Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1980. SZEPTEMBER 17., SZERDA Korszerűbb körülmények között Mikor rendelnek végre eleget? Megoldódnak a kenyérgyári gondok A kenyér a legfontosabb élelmiszerek egyike, így érthető, hogy állandóan a figyelem középpontjában van. S mivel Vácott az utóbbi hónapokban többször előfordult, hogy a vásárló délutánonként csak üres polcokat talált, sok embert foglalkoztat a városban a kérdés: mi az oka az olykor rendszertelen ellátásnak? Nem először foglalkozunk lapunkban a kenyérüggyel, abban bízva, hogy talán történik kedvező változás. Tavaly májusban például sokan arra panaszkodtak, hogy az egy kilogrammos kenyér a mérlegen szinte sohasem egy kilogramm. A péksüteményeknél is a méretek ellen voltak kifogások. Új kemence A váci kenyérgyár vezetői akkor azt mondták, hogy a náluk használt gépek korszerűtlensége okozza a súlykülönbséget, s hogy valószínűleg ezen hosszabb ideig nem tudnak változtatni. Az elmúlt hónapokban azonban mégis tör. tént változás a gyárban, amely bizonyára kedvezőbbé teszi az ellátást a jövőben. Legutóbbi látogatásunk óta alaposan megváltozott a gyár képe. A korábban is üzemelő korszerű, lengyel gyártmányú PTC-kemence mellé időközben egy másik is épült. Ezenkívül bővült a raktár, sőt, a gyár mellett rövidesen megnyílik egy kenyérbolt is. Az építkezés nyomai még megtalálhatók az épületek környékén. A fejlesztés, a kemence üzembeállításával együtt körülbelül 2 millió forintba került. Az üzemvezető, Hrus- tinszky István még nem tud pontos költségvetéssel szolgálni. hiszen az utolsó simítások még hátra vannak. — Kétségtelenül igaz, hogy voltak problémák a nyár folyamán a kenyérellátással — mondotta. — De hát mentségünkre szolgál, hogy akkor voltunk a legnagyobb munkában. Az ellátási körzetünk, amelybe a városon kívül a Vác környéki települések legtöbbje beletartozik, igen nagy. Általában 70 ezer péksütemény és 150 mázsa kenyér a napi igény — hétközben. Hét végén és ünnepek előtt, ezenkívül még 70—80 mázsával több kenyérre van szükség. Mivel a nyáron csak egy kemencénk üzemelt, a körzetünket a környékbeli gyárak segítették ki. Az új PTC-kemence körülbelül egy hónap- pál ezelőtt kezdte meg a próbaüzemet, s kapcsolódott bea termelésbe. A korszerűsítés eredményeként a gyár kapacitása napi 180 mázsa kenyér előállítására alkalmas. Amikor az igény ettől nagyobb, elősütéssel és előszállítással elégítik azt ki. — Amikor a vásárló belép az üzletbe és nem kap friss kenyeret, nem az üzletvezetőt vagy az alkalmazottakat kéri számon, hanem bennünket szid. Pedig hát a valóságban nem ilyen egyszerű a dolog. Mi, a legnehezebb időszakban is igyekeztünk eleget tenni az üzletek megrendeléseinek. Nálunk az a rend, hogy a boltok vezetői 48 órával előre jelezzék, mennyi kenyérre van szükségük. Persze nem könnyű két napra előre tudni, hogy mennyi fog elfogyni, így ml előző nap is felveszünk rendeléseket. A probléma abból fakad, hogy sokszor a vezetők kevesebbet rendelnek, mint amennyi kellene. Hiszen, ha valamennyi megmarad, azt már másnap nehéz értékesíteni. Igények A legtöbbször persze nem is lehet felmérni az igényeket. Hiszen elegendő egy hűvösebb hétvége ahhoz, hogy a többletrendelés az üzletvezetők nyakán maradjon. Ez persze fordítva is érvényes. Hiszen Vácott rengeteg turista fordul meg, s bizony azok, akik a hétvégéiket Vácott vagy a Dunakanyarban kívánják eltölteni, nem Budapesten, hanem a helyszínen akarnak vásárolni. — Bizonyára a vásárlók is igazolnák az állításainkat, néhányszor mi is tapasztaltunk szokatlan dolgokat a boltban. Egy ellenőrzés során, keddi nap volt, a polcokon találkoztunk szombati címkés kenyerekkel is. Hangsúlyoznom kell, hogy mi mindig friss árut szállítunk ki a boltokba, még véletlenül sem fordulhat elő, hogy előző napi sütés kerülHárom típust gyártanak Äflflf Három típusban gyártanak feszültségstabilizáló berendezéseket a nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetkezetben. A tervek szerint az idén csaknem 800 készül el az üzemben. A képen: Sárréti Koméi beköti a kijelző műszereket. Barcza Zsolt felvétele jön a kocsira — magyarázta az üzemvezető. — Mindezek ellenére azt kell mondanom, hogy az üzleteknek bátrabban kellene rendelniük, hiszen rajtuk is áll, hogy az ellátás terén ne legyenek fennakadások. A vásárlók a gyárat, a gyár a kereskedelmet hibáztatják, ha valahol gondok adódnak az ellátással. Megesik, hogy a kereskedelem is erősíti a fogyasztók téves (?) ítéletét. Nehéz igazságot tenni. Tény azonban, hogy a kenyérgyár nincs könnyű helyzetben. Az utóbbi időszakban jó néhány dolgozó lépett ki, bizonyára a három műszak miatt, no meg azért, mert többen úgy vélték, hogy másutt többet lehet keresni. Üres tároló Az új kemence némiképpen ellensúlyozza a munkaerőgondokat, de azért így is szűk. ség volna a dolgozókra. A minőséggel nincsenek problémák, aminek az is magyarázata, hogy idén igen jó búza termett. Az azonban, hogy a gyár 30 vagonos liszttárolója közel egy hónapja üres, már több problémát okoz. Hogy a sütéshez elegendő liszt meglegyen, a gyár naponta szerzi be a malomból a kellő mennyiséget Csitári János Ötleteket adó hasznos napok Alapismereteket szereztek Mi jelentett élményt gyermekeinknek a vakáció idején? Erről ad hírt a Madách Imre Művelődési Központ földszinti kiállítótermében a napokban megnyílt gyermek-képzőművészeti tárlat Pályamunkák A városi és járási gyermek- rajzpályázaton részt vevők feladata az volt, hogy rajzaikban örökítsék meg a nyári, téli, tavaszi szünidő élményeit, kirándulásokat, táborozásokat, a gyermekműsorok, előadások emlékeit, kedvenc olvasmányaik illusztrációját. A beérkezett pályamunkák sajátos formában tükrözték a vakáció során átélt élményeket. Az idén hét általános iskolából százhuszonöt gyermekrajz érkezett, ebből a legtöbbet a váci iskolák diákjai küldték be, köztük kisplasztikákat is. A legtöbb és legjobb rajzot beküldő iskolákból összesen tíz tehetséges diákot hívtak meg a nyári gyermek-képzőművészeti táborba, ahol jutalomként ingyenesen vehettek részt. Díjnyertesek A nyár folyamán megtörtént a pályamunkák zsűrizése és a képzőművészeti szakkönyvekből és albumokból álló díjak odaítélése a legszebb alkotások készítőinek. Átadásukra a kiállítás megnyitóján kerül sor a következő kategóriákban és sorrendben: Alsó tagozat: Zengő Beáta (Radnóti, Vác); Kövesi Regina (Gábor J., Vác); Bajor Attila (Felső-Göd). Plasztika: Botos Ildikó (Gábor J., Vác). Felső tagozat: Füke András (Gábor J., Vác); Hártó Györgyi (Vác- hartyán); Budai Gábor (Püspök hatvan). Papírmozaik: Proszka Andrei (Radnóti, Vác). A június 23-tól július 5-ig az idén már harmadik alkalommal rendeztek nyári gyermek- képzőművészeti tábort, melyet Prósz Veronika textiltervező iparművész vezetett. A gyermekek játékos formában sajátíthatták el a különféle fonalféleségek és tűk helyes használatát, valamint a szövés, fonás, kötés, horgolás alapismereteit. Testvér járásunk életéből Az Érsekújváron megjelenő Heti Hírlap beszámolt arról, hogy augusztus 11-től 17-ig csehszlovák áruházi hetet rendeztek Vácott, a Dunakanyar ipari városában. Ez is bizonyította, hogy az utóbbi években örvendetesen javulnak a Pest megyei fogyasztási szövetkezetek nemzetközi kapcsolatai. Viszonzásként a Vác és Vidéke Áfész a közeljövőben magyar áruházi hetet rendez Szlovákiában. Gyümölcstermesztés A zemnéi Haladás Termelőszövetkezet gyümölcsöseiben kitűnő eredményeket értek el. Tavaly 64 hektárnyi almaterületről a tervezett 64 vagon helyett 94 vagonnal szállítottak el s az idei termés is jónak ígérkezik. Az idei almaszürettel még várni kell, de a barackot már augusztus közepe óta folyamatosan szedik és szállítják az érsekújvári konzervgyárba. A Red Harcén fajta mind befőzésre, mind azonnali fogyasztásra kiválóan alkalmas. A nagyüzemi gyümölcstermesztés sikerét elősegíti a szakszerű kezelés, metszés, a jól szervezett növényvédelem és a belterjes, intenzív permetezés. Oktatás, nevelés Testvérjárásunkban is megkezdődött az 1980/81-es iskolaév. A tanévnyitás alkalmával mindenütt megemlékeztek a szlovák nemzeti felkelés 36. évfordulójáról, s megemlítették, hogy az idei tanév keretében megünneplik a Csehszlovák Kommunista Párt megalakításának 60. évfordulóját. Érsekújvár új tanintézettel gazdagodott szeptember elején. A Híd utcában átadták rendeltetésének a 26 tantermes alapiskolát, amely lehetővé teszi a nevelési-oktatási munka és az iskola érdekköri tevékenységének további emelését. T árlat Szeptember negyedikén megnyílt Érsekújváron, a Művészetek Galériájában Edmunk Gwerk festőművész önálló tárlata. Az 1895-ben született és 1956-ban elhunyt alkotóművész. Budapesten tanult, Réti professzornál. A Magyar Tanácsköztársaság eseményei mély hatást gyakoroltak a szociálpolitikai, filozófiai és esztétikai szemléletére. A művész a felszabadulás után aktívan bekapcsolódott az új társadalmi rend vívmányaiért folyó harcba, nyíltan hirdetve a munkássághoz kötődő érzéseit és a „pártosság a művészetben” elvet. (összeállította: P. R.) Csütörtökön temetik Téglás Jánost Hírül adtuk, hogy elhunyt Téglás János, a munkásmozgalom régi harcosa. Temetése szeptember 18-án, csütörtökön délután három órakor Gödön, az új dácsái sírkertben. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) szeptember 18-tól 21-ig csak délután 4 órakor: Felderítők akcióban (színes szovjet kalandfilm) —, este 6 órakor: Volt egyszer egy vadnyugat (kétrészes, amerikai—olasz kalandfilm, 14 éven felülieknek!). Madách Filmszínház (Lenin út 65.) szeptember 19-én: Anton, a varázsló (színes, szinkronizált NDK-filmvígjáték) —, szeptember 19, 20-án: Félek (páratlanul izgalmas bűnügyi film, csak 16 éven felülieknek!). Kedvcsinálónak a tábor vezetője bemutatta a maga készítette kis pamutjátékokat, állatfigurákat, amelyek mintául szolgáltak a gyerekeknek. A már megtanult technikákkal maguk készíthettek a színes fonalakból egyszerű használati tárgyakat. A legnagyobb érdeklődés a szövött, kötött bájos kis állatfigurák, kesztyűbábok készítésének módja iránt nyilvánult meg. Gyermeki fantázia A táborvezető javaslatára az intézmény külön díjazta a legszorgalmasabb, legügyesebb diákokat, akik értékes iparművészeti szakkönyveket és albumokat vehetnek át a közös kiállítás megnyitóján. Sorrendben a következők: Dudás Tibor (Radnóti iskola, Vác); Sajtos Irén (Báthori iskola, Vác); Szabó Klára (Gábor J. iskola, Vác). A táborozás haszna nemcsak abban mutatkozott meg, hogy fejlesztette a gyermekek kézügyességét, ízlését, hanem ráirányította a figyelmet á textil-iparművészeti alkotásokra, ízléses használati tárgyakra, lakást díszítő textíliákra, melyeknek ezáltal értő szemlélőivé váltak. A városi és járási gyermekraj zpályázat képeiből és kisplasztikáiból, valamint a nyári tábor kézimunkáiból rendezett közös tárlat ismét meggyőzi a látogatókat a gyermeki fantázia, tehetség, eredetiség, ötlet kifogyhatatlan gazdagságáról. A kiállítás hétfő kivételével naponta 10—18 óráig látható szeptember 27-ig. Teknős Erzsébet Jegyzet Kora este a téren Szeretném, ha én lehetnék az a jóságos ember, aki sohasem porol, s mindig nehezen várt vendég a gyerekek között. Értetlenül sajnálkozom magamban a Naszály áruház előtt, amint a hároméves forma kisgyereket regulázza, pofonokat helyezve kilátásba az anyukája, mert ugrál, ficánkol a gyerek. Pedig csak a friss vidámság tör ki belőle, aminek örülnie kellene. De ha mindent tiltanak neki, később így alakulnak ki benne gátlások arról, hogy mit szabad és mit nem — gondolom magamban. Vannak persze más esetek is, amikor jónak lenni nem is olyan könnyű, s felnőtt felelősségünk tudatában bizony, nem elhatározás kérdése. A kislányom például hintázni akar a téren, de ott most minden helyet elfoglaltak a nála egy-két évvel nagyobbak. Türelemre intem hát, kérve, hogy várjuk meg, amíg egy hely szabad lesz. Ám hamarosan közbe kell avatkoznom, mert egyikük a láncot összefonva, az ülőkosarat lefordítva tanyázik az alkotmányra, s nem elég, hogy tönkreteheti, maga is balesetet szenvedhet. A népszerűség esélye, amire áhítozom, tehát máris csökkent. Még jó, hogy a gyermektársadalom hamar felejt, s majdan a tűzről pattant menyecskének induló, feltűnően élénk Betti máris kíváncsi kérdéseket intéz hozzám, miközben állva leng a> másik hintán. Igen, de pillanatok alatt változik a helyzet, s már a lat-, ta inog az egész állvány. A többi gyerek riadtan száll le a szomszéd ülésekről, mivel az övé néha nekik ütő- dik. Tehát őt is rendre kell utasítanom. Hamarosan szabaddá válnak a helyek, elhúzódnak a sértődöttek. No, nem messze, csak a magasan növő bokrok mögé, ahonnét hatalmas göröngyöket cipelnek elő, s ezzel dobálják egymást, egy hirtelen keletkezett pártszakadás rendezése végett. Megint szólnom kell, s felteszem a szónoki kérdést. — Jó lesz az, ha már gyerekkorotokban kiveritek egymás szemét? Aztán azzal is érvelek, hogy csak a buta gyerekek dobálják egymást. Futár érkezik, hogy jelentse a nyomozás eredményét. A vízfogó árokban 3 „idegen” gyerek szaladgál. Azokat lehet a munícióval dobálni — gondolják, s már egyesülnek is a közös ellenség ellen, de én most megálljt parancsolok. — Jó ez? — bizonytalanodom el hirtelen, miközben arra gondolok, hogy a mi gyerekkorunk is ilyen volt. Dobáltunk, tiltott pocsoly vizekben fürödtünk, széké.- úti porral szórtuk tele egymás fejét. Szabadjára voltunk engedve, a már eléggé felelőtlen nagyobbakra bízva, mert a szüléink kint dolgoztak a mezőn. De felbukkan megrokkant osztálytársam emlékképe is, aki felnőtt korában súlyos alkoholbeteg lett, lelki zavarokkal is küzdve testi hibája miatt. Beszakadt alatta a jég, ahol szülői tilalom ellenére csúszkált, aztán félve a büntetéstől, felment a padlásra, hogy ott szárítkóz- hasson. Egész életében fizetett érte. Ezt bizony elkerülhetnék a mi gyermekeink, akiknek kétféle hátrányuk, hogy szüleik elfoglaltsága miatt keveset lehetnek a szabadban, másrészt, hogy kevesek, keveset vigyáznak rájuk. Az első hallásra abszurdnak tűnhet, engem mégis kísért a gondolat egyfajta társadalmi megoldásra. A nagy lakótömbök parkjaiban megoszthatnák egymás közt a szülők a felügyeletet. Afféle napközi utáni estközi felügyelet volna ez, ahol a legszükségesebb esetben az ügyeletes felnőtt beleszólhatna a rosszul forgó kártyalapokba. Több ideje maradna így a szülők társadalmának, s többet lehetne szabadban a gyerektársadalom. Nem a szülőket kellene felmenteni a gyakori együtt- lét követelményeitől persze, hanem számolni a realitással, ami korunk gondjaiból adódik. Ki szervezné meg? — hallom máris a kérdést. Nos’ tegyük fel, hogy a lakóbizottság, vagy a szülői munkaközösség, netán a Hazafias Népfront körzeti bizottsága. Mindegy. A megoldás kézenfekvőnek látszik. Kovács T. István ínyencklub alakul Ma, szerdán este hét órakor tártja alakuló összejövetelét — a Fehér Galamb étteremben az ínyencklub. A menü: húsos hortobágyi rétes, nyírségi gombócleves, tokaji sertésszelet és áfonyás-almás palacsinta. Régi terve volt már Lehőcz Jánosnak, a messze földön híres váci mesterszakácsnak, az étterem konyhafőnökének, hogy az érdeklődőket megismertesse a gasztronómia titkaival. Napjainkban ugyanis egy-egy háziasszony csupán néhány étel elkészítési mó< ját ismeri, így a családok é rendje meglehetősen szeg« nyes. A klub — bár nevébe ezt hirdeti — nemcsak i ínyencségekkel akarja megi: mertetni az érdeklődőket, hí nem egy kicsit a háziasszc nyokra is gondol: Lehőcz J. nos usvanis szívesen ad felví lágosítást bármely étel elké szítési módjáról. ISSN OLM-»» «viel Hírlap)
