Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

1980. SZEPTEMBER 2., KEDD Iskolaévnyitó, tanteremavatásokkal (Folytatás az 1, oldalról) hatékonyságában kamatozik a jövőben. — öt év óta a megyében a tervezett. 477 iskolai tanterem helyett csaknem 800 épült meg — így kezdte beszédét Tóth Albert, a megyei pártbizott­ság propaganda- és művelődé­si osztályvezetője Szentendrén. — Jelentős eredmények szület­tek az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretében. Szent­endrén az elmúlt tanévben va­lamennyi iskolában az egy mű­szakos oktatásra térhettek át. A Rákóczi úti iskola bővítése 20 millió forintba került, a város üzemei, lakói 380 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá elkészül­téhez. Az ünnepi avató beszédet hallgató gyerekek arcán meg- illetődés. Az udvar karéjában álló felnőttekén jogos büszke­ség. Mindernd magáénak érezte a Rákóczi úti iskola ré­gi, ódon falai mögött magaso­dó új, nyolc tantermes épület­szárnyat, amelyben három műhelyterem, nyolc szertár is helyet kapott. A kivitelező vá­rosi építőipari szövetkezet el­nöke, Barna Márton, a jól vég­zett munka örömével adta át az iskola jelképes kulcsát Huzsvári József né igazgató­nak. Az üzemek s a tanintéz­mény további együttműködé­sét írásos szerződéssel pecsé­telték meg a BVM, az Üt- és Hídépítő Vállalat, valamint a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola képviselői. Az ünnepsé­gen részt vevő Barát Endre, a városi pártbizottság első titká­ra már a gyerekek elvonulása után jegyezte meg: tovább építjük ezt az iskolát. Jövő ta­vaszra biztosan meglesz a kor­szerű nevelést segítő tornate­rem és az uszoda is. Pályakezdők esküje A tornaterem. Hát ez az egyik nagy gondunk. A szel­lem pallérozása mellett az ap­róságok fizikai állapotának erősítése. Cegléden tegnaptól ebben a vonatkozásban is csökkentek a gondok: a Rá­kóczi úton felavatott új nyolc tantermes iskolában a két nap­közi szoba, a két gyakorlati oktatóterem és az orvosi ren­delő mellett tornaterem is épült. A tekintélyes oktató­komplexum az eredeti tervek szerint 47 millió forintba ke­rült volna, de a beruházó terv. szerű munkájának köszönhe­tően három és fél milliót ta­karítottak meg, a város szo­cialista brigádjainak társadal­mi munkája is megközelítette a 800 ezer forintot. A ceglédi lakótelep fej­lesztésével összhangban épült iskolát dr. Csicsay Ipán, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese adta át. Beszédében elismerően szólt a tanárok munkájáról. Az új iskolában friss diplomával kezdő 12 ne­velő nevében Varga Katalin pedagógus mondta el a taná­ri eskü szövegét. Bízzunk ben­ne, hogy azoknak a nyomdo­kaiba lépnek, akik ezen az ünnepi tanévnyitón vették át az arany és a gyémánt peda­gógusi diplomát. Ünnepi alkalomkor — s ez éppen társadalmunk erejét bi­zonyítja — joggal esik szóx gondokról is. Olyanokról arrie- ' lyek miatt néha a tervezett-/ nél később születik meg ai új. Példa erre a gödöllői új 12 tantermes iskola, s amelyet éppen egy évvel ezelőtt kel­lett volna, hogy átadjon a Nógrád megyei Állami Épí­Szentendre belvárosában a régi Rákóczi úti Iskola nyolc új tan­teremmel bővül. Tanulók az évnyitón várt öröm érte a pedagóguso­kat és a kisdiákokat: idén december 15-ig kellett volna átadni az új nyolc tantermes iskolát. Hogy ma mégis meg­kezdődhet az új épületben a tanítás, abban nagy szerepe van a kiskunlacházi ÉGSZÖV, a csepeli Duna Termelőszövet­kezet munkásainak, valamint a község összefogásának. Erről a szép eredményt hozó közös akaratról beszélt többek kö­zött iskolaavató beszédében Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke. Az ünnepségen részt vett dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, aki át­vágta az új betonyp-iskola kapuja előtt kifeszített szala­got. Sportpálya készült Gondoltak a sportra Göd nagyközségben is, ahol az ed­digi nyolc tantermes iskola újabb négy osztállyal bővült. Az állami költségvetésből ka­pott 5,3 millió forintot továb­bi 100 ezer forinttal egészí­tette ki a község lakóinak tár­sadalmi munkája. A hagyo­mányos építkezéssel készült négy tanterem mellé a helyi termelőszövetkezet támogatá­sával sportpályát is kialakí­tottak. Az iskolaév első napjaiban kü­lönösen nagy figyelmet követel a közúti közlekedés — hívja fel a figyelmet a Pest megyei Közleke­désbiztonsági Tanács elnöksége. — A gyerekek egy része a vakáció alatt elszokott a rendszeres köz­úti forgalomban történő részvétel­től. A Pest megyei Rendőrfőkapi­tányság fokozottan ellenőrzi majd az iskolák környezetének közle­kedési biztonságát, de semmiféle ellenőrzés nem pótolhatja a szülők figyelmeztetését, segítését, tanítá­sát. Legnagyobb figyelmet a leg­kisebbekre, az elsősökre kell for­dítani, és ebben sok támogatást adhatnak az idősebb tanulók is. Legalább ennyire fontos a fel­nőttek és a nagyobb gyerekek személyes példamutatása, az, ha szabályosan vesznek részt a köz­lekedésben. ERDLIGETROL A SZAHARABA Múzeumot alapít a kutató ... Megnyílik a föld... Feneketlennek látszó katlan peremén állunk. Azaz dehogyis« állunk ... Dobek hajt tovább, a kocsit mintha mágnes húz­ná, lassan gördül lejeié, a fe­neketlen szakadék széléhez ... A kocsi •gurul végzete felé... ugrásra készülünk... végre egy láva megakasztja... egy méterre a szakadék szélétől. Dobek mosolyog: — Csak egy fényképet sze­retnék a kocsiról. így végződött, szerencsésen, a lengyel—magyar szaharai expedíció egyik kalandja, amely töredéke csupán mind­annak, amit egy utazó életnyi utakkal háta mögött átélhet. S amíg a kölcsönautózás a Szaharában, a teherhajóstop az óceánon, potyarepülés Ga- lapagosra és rendőrzaklatás Dél-Afrilcában még olvasva is izgalmas események, annak aki átélte, munkájával járó mindennapi történés csupán. Az utazás iskolája — Tévedés lenne azt hinni, hogy én a veszélyt keresem. Alapjában véve talán nem is vagyok túlságosan merész em­ber, de maga a munkám olyan, ami megköveteli a ki­tartást. El akarok érni vala­mit, ismerem a célomat és mindent e célnak rendelek alá. Dr. Balázs Dénes földrajz­kutató-utazó, a Kölcsönautóval Szaharában, a Zambézitöl dél­re és más könyvek írója vall így munkájáról. Az érdligeti hazában szerényen, csöndben élő kutató-író korai érdeklő­dése ellenére hosszú utat meg­járva jutott el később kutatá­si témájához, karsztmorfoló- fiához. Kolozsvárott megkez­dett egyetemét a háború sza­kította félbe, majd 1945 után munka mellett, esti tagozaton szerzett diplomát. Közben tár­saival felfedezte az aggteleki karszt legnagyobb barlangját, majd az első nagy utazás, ami­kor 1957-ben az elsők között juthatott el Kína mások által eladdig soha be nem járt te­rületére, indították el utazá­sainak sorát. Szinte nincs olyan tája a világnak, ahol ne járt volna: Amerikában, Afri­kában, az óceániai szigetvilág­ban és Izlandon tett hátizsákos, dollárfilléres útjairól szak­mailag alapos, iróilag vonzó könyveiben számolt be. — Karsztmorfológus va­gyok, a trópusi karsztok érde­kelnek, ezért választom célul az egzotikus világot. A ma­gam erejéből, kollégák segít­ségével utazom, s bár a karsz­tok, a kövek és a múlt nap­jainkat átható, jövőnket meg­határozó nyomai érdekelnek — mindig emberekre találok. Nekem mindig akadtak segít­ségre kész támogatóim, már akkor is, amikor gyerekfejjel vágtunk neki az országnak. Máig ezek a portyázások az iskoláim és ezért mondom, ne induljon addig senki a világ­nak, amíg a saját hazáját meg nem ismerte. Fölfedezők emlékére Dr. Balázs Dénes több ma­gyar és külföldi társaság ren­des és tiszteletbeli tagja. La­pot szerkeszt, előadásokat tart, levelez, expedícióit szer­vezi és legutóbb pedig meg­hirdette a Magyar földrajzi Múzeum megalapítását. — Nem is hinnénk, hogy a magyar utazók milyen nagy szerepet játszottak a földrajzi felfedezésekben. Sokan, akik, mint írta Széchenyi Körösi Csorna Sándorról „taps és pénz nélkül” szereztek tiszteletet és megbecsülést hazánknak. E tudós férfiak munkáját meg­őrizendő határozta el a Ma­gyar Földrajzi Társaság egy földrajzi múzeum megalapítá­sát. — Meddig jutottak el e ne­mes gondolat megvalósításá­ban? — A földrajzi társaság lét­rehozta a múzeumi bizottsá­got, s e bizottság feladata, hogy összefogja és szervezze a múzeum anyagának összegyűj- tását. Sajnos, szinte o huszon­negyedik órában vagyunk, és talán ez az utolsó lehetősé­günk arra, hogy összefogjuk a relikviákat. Szeretném a lap nyilvánosságát is felhasz­nálni arra, hogy aki segítsé­günkre tud lenni bármilyen emlékkel, juttassa el címemre anyagait, Érdre, a Sárd utca 45-be. — Mit tartalmazna a ter­vek szerint a múzeum? — Két fő anyagi lenne: egyik, o fölfedezőkre vonat­kozó írásos, képes, rajzos em­lékek, könyvek: a másik pe­dig egy, a magyar földrajzok­tatás kialakulását, fejlődését, helyzetét bemutató összeállí­tás. Segítségre várva — Kitől vár a múzeumi bi­zottság segítséget? — Mindenkitől, aki fontos­nak tartja a magyar felfede­zők emlékének ápolását, a földrajz ügyét. Már eddig is sok hasznos segítséget kap­tunk, több külföldi múzeum, egyetem támogatja gyűjtésün­ket értékes iratok fénymásola­taival és számos leszármazó ajánlotta fel felfedező-ősének számára nem sokat jelentő, de az alapítandó múzeumnak kincset érő emlékeit. — Hova tervezik a múzeu­mot? — Oda, ahonnan kapunk se­gítséget. — El tudja képzelni az első magyar földrajzi múzeumot Érden is? — Igen, számomra, érdligeti lakos számára külön öröm lenne, ha ezt a múzeumot itt nyithatnánk meg. M. A. HUNGAROTON HANGLEMEZHETEK Tizenhét új kiadvány Tizenkét új kiadvány — komolyzenei és irodalmi hanglemez — kerül az üzle­tekbe szeptember 12-ére, a harmadik alkalommal megren­dezendő Hungaroton hangle­mezhetek első napjára. A lemezhetek ünnepélyes nyi­tóhangversenyét a Zeneaka­démia nagytermében ezen a napon adják át az utóbbi egy év legkiemelkedőbb hangle­mezeinek jutalmazására — a Művelődési Minisztérium ál­tal — alapított „Az év hang­lemeze” díjakat is. Az idén nyolc — öt ko­molyzenei, két irodalmi és egy népzenei — kiadvány közreműködői: előadóművé­szek, zeneszerzők, szerkesz­tők, rendezők és hangmérnö­kök vehetik át a díjakat, s az estén gazdára talál egy aranylemez is. \ gödöllői Szabadság téren 12 tantermes iskolában kezdődött meg a tanítás Terefere. Most, hogy néhány olyan honi készítésű, az elő­fizetők szórakoztatását oly ke­véssé szolgáló műsort igyek­szünk elfelejteni (mint pél­dául az augusztus 20-i vurst- liádát avagy emezt az imént látott Jókedvemben vettelek el című telekommunikációs sem- micskét), őszinte örömmel nyugtázhatjuk a Terefere leg­utóbbi összeállítását. Ha valami, hát ez a hetven­öt perc igazán a képernyőre illett, mert jelen esetben egy­szerűen elképzelhetetlennek tűnt a látvány nélküli beszéd. Gondoljunk csak a levitezlett labdarúgó kapitányainkra: mennyivel több — akár így is fogalmazhatunk, hányszo- rosan drámaibb — volt a meg­nyilatkozásuk ott, a stadion kongó padsorai között, mintha csak amúgy mikrofonba bú­sulják el kétségkívül jogos sé­relmeiket. Ráday Mihály épü- letkincseinket feltérképező so­rozatának legújabb darabja meg szinte minden kockájá­val újra keserített, újra lází- tott — a felvételek alá mon­dott szomorkás szöveg igazán csak a legszükségesebb ada­tokat szolgáltatta. És Tere­fere — vagyis szóváltás, esz­mecsere, traces stb., stb. — ide, Terefere amoda, az e Lis- ka Dénes szerkesztette vállal­kozás végre valami olyan összeállításnak tetszik, amit végképp nem lehet behunyt szemmel, avagy csak úgy bele­TV-FIGYELO belepislogva figyelni. Itt ké­rem kell is, érdemes is tágí­tani a pupillát, mert bőven akad vizuális elraktáro2niva- ló. Dicséretére mind Papp End­re műsorvezetőnek, mind pe­dig Bánki Iván rendezőnek, ez a szóban forgó egy és egy­negyed óra nemcsak a már tévés jellegű — megfigyelési formája miatt tetszhetett a nézőknek, hanem kedves, ben­sőséges hangvétele, illetőleg pergő ritmusa miatt is. Tény­leg, mintha régi, kedves is­merőseinkkel esett volna ta­lálkozásunk, úgy nyugtázhat­tuk a két jeles író vendég, Nemes Nagy Ágnes és Mándy Iván szavait, akik — s erre is értendő a jó kézzel megvá­lasztott ütem — éppen csak annyit szóltak, amennyi véle­ményük, közlendőjük számá­ra a legszükségesebb. Egy szó, mint száz: igazán a nézők kedvére mozdul elő­re a maga útján ez a felnőt­teknek szánt tartalmas időtöl­tés; most már csak az kell, hogy gazdáik nehogy célt té­vesszenek, s elkalandozzanak vagy a túlkomolykodás, avagy a túlrevüsödés felé. Nyiíogató. A most induló tanévet megint egy igazán tapsra érdemes összeállítással köszöntötte a műsorszóró. Ezt szombaton délután Iskolanyito­i gató címmel sugározták, benne 'sok jó muzsikával, tartalmas rigmussal, s minden egyéb olyan kellékkel, amely egy ilyen keresetlenül jókedvű, közvetlen hangú válogatáshoz illik. Bródy János még egy vadonatúj nótát is szerzett erre a jeles alkalomra, amely­ben ugyan káposztafejekhez hasonlítja a nebulókat, de amelyben mégis azt kéri: es­sék egy kicsit több törődés azokkal az egyforma fejű padban ülőkkel. Bárha szíves kívánását mindazok megfogad­nák, akikhez címződött. Barackakció. A sok vihart kavart és egész nyilatkozathá­borút kiváltott barackakció természetesen a televízió hír­adójában sem maradt említet- lenül. Mint Práger György nyomozásából megtudhattuk, egy kissé előkészítetlenül hir­dették meg ezt a kampányt, s noha a példának felhozott dunavecseiek készséggel szállí­tottak, a fővárosba mégsem jutott elég ebből a gyümölcs­ből. Az ok — mint hallhat­tuk — a kereskedemi hálózat munkájában keresendő. Szűkebb országrészünket idézte egy másik riport; ez a Zebegényben megnyílt Szönyi- tárlatról adott hírt. Örömmel láttuk mind a szép képeket, mind az érdeklődők örvende­tesen népes seregét. Akácz László Az ünnepi újdonságok kö­zött — amelyek az október 1- ig tartó lemezhetek idején kedvezményes,' 50 forintos áron kaphatók — számos ze­nei különlegesség található. Erre az alkalomra jelenik meg Otto Klemperer három évtizeddel ezelőtti budapesti hangversenyeinek felvételei­ből összeállított sorozat első része. A világhírű művész Bach Magnificat-ját és az V. brandenburgi versenyt ve­zényli az archív felvételen, s a közreműködő művészek kö­zött volt Fischer Annie is. Bach műveiből még egy fel­vétel kapható majd: a D-moll és az F-dúr toccata és fuga, valamint áz F-dúr Pastorale dallamait Lehotka Gábor tol­mácsolja a váci zeneiskola nemrég elkészült orgonáján. Lehotka Gábor orgonái egy másik újdonságon is, amely Liszt Ferenc Koronázási mi­séjét tartalmazza. • Két másik nagy magyar ze­neszerző műve is ott lesz az ünnepi kiadványok között. Bartók Béla: Gyermekeknek című művét Ránki Dezső ad­ja elő Kodály Zoltán Háry János szvitjét a Concertóját a Budapesti Filharmóniai Tár­saság zenekara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólaltatja meg. Album jele­ni meg Vivaldi, Gluck és Haydn műveiből, valamint válogatás Kocsis Zoltán 1971 és 1978 között elhangzott koncertjeiből. A népzene iránt érdeklődők is találnak új le­mezt: Hangszeres magyar népzene címmel Sárosi Bá­lint szerkesztett háromrészes kiadványt. Érdekességet ígér a két prózai album is. „Varietas de- lectat — a változatosság gyö­nyörködtet”, hirdeti a borí­tója annak a felvételnek, amelyen Vörösmarty Mihály a Vén cigány és József Attila Óda című versét több neves színművész előadásában, il­letve többféle értelmezésben hallhatja a közönség. A „Vi­láglíra” című hanglemez-an­tológiát a világirodalom leg­szebb verseiből állították ösz- sZe a szerkesztők: Lator László és Siklós Olga. A tizenkét új kiadvány a tervek szerint több mint 200 ezer példányban kerül az üz­letekbe, s a lemezekből be­mutatókat rendeznek a fővá­rosi és vidéki hanglemezklu­bokban és könyvtárakban. tőipari Vállalat. A munkát csak néhány nappal'ezelőtt si­került befejezni, s aztán a pe­dagógusok, szülők, diákok ta­karították együtt, rendezték a termeket, hogy idejében min­den készen álljon. Gondot oko­zott ez a városnak, gondot még akkor is, ha Gödöllőn, az általános iskolai "tantermek egyharmada ebben az ötéves tervciklusban épült fel. Az új intézmény 30 millió forintba került, de megérte. Korszerűen berendezett elő­adó, szaktantermek, szertárak és kényelmesen berendezett irodák segítik a tanítást és a tanulást. A Szabadság téri is­kolát felavató Farkas Lajos- né, a Pest megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője a város még egy további gazdagodásáról is beszámolhatott. Ugyancsak tegnap adták át a Karikás Frigyes általános iskola tor­nacsarnokát. Tápiószelén az átlagosnál is nagyobb arányú társadalmi összefogás kellett az új nyolc­tantermes iskola felépítéséhez. Az állami támogatásként ka­pott 13 millió forintot csaknem I millióval, növelte az önkén­tes felajánlás. Avatóbeszédé­ben dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályápak vezetője is azt hangsúlyozta, hogy megyénk példát mutat az anyagi erők, a társadalmi áldozatvállalás koncentrálásáról, hiszen ebben az ötéves tervben nem szere­pelt a tápiószelei iskola. Tovább is építik Ünnep volt Tápiószelén, pe­dig az átadás örömébe üröm is vegyült, hiszen az új nyolc tanteremből egyelőre csak né­gyet vehetnek birtokukba a diákok. A további termekben még hátravan a villany- és a vízszerelés és a szennyvíz-» emésztő rendszer bevezetése. 'Nem is olyan régen a tele­pülés életének egyik legelma­radottabb területe volt az ok­tatás. Érden. Ezért a vá­rossá válás alig két éve alatt éppen az iskolaügyben tettek a legtöbbet a város vezetői és lakói — mondta el ünnepi be­szédében dr. Benussi Silvio. — A hírnevet szerzett — három hónap alatt elkészült — Forfa óvoda szomszédságában ka­pott helyet a negyedik iskola betonyp épülete. A létesít­mény most elkészült szárnyá­ban a nyolc tanterem mellett műhely, úttörőszoba, orvosi rendelő és tanári szoba kapott helyet. A 15 millió forintos költséggel épült intézményt a szülei munkaközösség tagjai szépítették az átadás előtt. Szigetszentmártonban nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom