Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-18 / 219. szám
PEST MEGVET VttÁfi PROUTÁSJAI. KYESÜUETEK! Losonczi Pál Tanzániába érkezett Addisz Abebúban barátsági és együttműködési szerződést írtak alá AZ MSZMP PEST MEGYEI, BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK r Dilemma építés — amire ismétlődően igényt tart a lakosság, sürgetve minden lehetséges fórumon —, vagy háromműszakos tanítás az iskolában. Aminél megintcsak a lakosság elképzelhető reagálását kell számításba venni. A két lehetőség közötti választás előbbi esete még nem is a legrosszabbak, a legnehezebbek közül való, mert akad olyan ügy is. amikor az egyik meg a másik oldalon egyszerre komorul indokként az életveszély fellege a döntést hozók feje fölé. Ilyenkor okosnak lenni, ki irigyelné?! Igen ám, de okosnak keit lenni, elkerülhetetlen valamire kimondani az igent, s azzal a másik valamire a nemet. Az ilyen helyzetekre érti a nagy tapasz- talatú szakember — jelen esetben a megyei tanács általános elnökhelyettese —, hogy bármennyire nyomós is egy gond, a tanácsi testületeknek kötelessége az összefüggések tisztázása és tiszteletben tartása, mert máskülönben a tervezést, a mérlegelést fölváltaná a kapkodás. S zépítése lenne a valóságnak, ha azt állítanánk, nincs itt-ott jele annak, hogy a sok szorító gond, s a források elkölthető forintjainak a reméltnél kisebb összege miatt a tervezés a kapkodás in- goványára téved. Odatéved bizony, sőt, némelykor derékig merül el benne, a városokban kevésbé, a községek egy részében viszont ismétlődően. A dilemmák alapos mérlegelése helyett ezeken a helyeken a kedvetlenség, az idegesség uralja a terepet, holott el kell ismernie mindenkinek: a tervezés rossz légköre a végrehajthatóságot teheti kétségessé e jövőbeli programoknál. Gazdag tapasztalatok figyelmeztetnek a tervezés fontosságára, meghatározó szerepére a majdani végrehajtásban, s arra, hogy a jó terv nem a végletek valamelyikének a papírra rögzítése, hanem az ésszerű kompromisszumok folytonos keresése, azaz a helyesen megoldott — mert kellő mérlegelés után eldöntött — dilemmák sorozata. A tanácsi testületek némelyike azonban már magát a dilemmát úgy fogja fel, úgy ítéli meg, mint a rossznak a megjelenését, azaz eleve elfogultan, kedvetlenül, már-már sértetten néz szembe a választás kényszerével, s szinte törvényszerű: nem leli, mert nem kereste, az adott körülmények között célravezetőt, helyeset, hasznosat. Ezek helyett rátalál indokokra és magyarázatokra, amik arra .szolgálnak, hogy menlevelei legyenek a sikertelenségnek, de arra nem adható menlevél. A siker ugyanis soha nem — s napjainkban végképp nem — a korlátlan lehetőségek kamatoztatása, annál inkább sikeresen dolgoznak ott, ahol az adott feltételek, források között az erők egy csepp- jét sem hagyták elveszni, hanem szorosra zárt marókkal mérték oda, ahová a legjobban kellett, ahol a legjobban szolgál. Mészáros Ottó Az indonéz külügyminiszter Budapesten Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett dr. Mochtar Kusumaat- madja, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. Szerdán a késő délutáni órákban a Külügyminisztériumban megkezdődött a tárgyalás Púja Frigyes és dr. Mochtar Kusumaatmadja között. A megbeszélésen jelen volt Imrad Idris. A tárgyalásokon áttekintik a két ország kapcsolatainak alakulását, megvizsgálják a kapcsolatok kiszélesítésének és elmélyítésének lehetőségeit. Az eszmecserén különös figyelmet fordítanak a délkeletázsiai térség időszerű kérdéseire. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke etiópiai látogatásának utolsó aktusaként szerdán reggel a nemzeti palotában ünnepélyes külsőségek között látta el kézjegyével a két ország első barátsági és együttműködési szerződését. Az Elnöki Tanács elnöke és Men- gisztu. Hailé Mariam, az ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke által aláírt, nagy jelentőségű dokumentumon kívül — a tárgyalások eredményeként — új műszaki-tudományos, valamint kulturális egyezmény is született. Röviddel az aláírási aktus után Losonczi Pált és kíséretét államfőnek kijáró külsőségekkel búcsúztatták vendéglátói az Addisk Abeba-i repülőtéren, majd az Elnöki Tanács elnöke különrepülőgépén elindult afrikai kőrútjának következő állomására, a Tanzániai Egyesült Köztársaságba. A TO—154-es különgép két és fél órás repülés után landolt az afrikai út következő állomásán, a Tanzániai Egyesült Köztársaság fővárosában. A Dar es Salaam nemzetközi repülőtéren a magas rangú vendéget megillető ünnepélyességgel üdvözölték az Elnöki Tanács elnökét. Feldíszített épületek, katonai díszpompa, 21 ágyúlövés, a magyar és a tanzániai himnusz köszöntötte Losonczi Pált, akinek fogadására — kormánytagok, vezető politikusok élén — megielent Julius Nyerere köztársasági elnök. A két államfő régi ismeCement Vasról Nincsenek raktárgondok A beruházások ésszerű korlátozása óta kevesebb cementet igényel az építőipar. Csökkent a megrendelés. A megváltozott körülmények természetesen lépésváltásra késztetik a cementgyárakat is. Jess György, a DCM-igazgató gazdasági helyettese erről így beszél: — Kétségtelen, hogy kevesebb a megrendelés az utóbbi időben, ennek ellenére nincsenek raktározási gondjaink. Igyekeztünk minél gyorsabban igazodni a piaci igényekhez. Az év III. negyedévében a termelés és a kiszállítás azonos volt. Ha valamelyest változik is az arány, anyagi és tárgyi feltételeink, illetve lehetőségeink adottak készleteink raktározására. A IV. negyedévben 15 ezer tonnával kevesebbet gyártunk, mint amennyit kiszállítunk. — Mi a pillanatnyi helyzet? — Megközelítőleg 45—50 ezer tonna cement van raktáron. A meghatározott terv szerint szeptember közepére kell beállnunk a 47 ezer tonnára. Ez felel meg az optimális mennyiségnek, Ennyi az, amelyet biztosítanunk kell a gazdaságosság érdekében. Ugyanis ez az a mennyiség, melyet a termelési eredményekből és a hitelekből finanszírozni tudunk. Megemlítem .még a mésztermelésünket is, amely teljesen megegyezik a piaci igényekkel. rósként ölelte át egymást: Losonczi Pál éppen tíz esztendeje járt első ízben az antiim- perialista politikát folytató, az el nem kötelezettek mozgalmának elveit valló országban. A nemzeti palotához, az elnök szálláshelyéhez vezető úton tíz- és tízezrek gyűltek össze. Rövid pihenő után Losonczi Pál felkereste a városházát, a Karimjee Hallt, ahol tájékoztatót. hallgatott meg a főváros életéről. Ezt követően szálláshelyén fogadta a Dar es Sa- laamban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Este Julius Nyerere díszvacsorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. A vacsorán a két elnök pohárköszöntőt mondott. (Az' etiópiai látogatásról kiadott közös közleményt a 2. oldalon ismertetjük.) Szigorú anyagvizsgálat Vigyázva a «őségét •• Ötletes célgépeket készítettek Az a körülmény, hogy termékeinknek több mint a felét határainkon túlra szállítják — a bőrdíszmű- és a konfekcióáruk jó részét például tőkés vevőknek —, már önmagában is azt jelenti, csak a legjobb minőségű termékek kerülhetnek ki kezük alól. Petri Zoltán, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat meóve- zetője számmal is igazolja szavait: a vállalat gyáraiban előállított árucikkeknek 99 százaléka első osztályú. Idén tehát, amikor a PEVDI sem tervez említésre méltó termelésfelfutást, még több energiájuk jut — nem a minőség további javítására, hanem az elért szint tartására. Fő céljuk, állapítja meg, hogy minél kevesebb pluszmunkával biztosítsák a kiváló színvonalat, mert ezáltal költséget is megtakaríthatnak. És amit szintén lényegesnek tartanak : gyáregységenként megszigorították a beérkező alapanyagok bevizsgálását, ellenőrzését. A vállalat konfekcióegységében ők például 32 meósukat küldték el idén tanfolyamra. A nemrég korszerű otthonba települt bőrdíszmű-gyáregységben, a pilisszentivani új üzemben pedig alaposan javultak a munkakörülmények. Ez természetesen a minőséget is kedvezően befolyásolta. Gondot okozott azonban a ragasztóanyag, nem csupán azért, mert olykor nem fogott megfelelően — hanem, egy részük a dolgozók egészségére is káros. Épp ezért különféle kísérleteket folytatnak az üzemben, s igyekeznek olyan technológiákat alkalmazni, amelyekben megszűnik a ragasztófelhasználás. Egyúttal — s ez szintén kihat a minőségre — kisebb, ötletes célgépeket készítettek, melyekkel csökken a kézi munka mennyisége. Történt előrelépés azonban a gyomrai vegyianyaggyárban is. Náluk bevezették, hogy már nem csupán a végtermék minőségét ellenőrzik. Ehelyett a gyártófolyamat során kijelölték a legkritikusabb technológiai pontokat, és ezeken menet közben kiszűrhetik az észlelt hibát. A műanyagbevonó üzemek termelésfelfuttatása az idei évre esik, itt is erőteljesen megszigorították a meózást. D. Gy. A költségvetésből szózkatvanmillió az idén Utak, hidak korszerűsítése A tanácsi kezelésben levő utak hossza Pest megyében 7 ezer 278 kilométer. Ebből belterületen 4 ezer 423 kilométert tartanak számon, melyből 955 kilométer kiépített. Ugyanakkor 434 hidat — úgynevezett műtárgyat — számlálnak, közülük 274 a közúti, míg a többi a gyalogos forgalmat szolgálja. Az idén az úthálózat és a hidak karbantartására, javítására a tanácsi költségvetésből 160 millió forint jutott. Hamis lenne azonban a számadás, ha a helyi tanácsok 80—90 millió forintját elfelednénk. Ez egészíti ki, toldja meg az említett 160 milliót. Üvegbe kerül a paprika Az idei évből nyolc hónapot magunk mögött hagytunk már. Mik a tapasztalatok? A közúti hidak mintegy harminc százalékánál forgalomkorlátozást rendeltek el, mert teherbírásuk, stabilitásuk romlott. Példa erre Törökbálinton a Pistály-dűlő hídja, vagy Jász- karajenőn a Körös-érnél levő. Pedig a 160 millió forintot — s a helyi tanácsoktól befolyó újabb 80—90 milliót is — az utak. a hidak karbantartása emészti fel. Kétéves, mégpedig jól bevált gyakorlat, hogy a földutakat újra és újra — nem kis költséggel — gyalulják, hengerük a körzetesített költségvetési üzemek. Így a váci. a veresegyházi, a dabasi, a tököli, a monori, az érdi. A kisebb javítások — kátyúzás, padkák rendbetétele — feladataik között szerepelnek. Kevesebb munka jutott az idén is a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalatnak. A tanácstól kapott megbízások az éves, 240—250 millió forintos kapacitásuknak mintegy ötven százalékát kötik le. Érthető a helyzet, hiszen a tanácsi költségvetés tetemes hányada a közlekedési hálózat fejlesztését, az egészségügyi ellátás javítását, az óvodai, az iskolai helyek számának gyarapítását szolgálta. Ha a feladatokhoz képest kevés is a pénz — azért az év első nyolc hónapjában régi problémákat sikerült megoldani. így például Gyömrőn elkészült a Petőfi és az Erzsébet telep összekötő útja, a kátyúzás, az útpadkák javítása sok helyen befejeződött. A régi jelzőtáblákat újakra cserélték, modern fényvisszaverőkre. Ke- repestarcsa, Gödöllő, Aszód térségében — a 30-as főközlekedési út mentén — a főutat keresztező gyalogátkelőhelyeknél sárga fényt adó világító- testek védik a gyalogosokat. Pest megyében, Érden július végén kezdődött meg az az útépítés, melynek alapanyaga a pernye. Az ehhez kapcsolódó kísérleteket az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nyolcmillió forinttal támogatja. Három ütemben törénik az útépítés. Az idén 20 ezer négyzetméter készül el, míg 1981-ben és 82-ben — á második és harmadik ütemben — összesen 22 kilométer úthálózattal gyarapodik Érd. Helyi alapanyagot használnak — murvát, bányakavicsot —, s így a szállítási költség is lényegesen kevesebb. A sülysápi, úgynevezett gyaloghidak átépítéséhez még az idén hozzákezdenek, s 1981- ben fejezik be. A már említett, rossz állapotban levő hidak karbantartása, javítása, felújítása az előzetes, 1981— 1982- es tervben szerepel. Terven felül viszont a vecsési Szamuely utca már új aszfaltszőnyeget kapott. Pilisbo- rosjenőn a tönkrement téglagyári buszforduló rendbehozásához szeptember 16-án kezdtek hozzá, s még a héten el is készülnek a munkával. Kere- pestarcsán a Móra Ferenc utca korszerűsödött, melyet a Szilasmenti és a Rákosmezeje tsz anyagilag is támogatott. Cegléden a hantházi vasútvonal megszüntetése, a forgalom közútra való terelése miatt közműfelújítással a Kossuth Ferenc utca átépítése is megkezdődött. V. E. KÖZELET Pranab Kumar Munkhcrdzsi indiai kereskedelmi miniszter, aki Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására tartózkodott hazánkban, szerdán elutazott Budapestről. N em híve e sorok írója az idegen szavak használatának, ám a címül választott kifejezést csak meglehetősen bonyolultan lehetne magyarul megfogalmazni, mint két lehetőség közötti választási kényszert, mint az ilyen döntés meghozatalának a gondját, mert a kettő együtt a dilemma; nem szívesen vállalt helyzet tehát, de gyakran elkerülhetetlen. Mint a közeli jövőben, amikor a tanácsoknak formába kell önteniük hatodik ötéves tervüket, annak legfőbb jellemzőit, irányait, céljait. Ez dilemmák sokaságával jár, hiszen — a lakosság előtt sem titok — rangsorolni kell a feladatokat, bizonyos elképzelések megvalósításáról lemondani fedezet híján, mivel a népgazdaság lehetőségei a pénzügyi források megnyitásában korlátozottak, s bővebbek jó esetben is a tervidőszak végefelé lehetnek, de akkor sem bőségesek. A ráckevei járás legtöbb településén előszeretettel emlegetik, hogy itt a vizen élnek az emberek, mert nemcsak a Duna keríti erről vagy arról a községet, hanem jut a vízből a szántóföldek altalajába éppúgy, mint a lakott területek legtöbb részébe, a házak alá, az utcákat gyakran tavakká változtatva, szinte lehetetlenné téve a közlekedést, a szállítást, ami nem apróság, hiszen gondoljunk csak a téli tüzelő kamrába kerülésére. Ilyen kutyaszorítóban szenved Dömsöd is, a belterületen annyi a víz, hogy csak átfogó rendezéssel lehet szabadulni attól, ahogy a szakemberek mondják, i a belvízrendezés egyik változatát kell végrehajtani, az ún. víztelenítést. Olyan munka ez, aminek minden mozzanata rengeteg pénzt, százezreket, összesítve mii-' Hókat követel, hogy érzékelhessük: van a megyének olyan városa, ahol már húszmillió forint fölött tartanak, de még mindig nincsenek a nóta végén. Ehhez képest az a kétmillió, ami az idén Dömsödnek kellett volna — leírjuk, mert így igaz: jogos igényként — a víztelenítésre, nem nagy summa, de amikor nincsen, akkor ezer forint híja is nehéz teherré lehet. K emény dilemma volt eldönteni, vajon a víz vagy — mondjuk — az életveszély elhárítása valamelyik egészségügyi intézménynél álljon előbb, hiszen a költségvetés forintjai bizonyos határok között átcsoportosíthatók, de érthető, ennek a rugalmasságnak illeszkednie kell a józan belátáshoz, az ésszerűséghez. S mert ez utóbbi gyakran a kényszer képében jelenik meg, Dömsöd — de nemcsak Dömsöd — nem juthatott hozzá az olyannyira szükséges pénzhez. A feladat későbbre tolódott el —fogalmaznak tárgyilagosan a szakemberek, s hozzátehetjük: nemcsak ez az egy teendő került későbbi naptárlapra, hanem sok más szintén, azaz Dömsöd nem magában szívja a fogát. Amit persze korántsem vigasznak szántunk, hanem pusztán a tények rögzítésének. Gyakran ugyanis a dilemma így ölt testet: vagy útHatvanhektáros területről szedik a zöldpaprikát ezekben a napokban a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben. Egy része piacra, a többi konzervgyárba kerül. A képen: munkában a Balogh brigád. ____ Bozsán Péter felvétele
