Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 3., SZERDA Városrészek ellátása a VI. ötéves tervben Üzletek és vásáriócentrumek A kulturáltabb kiszolgálásért A vevők körében, a keres­kedelem és az ipar területén végzett felmérések minden kétséget kizárólag bebizonyí­tották, hogy a településeken a legkedvezőbb a vásárlóceniru- mok kialakítása. Ezt a gondo­latot követik ura már minde­nütt az új lakónegyedek, az úthálózat, a parkolóhelyek építése, a helyi közlekedés ki­alakítása, a bolthálózat fej­lesztése, a városképek tervezé­se, parkosítása során is. A vá­sárlóközpontok bizonyulnak a legkifizetőbb beruházásnak, itt gazdálkodnak a legjobban a vevő idejével, itt legkisebb a kereskedelem önköltsége, leg- gyorsabbak az ipar szállításai, kevesebb a raktározási gond, legtöbb az áru, legnagyobb a választék, megfelelő a környe­zet, kulturáltabb a kiszolgá­lás, kevesebb a panasz, a köz­beeső problémák könnyebben megoldhatók. Új vásárlóközponfck A vásárlóközpont kialakítá­sával egy időben természete­sen gondoskodni kell a külte­rületeken olyan, kisebb boltok létesítéséről, ahűl a nagy be­vásárlásnál elmaradt legfonto­sabb árucikkek, bár jóval ki­sebb választékban, megtalál­hatók legyenek. Ilyen elképzelések alapján alakítják' ki Vácott a Széche­nyi utcában és környékén a vásárlócemtrumot és gondos­kodnak a kívüleső területek ellátásáról is. Ez utóbbiak 'miatt kerestük fel nemrég Varga. Józsefet, a városi tanács kereskedelmi felügyelőjét, aki kérdéseinkre a következő felvilágosítást ad­ta: — Deákváron, az áfész tu­lajdonában levő 25. számú ABC áruház, más néven „deák­vári faház” 1981. február 28- án megszűnik. Utána ezen a területen az alapellátást a 150. számú ABC áruháznak kell megoldania, természete­sen a jelenleginél jobb körül­mények között, az ott élő la­kosság teljes megelégedésére. Addig egy út építésével biz­tosítani kell, hogy a lakótelep távolabbi részein élő lakók a 150. számú ABC áruházát könnyén meg tudják közelíte­ni. A deákvári piac húsbolt­ját a Vác és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat a tudomásunk szerint betegség miatt zárta be. Ha ez végjeges elhatározás lenne, - a tanács más bérlőt jelöl ki. Piac a lakótelepen — A Földváry téren a ha­todik ötéves tervben ß piacot a deákvárihoz hasonlóan el­készítjük. A kialakítást 1931- ben már elkezdjük. Erre a ta­nácsnak a> pénzügyi fedezet rendelkezésére áll. Ugyancsak 1981-ben , kerül átadásra ugyanitt a nyoloszáz négyzet- méter alapterületű ABC áru­ház is. Vannak még olyan el­képzelések is, hogy az élelmi­szer-kiskereskedelmi vállalat a Mártírok útján levő 99. számú húsboltját bezárja és a Diadal tér—Mártírok útja sarkán le-: vő 72. számú üzletet alakítja át erre a célra, ahol büfé- áruk is lesznek. Kis bolt Kisvácon — Kisvácon az ellátást az új 30. számú ABC áruház na­gyon jól biztosítja, de válto­zatlan igény a lakosságtól, hogy a boltok — .a 17. számú, a 8. számú élelmiszerbolt, a sütőipar szakboltja is — úgy rendezzék a nyitvatartási időt, hogy a munkába menő dolgo­zók, valamint az iskolások időben tudjanak sütőipari és tejipari termékeket vásárolni. Ezzel kapcsolatban többször folytattunk tárgyalást a kisvá- ci tanácstagokkal és lakóbi­zottságokkal, mert ez.t a kér­Két megye határán Út menti vendégfogadó A 2-es számú főútvonal Vác északi területét elhagyva enyhén jobbra fordul és halad Balassagyarmat felé. Még lát­juk az áramszolgáltató válla­lat kapcsolóhelyének oszlop­rengetegét és a Nyúlás barát­ságos hétvégi házcsoportját, majd dúslombú fasorok között haladunk, elhagyva a sejcei, később a verőcemarosi elága­zást. Két tábla jelzi, hogy itt ér véget Pest 'megye határa és odébb kezdődik Nógrád me­gye. Jobbra tágas tisztás, út vezet befelé az apróabla'kos, romantikus külsejű épülethez, a híres Birkacsárdához. Sokan emlegetik, messze földről is felkeresik ezt a vendéglátó egységet, nemcsak a közelben található lovasiskola miatt, ha­nem azért is, mert itt valami többet, különlegesebbet kap a betévedt utas, mint a város kőrengetegében. Tíz asztal, magas támlájú, faragott székekkel az épület nagytermének a berendezése. A hatalmas fákerékcsillárról tengericsövek lógnak, a falon kiterített medvebőr, szarvas- agancs. Színes térítőkkel díszí­tett asztalon a kínált inniva­lók sokasága, nappal is ég egy­két bágyadt villanykörte. A sza­badban levő asztalok a nyárvé­gi hűvösebb szél miatt üresek, de a benti helyek majdnem mind foglaltak, pedig túl va- i gyünk a déli csúcsforgalom idején. Sartoris Imre, a Birkacsárda vezetője Felsőgödről jár ide. Korábban a deákvári Ételbárt irányította, s az üzemeltető nőtincsi FI aszály völgye Ter­melőszövetkezet kérésére vál­lalta, hogy lakóhelyétől s a Lakott területektől távoLabb vezeti ezt az út menti vendég- fogadót, amely megnyitása óta mindig valami különlegesség­gel kívánt szolgálni az ételre- italra vágyóiknak. Asztaltársunk távolról, Ko­lozsvárról érkezett vendég: 3ács Sándor, akivel arról be­szélgetünk — miközben az íz­letes birkapörköltet fogyasztja —, hogy itt kevésbé érződik a magyar vendéglátóipar gondja, nincsen olyan gyakran szó az ételbár körüli problé­mákról. Másodosztályú üzeni, a kisméretű étlapon a névhez illő, valamint vadas és má^ ételkülönlegességekkel. Fiatalok a felszolgálók, tet­szetős népi öltözetben dolgoz­nak. Udvariasak, figyelmesek, ez is hozzátartozik az épület és a konyha jóhírnevéhez. A becsukott ablak üvegéhez nagy fülű csacsi üti az orrát, távolabb birkanyáj látható. Készülődünk. Odakint újabb gépkocsik kanyarodnak a fő­úttól a csárdaépület felé. P. R. dést csak így, demokratikusan lehet megoldaná. Keressük a lehetőségét annak, hogy a Táncsics Mihály utcában be­zárt élelmiszerbolt helyett a lakosság kérésére új üzletet nyissunk, amire vállalkozót keresünk. Ezen a helyen élel­miszerbolt nem lesz. — Végül keressük annak lehetőségét is, hogy a Föld­váry téren az iskolások részé­re, miként tudnánk az írószer­ellátást biztosítani. Ez Kisvá­con és Deákváron ' az ABC áruházakban már megoldó­dott. Mészáros Gyula Mozi vagy filmszínház ? A közművelődés fontos intézménye Az elmúlt évtizedekben so­kan lettek hűtlenek a mozihoz, sokkal kevesebben ülnek mos- tanábban a sötét nézőtéren, árnulva a csodán, amit ma már házhoz visz a televízió. Igaz, akkora élményt nem nyújthat, mint a vetítővászon, különösen a színes, széles­vásznú filmek. Megnyerni a közönséget A Kultúr Filmszínház irodá­ja falán egymás mellett sora­koznak a reklámplakátok. Egyikük művészileg is értékes, jó filmet hirdet, a másik kri­mit, vagy szirupos szokvány­történetet. így billentik hely­re a bevételi mérleget, s egy­ben le is rombolják azt, amit az előzővel felépítettek a né­zőben. Helyben azt kell ját­szani, amit kapnak, legfel­jebb kívánságlistát terjeszt­hetnek elő a moziüzemi válla­latnak. A néző, aki gyanútla­nul vált jegyet az előadásra, nem tudhatja, jól sikerült ma­gyar filmet lát-e, vagy milliós költséggel kísérletezők gyenge munkáját, amiben évekre csalódik, s hosszú ideig nem mozdul ki aztán a tv-készülé- ke mellől. Egy megyei statisz­tikából azt is megtudhatjuk, hol a helyünk a mai filmked­velők sorrendjében. A ceglédi Szabadság Film­színházban, a kamaramoziban Százoldalas kiadvány A KESZ-kórus története Vác város nemcsak történel­mi múltjával, vonzo földrajzi elnelyezKedesevel, barokk te- r ei vei, rn ű erm ekép üietei nek sorával vagy, jelen korunk­ban a tapasztalnató gyors üte­mű ipari -fejlődésevei neveze­tes az országban, hanem zenei életének nagyívű fejlődésével és ezen belül kórus.cultúrájá- nak sajátos átalakulásával is. Itt múisödik két neves együt­tes, a hazai és az európai kó- rusmüvészet kiemelkedő ve­gyes karai: á Vox Humana és a KISZ-kórus. Ezek a gondolatok vezetik be az augusztus végén meg­jelent, 100 oldalas kiadványt, amely gazdagítja a váci hely­történeti anyagok hosszú, ér­tékes sorát A kiadásra az adót alkalmat, hogy ifjúsági kórusunk 1979-ben ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját, és az emlékbizottság, valamint Petövári Gyula, a Híradás- technikai Anyagok Gyára lel­kes könyvtárosa szorgalmazta a másfél évtized munkájának, sikereinek a megörökítését. Alapítók Pálmai László ma az MSZMP Vác városi Bizottságának a titkára, de 1964-ben — a KISZ-bizottság titkáraként — támogatta a kórusalapítási szándékot, ismerve a közös éneklésben rejlő együvétarto- zás fontosságát. Ő' köszönti el­sőként a jubiláló%kórust. Ír a KISZ-kórus emlékkönyvébe Maróti Gyula, f a Kórusok Or­szágos Tanácsának a főtitká­ra is, aki az elmúlt években jómaga is több alkalommal tanúja volt a Bogányi Tibor vezette kórus egy-egy szép produkciójának és lelkesen gratulál az eddigi szép telje­sítményekhez. Lehotka Gábor váci orgonáművész azt elemzi, hogy a discók hangorkánja, a tv, a mozik figyelemelterelő műsorai közepette hogyan le­het a fiatalokat a komoly zene számára megnyerni és tartó­san egy kórusban megtartani? Vélemények Négy oldalon olvashatjuk a váci KISZ-kórus krónikáját, a sajtó tükrében. Hét vasKOS album: ez őrzi a másfél évti­zed történetét. A kis kötet egyik erőssége a fotók és más dokumentációk sorozata, amely Mester Endre fotós munkáját dicséri. Látjuk eze­ken az oldalakon, amint Bár­dos Lajos bemutatásra kerülő művét próbálja a váci ifjúsági kórussal. Ősz hajú művész, körülötte fiatalok sokasága: K. Pikéthy Tibor váci kar­nagy-zeneszerzőt köszöntötték otthonában. Látjuk őket a Pest megyei Művelődési Köz­pontban, a Magyar Nemzeti Galéria nyilvános hangverse­nyén. A mai kórustagok névsora, a külföldi hangversenyutak felsorolása és a kórusvezető­ség bemutatása zárja a megje­lent s 800-as példányszámával bizonyára kevésnek bizonyuló, szép, új váci kiadványt. Papp Rezső Dolgoznak a kombájnok Dolgoznak a paradicsomkombájnok a gödi Dunamenti Terme­lőszövetkezet csaknem százhatvan hektáros tábláján. A gépek­kel betakarított termést a helyi léállomáson dolgozzák fel és ezután szállítják a konzervgyárba. Barcza Zsolt felvétele és két kihelyezett vetítőhelyen az elmúlt felevben összesen i ezer túl előadást taiiottaK, melyeknek 12y ezer üu < nezu- júít volt. Laoason 14 ezer <41, uunaneszin 48 ezer 104, IVio- noron 72 ezer 24U, NagyKorö- sún ennél ezerrel keveseob volt a félévi látogatóit szama. A váci városi moziúzem ujao- oan tóbö kihelyezett előadást tart a városban és a környe­ző Községe Koen is. Hozzájuk tartozijt a Madách Imre Mű­velődési Központ stúdiómozí- ja, s ők tartanaK előadásokat a Ságvári Klubban, a lakta­nyák oan, a DCM két munkás- szállásán, valamint Kóspalla- gon, Márianosztrán, Vácdukán es űződön. A félévoen vetített 1 ezer 313 előadáson még így is 9 ezer 35 nézővel keveseo- oet fogadhattam, mint például Cegléden, ahol a legnagyobb­nak látszik az érdeklődés. A művészfilm-eloadások, tartásá­ra hivatott ceglédi Kamara Filmszínház 485 előadását 11 ezer 222 néző látta, míg a vá­ci művelődési központban csak 1311 hasonló célú és mű­fajú előadást rendeztek, ám itt sokkal jobb volt a néző­szám: összesen 13 ezer 379 be­lépőjegy kelt el az év első fe­lében. A mozik dolgozói szívós munkával igyekeznek visz- szaszerezni, megnyerni a kö­zönséget, s eközben e régi köz- művelődési intézmények funk­ciója is bővül, változik. Nevel, tanít — Időnként a sződligeti szo­ciális otthonban is vetítünk játeKiilmeset — mondja Ra- noncai, László üzemvezető. Ahol kérik, ott ismeretterjesz­tő íilmvetítéseket is tartunk, így például a mi feladatunk a művelődési központ ilyen jel­legű vetítéseinek megrendezé­se. Havonta egyszer a város 16 óvodájában is jelentkezünk meseíilmekkei, s enhez a prog­ramhoz most kapcsolódik a nemrég megnyílt 17. gyermek- intézmény. Hasonló szolgáltatásokat nyújtunk az általános isko­láknak is — folytatta az üzem­vezető. Játék- és ismeretter­jesztő filmeket vetítünk, egész­ségügyi és természeti filmeket mutatunk be. A műsort rend­szerint a pedagógusok állítják össze. A gondot csupán az okozta eddig, hogy ha alsó ta­gozatos tanár rendelt, akkor az általa tanított korcsoport­nak, ha felsős, aikíkor a felső tagozatosoknak megfelelő mű­sor állt össze, a filmét pedig az egész iskola nézte. Itt a közeljövőben megoldást kell találnunk. A film nevel, tanít, szórakoztat — hangzott régen a megállapítás. A jó alkotás valóban, bár meg kell hagyni, az emberek többsége szórakoz­ni akar a moziban. A rossz film az ellenkező hatást is ki­válthatja, tömegek ízlését rombolhatja, az igénytelensé­get terjesztheti. Ugyanúgy, mint a kevésbé kulturált kör­nyezet. Közismert, hogy a vá­ciak egy jelentős része meg mindig Budapestre jár moziba, ahol jobb az előadások műsza­ki színvonala, a kép, a hang, s nem zavarják hangos meg­jegyzésekkel a műsort a né­zőtéren renitenskedők. — A nyáron új erősítőket és hangszórókat Kaptunk — mondja Kakoncai László —, új Fi'l'E-gépekkel vetítünk, s a műszaki intézkedések ered- ményeKént jobbak a kép- és hanghatások. A városi mozi teljes felújítására vonatkozóan tárgyalunk a vad Városgaz- daiKodási Vállalattal, akik té­len szeretnének hozzákezdeni a munkához, hogy dolgozóik­nak az időjárástól függetlenül is munkát adhassanak. Ne­künk a nyár lenne kedvezőbb, mert várható, hogy az előre­láthatólag 5, 5 és fél millió fo­rintos költséggel folyó mun­ka miatt egy időre szüneteltet­nünk kell az előadásokat. Ez­zel együtt úgy gondolom, 1981-ben elkészül a munka, és mozi helyett végre filmszínhá­za lesz a városnak, amihez végleges nevet is kell keres­nünk a mostani idegenül hangzó „Kultúr” elnevezés he­lyett. — Vajon várható-e, hogy az új környezetben megváltoznak a nézőtéri viszonyok? — Film és bizonyos maga­tartási formák között sok az összefüggés. A komolyabbb té­májú műsorok alkalmával nincsenek gondjaink. Van egy szűk réteg, s akik ide tartoz­nak, azokat valóban nem szí­vesen latjuk itt, mert nem a filmért jönnek, csak időt töl­teni, jópofáskodni. Hozzák mágukkal a tökmagot, s be­szemetelik a helyiséget. Ha a pénztár előtt jegyet kérnek, a pénzükért kötelesek vagyunk őket is kiszolgálni. % Gondok — De sok embert elriaszta­nak. , Válasz helyett hosszú me­ditációt folytatunk arról, hogy lehetne őket jobb belátásra bírni, s mit tehet ezért pél­dául a személyzet. Szóba ke­rül többek közt az is, hogy a jegyszedők havi keresete átlag 1 ezer 300 forint, s ezért a pénzért csak idősebbek meg nyugdíjasok vállalják ezt a nem is olyan könnyű munkát Kovács T. István Az áruház fosztogatói ,A 30 éves Kis Sándor és a 26 éves Honti Gusztáv nem először állt a bíróság előtt. Mindketten rendezetlen csa­ládi és személyi körülmények között élnek. Erről panasz­kodtak egymásnak, a váci Fe­hér Galamb étteremben az esti órákban találkoztak, iszo­gattak. Együtt távoztak s a késő esti órákban érkeztek a busz- pályaudvarhoz. Folytatták út­jukat, nézegették a Naszály áruház kirakatait. Kis Sándor hirtelen berúgta az egyik ki­rakat hatalmas üvegtábláját s kiemelt egy minivizort, vala­mint egy rádiókészüléket. Honti követte a rossz példát s egy minivizort emelt el a ki­rakati ár<4k közül. Az ellopott tárgyak értéke megközelítette a 12 ezer forintot. A nyomo­zás során ennek a fele térült meg. A tárgyaláson bebizonyosodott a vád: tettestársként, nagyobb értékre, erőszakkal elkövetett lopás. A Váci Járásbíróság dr. Ladányi Lajos büntetőtanácsa Kis Sándort három év, fegy- házban letöltendő szabadság- vesztésre és a közügyektől négyévi eltiltásra ítélte. Honti Gusztávot egy év, börtönben végrehajtandó szabadságvesz­tésre's a közügyektől kétévi eltiltásra ítélte. 1 Mindkét ítélet jogerős, vég­rehajtható. GAZPALACKOT lopott Jaczina László 32 éves helyi lakos régebbi munkatársa, Púpos Pál göd-felsői otthoná­ban építési munkában segéd­kezett. Amikor egyedül ma­radt a házban, elemeit egy propán-bután gázpalackot, amit aznap eladott egy isme­retlen személynek, 700 forin­tért. Kisebb értékű lopás vétsé­ge miatt került a bíróság bün­tetőtanácsa elé. Egyévi, bör­tönben végrehajtandó szabad­ságvesztésre s a közügyektől további kétévi eltiltásra ítél­ték. Súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy Ja­czina korábban már büntetve volt tiltott határátlépés, erő­szakos nemi közösülés és ma­gánlaksértés miatt. P. R. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) szeptember 4-től 7-ig délután 4 órakor : Vadállatok a fedélzeten (színes szovjet film­vígjáték) — este (j és 8 órakor: Ki beszél itt szerelemről? (új magyar film). Irta és rendezte: Bacsó Péter. Madách Filmszín­ház (Lenin út 63.) szeptember 5-én fél 6 és fél 8 órakor: Há­lókocsi (színes szinkronizált jugoszláv film. Irta és rendez­te: Dragoslav Ilic, szereplői: Vladimir Popovic és Bozidarka Frajt.) — szeptember 6-én fél 6 és fél 8 órakor: A Romeyke- ügy (magyarul beszélő NSZK- film. Rendezte: Max Willutz- ki.) ISSN 0M3-m9 iv«ei Hlnapl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom