Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

I A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Szervezeti összevonás Körzefesítefték az óvodákat Csak ketten nem rendelkeznek képesítéssel Még tavaly, az oktatási mi­niszter egyik utasítására kez­dődött a munka a városi ta­nács művelődésügyi osztályán: a rendelkezés értelmében hoz­záfogtak az óvodák szervezeti összevonásához. A tervezetet a tanács végrehajtó bizottsága tavaly decemberben hagyta jóvá, de hogy éppen most írunk róla, annak az új szer­vezeti felépítés szeptemberi hatálybalépése az oka. Bar- kóczi Istvántól, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjétől először azt kérdeztük, hogy milyen elvi és gyakorlati indokai voltak az átszervezésnek? Iskolák szerint — Az összevonás célja több­irányú. A város hét tanácsi óvodája 11 épületben találha­tó, s mind az óvodai szakmai munka, a személyi és tárgyi feltételek ésszerűbb csoporto­sítása, mind a vezetés, irányí­tás szempontjai indokolttá tet­ték a változtatást. Ugyancsak fontos szempont volt az is, hogy az általános iskolák kör­zeteihez igazodjanak az óvo­dahatárok is. Ezeknek a kívá­nalmaknak mind eleget tesz az új szervezet. Hogy is fest tehát ma az óvodai hálózat Gödöllőn? Az összevonás eredményeképpen, amelyet természetesen egyez­tettek a város párt- és szak- szervezeti vezetésével is, négy, egy-egy általános iskolához tartozó óvodai körzetet alakí­tottak ki. A Petőfi általános iskolához tartozik a János utcai óvoda négy épülete, a Karikás Fri­gyes általános iskola körzet­határához igazodik a Strom­feld, lakótelep és a Martino­vics utca óvodája. Az Imre utcai iskola vonzáskörzetébe tartozik a Szabadság téri, va­lamint a Kazinczy—Mo­solygó úti óvodák, a Damja­nich általános iskolához pedig a Tisza és a Szabadság út óvo­dája. (Az utóbbit Vörös óvoda néven jobbgjt ismerik a város lakói.) Hozzáértő vezetők Amint a művelődésügyi osz­tály vezetője elmondta, mind a négy óvoda élére tapasztalt, hozzáértő vezető került, s ami az óvónői létszámot, a szakel­látottságot illeti, arra sem le­het panasz. A négy városi­körzeti és a két üzemi óvodá­ban — az árammérőgyáriban és az egyetemiben, amelyek szintén a művelődésügyi osz­tály irányítása alá tartoznak — összesen 98 óvónő dolgozik, s közülük mindössze ketten nem rendelkeznek szakképe­sítéssel. Alkalmazásuk a gyer­mekgondozási segélyen levő óvónők pótlása miatt szüksé­ges. Ha már az átszervezésről szóltunk, az óvodák kihasz­náltságáról, az idei felvételek­ről is okvetlenül szólnunk kell. — Szeptember 1-i létszá­munk, a tanácsi óvodákban, 1149. Azóta néhány pótlólagos kérelemnek is helyt adtunk. Bár a jelentkezési határidő május vége volt, még ma is érkeznek újabb felvételi ké­relmek. A létszámhoz képest, s ez örvendetes, az idén már kevesebb gyermeket kellett visszautasítanunk, mindössze hetvennyolcat. Esetükben többnyire az volt az indoklás, hogy a mama gyermekgondo­zási segélyen van vagy nem gödöllői illetőségű, illetve a gyermek még nem töltötte be a harmadik életévét. S hogy milyen a helykihasz­nálás? Körülbelül 135 százalé­kos, ezt bizonyítják a rész­letes adatok: a János utcában 268 helyre 327, a Stromfelden 300-ra 340, az Imre utcában 172-re 237, a Damjanich-kör- zetben 131 helyre 158 gyerme­ket vettünk fel. Gond, s ezt is Barkóczi Ist­vántól tudjuk, hogy késik a Stromfeld Aurél sétány óvo­dája mellé épülő százszemélyes bővítés. Amint ismeretes, a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben a város üze­mei, szövetkezetei ezt a társa­dalmi munkában elkészülő óvodát ajánlották fel a város­nak. Még bölcsődében Nem is az önzetlenségen, az adott szó betartásán múlik a siker; a padlószigetelő anyag hiánya késlelteti az átadást. Legutóbb ígéretet kaptak arra az építők, hogy Budapestről érkezik ilyen anyag, s akkor már csak egy-két hét, s bete­lepíthetik az új óvodát is. Az oda felvett gyerekek ma még a bölcsődék zsúfoltságát növe­lik. Gáti Zoltán Büfét nyitott a túrái Galga vidéke Áfész a galgamácsai Újtelepen. A barátságos, kert- helyiséges vendéglátóhelyet már az első héten sokan fel­keresték. — A Szerpentin együttes zenéjére táncolhatnak a hé- vízgyörki művelődési ház­ban vasárnap este a fiata­lok. Az együttest ezen a né­ven még kevesen ismerik, hi­szen első rádiószereplésük al­kalmával vették fel. addig Kedves Família néven muzsi­káltak. Városi moziműsor Gyorshajtás. Színes szovjet filmdráma. Csak 4 órakor. Konvoj. Színes amerikai ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. Helytörténeti gyűjtemény Állandó kiállításra készülve A honi szecesszió legjobb művei Aligha tévedek, ha azt mon­dom; a magnófelvételt, ame­lyet Polónyi Péterrel, a vá­rosi helytörténeti gyűjtemény Vezetőjével hallgattuk újra vé­gig, egyszer a gödöllői múzeum létrejöttének fontos dokumen­tumaként őrzik majd az intéz­mény irattárában. A kazetta egy megbeszélést rögzített, amelyen a többi között részt vett dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Benedek János, a városi tanács elnöke, Eri Gyöngyi, a Nem­zeti Galéria igazgatóhelyettese, dr. Gellér Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia mű­vészettörténeti kutatócsoport­jának munkatársa, Bihari Jó­zsef megyei múzeumigazgató, a Pest megyei és a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak több vezető munkatársa. S a téma? Egy állandó ki­állítás alapjainak megvetése, amely az egykori gödöllői művésztelep, a magyarországi Szecesszió első számú műhe­lyének legjobb alkotásait fog­ja egy S?! s ezzel a gyűjte­mény nagy lépést tesz előre a múzeummá válás útján is. S hogy egy ilyen lépés mennyi anyagot, szervezést és pénzt kíván, azt nagyszerűen példáz­za az említett hangfelvétel. Az anyaggyűjtés. Miből áll össze a kiállítás? Elsősorban' a gödöllői anyagokból, a hely- történeti gyűjtemény által megvásárolt, megszerzett fest­ményekből. grafikákból, szob­rokból, szőnyegekből. Az el­múlt 3 évben 280 ezer forin­tot költött az intézmény mű­tárgyvásárlásra, s ennek jó része éppen a gödöllői iskola mestereinek alkotásaira ment. Például a Nagy Sdndor-hagya- tékra. De szép számmal akad kiállítani való- a többiektől is, akik között ott van Kőrösfői- Kriesch Aladár, Zichy István, Sidló Ferenc, Moiret Ödön, Mihály Rezső, s természetesen a nemrégiben elhunyt Remsey Jenő is. Éppen az ő temetésén, Lo­sonci Miklós művészettörté­nész emlékeztetett arra, hogy a magyar szecessziót szerte a világban elismerik, csodál­ják, s ideje volna, hogy ideha­za is méltó elismerésben ré­szesüljön. E régi tartozást rója le részben a készülő gö­döllői állandó kiállítás, amely nemcsak az egykori városi műhely alkotóinak munkáit őrzi majd, hanem a magyar- országi szecesszió több, másutt született jeles művét, mint például Róth Miksa üvegabla­kait. Egy teljes állandó tárlat összeválogatásához azonban még kevés a helyben őrzött anyag. A Nemzeti Galéria ezért felajánlotta, hogy saját anyagából festményeket, gra­fikákat, szobrokat enged át Gödöllőnek. Emellett tárgya­lások folynak a magángyűj­tőkkel, a rokonokkal is, akik­nek birtokában sok értékes al­kotás van. A szervezés. Hogyan lesz az összehordott anyagból kiállí­tás? A gödöllői gyűjteményt először válogatják, majd a Pest megyei Múzeumigazga­tóságon restaurálják, meg­tisztítják, helyreállítják. For­gatókönyv készül, szakértők közreműködésével, amely a többi között tartalmazza a ki­állítandó művek jegyzékét és közhasznú ismertetőt is ad. S ha minden együtt van, a hely, az anyag, be is kell rendezni a tárlatot. Meg kell találni a legjobb rendezőket, akiknek legalább egy-másfél hónap kell hogy végső formájába öntsék a gödöllői . kiállítást. Laikusként is könnyű elkép­zelni, hogy a megnyitóig mennyi megbeszélés, utazás, Megérdemelt kitüntetés Erőt adó munkasikerek A fiatalokat inkább a szórakozás érdekli Több együttest, népművelőt mutattunk már be lapunk­ban, akik az elmúlt hónapban kapták meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Ilyet kapott Erdős Lászlóné is, az Árammérőgyár dolgozója. — Munkám elsősorban & gyáron belüli tevékenységre korlátozódik, bár maga a gyár nem vonatkoztatható el Gö­döllőtől, hiszen oly szoros, mindennapi a kapcsolat. Tíz éve vagyok az okitatási osz­tály vezetője. Azóta kihelye­zett általános iskola műkö­dik a gyárban', szakmásító tanfolyamok vannak, szervez­nek középiskolát, technikus­minősítőt. Emellett a közmű­velődési bizottságnak vagyok a titkára, itt oktatási felada­tokkal, kultúrpolitikával fog­lalkozom. — Mi ad ehhez a sajátos tevékenységhez elég erőt, energiát? denek, vagy szakmát szerez­nek. Csak beiratkozik — Miként tudja ellátni ezt a nagy munkát? Egyedül lehetetlen vol­na/ A munkatársaimmal és a főnökünkkel összefogunk és közösen dolgozunk. Besegítek a személyzeti munkába is_, az itt dolgozók pedig segítenek az oktatási feladatok ellátá­sában. Nagy előny ebben az is, hogy tudjuk egymást he­lyettesíteni, mert ismerjük egymás munkáját. Arra tö­rekszünk, hogy növeljük a ta­nulók létszámát, és fokozott figyelemmel kísérjük az elő­menetelüket. Hiszen nem elég, ha valaki csak beiratkozik az iskolába, a cél az, hogy sike­resen, a saját és a gyár hasz­nára el is végezze. S. J. öszitackszüret Rövidesen befejezik az őszi­barack szedését az Alagi Ál­lami Tangazdaság erdőkerte- si gyümölcsösében. A tangaz­daság 60 dolgozója mellett 100 gödöllői gimnazista segít az 59 hektáron termő kajszi beta­karításában. Barcza Zsolt felvétele — Minden évben nagy gon­dot jelent az általános iskolai hallgatók v toborzása. Sorra kapjuk a leveleket, hogy nincs elég jelentkező. Ilyen­kor nekünk kell végigjárni a műhelyeket, munkahelyeket és személyesen agitálni, győz­ködni, hogy mit jelent az is­kola. A fiatalokat inkább a szórakozás ’érdekli, az időseb­bek pedig már a koruk miatt nem akarnak az iskolapadba ülni. A harminc éven aluli fiatalokkal külön is foglalko­zunk, elmondjuk, hogy a gyár fizeti a tanulás költségeit, szabadságot kapnak rá. Végül mindig többeket sikerül meg­győzni az iskola, a tanulás szükségességéről. Több tudás — Ennek tulajdonítható, hogy 1970 óta minden évben tudtunk osztályt indítani a kihelyezett általános iskolai tagozaton. Ezt csak azért mondtam el, hogy látható le­gyen, nemcsak papírmunka egy ilyen osztály vezetése, s világosabb legyén egyben a kérdésre is a válasz. A több­letenergiát az újabb és újabb nehézségek leküzdéséhez az év végi jelenetek adják. — Amikor egy-egy dolgozó szájából elhangzik valami kö- szönetfále, hogy milyen jó do­log, hogy nem hagytuk neki elhanyagolni az iskolát. Már csak akkor, a bizonyítvány meglétekor döbbennek rá Iga­zán, milyen nagyszerű dolog, több tudás birtokába jutottak. S külön öröm, hogy a nehéz •kezedet után általában folytat­ják, rögtön középiskolát kez­szállítás, szervezés vár a ren­dezőkre, elsősorban a helytör­téneti gyűjteményre. A költség. Mibe kerül az ál­landó kiállítás és honnét te­remtik elő a szükséges ösz- szeget? A városi tanács már eddig is sok pénzt költött az épület felújítására, a gyűjte­mény bővítésére. A télen a régi helyiséget tatarozták be­lül, s egy magánlakásból négy új kiállítótermet alakítot­tak ki; ezekben kap helyet az állandó kiállítás. Az ősszel a tervek szerint megkezdődik az épület külső tatarozása is, s a 6. ötéves tervben minden valószínűség szerint az egész volt moziiskolai épület a vá­ros múzeuma lesz. Hogy mennyiből? Pontos összeget mondani korai volna, de any- nyi biztos, hogy százezrekről van szó. Segít a Pest megyei Tanács és a megyei múzeumigazgató­ság is. A restaurálás például legalább nyolcvanezer forint, amit a gödöllőieknek nem kell kifizetniük. A Galéria sem vár pénzt az ideküldendő ké­pekért. S hogy az összegyűjtött anyag, a szervező munka és közpénz mit eredményez, azt hamarosan megtudhatjuk, megláthatjuk. Az értekezleten valamennyi érdekelt egyetér­tett abban, hogy jövő április­ban megnyithatják a kiállítást. Ez lesz a többi között a Gö­döllői tavasz rendezvénysoro­zat egyik legfontosabb esemé­nye. G. Z. Járási labdarúgó-bajnokság Csonka forduló, esőben Meglepően kevesen voltak az e heti szövetségi napon, vi­szont eljött a múltkor hiá­nyolt bogi képviselő. A járási válogatott mérkőzéséről Lász­ló László, a labdarúgószövet­ség titkára tájékoztatott. Pilis­szántón, esős időben, csúszós, kis méretű pályán játszották le a visszavágót, amelyen nem alakult ki szép játék. Mind­össze százötven néző volt kí­váncsi az összecsapásra, amely 1- 1-es döntetlennel végződött. Helyzeteik alapján akár több góllal is nyerhettek volna a gödöllői járásbeliek. Érdekes­ség, hogy a mieink gólját a tú­rái kapus, Király Elek szerez­te 11-esből. Eső zavarta, illetve felázott pályák nehezítették a járási bajnokságban szereplő csapa­tok dolgát is a legutóbbi for­dulóban. Isaszeg—Galgahévíz 7-2 (2-0). Vezette: B. Tóth (Máté, Fö­di). A galgahévízi csapat 25 per­ces késéssel érkezett a találko­zó színhelyére. Alig kezdték el a csapatok a játékot, eleredt az eső, s 70 percig el sem állt. Ennek ellenére jó iramú, sportszerű volt a küzdelem. Az isaszegiek góljain a követ­kezők osztoztak: Dornoski (4), Szabó IL, Fekete és Surman. GEAC—Bag 0-0. Vezette: Brezniczky (Né­meth, Perge). Kifogástalanul működő já­tékvezetői hármas, igazságos döntetlen. A bagiak jobban játszottak, de az egyetemisták kapuvédője ragyogóan védett. Valkó—Aszód 1-3 (1-1). Vezette: Répás (Köti, Lá­zár). A sportszerű találkozón az aszódiak megérdemelten jutot­tak a két ponthoz. Veresegyház—Hévízgyörk 2- 1 (0-0). Vezette: Maszlag (Unger, Vagner). A 70. percig a hévízgyörkiek vezettek, a hajrában a veres- egyháziak egy kis szerencsével a maguk javára fordították a mérkőzés sorsát. Pécel—Zsámbok 3-0 (1-0). Vezette: Vándor (Balogh), A Pécel csapatának nem kellett erőltetnie magát, hogy otthon tartsa a két pontot. Még ilyen arányban is megérde­melten győzött. HMSE—Kerepestarcsa 0-t (0-2). Vezette: Hegedűs (Varga, Urbán). Vizes pályán közepes iramú mérkőzés. A Honvédnak is voltak helyzetei, de nem sike­rült őket érvényesíteni. A ke- repestarcsaiak mindkét gólját Tóth István szerezte. Ifjúságiak: Valkó—Aszód 0- 3, Veresegyház—Hévízgyörk 1- 0, Pécel—Zsámbok 8-1. Serdülők: Szada—Erdőkertes 7-0, Isaszeg—Kartal 1-0, Iklad —Gödöllő 1-2, Kerepestarcsa— Veresegyház 13-0. A forduló után egy óvás is befutott a járási szövetséghez. A GEAC szerint az erdőkerte- siek között olyan játékos is szerepelt, akinek már volt két sárga lapja. A bajnokság állása: Felnőttek. 1. Bag 6 3 2 1 18- 7 f 2. Kerepestarcsa 4 4 — 11- 1 8 3. Domony 5 4 — 1 11- 5 8 4. Isaszeg 6 3 2 1 18-13 8 5. Túra 5 3 1 1 18- 5 7 6. Pécel 6 2 3 1 12- 6 7 7. Veresegyház 6 3 1 2 11- 7 7 8. Aszód 6 3 1 2 6- 5 7 9. Mogyoród 3 2 — 1 8- 4 « 10. Dány 4 1 2 1 9- 9 4 11. Hévízgyörk 6 1 2 3 7-12 4 12. GEAC 2 1 1 — 2- 1 3 13. Galgahévíz 4 1 1 2 4-12 3 14. Erdőkertes 5 1 — 4 4-10 2 15. Valkó 6 1 — 5 7-19 2 16. HMSE 6 1 — 5 3-21 2 17. Zsámbok Serdülők 4 — 4 3-14 —■ 1. Szada 2 2 — 13- 2 4 2. Gödöllő 2 2 — 6- 1 4 3. Kerepestarcsa 2 1 1 — 16- 3 3 4. Isaszeg 2 1 1 — 4- 3 3 5. Iklad 2 1 — 1 5- 3 2 6. Kartal 2 — — 1 0- 1 — 7. Vácszentlászló 1 — — 1 0- 4 — 8. Erdőkertes 2 — — 2 1-11 — 9. Veresegyház 2 — 2 2-19 Cs. J. ÉRTESÍTJÜK tisztelt megrendelőinket. HOGY JÁNOS UTCAI gyorstisztító szalonunkat áthelyeztük A DÓZSA GYÖRGY ÚT 1-3. SZÁM ALÁ. Munkánk minősége az új helyen is változatlan. Várjuk kedves ügyfeleinket! Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat ISSN 1)133-1911 (Q»dOlim Minap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom