Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

PEST MEGVET VttÁfi PROUTÁSJAI. KYESÜUETEK! Losonczi Pál Tanzániába érkezett Addisz Abebúban barátsági és együttműködési szerződést írtak alá AZ MSZMP PEST MEGYEI, BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK r Dilemma építés — amire ismétlődően igényt tart a lakosság, sür­getve minden lehetséges fórumon —, vagy három­műszakos tanítás az isko­lában. Aminél megintcsak a lakosság elképzelhető reagá­lását kell számításba venni. A két lehetőség közötti vá­lasztás előbbi esete még nem is a legrosszabbak, a legnehezebbek közül való, mert akad olyan ügy is. amikor az egyik meg a má­sik oldalon egyszerre ko­morul indokként az életve­szély fellege a döntést ho­zók feje fölé. Ilyenkor okos­nak lenni, ki irigyelné?! Igen ám, de okosnak keit lenni, elkerülhetetlen vala­mire kimondani az igent, s azzal a másik valamire a nemet. Az ilyen helyze­tekre érti a nagy tapasz- talatú szakember — jelen esetben a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese —, hogy bármennyire nyomós is egy gond, a tanácsi tes­tületeknek kötelessége az összefüggések tisztázása és tiszteletben tartása, mert máskülönben a tervezést, a mérlegelést fölváltaná a kapkodás. S zépítése lenne a való­ságnak, ha azt állíta­nánk, nincs itt-ott je­le annak, hogy a sok szo­rító gond, s a források el­költhető forintjainak a re­méltnél kisebb összege miatt a tervezés a kapkodás in- goványára téved. Odatéved bizony, sőt, némelykor de­rékig merül el benne, a városokban kevésbé, a köz­ségek egy részében viszont ismétlődően. A dilemmák alapos mérlegelése helyett ezeken a helyeken a kedvet­lenség, az idegesség uralja a terepet, holott el kell ismernie mindenkinek: a tervezés rossz légköre a végrehajthatóságot teheti kétségessé e jövőbeli prog­ramoknál. Gazdag tapasztalatok fi­gyelmeztetnek a tervezés fontosságára, meghatározó szerepére a majdani végre­hajtásban, s arra, hogy a jó terv nem a végletek valamelyikének a papírra rögzítése, hanem az éssze­rű kompromisszumok foly­tonos keresése, azaz a he­lyesen megoldott — mert kellő mérlegelés után eldön­tött — dilemmák sorozata. A tanácsi testületek né­melyike azonban már ma­gát a dilemmát úgy fogja fel, úgy ítéli meg, mint a rossznak a megjelenését, azaz eleve elfogultan, ked­vetlenül, már-már sértet­ten néz szembe a válasz­tás kényszerével, s szinte törvényszerű: nem leli, mert nem kereste, az adott körülmények között célra­vezetőt, helyeset, hasznosat. Ezek helyett rátalál indo­kokra és magyarázatokra, amik arra .szolgálnak, hogy menlevelei legyenek a si­kertelenségnek, de arra nem adható menlevél. A siker ugyanis soha nem — s napjainkban végképp nem — a kor­látlan lehetőségek kamatoz­tatása, annál inkább si­keresen dolgoznak ott, ahol az adott feltételek, források között az erők egy csepp- jét sem hagyták elveszni, hanem szorosra zárt marók­kal mérték oda, ahová a legjobban kellett, ahol a legjobban szolgál. Mészáros Ottó Az indonéz külügyminiszter Budapesten Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására szerdán hiva­talos látogatásra hazánkba ér­kezett dr. Mochtar Kusumaat- madja, az Indonéz Köztársa­ság külügyminisztere. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Imrad Idris, az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövete. Szerdán a késő délutáni órákban a Külügyminiszté­riumban megkezdődött a tár­gyalás Púja Frigyes és dr. Mochtar Kusumaatmadja kö­zött. A megbeszélésen jelen volt Imrad Idris. A tárgyalásokon áttekintik a két ország kapcsolatainak ala­kulását, megvizsgálják a kap­csolatok kiszélesítésének és elmélyítésének lehetőségeit. Az eszmecserén különös fi­gyelmet fordítanak a délkelet­ázsiai térség időszerű kérdései­re. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke etiópiai látoga­tásának utolsó aktusaként szerdán reggel a nemzeti pa­lotában ünnepélyes külsőségek között látta el kézjegyével a két ország első barátsági és együttműködési szerződését. Az Elnöki Tanács elnöke és Men- gisztu. Hailé Mariam, az ideig­lenes katonai kormányzó ta­nács elnöke által aláírt, nagy jelentőségű dokumentumon kí­vül — a tárgyalások ered­ményeként — új műszaki-tu­dományos, valamint kulturális egyezmény is született. Röviddel az aláírási aktus után Losonczi Pált és kísére­tét államfőnek kijáró külsősé­gekkel búcsúztatták vendég­látói az Addisk Abeba-i repü­lőtéren, majd az Elnöki Ta­nács elnöke különrepülőgépén elindult afrikai kőrútjának kö­vetkező állomására, a Tanzá­niai Egyesült Köztársaságba. A TO—154-es különgép két és fél órás repülés után lan­dolt az afrikai út következő állomásán, a Tanzániai Egye­sült Köztársaság fővárosában. A Dar es Salaam nemzetközi repülőtéren a magas rangú vendéget megillető ünnepé­lyességgel üdvözölték az Elnö­ki Tanács elnökét. Feldíszített épületek, katonai díszpompa, 21 ágyúlövés, a magyar és a tanzániai himnusz köszöntötte Losonczi Pált, akinek fogadá­sára — kormánytagok, vezető politikusok élén — megielent Julius Nyerere köztársasági el­nök. A két államfő régi isme­Cement Vasról Nincsenek raktárgondok A beruházások ésszerű kor­látozása óta kevesebb cemen­tet igényel az építőipar. Csök­kent a megrendelés. A meg­változott körülmények termé­szetesen lépésváltásra készte­tik a cementgyárakat is. Jess György, a DCM-igazgató gaz­dasági helyettese erről így be­szél: — Kétségtelen, hogy keve­sebb a megrendelés az utóbbi időben, ennek ellenére nincse­nek raktározási gondjaink. Igyekeztünk minél gyorsabban igazodni a piaci igényekhez. Az év III. negyedévében a termelés és a kiszállítás azo­nos volt. Ha valamelyest vál­tozik is az arány, anyagi és tárgyi feltételeink, illetve le­hetőségeink adottak készle­teink raktározására. A IV. ne­gyedévben 15 ezer tonnával kevesebbet gyártunk, mint amennyit kiszállítunk. — Mi a pillanatnyi helyzet? — Megközelítőleg 45—50 ezer tonna cement van raktá­ron. A meghatározott terv szerint szeptember közepére kell beállnunk a 47 ezer ton­nára. Ez felel meg az optimá­lis mennyiségnek, Ennyi az, amelyet biztosítanunk kell a gazdaságosság érdekében. Ugyanis ez az a mennyiség, melyet a termelési eredmé­nyekből és a hitelekből finan­szírozni tudunk. Megemlítem .még a mésztermelésünket is, amely teljesen megegyezik a piaci igényekkel. rósként ölelte át egymást: Lo­sonczi Pál éppen tíz esztende­je járt első ízben az antiim- perialista politikát folytató, az el nem kötelezettek mozgal­mának elveit valló országban. A nemzeti palotához, az elnök szálláshelyéhez vezető úton tíz- és tízezrek gyűltek össze. Rövid pihenő után Losonczi Pál felkereste a városházát, a Karimjee Hallt, ahol tájékoz­tatót. hallgatott meg a főváros életéről. Ezt követően szállás­helyén fogadta a Dar es Sa- laamban akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetőit. Este Julius Nyerere díszva­csorát adott Losonczi Pál és felesége tiszteletére. A vacso­rán a két elnök pohárköszön­tőt mondott. (Az' etiópiai látogatásról ki­adott közös közleményt a 2. oldalon ismertetjük.) Szigorú anyagvizsgálat Vigyázva a «őségét •• Ötletes célgépeket készítettek Az a körülmény, hogy ter­mékeinknek több mint a felét határainkon túlra szállítják — a bőrdíszmű- és a konfekció­áruk jó részét például tőkés vevőknek —, már önmagában is azt jelenti, csak a legjobb minőségű termékek kerülhet­nek ki kezük alól. Petri Zol­tán, a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat meóve- zetője számmal is igazolja sza­vait: a vállalat gyáraiban elő­állított árucikkeknek 99 százaléka első osztályú. Idén tehát, amikor a PEVDI sem tervez említésre méltó termelésfelfutást, még több energiájuk jut — nem a mi­nőség további javítására, ha­nem az elért szint tartására. Fő céljuk, állapítja meg, hogy minél kevesebb pluszmunká­val biztosítsák a kiváló szín­vonalat, mert ezáltal költsé­get is megtakaríthatnak. És amit szintén lényegesnek tar­tanak : gyáregységenként meg­szigorították a beérkező alap­anyagok bevizsgálását, ellen­őrzését. A vállalat konfekcióegysé­gében ők például 32 meósukat küldték el idén tanfolyamra. A nemrég korszerű otthonba te­lepült bőrdíszmű-gyáregység­ben, a pilisszentivani új üzem­ben pedig alaposan javultak a munkakörülmények. Ez ter­mészetesen a minőséget is kedvezően befolyásolta. Gon­dot okozott azonban a ragasz­tóanyag, nem csupán azért, mert olykor nem fogott meg­felelően — hanem, egy részük a dolgozók egészségére is ká­ros. Épp ezért különféle kísér­leteket folytatnak az üzem­ben, s igyekeznek olyan tech­nológiákat alkalmazni, ame­lyekben megszűnik a ragasztó­felhasználás. Egyúttal — s ez szintén kihat a minőségre — kisebb, ötletes célgépeket készítettek, melyekkel csökken a kézi munka mennyisége. Történt előrelépés azonban a gyomrai vegyianyaggyárban is. Náluk bevezették, hogy már nem csupán a végtermék minőségét ellenőrzik. Ehelyett a gyártófolyamat során kije­lölték a legkritikusabb tech­nológiai pontokat, és ezeken menet közben kiszűrhetik az észlelt hibát. A műanyagbe­vonó üzemek termelésfelfut­tatása az idei évre esik, itt is erőteljesen megszigorították a meózást. D. Gy. A költségvetésből szózkatvanmillió az idén Utak, hidak korszerűsítése A tanácsi kezelésben levő utak hossza Pest megyében 7 ezer 278 kilométer. Ebből bel­területen 4 ezer 423 kilomé­tert tartanak számon, melyből 955 kilométer kiépített. Ugyanakkor 434 hidat — úgy­nevezett műtárgyat — szám­lálnak, közülük 274 a közúti, míg a többi a gyalogos for­galmat szolgálja. Az idén az úthálózat és a hidak karban­tartására, javítására a tanácsi költségvetésből 160 millió fo­rint jutott. Hamis lenne azonban a számadás, ha a helyi taná­csok 80—90 millió forint­ját elfelednénk. Ez egé­szíti ki, toldja meg az em­lített 160 milliót. Üvegbe kerül a paprika Az idei évből nyolc hónapot magunk mögött hagytunk már. Mik a tapasztalatok? A közúti hidak mintegy harminc százalékánál forgalomkorláto­zást rendeltek el, mert teher­bírásuk, stabilitásuk romlott. Példa erre Törökbálinton a Pistály-dűlő hídja, vagy Jász- karajenőn a Körös-érnél levő. Pedig a 160 millió forintot — s a helyi tanácsoktól befolyó újabb 80—90 milliót is — az utak. a hidak karbantartása emészti fel. Kétéves, mégpe­dig jól bevált gyakorlat, hogy a földutakat újra és újra — nem kis költséggel — gyalul­ják, hengerük a körzetesített költségvetési üzemek. Így a váci. a veresegyházi, a dabasi, a tököli, a monori, az érdi. A kisebb javítások — kátyúzás, padkák rendbetétele — felada­taik között szerepelnek. Kevesebb munka jutott az idén is a Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalatnak. A ta­nácstól kapott megbízások az éves, 240—250 millió forintos kapacitásuknak mintegy ötven százalékát kötik le. Érthető a helyzet, hiszen a tanácsi költségvetés te­temes hányada a közleke­dési hálózat fejlesztését, az egészségügyi ellátás ja­vítását, az óvodai, az isko­lai helyek számának gya­rapítását szolgálta. Ha a feladatokhoz képest ke­vés is a pénz — azért az év első nyolc hónapjában régi problémákat sikerült megol­dani. így például Gyömrőn el­készült a Petőfi és az Erzsébet telep összekötő útja, a kátyú­zás, az útpadkák javítása sok helyen befejeződött. A régi jelzőtáblákat újakra cserélték, modern fényvisszaverőkre. Ke- repestarcsa, Gödöllő, Aszód térségében — a 30-as főköz­lekedési út mentén — a főutat keresztező gyalogátkelőhelyek­nél sárga fényt adó világító- testek védik a gyalogosokat. Pest megyében, Érden július végén kezdődött meg az az út­építés, melynek alapanyaga a pernye. Az ehhez kapcsolódó kísérleteket az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság nyolcmillió forinttal támogat­ja. Három ütemben törénik az útépítés. Az idén 20 ezer négyzetméter készül el, míg 1981-ben és 82-ben — á máso­dik és harmadik ütemben — összesen 22 kilométer útháló­zattal gyarapodik Érd. Helyi alapanyagot hasz­nálnak — murvát, bánya­kavicsot —, s így a szállí­tási költség is lényege­sen kevesebb. A sülysápi, úgynevezett gyaloghidak átépítéséhez még az idén hozzákezdenek, s 1981- ben fejezik be. A már említett, rossz állapotban levő hidak karbantartása, javítása, felújítása az előzetes, 1981— 1982- es tervben szerepel. Ter­ven felül viszont a vecsési Szamuely utca már új asz­faltszőnyeget kapott. Pilisbo- rosjenőn a tönkrement tégla­gyári buszforduló rendbehozá­sához szeptember 16-án kezd­tek hozzá, s még a héten el is készülnek a munkával. Kere- pestarcsán a Móra Ferenc ut­ca korszerűsödött, melyet a Szilasmenti és a Rákosmezeje tsz anyagilag is támogatott. Cegléden a hantházi vasútvo­nal megszüntetése, a forgalom közútra való terelése miatt közműfelújítással a Kossuth Ferenc utca átépítése is meg­kezdődött. V. E. KÖZELET Pranab Kumar Munkhcrdzsi indiai kereskedelmi miniszter, aki Veress Péter külkereske­delmi miniszter meghívására tartózkodott hazánkban, szer­dán elutazott Budapestről. N em híve e sorok író­ja az idegen szavak használatának, ám a címül választott kifejezést csak meglehetősen bonyo­lultan lehetne magyarul megfogalmazni, mint két lehetőség közötti választási kényszert, mint az ilyen döntés meghozatalának a gondját, mert a kettő együtt a dilemma; nem szívesen vállalt helyzet tehát, de gyakran elkerülhetetlen. Mint a közeli jövőben, ami­kor a tanácsoknak formába kell önteniük hatodik öt­éves tervüket, annak leg­főbb jellemzőit, irányait, céljait. Ez dilemmák sokasá­gával jár, hiszen — a la­kosság előtt sem titok — rangsorolni kell a felada­tokat, bizonyos elképzelé­sek megvalósításáról le­mondani fedezet híján, mi­vel a népgazdaság lehető­ségei a pénzügyi források megnyitásában korlátozot­tak, s bővebbek jó esetben is a tervidőszak végefelé le­hetnek, de akkor sem bő­ségesek. A ráckevei járás legtöbb településén előszeretettel emlegetik, hogy itt a vizen élnek az emberek, mert nemcsak a Duna keríti er­ről vagy arról a községet, hanem jut a vízből a szán­tóföldek altalajába éppúgy, mint a lakott területek legtöbb részébe, a házak alá, az utcákat gyakran ta­vakká változtatva, szinte lehetetlenné téve a közle­kedést, a szállítást, ami nem apróság, hiszen gon­doljunk csak a téli tüzelő kamrába kerülésére. Ilyen kutyaszorítóban szenved Dömsöd is, a belterületen annyi a víz, hogy csak át­fogó rendezéssel lehet sza­badulni attól, ahogy a szakemberek mondják, i a belvízrendezés egyik válto­zatát kell végrehajtani, az ún. víztelenítést. Olyan munka ez, aminek minden mozzanata rengeteg pénzt, százezreket, összesítve mii-' Hókat követel, hogy érzé­kelhessük: van a megyének olyan városa, ahol már húszmillió forint fölött tar­tanak, de még mindig nin­csenek a nóta végén. Ehhez képest az a kétmillió, ami az idén Dömsödnek kellett volna — leírjuk, mert így igaz: jogos igényként — a víztelenítésre, nem nagy summa, de amikor nincsen, akkor ezer forint híja is ne­héz teherré lehet. K emény dilemma volt el­dönteni, vajon a víz vagy — mondjuk — az életveszély elhárítása va­lamelyik egészségügyi in­tézménynél álljon előbb, hiszen a költségvetés forint­jai bizonyos határok között átcsoportosíthatók, de ért­hető, ennek a rugalmasság­nak illeszkednie kell a jó­zan belátáshoz, az ésszerű­séghez. S mert ez utóbbi gyakran a kényszer képé­ben jelenik meg, Dömsöd — de nemcsak Dömsöd — nem juthatott hozzá az oly­annyira szükséges pénzhez. A feladat későbbre tolódott el —fogalmaznak tárgyila­gosan a szakemberek, s hoz­zátehetjük: nemcsak ez az egy teendő került későbbi naptárlapra, hanem sok más szintén, azaz Dömsöd nem magában szívja a fo­gát. Amit persze korántsem vigasznak szántunk, hanem pusztán a tények rögzíté­sének. Gyakran ugyanis a dilem­ma így ölt testet: vagy út­Hatvanhektáros területről szedik a zöldpaprikát ezekben a napokban a kiskunlacházi Petőfi Tsz-ben. Egy része piacra, a többi konzervgyárba kerül. A képen: munkában a Balogh brigád. ____ Bozsán Péter felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom