Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

VÁCI <saírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 23., KEDD Betakarítás, falajelőkészités Kosdon Facsemetéket is telepítenek Időszerű feladatok a mezőgazdaságban A szeptember olyan idősza­ka a mezőgazdaságnak, ami­kor nemcsak a különféle ter­mések betakarítására, de a jövő évre is gondolniuk kell a szakembereknek. Időről időre ismétlődő munkafolyamatok­ról van szó, amelyeknek hasz­nossága mindig csak később, a következő évben mérhető. Tény, hogy a gyümölcsszedés, a szüret, a látványosabb mun­kák közé tartozik, ezekről gyakran esik szó. Arról azon­ban, hogy az aratással együtt­járó feladatok után a felsza­badult területeken megkezdő­dik a műtrágyázás, a vetőszán­tás, s később az őszi mélyszán­tás is, már ritkábban beszéd lünk. Pedig hát ez is része an­nak, hogy a szövetkezetek jó eredményeket érjenek el. Vetőmag Monorról A kosdi Lenin Termelőszö­vetkezetben Pápai György nö­vénytermesztési főágazatveze- tőtől kértünk választ arra a kérdésre, hogy ilyenkor szep­tember derekán melyek szá­mukra a legfontosabb teen­dők? Megtudtuk, hogy igen összetett, sokféle feladatot el­látó időszaka az ősz a szövet­kezeteknek. Ebben a téesz-ben például 430 hektárnyi terület műtrágyázása folyik jelenleg. Ezt, a vetés előtti felada­tot. három IFA-gép végzi, s november közepéig kell el­készülniük. A műtrágyázással párhuzamosan folyik a tarlók tárcsázása is. Idén 824 hektár­nyi őszi búza számára kell a talajt megfelelőképpen előké­szíteni. A munka két műszak­ban^ folyik, s a terv 1 szerint Október ötödikén szeretnék megkezdeni a vetést. A földbe kerülő vetőmagokat a szövet­kezet, teljes egészében, a mono- ri termelőktől szerzi be. A kö­zelmúltban megkezdődött a silózás is. A szövetkezetben, körülbelül 400 hektárnyi te­rületről 1 ezer fagonnyi siló- kukoricát kell betakarítani. A munkát a penci határban kezdték meg elsőként, ahol néhány kisebb területen azt már be is fejezték, összessé­gében azonban a silókukorica mintegy 80 százalékát kell még levágni. Meggy és szilva A kertészetben is akad teen­dő. 1978-ban három évre ter­vezett gyümölcstelepítési prog­ramba kezdtek a kosdiak, amelynek utolsó időszakában, idén, 17 hektárrf/i meggy- és 40 hektárnyi szilva telepítését kell elvégezniük. Az első két év eredménye igen kedvező, az eredés 95—96 százalékos, ami azt jelenti, hogy csak itt- ott kellett az elültetett facse­metéket másikkal pótolni. Ugyancsak a mostani időszak feladatai közé sorolható egy 50 hektárnyi legelő kialakítása, telepítése is. Kukoricából 579 hektárnyi termett idén. Bár az időjárás alakulása ezt a szövetkezetei is megtréfálta, azonkívül, hogy körülbelül két hetet ké­sik az érés, különösebb prob­lémákat nem okozott. Ennek persze az is magyarázata, hogy Kosdori korai- és kö­zépkorai érettségű fajták ke­rültek földbe. Hektáronként 55 mázsás átlagra számítanak, ami meg is lesz. Felhasználás szempontjából azért is jelen­tős a kukorica, mert a termést teljes egészében a szövetkezet állatállományának etetésére tárolják majd. A kukorica, még akkor is, ha szárítani kell, olcsóbb, mint a korábban hasz­nált tápok. Gépek csúcsidőben összességében ezek a jelen­legi időszak legfontosabb teen­dői. A későbbi hetekben per­sze még jó néhány erőpróbá­ra kerül sor. Elsősorban az időjárással szemben, mivel a szövetkezetben 1 ezer 530 hek­táron kell elvégezni az őszi mélyszántásokat. S hogy ezt a sokféle tennivalót hogyan se­Miért nem tudnak róla? Napok óta rossz a közérze­tem, mert úgy érzem, elmu­lasztottam valamit. Pontosab­ban nem tettem meg minden tőlem telhetőt ama szeren­csétlen helyzet megszünteté­séért, amit Csélőpusztán ta­pasztaltam. A nevezett hely a kosdi Le­nin Tsz majorja. A gazdaság szarvasmarháit tartják itt. Ez rendben is volna, ez népgaz­dasági érdek. Csakhogy az is­tállók mellett él 15 család 20 gyermekkel. A szelíd lábasjószágokkal még megvolnának a lakók, de a tenyésztés melléktermékei­vel sehogysem fér össze az ember közvetlen szomszédsá­ga. Tódulnak a legyek, és szennyezett a levegő. Az em­bereknek le kell mondaniuk a friss levegőről, a lakások szellőztetéséről, el kell visel­niük a fertőző megbetegedé­sek veszélyét. S ha valaki azt hiszi, hogy ez kényszerhelyzet szülte, át­meneti állapot, s a gazdaság vezetői lázasan keresik a megoldást, az téved! Négy éve ugyanis annak, hogy a lakók fűhöz-fához futnak se­gítséget kérve. Egyetlen em­ber, a körzeti védőnő kivéte­lével, senki nem hallgatta meg őket. Előfordulhat, hogy az illetékesek ennyi időn át fülük botját sem mozgatják ezekre a kérésekre? Sosem járnak a tehenészetben? S mit tettek a KÖJÁL alkal­mazottai, akiknek az említett védőnő feltárta, hogy majd­nem egy csecsemő életét kö­vetelte ez az egészségre káros környezet? Mások felelőtlensége miatt nem tartható ilyen körülmé­nyek között senki. A közöm­bösség ilyen foka igen elíté­lendő. Csak a kosdi tsz-ben nem tudják ezt? Vicsotka Mihály Megnyitó Szolnokon A megyei lapok beszámol­tak Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester soproni és győri kiállításának sikeréről. Ezt követően felke­reste őt a Szolnok megyei Könyvtár igazgatója, és kérte, hogy mutassa be a Tisza menti városban is az érdekes anya­got. A kiállítás a megyei könyv­tár nagytermében kapott he­lyet. Az ünnepélyes megnyitó ma, szeptember 23-án délután fél ötkor lesz. Beszédet mond Galambos Ferenc nyugalma­zott váci tanár. Ez lesz Váci György 40. hazai kiállítása. . gítik a gépek, Pápai György elmondta, hogy a javítómű­hely két műszakban dolgozik, s a szerelők igyekeznek a le­hető legrövidebb idő alatt el­hárítani a hibákat. A gépesítés foka egyébként megfelelő a szövetkezetben, bár vannak csúcsidők, ilyenkor is, amikor más, környékbeli szövetkeze­tek segítik ki a kosdiakat egy- egy mezőgazdasági géppel. Csitári János Megváltozik a belváros képe Tervek és intézkedések Ha Vácott a Március 15. tér a város szive, a Széchenyi utca annak ütőere, mely már a középkorban a város leg­fontosabb utcája volt. A mai Március 15. tér és a Beloian­nisz utca között zajlott le a legnagyobb forgalom. Városkapu, városfal A Beloiannisz utca torkola­tánál volt a város legnagyobb kapuja, melyet csak 1841-ben bontottak le, s ennek egyik oszlopa ott állt, ahol a mai élelmiszeráruház sütőipari termék pultja, a másig pedig az idegenforgalmi iroda he­lyén. Innen indult el a város­fal a Sztáron Sándor és Atti­la utca, illetve a Cházár And­rás utca és Szarvas köz vona­lát követve. A városkaput Hatvani, meg Záros- kapunak is nevezték. Innét indult el ugyanis az út Hat­van jelé, ezt a kaput vigyáz­ták, zárták a legjobban, mert erről támadott a török és az osztrák. A kapu előtt a sártenger­ben évente négyszer vásárt tartottak. A vásártéren 1870- ben épült fel az evangélikus templom. 1846-ban a vas­úti pályaudvar, és 1731-ben a Vörösház. Az utcát a XVII. században Koster, a XVIII. és Fojtótekercset - exportra A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában az első félévben csaknem kétmillió fénycsőfoj tó-tekercset gyártottak. Ennek egy része szocialista és tőkés exportra került. A képen: László Ti- borné félautomata tekercselőgépen dolgozik. Barcza Zsolt felvétele XIX. században Sáros, vagy Záros utcának nevezték, 1888- ban kapta hivatalosan a Szé­chenyi nevet. Az 1966-ban készült városi kereskedelem távlati terve a vásárlóközpontot a Széchenyi utcába és annak környékére javasolta. Forgalmi, városszé- pítési, műemléki és még so­rolhatnám, | milyen fontos szempont szólt amellett, hogy a -városi tanács 1976. április 7-én megrendelte a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Irodánál a Széchenyi utca rendezésé­nek tanulmánytervét, s ez széles körű kutatómunka és felmérés alapján készült el 1977. december 30-ára. Üzletek, lakások Levelekből, értekezletek jegyzőkönyveiből, vitákból, tanulmányokból, feljegyzések­ből az derül ki, hogy a 8. szám alatt álló, 1786-ban épült műemlékjellegű barokk, a 14. szám alatt álló eklekti­kus lakóházat, valamint a 2. szám alatt álló, közismert ne­vén SZTK-irodaházat jellegé­ben és stílusában meg kell hagyni, a többit mind le kell bontani, és helyükre a város­képhez illő épületeket kell emelni. Földszintjükön nagy­méretű üzlethelyiségek, eme­letein pedig lakások épülné­nek. Széchenyi utca 1. szám alatt vendéglátóipari kombinát, a 3. számú épületben OTP-szék- ház, az 5-ösben ezer négyzet- méter alterületü bútorház, a 4. számú házban delikatesbolt, a 6-osban az Állami Biztosító irodahelyiségei, a 16—18 ház­ban szintén két üzlethelyiség épülne. A belváros legforgal­masabb utcáján több lakást átépítenek az emeleteken. Rö­videsen átadják az új OFO- TÉRT-üzletet, az Óra- és ék­szerbolt új helyiségeit, 17 la­kást és az új szolgáltatóhá­zat. A Beloiannisz utca 3—5. szám alatt felépítik a keres­kedelmi tanulók kabinetjét, s terveznek egy nagyméretű vasboltot. A Sztáron Sándor utca és Lőwy Sándor utca között húzódó Piac utcában 3 ötszintes épületet emelnek, s ebből kettő széles udvarral összefogva, 32—32 lakásos, földszintjén üzletekkel, az utca másik oldalán 72 lakás kapna helyet. A Piac utcában egy 35 autó befogadására al­kalmas, az Eötvös utcában egy 50 autó befogadására al­kalmas parkolót létesítené­nek. A kiszélesített Széchenyi utca — bár ez még vita tár­gya, sétálóutca lenne. A piac előtt, a Köztársaság úti szolgáltaitóházzal szemben levő üres telken építenék fel a háztartási és vegyi áruhá­zát. Öt év múlva Ez csak tanulmányterv, de komoly tárgyalások folynak a vállalatokkal. S ha pénzt tud­nak erre teremteni, 1985-ig megépül az említett jelene tős része — mondotta Kövics Csabáné, a városi tanács osz­tályvezetője. A bútoráruház építése még bizonytalan, - ha ezt itt nem sikerül elhelyez­ni, a helyet a központi gyógy­szertár kapja meg. Még csak terv, de az volt pár évvel ezelőtt a Földváry téri lakótelep, a földgázbeve­zetés, az Ifjúsági park is, ami már valósággá vált. Aki pár éve nem járt városunkban, alig hinné, hogy a kőbe és vasba álmodott játszóterek és parkok elkészültek, és emlé­keinkben egyre ritkábban idézzük fel, milyenek voltak a Földváry téri földszintes házak. A város központjának mai képét egy-két év után csak fényképeken láthatjuk majd újra. Mészáros Gyula A Ságvári Klubban A harmadik ősz Ma este fél hétkor a harma­dik szezont kezdik el a Deák­vári esték című pódiumsoro­zat rendezői és szervezői. Az első őszi este vendégei ezúttal a Madách Imre Munkás és If­júsági Művelődési Központ ve­zetői lesznek, akik szóban és képben adnak tájékoztatást az idei programról, lehetőségek­ről, s néhány kevésbé ismert kérdésről. Ajándékműsorral is kedveskednek a közönségnek. Ebben többek közt közremű­ködik Markos György humo­rista, karikaturista. Az érde­kesnek ígérkező információs műsor este fél hétkor kezdő­dik. Naponta nyolcszáz égő világit Hinta délutántól este tízig Edda, Piramis, legalább száz watton. Viliódzó fények, egy­re sebesebben forgó körhinták, tarka céllövöldék. Fiatalok, jobbára tinédzserek topisan, szakadtán, vagy „klassz szere­lésben”. Tömeg. Egy középko­rú, jól öltözött férfi két gye­reket térdeltet fel a céllövöl- dés pultjára, ám a nehéz lég­puska bizonytalanul imbolyog a srácok kezében. A libegő körhinta lépcsőjén fiatal sző­ke nő, a könnyű babakocsit gyermeke önfeledten tologatja, körülötte tizenéves lányok ücsörögnek, inkább szótlanul. Bicikliző fiúk szlalomoznak ügyesen a kavargó emberára­datban. Ló lakókocsival Búcsúra készül a város. Távolabb, a FORFA-tanter- mek által szűkebbre zsugorí­tott vásártér egyik sarkában teherautók, lakókocsik. Nyug­ágyban gyerekek játszanak, egy középkorú asszony kis fa­széken ül, beszélget. Kicsit ar­rébb férje: Stul Ferenc önálló mutatványos. — Gödöllőiek vagyunk — mondja, miután házigazda­ként végigvezet kívülről sző­kébbnek tűnő lakókocsijuk­ban. Aztán hellyel kínál. Be­szélgetünk. — Majd csak szer­dán szerelek, addig pihenünk egy kicsit. Tudja, ez egyezség: megbeszéltük, hogy megvárjuk egymást, s ha együtt vagyunk, döntünk, ki hova álljon. — Megegyeztek? Miért? — Ez amolyan íratlan sza­bály. Ha hiszi, ha nem, mi egy nagy család vagyunk. Vándor- emberek. Milyen lenne a vi­lág, ha még egymást is mar­nánk? — Hogyan lett mutatvá­nyos? — Örökség. Apám, sőt még az ő apja. is ezt csinálta egész életében. Korán árván marad­tam, tizenhat éves fejjel már nekem kellett átvennem a sta­fétát. Egy ló meg egy lakóko­csi maradt apám után. Örül­tem ennek is, hiszen tízen vol­tunk testvérek. Most meg már IFA teherautó vontatja a há­rom kocsit: jelenleg egy céllö­völdém, egy libegő körhintám meg egy hullámvasutam mű­ködik. — Egész évben vándorol­nak? — Nem, csak ameddig a bú­csúkból futja. December 8-án van az utolsó, választhatok, hogy Bagra vagy Veresegyház­ra menjek. Aztán vége az évnek: hazamegyünk Gödöllő­re, s legközelebb tavasszal, március 15-én vagy április 4-én indulunk. — A családdal együtt? — Persze. Velem van az egyik fiam, András, mert, hogy hét gyermekem van, de a töb­biek — négy fiú és két lány — már családot alapítottak. Aztán itt van feleségem is, aki nagyon jó asszony. Nekem ugyan már kinőttek a srácok az iskolapadból, de itt, a szomszédaimnál vannak ki­sebbek is. ök mindig ott jár­nak iskolába, ahol éppen meg­állnak. Azért elvégzik rende­sen, nem lesznek kevesebb emberek, az biztos. — Hogyan telnek a téli na­pok? — Munkával. Bár hazudnék, ha azt mondanám, nem jut több idő a pihenésre. Akad tennivaló bőven: ilyenkor ja­vítjuk a felszereléseket, meg barkácsolunk is. Mi csináltuk például a libegő körhintát is. Mert ha iparosra bízza az em­ber, sokba kerül. Egy kisebb hegesztésért manapság elkér­nek egy-két száz forintot is! — Mi vonzza az embereket, főleg a fiatalokat, mondjuk a körhintára? — Hát sokféle módon lehet Az egyik a jó zene. Nekem a fiam gyűjti a számokat, van egy AKAI sztereo készüléke, azzal dolgozik. Aztán az is fontos, hogy sok legyen a fény. Esténként vagy 6—800 égőm is világít egyszerre. Meg a színek! Úgy higgye, ahogy mondom: évente legalább há­romszor festjük le a felszere­léseket teljesen. És még az is fontos, hogy mozogjon az em­ber. Mert mit gondol, miért megy ott ni, az a körhinta négy emberrel? Ha állna, sen­ki nem venné észre, esetleg azt hinnék, elromlott. Egy öreg akácfa — Vácra mióta jár? — Vagy harminc éve. Úgy ismerem már a várost, mint a tenyeremet. Ide járt az apám is, meg az ő apja is. Országos híre van az itteni búcsúnak. Régebben még a Diadal téren álltunk fel. Volt ott egy akác­fa, az volt az én törzshelyem. Most a benzinkút működik ott. Meg a toronyházak szorítottak ki minket onnan. De nem bá­nom: az embereknek élni kell valahol. — Nyugdíjas állás ez? — Az, hiszen fizetem rende­sen a nyugdíjjárulékot. Ám egy kezemen meg tudom szá­molni, hogy a hazai hatszáz mutatványos között hány nyugdíjas van! Az öregebbje, mikor eljön a kaszás, ott hal meg a körhintája mellett. Aztán maradnak a gyerekek. Nekem itt van Andrást ez mind az övé lesz. Dinasztiák alakulnak, kevés privát lány vagy fiú kerül közénk. — Privát — azt mondta? — Igen, mi egymás között így nevezzük a nem mutatvá­nyos családból származókat. Akik meg hasonszőrűek, azo­kat utazóknak. — Ült már körhintán? — Még soha. Szédülnék rajta, biztosan. Vacsoraidő. Felállók, elkö­szönnék. Látom, a derekát ta­pogatja. — Fáj egy kicsit. Ez amo- lyam munkahelyi ártalom: olykor el kell kapni a hintát, megrándul az ember. Nem is tudok sokat ülni vagy aludni. Szinte minden reggel fél hat­kor kelek, s este, ha éppen nincs dolgom, végignézem a tévéműsort. Mert nézzen kö­rül: ez a mi egyik otthonunk. Guruló összkomfort A kívülről szűkebbnek hitt lakókocsi belül valóban tága­sabb. Két helyiségre osztja egy vékony fal. Az egyikben a szülők: megvetett, széles ágy, modern szekrénysor; tele­vízió. olajkályha, kis asztal székekkel. A másikban alszik András, de nappal ez a kony­ha is. A gáztűzhelyen hamar megfől az étel, ami meg rom­landó, a hűtőbe kerül. Szépen rendbentartott lakosztály — négy keréken. — Az augusztus a legzsúfol­tabb, most már egyre keve­sebb a búcsú. De azért min­denütt egy új nap virrad ránk. Jöjjön el majd, meglátja, mi­lyen a hullámvasutam. meg a libegő körhintám — int utá­nam. s még hallom: — Ilyen az én életem, csak ilyen ... Ahogy a lakótelep felé né­zek, látom: az emeletes házak ablakaiban emberek könyököl­nek, s a forgó, viliódzó fénye­ket. a perdülő körhintákat bá­mulják. De csak ezt látják: a lakókocsi eltakarja az esti ég alatt vacsorázó Stul családot. Fumcz Zoltán ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom