Pest Megyi Hírlap, 1980. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-14 / 216. szám
murrt 1980. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP Ifjúmunkás- és sxakmunkústanuBó-napok Fiatalok a munkaversenyről Tegnap kezdődött, s október közepéig tart az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napok immár Pest megyében is hagyományos rendezvénysorozata, amelyet ez idén az ifjúsági szocialista brigádvezetők találkozója nyitott. Solymáron, a községi tanács nagytermében gyülekeztek a résztvevők — mintegy nyolc- vanan a megye ipari üzemeinek munkakollektíva-vezetői, a szocialista munkaverseny szervezői, felelősei —, hogy megvitassák a munkaverseny- mozgalom legidőszerűbb kérdéseit. Az eszmecserén részt vett Mérten János, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetőhelyettese, Herczenik Gyula, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosztályvezető-helyettese és Varga István, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára. Elsőként Maczkó József, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára szólt arról, hogy az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló napok célja nemcsak fiatalok szakmai és általános műveltségének emelése, de az is: járuljon hozzá az eseménysorozat a gazdasági építőmunkában a közéletben való helytálláshoz. A rendezvénysorozatot megnyitó szavak szellemében kezdődött a tanácskozás Kéry Andrásnak, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának a munkaverseny-mozgal- mat elemző előadásával. Ebben egyebek között hangsúlyozta : a mun.kaverseny-moz- galom is ott hozhatja a legjobb eredményeket, ahol a termelőmunka tervezésével és szervezésével kevés a gond. A tömegmozgalom számos alkotó jellegű, kezdeményező erejű kollektíva részvételével szolgálhatja legjobban az országos gazdasági célok valóra váltását, a termékek verseny- képessé tételét, a rugalmasabb gazdálkodást. Az előadást követő vitában 13-an kaptak szót, s korántsem szorítkoztak arra. hogy saját munkahelyük közössé- seinek eredményeiről beszéljenek csupán. A gondokra is utaltak, mint például arra: az egyéni és a kollektív vállalások között nincs mindig összhang, s hogy a brigádokat, teljesítményeiket kettősen ítélik meg néha, olykor az objektív eredmények alapján, olykor pedig korábbi teljesítményükhöz mérve. A vitát követően a tanácskozás résztvevőit a PEMÜ solymári gyárában a vállalati KISZ-bizottság fiataljai invitálták gyárlátogatásra. ★ A Pest megyei ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok keretében fórumot rendeznek szeptember 87-én a Csepel Autógyárban, a téma: megyénk 5 éves tervidőszaki eredményei és a további gazdaságpolitikai feladataink. A fórum válaszadói a megyei pártbizottság az SZVIT, a Pest megyei Tanács, a megyei OTP- igazgatóság, a KISZÖV és a Pest megyei Hírlap vezetői. Ezúttal először szélesíteni kívánják a fórumon részt vevők körét — közvetett formában — a Pest megyei Hírlap olvasóközönségével, s lehetőséget nyújtanak minden érdeklődőnek, hogy kérdéseire feleletet kapjon, részben a lap hasábjain, részben válaszlevelekben. Kérjük, a kérdéseket juttassák el szeptember 23-ig a KISZ Pest megyei Bizottságára. A borítékra ne felejtsék el ráírni: ISZN-fó- rum. Várjuk kérdéseiket az alábbi címre: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. S. A jövedelmezőség diktál A minőség az első helyen Nyolc hónap mérlege az állami gazdaságokban Az idei esztendőben 71 ezer 682 hektáron gazdálkodott a megye tíz állami gazdasága. Az állattenyésztésben, a növénytermesztésben és a gyarapodó melléküzemekben több mint tízezér embernek adtak megélhetési lehetőséget. Nem érdektelen tehát szót ejteni arról, miként is tevékenykedtek az év eddig eltelt hónapjaiban, miképpen • oldották meg a kalászosok betakarításával járó feladatokat, terveik, elképzeléseik megvalósítását hogyan segítette gazdálkodásuk egésze. A kérdések megválaszolásában Szigeti Gábor, az Állami Gazdaságok Országos Központjának osztályvezetője nyújtott segítséget, aki már évek óta jó ismerője az érintett gazdaságok tevékenységének. A gazdálkodás feltételei az állami gazdaságok számára sem voltak kedvezőbbek az idei esztendőben, mint a termelőszövetkezetekben. Az időjárás kétarcúsága őket sem kímélte. így legfőbb célkitűzésük megvalósítása: az előző évi kiesések pótlása, az ötödik ötéves tervidőszak sikeres lezárása, és a 253 milliós vállalati eredmény elérése munkájukban nem kis szervezettséget, felkészülést igényelt. Az eddigi kilátások azzal kecsegtetnek, ígéretes esztendőről adhatnak majd számot a gazdaságok az év végi értékelésnél. Veszteség nélkül A növénytermesztésben rekordtermést takarítottak be a kalászosokból, s o korábbi éveknél jobb átlagot ígér a szántóföldi és a kertészeti kultúrák nagy része. A kedvezően megválasztott fajtaszerkezet nagyobb arányú módosítására nem volt és nem is lesz szükség a gazdaságokban. Legfeljebb az egyesek nagyobb hozama, vagy jövedelmezősége szólhat bele, az adott területen mit érdemes termeszteni. A jövedelmezőség egyébként kulcsszóvá lépett elő az állami gazdaságokban is, s nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben és a melléküzemágak megválasztásánál is döntően esik a latba. Példaként lehet megemlíteni, hogy míg a napraforgó iránt nő az érdeklődés, csökken a cukorrépa vetésterülete. A búzafajták megválasztásánál a nagy hozamú, s ugyanakkor jó minőséget termőket részesítették előnyben. Nem véletlen, hogy jól is fizettek az idén a gabonafélék. Az aratást, mint mondják, elvégezték, s bár a biológiai késés miatt torlódó munkák nagyobb szervezettséget követeltek, veszteségek nélkül takaríthatták be a kenyérnek- valót. Sokatmondó adat, hogy a termelőszövetkezetekkel folytatott nem hivatalos versenyben az idén ők diadalmaskodtak. A búza átlagtermése négy mázsával jobb volt hektáronként az állami gazdaságokban, mint a tsz-ekben. A szusszan ásnyi pihenő után már az őszre készülődnek. Kell is, mert jön az újabb erőpróba: rekordtermést ígér a napraforgó, a silókukorica, a cukorrépa, a hagyma, a szőlő. Készülnek a legtöbb gazdaságban a kampánytervek, amelyek személyre szólóan és ösztönző módon fogalmazzák meg kinek-kinek a dolgát S a jól bevált gyakorlatot alkalmazva az egyes körzetekben idén is szervezői, irányítói lesznek az állami gazdaságok együttműködésének az őszi betakarításban: a felsőbabádiak például a szőlőszüretet koordinálják Monor és Inárcs térségében. Juhok kisüzemben Az* állattenyésztésben a szarvasmarha, a sertés és a juh a meghatározó. A főváros közelsége miatt elsősorban a tejtermelésre rendezkedett be a gazdaságok nagy többsége. S hogy milyen eredménnyel, azt bizonyítja: öt év alatt több mint 1400 literrel emelkedett az egy tehénre jutó hozam. Idén eléri, vagy kismértékben meghaladja a 4696 litert. A sertéstelepeken is a már emlegetett jövedelmezőség fokozása a legfőbb cél, amelyet az állatállomány maximális kihasználásával, azaz az egy kocára jutó hústermelés növelésével érhetnek el. Csökkentik ezzel egy időben a sertéstelepeken a fajlagos abrakfelhasználást, magyarul az idén a tervek szerint 4,09 kilogramm abrakból állítanak elő a négylábúak 1 kiló húst. A juhászaiban az előrelépés lehetőségét a kisüzemek, pontosabban a háztáji gazdaságok kínálják. így azt a gyakorlatot követik, hogy az állományt bérbe adják a háztáji gazdaságoknak, de a tartáshoz szükséges ideális feltételek megteremtésében, s a megtermelt gyapjú, hús, szaporulat értékesítésében a kistermelők segítségére viannak. Egyedülálló a sorban a százhalombattai Temperált Vizű Halgazdaság, amely a halivadék és díszhal tenyésztésében ért el kiemelkedő eredményeket, következésképp, a gazdaságosságra sem lehet panaszuk. így érthető, hogy a legjobbak között emlegetik őket. Az átlag fedett S ha már a sorrendről esett szó, nehéz lenne valamiféle rangsort felállítani a gazdaságok között, hisz adottságaik, tevékenységi körük különböző. Mégis talán a százhalombattai gazdaságon kívül a herceghalmi, a ceglédi, a monon, a gödöllői és az alagi kívánkozik a legjobbak közé. Nincs okuk azonban panaszra a többieknek sem, mert az országos átlagol tekintve a Pest megyei állami gazdaságok többsége meghaladja ezt a szintet. Annál inkább kedvező az a minősítés, mivel adottságaik sok esetben kedvezőtlenebbek, vagy a főváros közelsége miatt eleve magasabb követelményeknek kell megfelelniük. A hátralevő néhány hónapban is komoly erőfeszítések várnak még a megye állami gazdaságaira, hogy a terveket, cél kitűzéseket megvalósíthassák. Ennek záloga, hogy az elmúlt hónapokban tovább nőtt a gazdálkodási fegyelem, a szigorúbb szabályozóknak megfelelő rugalmasabb gazdálkodás lett a jellemző. A nagyobb termésátlagokra, a több tejre, húsra való törekvés — azaz a mennyiségi mutatók — mellett mind nagyobb szerepet kap a minőség s a gazdaságosság. E kettő szem előtt tartása persze nemcsak az állami gazdaságokban fontos követelmény. G. M. A pártoktatás új éve Nemcsak az allami Oktatási intézmények • kapui nyíltak meg a tanulók előtt, hanem a pártoktatási év is kezdetét vette. A délutáni órákra tantermekké alakulnak át a különböző tanácskozótermek, klubhelyiségek, hogy a marxizmus—leninizmus elmélete megismerésének, mindennapi életünk, társadalmunk aktuális kérdéseiről váljanak viták színhelyeivé. Megyénkben az esti egyetem különböző tanfolyamain több mint háromezren, az esti középiskolán több mint kétezren kezdik meg, illetve folytatják tanulmányaikat. A pártoktatás tömegtanfolyamain októbertől mintegy 40 ezren kezdik el az új pártoktatási évet. Kiegészül ez még a tömegszervezetek politikai oktatásában részt vevők több tízezres táborával. Nem új jelenség ez. Nem arról van szó, hogy ugrásszerűen megnövekedett a politikai oktatásban, a szervezett pártoktatásban részt vevők száma. Azt jelenti ez, hogy eddigi fejlődésünk eredményeként a társadalompolitikai kérdések iránti érdeklődés és fogékonyság nem egy szűk réteg jellemzője, hanem nyugodtan mondhatjuk, tömegjelenség. Gyakran elmondjuk, leírjuk, hogy olvasó nép lettünk — noha még számosán vannak, akikhez a kultúra napfénye nem jutott el. Ezzel együtt jár az is, hogy megnőtt azok száma, akik figyelemmel kísérik a politikai élet alakulását, részt kérnek és követelnek annak formálásában, alakításában. Egyre nagyobb lesz azoknak a tábora, akiket érdekel, s akik tudni akarják, hogy mi történik a világban, az országban, de szűkebb pátriánkban, a megyében, a lakóhelyen, a munkahelyen. Az eseményeken túl meg akarják ismerni azok okait, miértjeit is, és aktív, tudatos résztvevői akarnak lenni a dolgok formálásának. Az év elején lezajlott pártvezető- ség-választások, majd az országgyűlési és tanácstagi jelölőgyűlések és választások során ez sokféleképpen nyilvánult meg és volt lemérhető. Pártszervezeteink az elmúlt évek során megértették, hogy nincs egyelen olyan társadalompolitikai, gazdasági vagy kulturális feladat, amelynek megöldásához a pártpropaganda, a pártoktatás ne járulhatna hozzá. Ezért szervezik egyre nagyobb körültekintéssel az oktatást. Figyelembe veszik, hogy annak rendszerében mindenki olyan szinten és oktatási formában vegyen részt, amely fejlődését, továbbképzését leginkább biztosítja. A pártoktatás ma már a pártszervezeteken belül nem re szórt feladat, hanem a pártélet, a pártmunka szerves része. Az 1980/81-es pártoktatási munka szorosan kapcsolódik a megelőző évekéhez, az eddig elért eredményekre támaszkodik, s szerves folytatása azoknak. A pártoktatás alapvető feladata a most kezdődő, de a következő oktatási években is, hogy segítse elő pártunk XII. kongresszusa határozatainak megvalósítását. Ezért az oktató-nevelő munkánk tartalmát a XII. kongresszus dokumentumaiban megfogalmazott értékelések és feladatok határozzák meg. Az elmúlt oktatási évben a kongresszusi beszámoló és a határozat feldolgozása néhány foglalkozás keretében megtörtént. Most több időt és energiát kell fordítanunk rá, s a tényleges tanulmányozás, megértés és megértetés most történhet. Az oktatási formáktól, azok szintjétől függően a társadalompolitika, a gazdaságpolitika, az ideológiai és kulturális tevékenység, a pártirányítás és a pártélet, vagy az építőmunka nemzetközi feltételeinek alapos tanulmányozása áll egy-egy tanfolyam középpontjában. Az oktatási formáktól és az oktatás szintjétől függetlenül propagandamunkánk kiindulópontja a kongresszusnak az az állásfoglalása, hogy pártunk a változó feltételek mellett is folytatja több évtizedes, bevált politikáját. Nem elegendő ennek jelszó szerinti ismételgetése, hanem az egyes kérdések kapcsán bizonyítani kell ennek valós voltát is. Sokoldalúan kell bizonyítanunk, tudatosítanunk, hogy nincs időtől és tértől független politika. Azt, hogy a párt politikai vonala nem változik, nem valamilyen megmerevedést jelent sem a politikai vonalat, sem a munka- módszert illetően. A folytatás egyben fejlődést is jelent. Változatlan a politika abban az értelemben, hogy — mint korábban, úgy a jövőben is — mindig a reális valóság, a helyzet feltárásából indul ki. A valóság viszont állandóan változik a mi tudatos cselekvésünk, de tőlünk független külső hatások eredményeként is. Az állandóan fejlődő és változó helyzetet, körülményeket figyelembe véve dolgozza- ki a párt a maga politikáját, alkalmazva a marxizmus—leninizmus elméletét. Ezért nem tűzött és nem is tűz ki a párt olyan célokat, nem ígér olyan eredményeket, amelyek önmagukban szépek lennének, de megvalósíthatatlanok. Nem építhetjük gyorsabban a fejlett szocialista társadalmat hazánkban, mint ahogy azt a belső és külső feltételek lehetővé teszik, de olyan gyorsan viszont építeni kell, ahogyan lehetőségeink megengedik. Ehhez a propagandának a maga sajátos eszközeivel hozzá kell járulnia. Az elmélet és gyakorlat egységének szemlélete végett szorgalmazzuk különösen a káderképzési formákon a marxizmus klasszikusainak tanulmányozását. Nem azt várjuk a hallgatóktól, hogy tételszerűen el tudják mondani az egyes események kapcsán Marx, Engels és Lenin megállapításait, hanem sokkal inkább ázt, hogy megtanulják azt a vizsgálati módszert, amellyel ők mindenkor az új jelenség megismeréséhez közeledtek. A klasz- szikusok műveinek tanulmányozása segít abban, hogy az eredmények, a folyamatok lényegét ismerjük meg, s ne elégedjünk meg a felszíni jelenségek szemlélésével. A következő évben is az egyik fő feladat marad az oktatás minőségének további javítása, szemléletformáló erejének növelése. Érzékelhetőek azok _ az eredmények, amelyeket a Központi Bizottság 1976 októberi, a pártpropagandáról szóló határozatának végrehajtása során a hallgatók dialektikus és törté- hatóT szemléletének, politikai érzékenységének fejlesztésében elértünk. Tovább kell erősíteni az oktatásban a polemizáló jelleget, s arra kell törekedni, hogy a foglalkozások az elvi-politikai kérdések megvitatásának fórumai legyenek. Ma még pártoktatásunkban tapasztálható, hogy vannak, akik megtanulják a fogalmakat, kategóriákat, törvényszerűségeket, azokat tételszerűen el tudják mondani, de a viták során nem tudnak eléggé meggyőzően érvelni. A marxista-leninista szemléletformálás megkívánja a fogalmak, kategóriák, tények ismeretét, de szemléletváltozáshoz ezek csak akkor »vezetnek, ha a hallgatók értik azok lényegét, felismerik érvényesülésüket, látják a tények, az események közötti összefüggéseket. Az oktatómunka minőségének fejlesztésében kulcsszerepük van a propagandistáknak. Számuk a megyében több mint két és fél ezer, nagyobb részük több éve propagandista. Mintegy 96 százalékuk felső- vagy középfokú politikai végzettséggel rendelkezik. Jelenlegi munkakörüket tekintve vannak köztük fizikai dolgozók csakúgy, mint tudományos fokozattal rendelkező, hivatásos marxista oktatók, egyetemi tanárok, önként vállalják és szívesen végzik ezt a munkát. Munkájuk tartalmasabb, színvonalasabb végzéséhez szükséges, hogy a pártalapszervezetek, a párt- bizottságok rendszeresebben informálják őke^ a társadalmi, a gazdasági feladatokról, a leginkább érdeklődésre tartó ideológiai kérdésekről. Pártoktatásunk ezáltal is hatékonyabban segíti a XII. kongresszuson megfogalmazott feladatok végrehajtását, hozzájárul nagyszerű távlati céljaink megvalósításához, a dolgozó, szocialista ember neveléséhez. GÖNDICS ZOLTÁN, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója Az MSZMP Pest megyei Bizottságának oktatási igazgatóságának Amerikai úti székháza Előadás a nagy előadóteremben Barcza Zsoit felvételei
