Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ' 1980. SZEPTEMBER 3.* SZERDA Beszélgetések a városról Az ifjúság éhezi a jót Folytatjuk beszélgetéseinket. A pártbizottság első titkára és a tanács elnöke után mai beszélgetőpartnerünk egy magyar-történelem szakos tanár, a Vörösmarty Gimnázium —-ma már — címzetes igazgatója. Ő mondja el gondolatait önmagá­ról, iskolájáról — Érdről. Íme, tehát, a város — egy pedagógus szemével. Láttuk, haHoftuk — elmondjuk A zsibongó hírei S A zsibongó (vagyishát: a Zsibongó) mint tud­S juk, az iskola legfontosabb része. Iskolába járni is ^ — így vallják többen — csupán a zsibongás miatt ér. ^ demes, s még többek szerint a tanóra csak arra való, § hogy kipihenjék — a zsibongó fárdalmait. Nos, mi ^ is beültünk az iskolák ezen elmaradhatatlan zugá- ^ ba és hangok kavalkádjából kiválasztottuk mutatóba s az alábbiakat. Kapunyitás Decsöngettek. Megkezdő- dött az 1980/81-es tanév, s ahogy az immár hagyomány (szokás, il­lendőség) nálunk, iskoláink (benne a pedagógusok és a gyerekek) azonnal száz­fajta intelmet kaptak. Elég csupán azokat a kötele­zettségeket venni, am.t az új tantervek rónak rájuk, vág•* * * mindzzt a reményt, amn társadalmunk ma már miv-- növekvő szigorúság­gal •illít nem is remény- kém — követelményként oktatásunk elé. Hogy most mi is e fenti intelmek sorát gazdagítjuk, tesszük ezt azon a jogon, hogy egy különleges státusú városról (ti. Érd) van szó, s hogy e különlegesség az iskolaidői (pedagógusoktól, tanulóktól) is masfajta kö­telezettségeket kíván. S tesszük azért is, mert több­ször elhangzott immár, s legutóbb az iskolaigazgatók évnyitó vezetői értekezle­tén is megerősítést kapott e kifejezetten érdi követel­mény. A kapunyitás. Az iskolaajtók képletes kitárásáról van itt szó, ar­ról a kapunyitásról, ame­lyet az iskolák tehetnek — a város felé. Hiszen leír­tuk már többször: a nyolc általános, egy zeneiskola, a szakmunkásképző és a gimnázium, s benne egy nagyközségnyi (csaknem hatezer) tanuló léte — mennyiségi mutatók alap­ján legalábbis — kínálja egy diákváros arculatát. De hogy valóban kialakuljon éz az arculat, ehhez szük­séges a kapunyitás, amely jelkép voltán túl valóságos közeledést jelent város es iskolái között. Olyasfajta nyitásra gon­dolunk, amelyet úttörő lé­pésként a Vincellér iskola vállalt. Elsőnek útjára in­dított szülőklub jukkái lene- tőséget adtak arra, amit a szakkönyvek ekként fogal­maznak: az iskolai és a családi nevelés egysége. Ügy, természetesen, hogy közben magukat a szülő­ket is nevelik, átvállalva az iskola erejéig valamit a művelődési központ felada­tából. Hogy mennyire jó kezdeményezés a Vincellér utcaiaké, bizonyítja: azon­nal akadt követőjük is. S hogy ne menjünk messzire a Vincellér utcá­tól, említsük a környezet- védelmi őrséget, amely — nem csupán a városban, de a megyében, sőt országosan is úttörő kezdeményezés­ként — szintén a város kö­telezettségéből vállal részt, s ha meg nem is oldja, se­gítheti enyhíteni a felnőt­tek gondjait. Hogy még el­ismertebb az őrségalapSítók munkája, mutatja, hogy ki tudnak lépni iskolájuk falai közül, merték vállalni egy városi szintű mozgalom útnak, indítását. S hogy örömünk ne le­gyen teljes, mindkét pél­dánkat egy iskolából hoz­hattuk föl, s reményked­hetünk csupán, hogy az idei tanév meghozza né­hány más oktatási intéz­mény önmagából kilépését. Hisz nagy szükség lenne, egy, a város diák (és fel­nőtt) sportját mozgató in­tézményre. A 2-es iskola (Lörincz József testnevelő) elmúlt évi igyekezete biz­tatást adhat erre. Kézen­fekvő a zeneiskola szerep- vállalása és adott a szak­munkásképző feladata is. Túl azonban eme eleve meglevő profilokon, min­den iskola megtalálhatja (meg kell hogy találja) a kapunyitogatás számára legmegfelelőbb módját. ülönösen, hogy beért az elmúlt évek építő­munkája, s bár változat­lanul akad nehéz helyzetű iskola, minden eddigieknél több történt létesítmény­ügyben, s a közeli jövő is hasonló értékes átalakulást ígér. Az új (FORFA) és megújult (Vincellér, park­városi) iskolák már alkal­masak arra, hogy betöltsék feladatukat. A város köz- művelődésének és közéle­tének kis központjai legye­nek. é Ha jól tudom, egy a sor­sa az itt lakók töbösögével. ön sem érdi. — Nem vagyok az. Egy kis baranyai faíuoan születtem, a siklósi hegy oldaláoan, odava­lósi a rokonságom mind, a Dráva mellé. Tanulmányaim Pécsre vittek, onnan kerültem .Budapestre. Tanítottam Pé­csett, tizenhárom evet Cég Le­den, s immár tizenhatodik eve, hogy Erden dolgozom. • Akkor született a gim­názium. — Egy kicsivel már előbb, mert az első osztály még az egyik általános iskolába jár­va végezte el a gimnáziumot. De az igaz, hogy az igazi ta­nulás az idejövetelemre esett. Ezt az indulást szó szerint kell venni! Még javában folyt az építkezés, amikor megér­keztem és nekünk valóban a semmiből kellett elkezdeni. Volt ebben sok nehézség is, de legalább annyi a jó: mi magunk alakíthattuk ki a ma­gunk arculatát és ez a lehe­tőség megsokszorozta a tenni akarásunkat. • Annyira, hogy a gimná­zium rangos iskolává nőtte ki magát. Csak a legutóbbi adat: idén a felvételizők het­venkét százaléka került be egyetemre, főiskolára. — Az iskola rangjának meg­ítélése nem az én feladatom. Amin én le tudom mérni a munkánkat, az a pedagógus­közösség. Vallom ugyanis, hogy a lényeg: a tanár, le­gyen bár matematikusról, történészről szó, szereti-e a gyerekeket és szereti-e a hi­vatását? Szerencsémre, ne­kem jó pedagógusaim voltak: apám, aki valiástanító volt, majd a gimnáziumi oktatók és professzoraim az Eötvös- kollégiumban — ők mindany- nyian magukon viselték a jó pedagógus e két, számomra meghatározó jegyét. És lám, szerencsém van, hozzájuk ha­sonló tanárokkal dolgozhat­tam együtt itt Érden is. A másik meghatározó számomra a gyerekek. • Divat mostanában szidni a fiatalokat. Rosszabb ez a korosztály, mint az ezt meg­előznek voltak? — Nem hiszem, hogy bár­melyik korosztály jobb vagy rosszabb lenne a másiknál. Érdre kerülve engem éppen az lepett meg, hogy várako­zásom ellenére könnyebben kezelhető gyerekeket találtam. Nem azt mondom, hogy nin­csenek gondok, hogy ne visel­ne magán minden korosztály bizonyos jellegzetességeket, de ezekért én sohasem a fiatalo­kat hibáztatom. Ök benne él­nek egy társadalomban és ez a mai társadalmunk elég ku­sza ahhoz, hogy mi, felnőttek is nehezen igazodjunk el ben­ne. Innen származtatom a gyerekek bizonytalankodásait is. S ha megkeressük egy, úgy­mond: rossz gyerek mozgatóit, azonnal odaérünk a család­hoz, a szülők rendezetlen éle­téhez. ami itt, Érden még az átlagnál is több veszély for­rása. Nekem nem is azokkal a fiatalokkal van gondom, akik hozzánk járnak, hanem azokkal, akik valahol ott van­nak a városban, de hogy hol, mit csinálnak, arról szinte semmit nem tudunk. Meggyő­ződésem, hogy a mai ifjúság éppúgy éhezi a jót, mint bár­melyik előző kor ifjúsága. • Tizenhat éve került Érd­re. Mit talált üt akkor? — Ó, hát egy se vége, s hossza sáros falut, rendezetle­nül. Ember kellett legyen a talpán, annak, aki el akart igazodni rajta! A mai autó- buszforduló helyén, a gimná­zium előtt egy nagy bozót volt, középen állt a mázsaház, a kórók között egy szamár le­gelészett. Ez volt az ismerke­dés és talán érthető, hogy az első gondolatom az volt: mer­re visz a vonat Ceglédnek? Akkorra esett a november he- tediki ünnepség, ott tartották az Antunovics kocsmában, sö­rösládák között. Ezek voltak az elindító élmények. Aztán, ahogy kezdtem megismerni a nagyközséget, úgy jött meg a kedvem,: segíteni akaró em­bereket találtam és megértet­tem, ha alkotni akarok, itt al­kothatok. • Milyen átalakulást hozott az ön szemében az elmúlt ti­zenhat év? — Óriási a fejlődés, főképp a lehetőségeket nézve. Elég ha csupán azt veszem, hogy a nem is olyan régi hétmillió­val szemben ma több, mint százmillióval gazdálkodhat a város. Hangsúlyozom: nagy a lehetőség és a város dolga most az. hogy előrelátóan, ér­telmesen tervezze és szervez­ze meg jövőjét. Sajnos, ré­gebben hiányzott ez a előre­látás és most, amikor pedig’ igazán. túlléphetnénk az egyik napról a másikra való élésen, néha, ma is hiányzik a követ­kezetesség. Nincs, persze, könnyű dolga annak, aki ma Érden várost akar építeni, hi­szen ez a főváros árnyéká­ban húzódó, kevés munka­hellyel bíró település a maga heterogenitásával, s az or­szág száz részéből összetalál­kozó emberanyagával soha nem lesz hasonlítható egyet­len más helységhez sem. Ami legtöbbet a város tehet: meg­oldja az. itt lakók alapszintű gondjait és megszeretteti ma­gát lakosaival. És ez akár egy emberöltő programja is lehet. • ön aktív igazgató korá­ban is közéleti ember volt. Most, címzetes igazgatóként tanácstag, vb-tag. népfront el­nökségi tag és a tervek sze­rint újabb munkája is akad: a váres helytörténete. — Jó szó itt a tervek sze­rint, mert eddig jutottunk , a beszélgetésekben, hogy tervez­zük a helytörténeti munka fölkarolását. Az első vizsgá­lódások azonban máris azt mutatják: egy komoly felada­tot, átgondolt munkát igénylő területről van szó. Első lépés­ként föl kéne kutatni Érd va­lóságos múltját, megnézni, hogy a többféle indíttatású írott emlék közül, melyik ve­hető hitelesnek. Ha csak ezt veszem, már akkor is milyen gazdag anyaggal van dől­gunk: hiszen az őskortól a tö­rök időkön át a korai magyar kapitalizmusig, sőt: napjaink történéséig számtalan olyan téma akad. amelynek mind­egyike önálló kutatást igényel­ne. A másik dolog a tárgyi emlékek sorsa. Föl kell tér­képeznünk, milyen értékeink vannak és hogy a meglevők­kel mi a legsürgetőbb tenni­való? Én mint pedagógus és mint közéleti ember nagyon fontosnak tartom a helytör­téneti munkát, s ha munkám­hoz segítséget kapok, s a fel- a4at megkívánta önállóságot, vállalom a megbízatást. • Saját elhatározásából ad­ta át az Igazgatói széket, s dolgozik a jövőben tanár- könyvtárosként a gimnázium­ban. Nehéz döntés volt? — Nem volt könnyű. Hiszem tizenhat év és egy olyanfajta munka ' állt mögöttem, amit mindig jó szívvel csináltam. De, előbb-utóbb úgyis szembe kellett volna nézni ezzel a kérdéssel és jobbnak tartot­tam, ha elébe megyünk.a dön­tésnek. Kiváló pedagógus kö­zösségünk van és élére hason­ló képességű igazgatót talál­tunk Somfai István személyé­ben. Megnyugtató számomra, hogy arra méltó ember kezé­be került a gimnázium irá­nyítása, hogy előrelátásunk­kal kivédtük a szükségszerű törést, amit a vezetés váltása mindig is okoz. Jómagam pe­dig nyugdíjig tehetem azt, amit mindig is a legjobban szextettem: taníthatok. Ismerős a figyelmeztető szó: tanulj vagy inasnak adlak! Napjaink „inasiskolái” a szak­munkásképző intézetek. — Élő még az inasszemlélet? Sárosi Rezső, az érdi 220. sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója: ­— Ha nem is ebben a for­mában, de azért maradt igaz­sága a figyelmeztetésnek, hi­szen csak aki nem jbt be gimnáziumba vagy szakközép- iskolába, az jön hozzánk. S amikor rangsorolják az iskola­típusokat, akkor pem az első hely a miénk, de még az utol­só előtti sem ... Az igazi szépség Érden 1954-ben indult meg a szakmunkásképzés. Öfaluból Érdligeten át vezetett az út az 1973-ban átadott modern intézménybe. Az iskola 1974- ben kezdte meg önálló életét. Kilenc szakmában 380 tanulót oktattak az elmúlt évben, a szakmák száma idén 11. — Mi szabja meg egy szak- munkásképző profilját? Sárosi Rezső: — Az az igény, ami az adott területen jelentkezik a szakmák iránt. Nálunk ez mondhatnám, két megyére szóló kívánságlistát jelent, hi­szen érkeznek gyerekek Fejér megye távoleső részeiből is hozzánk. De elég csupán, ha az érdi szükséget nézem: a többfajta, kisebb üzem több­féle szakmát is kíván: kifeje­zetten városi, illetve MEZŐ- GÉP-igénynek tettünk eleget, amikor megindítottuk a ko­vácsok képzését. Ugyancsak kérésre kezdjük meg idén a vegyianyaggyártás oktatását. Az igényeket, persze, megha­Vigyázat, építkezünk! (még mindig) Szorgos munkával folyik az építkezés Tusculánumban; az 5-ös iskola hagyományos szer­kezetű négy új tantermét és első tornatermét várhatóan de­cemberben adják át. (már megint) Kicserélik a födémet a ligeti, 3-os iskolán. ★ Megkezdik a Vincellér ut­cai (7-es) iskola tornatermé­ben az új padlóborítás leraká­sát. Egy kérdés — Idén kaphatók lesznek-e a kötelező irodalom kötetei? Varga Mihályné, a könyves- pavilon. vezetője: — Ebben legföljebb — bíz­hatunk. Még igazán meg sem kezdődött az őszi roham, már­is kiderült, hiányzik jó né­hány kötet. így, például, nem lehet kapni többet az első­sök olvasástanulásához. De sajnos, nem jobb a helyzet az alsós, a felsős és a gimná­ziumi kötelező irodalommal sem. így, bármilyen furcsa, hogy ezt én, az eladó mon­dom, de azt javaslom, a ta­nulók igyekezzenek a könyve­ket — Pesten megszerezni. Jó gondolat Tanévkezdet előtt tartotta legutóbbi ülését a Hazafias Népfront városi bizottságának parkvárosi csoportja. Ki tudja, az időpont tette-e, minden­esetre a népfrontbizottság gondolataiból néhány szikra a diákokra is jutott. Elhatá­rozták ugyanis egy játszótér, egy park és egy grund kialakí­tását Parkvárosban. Természe­tesen: társadalmi munkában. A parkvárosi diákok nevé­ben mondhatjuk: jó gondolat volt! Hírcsokor Az új tanév úttöröjelszava: Tet­tekkel a nyakkendő becsületéért! 0 Hatvanéves jubileumára készül az Ifjúsági Vöröskereszt. 0 10 tag­gal folytatja munkáját a szak­munkásképző bábcsoportja. 0 Szeptembertől ismét lehet jelent­kezni a művelődési központ szak­tározzák lehetőségeink, és még ha akarnánk, sem tud­nánk minden kért szakmát oktatni. — Két megyét említett. Honnan érkeznek Érdre a ta­nulók? — Baracskától Ercsin át a fővárosig járnak hozzánk diákok, egyharmad részük ér­di. A tanulók összetételének ez a heterogenitása, a többféle iskolai és családi indíttatás, eltérő képesség és képzés ne­hezíti feladatunkat. Ami pedig önmagáoan sem könnyű, hi­szen úgy kell szakmát adnunk gyerekeink kezébe, hogy köz­ben megfelelő képzést kapja­nak a közismereti tárgyakból is. Ennek megfelelően igen magasak a követelmények és ebből adódhat az igen magas bukási arány. Az intézet tanulási rendje osztott: a hét egy részét isko­lában, másik részét gyakorla­ton, gyárban, üzemben, labo­ratóriumban töltik a diákok. Iskolán kívül — Milyen a kapcsolat a munkahelyekkel? Vlkovszki József gyakorlati oktatás vezető: — Sikerült az évek folya­mán jó munkatársi, néhol ba­ráti kapcsolatot kialakítani a ! munkahelyekkel, gyakorlati oktatókkal. Szükség is van er­re az együttműködésre, hiszen mindanyiünknak egy feladata van: a gyerekek nevelése. Nekünk nagy segítséget jelent a munkahelyek igyekezete, hiszen nélkülük nehezebben tudnánk irányítani a tanuló­kat, már csak azért is, mert idejük egy részét iskolán kívül töltik. De a kapcsolatunk jó és él, olyannyira, hogy lég­köreibe és klubjaiba. 0 Idén is szervez rendhagyó irodalmi órá­kat a városi könyvtár. 0 Az ősz­szel értékeli munkáját a féléves környezetvédelmi őrség 130 tagja. • Iskolaújságot indítanak a Vö­rösmarty Gimnáziumban, , 0 Hat előadásból álló komolyzenei soro­zatot indít diákok részére a mű­velődési központ. 0 Megkezdi adásait a szakmunkásképző isko­larádiója. Riporterklub Kitaláltuk — megtervez­tük — elindítjuk. Mármint a riporterklubot a városban, s bár szívünk szerint minden jelentkezőt szí­vesen látnánk, hely, idő, ener­gia híján általános iskolánként 1, a gimnáziumból és a szak­munkásképzőből 3—5 diák je­lentkezését várjuk. ízelítőt a programból: látogatás a ma­gyar sajtó fellegvárában, talál­kozás neves újságírókkal, ri­portírás a városról, közös lap­szerkesztés. Az első klubnap: 1981 ja­nuárjában lesz. Tervtábor Szép tervet fogalmazott meg legutóbbi ülésén a városi út­törőelnökség: elhatározták egy igazi, saját úttörőtábor fölállí­tását. Már maga a gondolat is olyan szép, hogy eleve előle­gezzük a támogatást ahhoz a komoly munkához, amit az esetleges tábor felállítása kí­ván. S ha a tervből még tá­bor is lesz, ritka szép ajándék­kal gazdagodik a város diák- közössége. Tudod-e, hogy...? ... aki járműre ül, annak ismer­nie kell a közlekedési szabályo­kat? ... a KRESZ meghatározása sze­rint a kerékpár és a segédmoto­ros kerékpár is jármű? ... a segédmotor vezetéséhez vizsgát kell tenni? ... fölösleges az indokolatlan hátranézés kerékpáron? ... kanyarodásnál mindaddig je­lezni kell, amíg ^7alamennyi köz­lekedési partner számára világos lesz szándékunk? ... kerékpárral nem szabad me­net közben balra kanyarodni? .. . lakott területen, ha rossz az út, a járdán is szabad kerékpá­rozni? ... a kerékpárt fel kell szerelni első és hátsó világítással, valamint fényvisszaverő prizmával? utóbb az egyik munkahely adott segítséget, egyik gyere­künk pszichológiai vizsgálatá­ra, amiből rögtön kiderült, mi lehet az oka többszörös buká­sának. — A szakmai-közismereti tárgyak közül mennyi idő, energia jut az utóbbira? — Ezt is tanára, gyereke vá­logatja. Sajnos, van egy, fino­man fogalmazva. szakmai szemlélet, ami a szorosan vett szaktantárgyakon kívül mást nem tart fontosnak. Pe­dig, aki igazán jó a munká­jában, az érdeklődik más iránt is. Igyekszünk, túl a tanórán is, lehetőséget adni a közisme- mereti tárgyak megismerésére. Nem büntetés Olyannyira, hogy nem más az iskola rajztanára, mint a város szobrásza: Eöry Emil; Nagy Margit pedig könyvtá­ros-nevelőtanárként igyekszik tágítani a diákok érdeklődését. Harmadik nyáron rendezték meg idén az olvasótábort, és akinek van kedve — a báb­művészettel foglalkozhat sza­bad idejében. Ezek a többlet­vállalások is hozzájárultak ahhoz, hogy Érden ismerik és elismerik a szakmunkásképző munkáját. Áz általános isko-- Iák és az intézet induló kap­csolatai adnak alapot annak a reménynek, hogy a városban nem lesz büntetés szakmun­kástanulónak lenni. ' Az oldalt irta: Major Árvácska ISSN 0209 —SIGi (Érdi Hírlap» Kél megye iskolája Nem büntetés a szakma

Next

/
Oldalképek
Tartalom