Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

1980. SZEPTEMBER 14., VASÄRNAP ^Mdap 5 Kakukkfű, mák, anyarozs Gyógyítanak a természet virágai Kik és miért fizetnek? A közös gyarapodás érdekében Nagyanyáink ablakában ott díszlett a rozmaring, a kertben a zsálya, a kakukkfű, az édes­kömény és a koriander illato­zott. Ételízesítésre, gyógyír gyanánt azonnal kéznél volt a megfelelő növény. Évszázadok tapasztalatai öröklődtek át. Napjainkban a gyógynövény­kultusz a reneszánszát éli. Kidolgozott eljárásokkal, im­már szervezetten gyűjtik, szá­rítják, dolgozzák fel a növé­nyeket. A legmodernebb bio­lógiai és kémiai módszerek segítségével kutatják a szak­emberek a hatóanyag-tartal­mat, a nemesítés és a nagy- •üzemi termesztés lehetőségeit. Kis parcellák Hazánkban a Budakalászi Gyógynövénykutató Intézetben a hosszabb-rövidebb ideig tar­tó kísérletek jelentős ered­ményekkel járnak. Cickafark, bazsalikom, mály. va, kakukkfű és számtalan gyógynövény nyílik kis parcel­lákon az udvaron. A látogató botanikus kertben érzi magát, pedig ez még csupán ízelítő a hatalmas üvegházhoz és a mesterséges termesztőboxokhoz képest. A hét esztendeje épült, modern épület szemgyönyör­ködtető. A folyosókon ízléses kerámiakockákon festett nö­vénymotívumok. Apró tálkák­ban sóskaborbolyagyökér, pi­pacsvirág, zilizgyökér, kukori­cabibe, bodzavirág és sorol­hatnánk a hazánkban lelhető kétszázféle gyógynövényt, ha­tóanyagaikkal együtt. — Talán nem is véletlen, hogy az intézet Budakalászon telepedett le — kezdi a be­szélgetést dr. Tétényi Péter, az intézet igazgatója. — A bota­nikusok régebben is szívesen keresték fel az Ezüst-hegyet, ahol rengeteg a gyűszűvirág és a levendula. Kutatásaink a gyógynövénykultúra valameny- nyi területét nem ölelhetik fel. Három jelentős növény­nyel foglalkozunk: az anya­rozzsal és a gyűszűvirággal, hatóanyaguk a szívgyógyszerek alapanyaga. Valamint a mák­kal, ' közismerten a morfium­tartalom miatt. Ezen túlme­nően mintegy harminc nö­vénnyel kísérletezünk. Új módszer — Milyen újabb eredmé­nyeik vannak? —1 Megszületett az első ma­gyar őszi mákfajta. Szép kék a magja, az eddigieknél több a terméshozama, jó a ható­anyaga. A Kozmosz elnevezé­sű új fajtajelölt nyolc eszten­dőn át bizonyította jó tulaj­donságait. Az Országos Fajta­kísérleti Intézet próbája előtt áll a növény, majd nagyüzemi módon termeszthető. Űj kísér­leti eszközt dolgoztunk ki az esztergomi Labor MIM-mel együtt. Ez a növényanalizátor pontosabban határozza meg a hatóanyagokat, megrövidült a kísérleti idő is. A máktermesz­tés országosan kutatásaink szerint folyik. Újabban a nagyüzemi termelésbe bekap­csolódott a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet js, nagy területtel, jó eredmény­nyel. — Miképpen tudják a kísér­leti időszakot megrövidíteni? H atóanyaghozam — A növénykutatásnak igen sokáig gondja volt, hogy meg kellett várni az évszakváltá­sokat. így gyakran évtizede­kig is eltartott az új fajta ki­kísérletezése. Most már mes­terségesen, kamrákban — megfelelő hő-, fény- és nedves­ségtartalom segítségével nevel­jük azokat. A kanadai fito- boxok beváltak, néhány esz­tendővel előre járunk az idő­ben. Most éppen a gyűszűvi­rág növekedik bennük. Az egyikben még a zsenge tava­szi szálak, a másikban pedig már az érett növény látható. Érdekességként megemlítem, hogy a gyógyszergyárak kívá­nalma szerint évente újabb és újabb hatóanyaghozamra állít­juk a növényeket. — Változott-e tevékenysé­gük, a gyógyszergyári együtt­működés tartalma, amióta az intézetek önfenntartóvá vál­tak? — A gyógyszergyárak az ed­diginél is jobban ösztönöznek egy-egy hatóanyag nagy meny- nyiségű, jó előállítására. Első­sorban a Kőbányai Gyógyszer- árugyárral tartunk állandó kapcsolatot, de tagjai vagyunk a Magyar Gyógyszeripari Egye­sülésnek is. A napokban vár­juk a szovjet társintézet kép­viselőit, tudományos együtt­működésről, exportról tárgya­lunk velük. Az intézetben külön osztály foglalkozik a vegyszeres ke­zelésekkel. Dr. Nagy Ferenc kertészmérnökként kezdte, most a növényvédelem a je­lenlegi szakterülete. — Gyakori jelenség — fej­tegeti —, hogy a fűszer- és gyógynövényt különféle beteg­ségek támadják meg. A nagy­üzemi termelés során az egy­kor vad növény körül meg­bomlik a biológiai egyensúly. A mi feladatunk, hogy a vé­dekezést előkészítsük.. Legfon­tosabb manapság a nagyüze­mi vegyszeres gyomirtás. A rendszergazdát bízzák meg — legtöbbször bennünket — a vé­delem kidolgozásával. így pél­dául a Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár a mák, a Ma­gyar Gyógyszeripari Egyesülés a kakukkfű komplex növény­Népfronfmunka Alsónémediben Összehangolt tervek Könnyen előfordul manap­ság, ha egy-egy település nép- fróntbizottságának vezetőit a munkájukról faggatja az em­ber, hogy a felelet így kezdő­dik: a választás! Majd ekkép­pen folytatódik: ez volt az idén a legnagyobb feladat, ekkor kellett a leginkább helytállnunk. A fenti kérdésre a fenti vá­laszt kaptam Dobos Sándor­tól, a HNF alsónémedi bizott­ságának titkárától is. — A mi munkánkra egyéb­ként az jellemző leginkább, magyarázta —, hogy össze­hangolt terv szerint dolgo­zunk. Ezen azt keli érteni, nagyon erős a kapcsolatunk a tanáccsal, a pártbizottsággal és természetesen a Közös Űt Szakszövetkezettel. Egyeztetés után állítjuk tehát össze a község kulturális programját, ez azért is rendkívül fontos, mert Alsónémedinek nincs művelődési háza. Pontosabban fogalmazva csak ez idáig nem volt. most, hogy a tömegszer­vezeti székházat kulturális rendezvények megtartására is kiválóan alkalmassá alakítot­ták át. jelentős javulás vár­ható e téren. — Ez azt jelenti, hogy ez­után jól működő klubjaink összejöveteleit kedvezőbb kö­rülmények között megrendez­ni. S ha már a klubokról be­szélek, feltétlenül meg kell említenem a honismereti szakkörünket, a kertbarátok és a kistermelők körét. — Most éppen mivel foglal­koznak? — Az igazság, hogy most éledünk. Ezt úgy kell érteni, nálunk a munka java szep­tembertől márciusig tart. Utá­na itt, Alsónémediben már nehéz megtalálni az embere­ket, többségük a földeken dolgozik. így tehát az ősztől tavaszig terjedő hónapokra kell koncentrálnunk. Ilyenkor szoktuk a szabás-varrás tan­folyamokat megtartani, ekkor kerül sor a politikai előadá­sokra is. — Tervek? — Több is van, de még va­lamennyi meglehetősen kép­lékeny, ezért nem szívesen beszélek róluk. A napokban jövünk össze valamennyien, akik érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy a népfrontmunka a községben minél hatékonyabb legyen. K. É. védelmét kéri. A mákkísérle­tek több mint egy évtizedig tartottak, most a gyapjas gyű­szűvirág, a tárkony műtrágyá­zásán, védelmén dolgozunk el­sősorban. Összetett vizsgálat — A vegyszerek nincsenek káros hatással a növényekre? — Kárt akkor okoz a ke­zelés, ha a hatóanyag-tarta­lom változik vagy csökken. A vizsgálatok összetettek, elsőd­leges célunk, hogy a kezelések ne károsítsák az értékes tar­talmat. Laboratóriumonként újdon­ságok fogadják a látogatót. A jellegzetes illatok elárasztják a szobákat. Mindenütt növény­minták, mákgubók, rozskalá­szok. Az országba bejövő és kimenő valamennyi gyógynö­vény próbája itt történik. Több száz drogot vizsgálnak, főként érzékszervi jellemzők szerint. A genetikai osztályon számtalan mag található szé­pen csomagolva. Itt bonyolódik le az országos és külföldi mag­csere. A kémiai' tagozat látja el a hatóanyag-vizsgálat orosz­lánrészét. — Kémia nélkül nincsen gyógynövénykutatás — mond­ja Héthelyi Ivánná tudomá­nyos munkatárs. Lelkesen ma. gyarázza a gázkromatográfiás, a tömegspektroszkópos eljárá­sok szépségét. Gépi eszközök Rajzasztalok mellett tervezik a gépi eszközöket is. Madocsai Zsigmond gépészmérnök, tudo­mányos munkatárs éppen a betakarító eszközön dolgozik. De itt tervezik meg az egyéb munkafolyamatok gépesítését is. Majoránna, máriatövis, ka­milla, kakukkfű, menta, fe­hér és fekete mustár, kapor, angelika, lestyán, konyhakö­mény, ánizs, muskotályzsálya — említésre csak néhányat emeltünk ki a főbb kísérleti nö­vényekből. Az itt kikísérlete­zett zsályát, kakukkfüvet, le­vendulát, édesköményt Kere- pestarcsán nagyüzemileg ter­mesztik. Pomázon a valeriána alapanyaga, a macskagyökér foglal el nagy területeket. Édesköményt Fóton is látha­tunk nagy táblákban. Erdősi Katalin — Az odáig rendben van, hogy nekem fizetni kell, de akkor a szomszéd utcában a Szabóék miért nem fizetnek? — Nem stimmel itt valami! Egyik fizet, a másik nem? — Talán csak én égetem a villanyt, én megyek a járdán? A többiek repülnek? — Mi is szívesen fizetnénk, hiszen ebben a községben élünk. Kis összegek Nem akarom tovább szapo­rítani a szöveget, bár össze­gyűlt belőlük jó néhány. A megye községeit járva jegyez­tem fel őket. A községfejlesz­tési hozzájárulásról van szó. Az így beszedett összeget fejlesz­tési célokra használják a tele­pülések. Ám nem minden ál­lampolgár fizet. Dr. Sólymos Mária, a Pest megyei Tanács adócsoportjá­nak vezetője: — Először talán arról, hogy ki fizet. Akinek háza van, a házadó után, a kisiparos, a ma­gánkereskedő, a szellemi sza­badfoglalkozású stb. — a jör vedelemadó alapján fizeti a községfejlesztési hozzájárulást. — És miért pont ők? — Ez a pénz fejlesztési cé­lokat szolgál. Akinek saját há­za van, annak egyéni érdekei szorosan kapcsolódnak a köz­ség településfejlesztési prog­ramjához. Az út-, villany-, víz-, csatornahálózat kiépítése egyet jelent ingatlana értéknöveke­désével. A másik csoport pedig jövedelmével arányos mérték­ben kell. hogy hozzájáruljon az állam kiadásaihoz. — Milyen összegről van szó? — A házadó 30 százalékát kell fizetni évente, az évi 1500 forintot meghaladó jövedelem- adó után 20 százalék jár. Hadd említsem itt meg, hogy igen kicsik a ház után kivetett ösz- szegek, így a községfejlesztési hozzájárulás nem jelent túl nagy megterhelést. Lehet önként — Ha viszonylag kis összegről is van szó, sérelmesnek érzik nagyon sokan. — Valóban. Talán nem is az összeg, inkább az elv miatt. Ugyanazon községben élők vé­gül is egyformán élvezik az előteremtett javakat, a vil­lanyt mindenki használja, az utakon, járdákon mindenki egyformán közlekedik. — Ügy tapasztaltam, hogy még azok is furcsának érzik a helyzetet, akik a nem fizetők táborához tartoznak. Elhangzottak olyan vélemé­nyek, hogy ha kérné a tanács, ők bizony szó nélkül fizetné­nek. — Ez is elképzelhető. Persze más elméletben beszélni va­lamiről, más ugyanezt a gya­korlatban megcselekedni. Egyébként van olyan lehető­ség, és több községben éltek is vele — tanács, lakók közö­sen —, hogy egy bizonyos meghatározott cél érdekében és meghatározott időtartamra — négy hónap, fél év, vagy egy év — néhány lakos felajánlot­ta, hogy községfejlesztési hoz­zájárulást fizet. Például egy utcában, ahol addig mondjuk nem volt víz és most lehető­ség nyílt a bekötésre, az utca lakói felajánlhatják a pénzbe­li hozzájárulásukat. A taná­csok, tapasztalataim szerint, bátrabban élhetnének ezzel a készséggel. Mert valóban szí­vükön viselik az emberek la­kóhelyük fejlődését, meg az igények is megnőttek! Erre egy adatot mondanék. Tavaly a megyében, csupán ilyen ön­kéntes adózásból, több mint négymillió forint jött be. És ha még kicsit tovább faggat­juk a számokat, a következők derülnek ki. Pest megyében a lakók egynegyede fizet csak községfejlesztési hozzájárulást. Ez az összeg ebben az évben így is csaknem 76 millió fo­rintot tesz ki. Elv és gyakorlat — Mikor született a község­fejlesztési hozzájárulásról szóló rendelet? — 1967-ben. — Azóta változatlan? — Igen. — Elképzelhető, hogy lesz módosítás? — Lehetséges. De ismétlem, egyet nem szabad elfelejteni. Az ember elvben általában sokkal adakozóbb, sokkal nagyvonalúbb, mint a valóság­ban. Ennek ellenére azért még egy mondatot ideírok, a sok közül, egy kisközség, kishiva- talában dolgozó fiatalasszo­nyét. — Nemigen értem, miért nem fizetünk valamennyien, akik itt élünk, hiszen annyi mindenre lenne szüksége a község lakóinak. S. H. K. Készülődés a vásárra Utazó-, bevásárló- és iskolatáskákat mutat be az őszi BNV-n a PEVDI pilisszentiváni bőrdíszmű gyáregysége. Az első model­lek ezekben a napokban készülnek el a mintázóban. Bozsán Péter felvétele Egy üti a lakossággal Szilárd a közrend, közbiztonság Tájékoztató a járási csoport értekezletén Milyen a járás közrendje, közbiztonsága? — egyebek kö­zött erről tájékoztatták a Pest megyei tanácstagok monori járási csoportjának tagjait a héten megtartott csoportérte­kezleten. Részt vett a tanács­kozáson Cselényi Dezső, a já­rási pártbizottság első titkára is. Benyó János rendőr alez­redes, a Monori Járási Rend­őrkapitányság vezetője kedve­zőnek ítélte meg tájékoztató­jában a helyzetet. Jobb átlag Szűkebb pátriánkban az el­múlt években alapvető válto­zás nem történt a közrend, közbiztonság területén. Éven­te átlagosan 500—800 köZött van a bűncselekmények szá­ma, s ez Pest megyében az alacsonyabb kategóriába tarto­zik. Tízezer lakosra általában 65—70 bűncselekmény jut évente, s ez jobb a megyei és az országos átlagnál is. Ugyan­akkor sajnálatos, hogy meg­lepően magas az úgynevezett visszdeső bűnözők száma, egy­re több az olyan elkövető, aki másodszor, harmadszor áll a bíróságok elé. A legtöbb bűncselekményt a betöréses lopások, a személyi tulajdon sérelmére elkövetett esetek jelentik járásunkban. Nem ritka azonban a súlyos és könnyű testi sértés és más erőszakos bűncselekmények száma sem. Megyeileg is ki­emelkedően magas a család és ifjúság elleni bűncselekmé­nyek száma. Különösen a tar­tási kötelezettség elmulasztása miatt indult gyakran eljárás, s mindez a rendezetlen családi körülmények következménye volt. Sajnos, a kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek vezetői még mindig nem fordítanak kellő gondot a társadalmi tu­lajdon fokozott védelmére. AZ üzletek és vendéglátóegységek biztosítása nem megfelelő sok helyen, így bizony a betörők­nek sokszor könnyű a dolguk. Erre a jövőben feltétlenül na­gyobb gondot kell fordítaniuk. Sok motorkerékpárt, kerékpárt tulajdonítanak el a járásban, elsősorban felelőtlenség miatt. A járművek vezetői gyakran lezáratlanul hagyják az autót, így aztán nem csoda, ha ké­sőbb nem találnak rá. Járásunkban a legtöbb bűn- cselekmény Vecsésen, Monoron, Monori-erdőn és Maglódon tör­tént az elmúlt években. Ér­dekesség, hogy például Mono­ri-erdőn elég sok gondja van a rendőrségnek, ugyanakkor a hasonló lélekszámú Péteriben sZinte alig akad dolga a körze­ti megbízottnak. Sajnálatos az is, hogy elég magas a fiatal­korú elkövetők száma, s ez is a sok rendezetlen családi körülményekkel magyarázható. A .lakosságot minden bűn­ügy közül leginkább talán az erőszakos bűncselekmények: emberölés, verekedés, garázda­ságok, rablások foglalkoztat­ják. A legsúlyosabb bűntettek, az emberölések száma a múlt esztendőben 30 volt Pest me­gyében, ebből négy a monori járásban. Az idén némileg ja­vult a helyzet, bár a napok­ban történt egy gyilkosság. Va­sadon, egy 50 éves asszonyt tá­madott meg egy fiatalkorú és egy felnőtt férfi, bántalmazták a sértettet, nemi erőszakot kö­vettek el rajta, s a nő belehalt sérüléseibe. Sok a baleset A közrend, közbiztonság egyik fontos alapeleme a köz­lekedési morál milyensége. Ezen a téren nincs előrelépés, tavaly emelkedett a halálos balesetek száma, s az idei sta­tisztika tovább romlott. A rendőrség igyekszik kiszűrni a forgalomból azokat a jármű­vezetőket, akik semmi oe sem veszik a KRESZ előírásait, hiába azonban minden igyeke­zet, hiszen egyre többen fity- tyet hánynak a szabályokra. Különösen sok baleset színhe­lye a 4-es számú főközlekedési útvonal. A közelmúltban pél­dául Monori-erdőn ötös ha­láleset történt egy baleset kö­vetkeztében. A rendőrség egy­re nagyobb szigorral lép fel a szabálytalan közlekedők el­len, most már gyakrabban von­ják be a jogosítványokat. Évente általában 2 ezer sza­bálysértési eljárást indítanak garázdaság, vagy közlekedési kihágás miatt. Benyó János arról is tájé­koztatta a megyei tanácstago­kat, hogy a közrend, közbiz­tonság nemcsak a rendőri szer­veken, hanem a lakosságon is múlik. Még ma is akadnak kö­zömbös állampolgárok, akik szemet hunynak egy-egy ga­rázdaság, vagy lopás felett, a könnyebbik megoldást választ­ják, nem segítenek a bajba­jutottakon, s nem jelentik az észlelt cselekményeket. A bűnüldözés tárgyi feltéte­lei sokat javultak az elmúlt években. A technikai ellátott­ság színvonala ma már meg­felel a követelményeknek, egy­re felkészültebb, rátermett rendőrök biztosítják a lakosság nyugalmát, a közrendet, a köz- biztonságot. Néhány hónap múlva tovább javulnak a , já­rási kapitányságon dolgozók munkakörülményei, a Monori Építők Ipari Szövetkezete jó ütemben halad a központi épü­let bővítésével. Az új szárny megépítése után hozzákezde­nek a régi épület korszerűsí­téséhez, felújításához is. Elénk érdeklődés A közrend és közbiztonság további szilárdítása nemcsak a rendőri szervek feladata, ha­nem a lakosságé is, s a jövő­ben is elvárják a kék egyen­ruhások a támogatást min­denkitől. Az érdekes tájékoztató fel­keltette a megyei tanácstagok érdeklődését, többen mondták el véleményüket ezzel kapcso­latban. Dr. Erdős Ervin, a járási hi­vatal elnökhelyettese az ifjú­sági törvény végrehajtásának járási tapasztalatairól tartott tájékoztatót. Erről holnapi la­punkban számolunk be. Gér József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom