Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

1980. SZEPTEMBER Z, KEDD 3 Budapesten Szociológiai konferencia Első alkalommal ülésezik hazánkban a Nemzetközi Szo­ciológiai Társaság végrehajtó bizottsága a Magyar Tudomá­nyos Akadémia várbeli ta­nácstermében. A hétfőn kez­dődött ötnapos ülésen a szo­ciológia nemzetközi szakte­kintélyeiből álló testület — Ulf Himmelstrand svéd szo­ciológus elnökletével — töb­bek között az 1982-ben Mexi­kóban sorra kerülő X. szo­ciológiai világkongresszus na­pirendjét tárgyalja meg. A végrehajtó bizottság éven­ként ülésezik és két évvel ez­előtt választott soraiba először magyar szakembert, Szalai Sándor akadémikus személyé­ben. Ez a tény, valamint az, r.ogy a végrehajtó bizottság most fővárosunkban ülésezik — miként a megnyitó ülésen el­hangzott — a magyar szocioló­giai kutatás nemzetközi elis­merését jelenti. . A GATE-n Felmentés, választás A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pártbizottsága teg­nap ülést tartott, amelyen sze­mélyi kérdésekben is döntött. Plutzer Miklósnak, az MSZMP Gödöllő városi Bizottsága el­ső titkárának előterjesztése alapján az egyetemi pártbi­zottság dr. Aggód Józsefet munkájának elismerése mel­lett felmentette pártbizottsági titkári funkciójából. Az agrár- tudományi egyetem pártbizott­sága tagjai közé kooptálta dr. Illés Lajost, az SZKP Társa­dalomtudományi Akadémiája végzős hallgatóját, majd a végrehajtó bizottság tagjának és egyben a pártbizottság tit­kárának választotta meg.' A GATE pártbizottságának ülésén részt vett dr. Arató András, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára. lakásépítés, elosztás Kongresszusra készülve Illést tartott a SIÓT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége. Megvitatta és el­fogadta a SZOT XXiV. kong­resszusára készült jelentést. Az elnökség Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes­nek, az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésében megvitatta a lakáscllátás 1981 —1985. évi fejlesztési céljaira és egyes pénzügyi feltételeinek továbbfejlesztésére vonatkozó előzetes tervezetet. Az elnök­ség örömmel vette tudomásul, hogy az ötödik ötéves terv la­kásépítési előirányzatát kis­mértékben túlteljesítik. Ugyan­akkor az alacsony jövedelmű rétegek és a fiatal házasok la­káshoz jutásának esélyeit nem sikerült számottevően javítani. Az elnökség egyetértett az­zal, hogy tovább kell fejlesz­teni a lakáselosztás, és a la­kásgazdálkodás feltételeit, a lakáscserék ösztönzését. A munkáslakás-építést jelentő­ségének megfelelően kell a jö­vőben is továbbfejleszteni. Mivel a szakszervezetek a lakáskérdést nagyon fontos szociális kérdésnek tartják, e célok megvalósításának esz­közeit és szabályzóit alaposan meg kell tervezni. Több és jobb lehetőséget kell teremteni a lakosság anyagi­lag tehetősebb tagjai számára, hogy saját erőből, saját mun­kával lakást építsenek. Az el­nökség arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az állami szer­veknek hatékonyabban kell vizsgálniok annak lehetőségét is, hogy a termelésben és ‘ a munkaszervezésben meglévő tartalékok felhasználásával hogyan csökkenthetők az álla­mi lakásépítési kiadások. Az építőipari vállalatok, az építő­munkások gondos tervezéssel, jól szervezett munkával töre­kedjenek szép, esztétikus la­kások előállítására és az elő­állítási költségek csökkentésé­re. Mindezeket figyelembe véve az elnökség felkérte a tervhi­vatalt: vizsgálja tovább, ho­gyan lehet a hatodik ötéves tervben a legjobb megoldáso­kat megtalálni a lakásellátás és pénzügyi feltételeinek to­vábbfejlesztéséhez. A SZOT elnöksége úgy ha­tározott, hogy ötmillió forint­tal járul hozzá az árvízkáro­sultak megsegítéséhez. Aranyérmes a Vörös Október Tsz Telt ház az OMÉK-on Kép a bolgár mezőgazdaságról Vasárnap minden eddigi re­kordot megdöntő számban érkeztek látogatók az ország különböző részeiből és a fővá­rosból a 69. OMÉK-ra. — Talán hihetetlennek tűnik, de megszámoltuk, percenként 50 vendég lépte át a kisállat- tenyésztés integrálását bemu­tató pavilonunk küszöbét — mondta Dóra Béla, az ócsai Vörös Október Tsz elnöke, aki­től azt is megtudjuk, a mil­liárdos szövetkezet más ter­mékekkel is megjelent a me­zőgazdasági kiállításon. Igen sokan érdeklődtek konténertöl­tő berendezéseik iránt. Ez nem­csak olcsóbb az iparban gyár­totténál, hanem gyorsabb rakodást tesz le­hetővé: 6—8 tonna óránkénti telje­sítmény helyett 30 tonna áru pakolására alkalmas. Az el- jírás, amelyet a TAFI (Tárolá­si-anyagmozgatási, Kutatási Fejlesztési Társaság) — en­nek gesztora a Vörös Októ­ber Tsz — dolgozott ki. Fő­ként vetőmag és olyan áruk mozgatására alkalmas, ame­lyeket korábban zsákokban szállítottak. A nagyközönséget természe­tesen a tsz által kiállított kis állatok, ezek közül is a csin­csillatenyésztés foglalkoztatta leginkább. A közös gazdaság egyelőre csak kísérletként fo­gott hozzá a nagyon kényes, de ugyanakkor jól értékesíthető szőrmés állatok tenyésztéséhez. A legvállalkozóbb kedvű kis- tenyésztőket azonban ez sem tartotta vissza attól, hogy a ketrecekben látható egyedeket ne vásárolják meg. Egyetlen csincsilla ára meghaladja a 6 ezer forin­tot. Sajtótájékoztatót tartottak a Bolgár Népköztársaság nem­zeti napja alkalmából, lvan Tonev, a Nemzeti Agráripari Szövetség elnökhelyettese el­mondta, hogy a korábban átla­gosan 1790 hektáron gazdálko­dó 3290 szövetkezetből mára 277 agráripari komplexumot alakítottak. Ezek a gazdaságok nagyfokú önállósággal működ­nek, így például külkereskedelmi jogot is kaptak. A mezőgazdaság fejlődését jól szemléltetik a kiállításon látot­tak, s az is, hogy például az ország tőkés exportjának több mint egynegyede ebből a nép- gazdasági ágból származik. A párthatározatok végrehajtása a megyében (t.) Tudatos politikai munka írta: dr. Arató András, as MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára függ. E munka színvonala pedig az alapszervezeti vezetőségek eszmei-po­litikai és szakmai felkészültségének függvénye. Ennek tudatában a megyei pb és az alsóbb szintű pártszervek ki­emelten foglalkoznak a titkárok és ve­zetőségi tagok felkészítésével. Ennek tudatában mintegy 5—600 aiapszerve- zeti titkár továbbképzését biztosítjuk, s így az alapvető központi és megyei határozatok megfelelő helyi alkalmazá­sát is elősegítjük. Folyamatosan tevé­kenykedünk a vezetőségi tagok úgyne­vezett reszortképzésén avégett, hogy erősödjön önállóságuk, felelősségük, pél­damutatásuk az irányításban és a ha­tározatok végrehajtásában. A középtávú oktatási és káderképzési terveknek megfelelően nagy* számban biztosítjuk az alapszervezeti titkárok pártiskolai és esti egyetemi képzését. A céltudatos oktató-nevelő munka ered­ményeként az alapszervezeti titkárok 41 százaléka alapfokú, 39,8 százaléka középfokú, 6,8 százaléka pedig felsőfo­kú politikai iskolai végzettséggel ren­delkezik. Tovább javultak tehát az alapszervezeti munka személyi felté­telei, a vezetőségek alkalmasabbá vál­tak az irányításra, feladatmeghatározó és -ellenőrző funkciójuk érvényesítésé­re. Az a tapasztalatunk, hogy a folya­matos képzés hozzájárul az adaptációs készség fejlődéséhez. Egy adott hatá­rozat kapcsán tudatosan kiemeljük azt a döntő láncszemet, amely az egész határozat megvalósításának alapja. Hangsúlyoztuk annak fontosságát, — a KB-nak a gazdaság fejlesztésére hozott 1978. októberi, valamint 1979.. december 6-i határozatai kapcsán —, hogy mindenekelőtt a gazdasági élet irányításában dolgozó vezetők, műszaki szakemberek azok, akikkel a határoza­tot el kell fogadtatni. Velük való egyetértésben kell megteremteni a to­vábbfejlesztés műszaki feltételeit és a szükséges és az igényeknek megfelelő termékszerkezet-átalakítást. Ennek nyo­mán, tudatos munkával értük el, hogy -a korábban gondokkal küzdő Csepel Autógyár termékeinek 75 százaléka ma már új^ jól értékesíthető termék. A korszerűtlen termékek megszüntetésé­ben a munkaerő hatékonyabb foglal­koztatásában figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el a Mechanikai Művek­nél, ahol mintegy 90 százalékban új, korszerű terméket termelnek. A Diósdi Csapágygyárban a rekonstrukció ered­ménye és jó munkaszervezés hatására, jelentősen nőtt a termelékenység és az exportálható termékek aránya. Termé­szetes, hogy az ilyen nagyfokú termék- váltásnál arra volt szükség, hogy az irányító pártbizottságok és az üzemi pártszervezetek is jói előkészítsék a döntéseket és hatékonyan ellenőrizzék a végrehajtást. Az átállás több tízezer embert érin­tett a megye üzemeiben. A pártszervek beszámoltatták a gazdasági vezetőket a problémákról. Napirenden tartották és párttestületi üléseken megtárgyalták a tervezett döntések politikai és emberi kihatásait. Politikailag mérlegelték, hogy a tervezett döntések összhangban vannak-e a KB határozatával, céljai­val. Nagyon sok üzemben széles körű vita előzött meg egy-egy döntést. A pártszervezetek a vezetők beszámolta­tása útján, továbbá saját személyes tá­jékozódásukkal, amelynek forrásai a dolgozókkal folytatott beszélgetéseik voltak informálva, voltak a munkaerő- mozgásról, a szükséges átcsoportosítá­sokról, a munkafegyelem alakulásáról, a bérezés helyzetéről. Nemcsak helyzet- elemzést végeztek, hanem konkrétan vizsgálták a helyi tennivalókat is. A KB gazdaságpolitikájának gyakorlati megvalósításáért célratörő és nagyon meggyőző politikai munkát végeztek. A Csepel Autógyárban például az üze­mi pártalapszervezetekben. több ezer szak- és betanított munkást kellett meggyőzni arról, hogy a jövőben új műhelycsarnokban, másfajta munkát kell végeznie. Több száz embert győz­tek meg arról, hogy hegesztő, illetve lakatos munkára kell szakképzettséget szereznie az eddig begyakorolt, több éves motorszerelői munka helyett. A Mechanikai Művekben az olajkályha- szerelés szak- és szerelő munkáját kel­lett a dolgozókkal átváltani, magas szakképzettséget igénylő festékszórók gyártására. Pest megye üzemeinek többségé­ben a határozat végrehajtása nyomán tervszerű munkaerő-átcsoportosítást, és tervszerű átképzést kellett végrehajta­ni, s ebben a pártszervezetek és az egyes kommunisták is felelősségteljes mun­kát végeztek. Említésre méltó, hogy a fnegyei pb határozata alapján 1980. I. félévében a megye valamennyi üzemi pártszervezete .kötelezően előírt napi­rend alapján beszámoltatta a gazda­sági vezetést a munkaerő-gazdálkodás helyzetéről. Ezek a beszámoltatások és ellenőr­zések arra is jó szolgálatot tesznek, hogy uralkodóvá váljon a megnöveke­dett feladatoknak megfelelő szemlélet- mód. Elősegítik, hogy a gazdasági ve­zetők, de az üzemi pártszervek is job­ban és gyorsabban alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. A szemlélet és magatartásváltozás ugyanis nem mindig problémamentes. Ma is akad­nak egyes vezetők, akik a tervszerűsé­get féltik az új viszonyokhoz való ru­galmasabb alkalmazkodástól, s bizonyos kétségeik vannak aziránt, hogy lehet-e követni e folyamatosan változó nyers- és alapanyagárakat. Vannak egyesek, akik a munkaerő-gazdálkodás, munka- fegyelem terén meglevő gondokat csak központi intézkedéssel látják megoldha­tónak, s nem találják meg megfelelően a jobb munkát jutalmazó bérezés le­hetőségeit. Ott, ahol a határozat nyomán hatá­rozottan és megfontoltan cselekedtek, az esemény sem maradt el. A százha­lombattai Dunai Kőolajipari Vállalat, kommunista és műszaki kollektívája a határozat végrehajtásának részletes he­lyi kimunkálása eredményeként állított elő olyan vegyi terméket, amellyel dol­lárexportját három év alatt négyszere­sére emelte. Nagyon fontos feltétel ahhoz, hogy a határozatokat a helyi viszonyokra ér­demi módon alkalmazzák, az, hogy jól felkészült vezetőkész káderek legyenek jelen. Ennek igazsága a megyében a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1978. március 15-i KB-határozat végrehaj­tása során is jól érzékelhető. A megye mezőgazdasági tsz-einek elnökei, vala­mint több ezer szakembere az irányí­tó pártbizottságok politikai munkája eredményeként, megértette, hogy meny­nyire szükség van össztársadalmi, to­vábbá helyi és csoportérdekek össz­hangjának megteremtésére. Évente a tsz-ek éves tervének elkészítésekor munkamegbeszéléseket tartunk járá­sonként, a tsz-elnökök és a tsz-párt- titkárok részvételével. Ezeken a meg­beszéléseken egyeztetjük, hogy melyik szövetkezet, milyen mértékben tervezi termelésének növelését, zöldségből, ke­nyérgabonából. Itt vizsgáljuk meg, hogy ez mennyire van összhangban az igé­nyekkel és a lehetőségekkel. Magas a mérce abban is, hogy milyen önkölt­séggel állították elő tavaly a megha­tározott terméket, s hogy milyen ön­költségi tervvel akarnak termelni. Ered­ményesnek minősítjük azt, ha a me­gyei mezőgazdasági üzemek pártszer­vezeteiben olyan feladatterveket fo­gadnak el, amelyek konkrét formában megfogalmazták a rövidebb és távlati időszakra vonatkozó célokat. Termé­szetes, hogy ezek a gazdálkodási, fej­lesztési, kooperációs tervek és az alap- tevékenység ágazatainak fejlesztési irá­nyai rendkívül szerteágazók. Egy közös vonást azonban megállapíthatunk: össz­hangban vannak a KB határozatának szellemével, a tényleges népgazdasági és a szűkebb csoportérdekekkel is. Tudatos politikai munkával értük el éppen a KB mezőgazdasági határozatá­nak adaptálása során, hogy ma tsz- eink vezetői nemcsak arra büszkék, hogy az elmúlt három év alatt több száz literrel nőtt a tej termelési átlag és így a megyében meghaladja az évi 4000 litert tehenenként, hanem arra is, hogy több tsz-ben 32—35 gramm takar­mányból állítanak elő egy liter tejet. Ez ma már természetesnek tűnik a megyei mezőgazdasági tsz vezetői köré­ben. De amíg ez kialakult, sok vita és eszmecsere zajlott le az irányító párt­szervek és tsz-vezetők között. Érdemes volt következetesnek, igényesnek len- niök, az irányító pártszerveknek, hi­szen ezt ma már az eredmények is igazolják. A következetes és a hatá­rozat szellemében végzett munkának is része van abban, hogy a megye 80 mezősazdasági tsz-e közül egyet sem kellett az elmúlt három évben szanál­ni. Ennek eléréséhez az volt szükséges, hogy a megye mezőgazdaságában dol­gozó valamennyi párttag ismerje a saját kis feladatát, nevezetesen azt, amit a nagy, az összeredmény érdeké­ben el kell végezzen. Feltételeit azzal Is megteremtettük, hogy valamennyi mezőgazdasági jellegű alapszervezetben taggyűlést tartottunK, ahol megvitattuk a határozatból adódó helyi feladatokat. A vita tapasztalatait összegeztük, mivel valamennyi taggyű­lésen részt vettek a megyei pb képvi­selői. A tennivalókat a megyei párt- bizottság ülése összegezte, s a helyi javaslatokat is figyelembe véve fogad­ta el az 1990-ig szóló mezőgazdasági fejlesztési koncepcióját. (A cikk második, befejező részét hol­napi számunkban közöljük.) Mélyrehatóan foglalkozott a párt XII. kongresszusa a határozatok végre­hajtásának kérdésével. A kongresszus megerősítette, hogy munkánk tovább­fejlesztésében nagy jelentősége van a határozatok egységes értelmezésének, a végrehajtás megszervezésének, a közös cselekvésnek és a következetes pártellenőrzésnek. A megyei pártbizott­ság irányitó munkájának középpontjá­ban a párthatározatok körüttekintő meghozatala és a határozatok végrehaj­tásának megszervezése áll. Arra kész­tetjük a városi-járási pártbizottságokat, hogy munkájuk során az alapszerveze­tekig bezárólag szervezzék meg a fel­sőbb pártszervek határozatainak helyi viszonyokra történő konkrét alkalma­zását és saját határozataik végrehajtá­sát. Munkánkban arra törekszünk, hogy teljesítsük ezeket az alapvető követel­ményeket. S megyénkben minden alap. szervezet és pártszerv, minden kommu­nista tudatosan tevékenykedjen pár­tunk politikájának valóraváltásáért. A megyei pártbizottság tervszerűen, át­gondoltan munkálkodik azon, hogy az érvényben levő párthatározatok meg­valósuljanak. Ennek során a gazda­ságpolitikai, az ideológiai munka, a pártélet területén, hosszú távú koncep­ciók végrehajtását kezdtük meg. így például a megyei pb elfogadta a zöld­ség-gyümölcs, szőlőágazatok, az állat- tenyésztés, az öntözéses gazdálkodás 1990-ig szóló fejlesztési koncepcióját. Hosszú távú határozatot hozott a me­gye építőiparának, az ipari üzemek termékszerkezetének korszerűsítésére. Pest megye dinamikus fejlődése meg­követelte, hogy a megyei pártbizott­ság elemezze a társadalmi életben tör­tént változásokat és meghatározza az ebből eredő politikai feladatokat. Ezért testületi üléseken megvizsgálta például hogyan alakult a munkások társadal­mi szerepe, milyen aktivitásuk, s mi­lyenek munka- és életkörülményeik. Foglalkozott a bejáró dolgozók és a ci­gánylakosság életkörülményeivel, az értelmiség társadalmi, kulturális és közéleti aktivitásával. Ezt a munkát tovább kívánjuk folytatni, s áttekint­jük a nők és a fiatalok körében vég­zendő politikai munka időszerű fel­adatait. * Érvényesül a megyei pb Irányító munkájában az eszmei-politikai, vala­mint a gyakorlati szervező tevékenység egysége. A megyét érintő minden fon­tos kérdésben a pb és vb dönt. A tes- ' tületek- tevékenységében érvényesül a kollektív vezetés. A döntések előkészí­tésében, a határozatok meghozatalában a testületek tagjai aktívan részt vesz­nek. Felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a helyes döntések meghoza­talát, s ezek összhangban vannak a fel­sőbb határozatokkal, elvileg megala­pozottak, ugyanakkor konkrétak és végrehajthatók. A pb tagjai rendsze­res tájékoztatást kapnak, s biztosított politikai képzésük, továbbképzésük. Részt vesznek a határozatok végrehaj­tásának segítésében, ellenőrzésében. A követelményeknek megfelelően a megyei pb és vb kiszélesítette a párt­ellenőrzést. A testületek tovább foly­tatják azt a bevált gyakorlatot, hogy elsősorban nem új határozatok megho­zatalára, hanem a meglevők végrehaj­tásának következetes ellenőrzésére he­lyezik a hangsúlyt. Rendszeres az al­sóbb szintű pártszervek, a hatáskörbe tartozó állami, gazdasági és társadal­mi szervek kommunista vezetőinek be­számoltatása. A gazdasági építő munkára vonatko­zó határozatok végrehajtása mellett az állami, tudományos és kulturális élet területeire vonatkozó döntésekre is megfelelő figyelmet fordítunk. A me­gyei testületeket mindenekelőtt az a törekvés vezérli, hogy az adott helyzet hiteles felmérésének biztosításával, az elért eredmények és a problémák okai­nak feltárásával, politikai útmutatással segítsék a határozatok hatékonyabb végrehajtását. A határozatok végrehajtásának el­lenőrzését más módszerekkel is bizto­sítjuk. A megyei pb tagjai rendszere­sen részt vesznek az alsóbb szintű párt­testületek ülésein, évenként pedig né­hány alkalommal o taggyűléseken is. Sokan közülük bekapcsolódnak az ese­tenkénti brigádvizsgálatokba is. Gondot fordítunk arra, hogy a Poli­tikai Bizottság 1972. március 21-j és az 1973. július 3-i határozatainak folya­matos végrehajtásával a járási, városi, illetve az alsóbb szintű pártszervek fo­lyamatosan fejlesszék munkájukat, kü­lönösen a pártalapszervezetek irányí­tását, segítését és ellenőrzését. A me­gyében alkalmazott és jól bevált fele­lősi rendszernek kedvező hatása volt az alapszervezeti munkára: jelentősen megnövekedett a közvetlen helyszíni segítségadás és ellenőrzés. Alapvető feladatnak tartjuk a poli­tikai munka, a határozatok végrehaj­tása végett az alapszervezetek tevé­kenységének minőségi javítását. A KB 1972. december 20-i állásfoglalása és a saját tapasztalataink azt igazol­ják, hogy a határozatok végrehajtásá­nak sorsa jelentős mértékben az alap- szervezetek munkájának színvonalától

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom