég gyakori az indokolatlan, szervezési hiányosságokból eredő ko­csiállás, amely után a gaz­dasági egységek — a szál­lítási költségeken felül — nem kevés pénzt is fizet­nek. Persze, nem azok fi­zetik, akik a vállalat szál­lítási problémáiért felelő­sek. Mi a megoldás, mi vinné előre a teherkocsik gyor­sabb kirakását? Ha felelős­ségre vonnák a felelősöket. Bizonyára ekkor sem len­ne több vasúti szállítási ka­pacitás, de talán jobban al­kalmaznák a korszerűbb és gyorsabb rakodási módsze­reket. Ez pedig csökkentené az állásidőt, és tovább le­hetne növelni a jelenlegi tényleges szállítási időt. Nem hinnénk, hogy ezek a módszerek ismeretlenek lennének, hiszen vannak gazdasági egységek, ahol már régebben alkalmazzák a rakodólapokat, a villás- targoncát és a konténeres szállítást, az egységrakomá­nyok kialakítását. Mindez, persze, pénzbe kerül, de ki vitatná ennek előnyét, hasznosságát, hiszen az idő is pénz. Azzal a különbség­gel, hogy a várakozással el­töltött idő nem fektethető be korszerű gépek megvé­telére, míg a megtakarított kocsiálláspénz — ha nem is közvetlenül — igen. Dersze nem ártana az 1 „ügynek”, ha minden gazdasági egység jobban megvizsgálná a kocsiállás okait, keresné a legjobb le­hetőséget a szorosabb ko­csiforduló megoldására, és nem nyugodna bele az ál­tala megváltoztathatatlan ténybe. Sajnos, vannak még olyan gazdasági egységek, amelyek nem népgazdasági szinten mérlegelik az oly­kor sok ezerre rúgó kocsi­álláspénz kifizetését, és le­szűkítik saját egyéni mér­céi ükre, H. J. szeptemberben munkához. Saj­nos, most is akadnak betöl­tetlen állások. Ez a körülmény és a gyakori helyettesítések nagy terheket rónak a peda­gógusokra. A meghirdetett pályázatokra lakás hiányában kevesen jelentkeztek. Sokat segítene, ha legalább szolgálati szobát kaphatnának. A gyes-en levők igyekeznek lépést tartant a követelmé­nyekkel, alkalmanként részt vesznek egy-egy továbbkép­zésen, olvassák a szaklapokat, nem szakadnak el a nevelő- testülettől. A képesítés nélkü­liek zöme sikeresen felvételi­zett, illetve vizsgázott a felső- oktatási intézményekben. Munkájukhoz sok segítséget nyújtottak a patronáló neve­lők. A megnövekedett gyermek­létszámból adódó gondok Mo- noron is jelentkeztek. Éppen ezért nagy fejlődést jelent • Munkásőr úti iskola új épüle­te, amely minden szempontból korszerű. Nagy zsúfoltság jellemző viszont a Kossuth iskolára, az Ady iskolára és a mo- nori-erdei iskolára is. Az igazgatói munkaközösség fölmérte a helyzetet és több intézkedést javasolt tehermentesítésükre. Monori-erdön még tart az építkezés, a tanévet nem lehe­tett zavartalanul elkezdeni. A másik társközségben, Péteri­ben szerencsére nincs tante­remprobléma. Ha a monori Táncsics utcai iskola megkapja a szolgálati lakást tanterem céljára, akkor ott is megszűnnek a gondok. Az átalakítást társadalmi munkával meg is lehetne ol­dani. < Megkezdődött a higiénés he­lyiségek építése a Kossuth is­kolában. Az Ady iskolában változatlanul gondot okoz, hogy nincsen ivóvíz és köz­ponti fűtés. Az olajkályhák­kal fűtött intézményekben té­len nem tudták a magas ter­meket megfelelő hőmérsékle­tűre melegíteni. Az iskolák rendelkeznek azokkal a legfontosabb tanesz­közökkel, amelyek használata nélkülözhetetlen az új tanterv megvalósításához. Ezek közül is legnépszerűbb az írásvetí­tő, igaz a fóliák megírása idő­igényes, de még így is meg­érné. Hasznosak a diasorozatok, magnetofonszalagok is. Gondot okoz viszont az eszközök karbantartása, javítása, tárolása. Az eszközök elosztása ugyanakkor aránytalan. A fel­ső tagozatok ellátása sokkal jobb, mint az alsó tagozatoké. A megfelelő elosztásra a jövő­ben nagyobb gondot kell’ for­dítaniuk az intézmények veze­tőinek. K. L. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) MOST VÁSÁROLJON ISKOLACIPŐT GYERMEKÉNEK! MEGÉRKEZTEK A LEGÚJABB MODELLEK A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MONORI CIPŐBOLTJÁBA: Kossuth Lajos u. 79. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Porótalpú fiú félcipő, Fiú diszkócipő Férfi diszkócipő 31—34-es méretű 211 Ft 35—38-as méretű 272 Ft 39—40-es méretű 294 Ft 31—34-es méretű 288 Ft 35—38-as méretű 288 Ft 39—40-es méretű 309 Ft 557 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom