Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-16 / 217. szám

1980. SZEPTEMBER 16., KEDD xMiiap 3 Országgyűlési bizottságok ülései FelszéltsSt Cservenka Ferentné és Mondok Pót A belkereskedelem és a kül­kereskedelem egyaránt ered­ményesen vett részt az elmúlt évben a párt és a kormány gazdaságpolitikai határozatai­nak végrehajtásában — álla­pította meg az országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfőn a Parlamentben megtártott ülésén. A bizottság — Nyers Rezső elnökletével — a bel­kereskedelem és a külkereske­delem elmúlt évi tevékenysé­gét értékelte. A külkereskedelem — mint rámutattak — teljesítette leg­fontosabb feladatát: elősegí­tette a külkereskedelmi mérleg javítását, a belkereskedelem pedig eredményesen dolgozott azért, hogy az életszínvonalban elért eredményeinket megőriz­zük, az áruellátás színvonala fennmaradjon, esetenként ja­vuljon. A Belkereskedelmi ' Minisz­térium írásos tájékoztatójá­hoz Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között elmondotta, hogy a belkeres­kedelem tavaly a korábbiak­nál nehezebb körülmények kö­zött gazdálkodott. A termelő­eszköz-kereskedelemben pél­dául a mérsékelt kereslet, a fogyasztási cikk kereskedelem­ben pedig az árrendezés oko­zott nehézséget. Tavaly — s az Idén is — fontos feladatnak tartották az ellátási színvonal fenntartását, a vásárlói igé­nyek differenciált kielégíté­sét. A belkereskedelmi minisz­ter beszámolt arról is, hogy, bár az idén a korábbinál ke­vesebb külföldi kereste fel ha­zánkat, az idegenforgalomból származó bevételek, az előző éviekhez viszonyítva, dina­mikusabban nőnek. Az ide­genforgalom további fellendí­tésének kulcsa a szolgáltatá­sok színvonalának javítása. A múlt esztendő lényeges ja­vulást hozott a nem rubelei-, számolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyában, s a ter­vezettnek megfelelően alakult az export-, importtevékenység a rubelelszámolású országok­kal is — hangoztatta egyebek között Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter. Kedvezően éreztette hatását az is, hogy 1979 végén, 1980 elején a Kül­kereskedelmi Minisztérium gyorsabb, rugalmasabb import­gazdálkodásra tért át. így pél­dául a kisebb értékű, de a termelés szempontjából nélkü­lözhetetlen anyagok, alkatré­szek már nem okoztak terme- |.léskiesést, elmaradást. A két, miniszteri szóbeli ki­egészítőt követő vitában fel­szólaló képviselők — egyebek között — hangsúlyozták, hogy az alapvető cikkekből a vá­sárlók ellátása kielégítő. Az idei fogyasztói árszínvonal — az árak tavalyi emelkedését követő konszolidációval — a tervezettnek megfelelően ala­kul. Az ülésen megjelent és fel­szólalt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titkára, az országgyűlés alelnöke. Pest megye 4. választókerületének országgyűlési képviselője. Felszólalásában a párt és kormány életszínvonal-politi­kájáról beszélt, amelynek szerves része az áruellátás, a kereskedelempolitika. Hang­súlyozta, hogy a külföld által is elismert ellátás magas szín­vonalú, kiegyensúlyozott. Eb­ben jelentős szerepük van a kereskedelem dolgozóinak, akik nem is mindig kapják meg a közvéleménytől a meg­érdemelt elismerést. Hibás eb­ben a propaganda is, amely olykor csak a felszínt, egy-egy jelenséget tükröz, a dolgok tényszerű elemzése helyett. Ilyen volt például az időjárás miatti kései vegetáció, ami­kor kevés zöldség, gyümölcs volt a piacokon és a sajtó ezt jelezte. Azt azonban már ke­vésbé, ami a mai piacot jel­lemzi: a szokatlanul bőséges ellátást és az olcsó árukat. Ha­sonló volt a helyzet az idegen- forgalmi szezon időjárás miat­ti késésekor, amikor indoko­latlanul elsiratták azt, ami iga­zán kedvezően alakult szá­mukra. Cservenka Ferencné ugyan­akkor bírált néhány olyan fo­gyatékosságot, amin változtat­ni kellene: így az üdülőhelyek, szállodák szórakoztatási szű­kösségét, a határátkelőhelye­ken való hiábavaló hosszú vá­rakozást. ★ Az építőipar 1979. évi fel­adatai szervesen illeszkedtél: a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítására irányuló gazdaságpolitikába — állapí­totta meg — a mába mutatóan — az országgyűlés építési és közlekedési oizoctsaga eie ter­jesztett írásos beszámoló. A parlament állandó bizottságá­nak hétfőn az Országházban megtartott ülésén a megálla­pítást szóbeli kiegészítőjében Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter megerősítette azzal, hogy a megváltozott gazdasági kör­nyezetben az ország építőipara tavaly 1 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el az 1978. évinél. Kedvezően javult a ke­reslet-kínálat egyensúlya, ami — s ezt az idei tapasztalatok is alátámasztják — hosszabb távú folyamatnak tekinthető. Míg a múltban az építőipari megrendelések 20—30 száza­lékát el kellett utasítani, ad­dig a tavalyi esztendőre, s er­re az évre is egyensúlyi hely­zet alakult ki. Élénk eszmecsere bontako­zott ki a lakásépítés eredmé­nyeit összegző megállapítás kö­rül. Az új otthonok száma 1979-ben megegyezett az előző évivel, s 66,1 százalékukat a városokban adták át. A terv­teljesítésben az érdem az ál­lami lakásépítésé, hiszen a magánerős szektor elmaradt a tervezettől. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, a 26. választókerület országgyűlési képviselője a fűtőművek ki­használásának témájában kért szót: a 2000—3000 lakás ellá­tására épült hőközpontokat már 200—.300 otthon átadásá­nál meg kell építeni. Ám az üzemeltetés ebben az időszak­ban a városgazdálkodási vál­lalatoknak ráfizetéses. Az. építési és közlekedési bizottság — amelynek ülésén Tóth Istvánf a testület titkára elnökölt — elfogadta és elfo­gadásra ajánlotta a két tárca 1979. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszá­molóját. Turisták — a ssesséiyes Sdé/áráshun Oszt vasárnap a Börzsönyben ^ — Nem szabad komolyan venni az időjárást, akárcsak ^ a szeszélyes asszonyokat Ha nem hallgatnak rám, örö- ^ kösen mérgelődhetnek — magyarázta vasárnap délután Királyréten a hirtelen jött eső elől aZ étkezőhelyként és § esőházként szolgáló fatetős, oldalt nyitott íészerszeru | házikóba menekülteknek Varró Ignác. A Csepelről ér- ^ kezett nyugdíjas lakatos szavaira már csak életkora (túl | van a hetedik X-en) s nagy tapasztalata (szabad ide- ^ jében évtizedek óta járja hazánk tájait) miatt is oda ^ kellett figyelni. ^ Hallgatóságának zöme a közeli autóparkolóban levő ^ kocsikba is beülhetett volna, de nem tették, mert — ^ ahogy többen mondták — a Börzsönybe azért mentek, 5; hogy a háborítatlan természettel találkozzanak. Kefl tábla vegy nsm? Az időjárást illetően ugyan­csak igaza volt Varró Ig- nácnak. Reggel és délelőtt ra­gyogó napsütés, kellemesen langyos, szélmentes idő fo­gadta a kirándulókat Dél­után aztán hol beborult, sze­merkélt az eső, hol utat tört magának a felhők között a napsugár. A csodálatosan szép hegy turistaútjai, tisztásai azonban nem néptelenedtek el. Hol itt, hol ott tűntek fel egyedül, kettesben vagy cso­portosan sétáló, az apró tisz­tásokon bóklászó, pihenő ki­rándulók, fiatalok és időseb­bek. Többen — feltehetően újonc turisták — bizonytalankodtak. A Királyrét központjában el­helyezett tájékoztató tábla nem sok információt nyújt. Nem győztek érdeklődni, hogy melyik út, ösvény hová ve­zet Persze azok, akik már többször megfordultak a Börzsönyben, esküsznek, hogy minden úgy jó, ahogy van. Ilyenek például Szabó Gyu- láék Budapestről (férj, fele­ség, a tízéves Árpád és a 12 éves Tünde), akik az egyik tisztáson — a kijelölt tűzra- kóhelyen! — éppen bog­rácsgulyást készítettek. — Gyakran eljövünk ide — mondta Szabóné. — Szeretjük ezt a félig-meddig nomád éle­tet. A főíínivalót, a felszerelés­sel együtt hazulról, az ivóvi­zet egy közeli jéghideg vizű erdei forrásból hozták. — Ez a törzshelyünk, ahon­nét aztán hol erre, hol arra testünk gyalogtúrát — mond­ta a szakácsnak . felcsapott férj. Akárcsak Szabóék, Keresz­túri Lászlóék, akik szintén a fővárosból érkeztek, törzs­vendégként ismerik a tere­pet Jó levegő és csend Karján legkisebb csemeté­jüket, a kilenchónapos Csil­lát ringató Keresztúriné mond­ta: — Évek óta Királyréten töl­tünk egy-két hetet a Fővárosi Tanács üdülőjében. Most csak egy napra ugrottunk ki. — Miért ragaszkodnak a Börzsönyhöz? — Egészséges hely. Jó a le­vegő, csend van, s a táj iga­zi felüdülést nyújt. ök mutatták meg a legkö­zelebbi forrást, s a csörgede­ző vizű patak mellett egy hangulatos fahídnál hatalmas táblán olvasható érdekes szö­veget, melynek címe: Az erdő fohásza. A kereskedelmi ellátás — legalábbis most vasárnap — enyhén szólva nem volt tö­kéletes Királyréten. A lángos- sütő faháza az autóbusz-végál­lomásinál és a Pest-Budai Ven­déglátó Vállalat 176. szí. bü­féje 1 órakor zárva volt. A közelben levő — ugyancsak a Pest-Budai Vendéglátó Vál­lalathoz tartozó — 181. sz. bisztró vezetője, Berczeli Bé­la mentegette őket. Bckancsosoknok — A büfés alighanem meg­betegedett, a lángossütő talán ebédszünetet tart. A bisztróban csak egy-két ember tartózkodott. — Milyen a forgalom? — érdeklődtem. — Nem tudom — mondta Berczeli Béla. — Tegnap vet­tem át az üzletet. Itt fogok letelepedni. Eddig csak sze­zonban nyitva tartó üzletben dolgoztam, most már szeret­nék megállapodni. Sok tervvel, ötlettel érke­zett Királyrétre, de ezek kö­zül egyelőre csak annyit árult el, hogy a nyitvatartási időt és az étel-italkínálatot az ed­digieknél jobban a vendégkör igényeihez igazítja. — Ide nem messze volt egy halsütő is, amelyet a KÖ­JÁL betiltott. Nálunk a fel­tételek adottak a hal, a hur­ka, a kolbász sütésére — mondta. — Nem tart az esetleges el­látási gondoktól? — Nem, mert kapok a köz­pontunktól is és módom van a közvetlen beszerzésre. De miért is érdemes felke­resni a Dunakanyar váci olda­lát és a Börzsönyt? Szombat Magyarok Világszövetsége Eredményes program Hétfőn ülést tartott a Ma­gyarok Világszövetségének el­nöksége. A tanácskozáson — amelyet Bognár József akadé­mikus, a szövetség elnöke ve­zetett — részt vett és felszó­lalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Az ülésen elemezték a szö­vetség nyári programjának végrehajtását, összegezték a Magyarországon szervezett — külföldi magyarok részvéte­lével lebonyolított — esemé­nyek tapasztalatait. A bala­toni gyermektáborokba 22 or­szágból — köztük szocialista országokból is — jöttek ma­gyar származású gyerekek. A debreceni pedagógus-tovább­képző tanfolyamon nagy szám­ban vettek részt ausztriai és svédországi pedagógusok. Az elnökség ülésén nasyra érté­kelte a külföldön élő magyar származású könyvtárosok, il­letve közgazdászok első ma­gyarországi találkozóit, ame- lyeket — mint most a tanács­kozáson is elhangzott — más intézményekre és szakterüle­tekre kiterjesztve, a jövőben is folytatni kell. A Magyarok Világszövetsé­gének elnöksége elismerését és köszönetét fejezte ki dr. Sza­bó Zoltán nyugalmazott mi­niszternek. aki hat éven ke­resztül, mint a szövetség főtit­kára, igen eredményes munkát végzett, most saját kérésére felmentették e megbízatása alól. Dr. Szabó Zoltán a szö­vetség elnökségében továbbra is tevékenykedik. Ezután a Magyarok Világ- szövetségének elnöke a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa elnökségének kezdeménye­zésére tagjai sorába kooptálta Gosztonyi Jánost, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnökét és megválasz­totta a Magyarok Világszö­vetsége főtitkárává. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rényi Péter­nek, a Népszabadság fő­szerkesztő-helyettesének, az MSZMP KB tagjának kiemel­kedő újságírói, szerkesztői mun­kája elismeréseként, 60. szüle­tésnapja alkalmából a Szocia­lista Magyarországért Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének több év­tizedes munkássága elismeré­seként, 60. születésnapja alkal­mából a Szocialista Magyar- országért Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át. A ki­tüntetés átadásánál jelen volt Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Mugykőr&si Konzervgyár Ä rendelő kívánsága szerint A Nagykőrösi Konzervgyár termékei évek óta az élelmi­szerboltok keresett árui. Sőt, ma már országhatárainkon túl is mind nagyobb az ér­deklődés. Görbe Ferenc, a gyár igazgatója a következő­ket mondta: — Túl vagyunk az eszten­dő felén; nem csupán naptár szerint. Év eleji vállalásain­kat időarányosan teljesítet­tük. Igaz, nem volt könnyű, mert a tavalyról maradt kész­leteink meghatározták munkánkat. Most, ezzel együtt nem ál­lunk rosszul. Ami az értéke­sítést illeti, ez mintegy 7 szá­zalékkal nőtt a tervezetthez képest,... . ... — Az export tékifitetében mi a helyzet? — A rubel elszámolásúban 12 százalékos a növekedés. Tőkés exportunk is több lett a tervezettnél, és ezt elsősor­ban a termékszerkezet módo­délelőtt a legilletékesebb he­lyen, a Dunaloursnál, a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­talnál érdeklődtünk. A vá­lasz: Királyrétig el lehet men­ni busszal, kocsival. Onnét kü­lönféle turistautak vezetnek tovább. Elsősorban a bakan­csos (?) turisták számára. Ve­rőcemaroson van egy szíép Express-tábor, s Zebegényben pedig nem szabad kihagyni a Szőnyi István Emlékmúzeu­mot. A zebegényi emlékmúzeum valóban jól rendezett. Most ugyan viszonylag kevesen — Horányi Ferenc teremőr sze­rint 9-től 14 óráig —, körül­belül kétszázían keresték fel. Fejt Imre, a zebegényi vas­útállomás forgalmi szolgá­latvezetője is szokatlanul kis forgalomról számolt be. — Csupán egy nagyobb cso­port jött vonattal — mondta. — Ez az időjárás sokakat visz- sPanaszt a kirándulástól. Akik pedig kocsival vágtak neki az útnak, mondjuk a fő­város felől, azok egy-két kel­lemes órát már Vácott isel- tölthettek. A művelődési központban például két kiál­lítást is megtekinthettek. Az egyiket — a helyi képzőmű­vészeti szakkör, a másikat a III. nyári gyermekművészeti tábor résztvevőinek munkái­ból állították össáe. Hiúsági tábor Következő állomásunk: Ve­rőcemaros, az Express Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda üdü­lőtelepe. Éppen a táborban tartózkodik a Szovjetunióból érkezett Junoszty amatőr mű­vészeti együttes. — Szombaton érkeztünk és szeptember 27-ig maradunk Magyarországon. Elmegyünk Budapestre, Veszprémbe, Mis­kolcra, Nyíregyházára. Egy­két helyen fel is lépünk. Ma este például itt a táborban — mondta Vlagyimir Szokolov művészeti vezető. Sz. P. sításával értük el. Igyekez­tünk maximálisan megfelelni rendelőink kívánalmainak: csemegeuborka, dzsem, paradi­er omkonzervek, valamint — a megrendelő különleges igé­nyeinek megfelelően —, egye­di ízesítésű saláták. — Térjünk vissza ezek után a belföldi kereskede­lemhez.' — Ott, sajnos, mintegy 7 százalékos lemaradásunk mu­tatkozik, ám ez nem olyan mérték, amit év végéig ne tudnánk pótolni. De ez már a második félév fel­adata lesz. Igyekszünk majd mind job­ban igazodni a vevői igé­nyekhez, Lehetőségeink adot­Jegyzet Ötven s: A KÖZMŰVELŐDÉSI könyv­tárhálózat kiépítésében a lei­szabadulás után igen nagy ér­demeket szerzett szakembe­rünket idézve, időről időre úgy beszélünk a községi, városi bionotékákról, minx a „tele­pülések dolgozószobáiról". Je­lezzük ezzei azt, hogy egyrészt a tudomány termelőerővé vá­lásának koráoan, másrészt a minőségi munka időszakaoan a legszelesebb társadalmi ré­tegek számára jelent létszük­ségletet a jól felszerelt, a szakmai tájékozódást, az álta­lános műveltség gyarapítását egyaránt segítő könyvtár. Hogy ezek az intézmények vaióoan betölthessék azt a szerepet, amelyet a társadalmi követelmények határoznak meg, annak érdekében Pest megyéoen évről évre igen so­kat tesznek a könyvtárügy irányítói. Az országos átlagot mcgnaladva növekszik az ön­álló intézmények és fiók- könyvtárak száma (tavaly 669 volt, 7 százalékkal több, mint 1978-ban), ennek megfelelően nő a könyvek, a beiratkozott olvasók, á kölcsönzött kötetek száma is. Az is igaz viszont, hogy még így is csak közelít­jük az országos átlagot — s na arról beszélünk, milyen a könyvtárakat kezelők, a mű­velődést irányítók, segítők képzettsége, talán még elszo­morítóbb a kép. A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Végrehajtó Bizottsága három évvel ezelőtt tárgyalta önálló napirendi pontként a megye könyvtárainak helyze­tét. Megállapította, hogy az alkalmazottak száma nem éri el az országos szintet, ötven százalékuk szakképzetlen. Ötven százalék — minden második ember. Nem véletlen tehát, hogy a határozat a fej­lesztési feladatok egyik leg­fontosabbikának a mind több — képzett — könyvtáros mun­kába állítását jelölte meg. Nagy gondot jelent viszont, hogy néhány évvel ezelőtt megszűnt a népművelők- könyvtárosok hároméves, nap­pali tagozatos képese, a ta­nárképző főiskolákról és az tak, Alapanyagból nincs hiány, hiszen idén nagyon jó volt a gyümölcstermés. Az eddigi eredményeink számok­ban: az első hét hónap ter­melése 26 százalékkal volt naryobb a múlt év hasonló időszakánál. Ez 1 milliárd 100 millió forint körüli értéket jelent. Exportra eddig 36 500 tonnányit küldtünk. Ez 32 százalékos növeke­dés az előző évihez képest. Ami pedig a második félév ex­portkötelezettségeit illeti, még nagyobb figyelmet fordítunk a gazdaságosság növelésére. A jól értékesíthető termékeit gyártását helyezzük előtérbe, L. J. 9 egyetemekről kikerülők közül pedig igen kevesen helyezked­nek el községi, szakszervezeti könyvtárakoan. Mi hát — van-e egyáltalán — megoldás, érvényt szerezhetünk-e a ha­tározatnak? ADDIG IS, amíg országos szinten nem változnak az utánpótlással kapcsolatos gon­dok, a megyei tanács és a me­gyei pártbizottság kezdemé­nyezése nyomán Pest megyé­ben a könyvtárosképzés sajá­tos feltételeit teremtették meg. Az előzményeket ille­tően: a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár 1978 szeptemberében, az országban elsőként, kísérleti jelleggel in­dította meg az alapfokú kép­zettséget adó tanfolyamot. Ennek tapasztalataira is ala­pozva, az MSZMP Pest megyei oktatási igazgatóságán har­minchat résztvevővel tegnap komplex■ szakmai-politikai képzést adó tanfolyamot indí­tottak. A hallgatók a községi, nagyközségi, városi, szakszer­vezeti könyvtárak dolgozói;' a szakmai programot a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár munkatársai dolgoz­ták ki, a politikai képzés kon­cepcióját, a marxista—leninis­ta középiskola anyagának ki­bővítésével, az oktatási igazga­tóság belső tanári gárdája. A következő év novemberéig tartó tanfolyam azonban nem indulhatott volna meg a me­gyei párt-végrehajtóbizottság határozata után alig három hónappal, ha a szervezők az elvi egyetértés mellett nem kaptak volna konkrét, gya­korlati segítséget is a közmű­velődés, ezen belül is a könyv­tárügy országos irányítóitól. EGYETLEN, ám annál je­lentősebb lépést jelent e tan­folyam a megye könyvtárai­nak szakemberellátása szem­pontjából. Hogy miért jelen­tős? Mert egyetlen .szakember is több ezer könyvbarát mű­velődését befolyásolja. Felké­születlenségével, vagy lelkes és — ebben segíthet a tanfo­lyam — valóban hozzáértő munkával. P. Szabó Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom