Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-16 / 192. szám
1980. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Ördöge imfff... Mondja, adja-e olcsóbban? A hetvenhétéves Pintér Józsefné is rendszeresen felhozza áruját Ecserről Az Óbuda Tsz zöldségesboltja előtt hosszú sor áll. Horváth Jenő boltvezető mondja. — Már tíz éve dolgozom ezen a helyen, de ránk panasz még nem volt — s mielőtt folytatja, a piaci felügyelőre néz, aki rábólint —, pedig évi 5 millió forint a forgalmunk. A nagy forgalom kulcsa talán az, hogy egy kilót valóban egy kilónak mérünk. Az elárusítóhelyen rend és tisztaság uralkodik. A ládák katonás rendben sorakoznak. Külön az erős, külön az édes paprika. Az ára is elfogadható. Erről azonban beszéljen az egyik állandó kuncsaft. Barta Lászlónál — Nem állnék be máshová — mondja. — Évek óta ide járok, mert itt udvariasak az elárusítók és az árak is megfelelőek. Az áru is szép. Most csak erős paprikát veszek lecsóhoz. Még alig pitymallik, amikor éledni kezd a piac. Szinte megmozdulnak a burgonya-, a paradicsom- és a dinnyehegyek. Az árusok hangosan üdvözlik egymást, érdeklődnek a család, s egymás gyerekei felől. Legtöbben ismerik jól mindannyiuk búját-baját, hiszen évek óta együtt árulnak a Garai piacon. Péntek van, heti piacnap. Lovas kocsival hordta A hetvenhét éves Pintér Józsefné Ecserről jár hosszú évek óta árusítani a zöldséget, a gyümölcsöt. — Akkor is ide hordtuk az eladnivalót, amikor még lovas kocsival kellett hozni az árut — mondja, de közben szeme arra a vevőre villan, aki olcsóbban kéri a krumplit, s mondja: — Nyolc forintért adom, annyi az ára. Amint a vevő továbblép, halkan felém súgja: — Adom majd olcsóbban is, de még nincs itt az ideje. Van azonban hely, ahol nem lehet alku tárgya az áru. Éppen egy vita kellős közepére érünk az Óbuda Tsz baromfiboltja elé. Azt halljuk, hogy az idős, ősz hajú asszony sí- rósan mondogatja: ' ’ . v ' — Velem ezt nem teheti meg. Becsap, és a tetejébe még goromba is. Megyek a felügyelőhöz! — fordul, de előtte a vitás forintot sértetten benyújtja az ablakon. Ami & történet eleje. Szűr Józsefné nyugdíjas baromfiaprólékot vásárolt, de sokallta az érte járó összeget. Az eladó — Török, Albert boltvezető — durva hangon utasította rendre az idős asz- szonyt... ö már tudja: vitás ügyekben a legilletékesebb a piaci felügyelő. A helyszínen tesz legtöbbször igazságot, vagy ha ott nem, megindítja az eljárást a vásárlókat megkárosítók ellen. Sok kicsi, sokra megy A Garain már 3 éve főfelügyelő Szabadkai Róbert. Irodájának emeleti ablakából szinte az egész piacot belátni. Pontosan tudja, kihez, mikor kell lemenni, kit kell figyelmeztetni. A szabálytalankodók rendszerint okulnak is a pénz- büntetésekből. Szűr Józsefné kérésére a felügyelő lemérte a vita tárgyát képező baromfiaprólékot, az árát is kiszámította. A különbség: 2 forint 40 fillér, ennyivel károsította meg a nénit az eladó. Visszamentünk a helyszínre. Ott még az is kiderült, hogy a mérleg eredetileg is 1 dekával kevesebbet mutat. Sok kicsi, bizony, sokra megy. Az üzlet vezetője azonban hajthatatlan. A vita még éleződne is, ha a piaci felügyelő le nem intené a boltost. — Sajnos ilyen is akad — mondja Szabadkai Róbert. — Nekem az a feladatom, hogy megvédjem a vásárlók érdekeit. A boltvezető ellen szabálysértési eljárást indítok. A vásárlók megkárosítása hivatalból megengedhetetlen, de én magánemberként is megvetem azokat, akik másokat akarnak becsapni. Sokan azt hiszik, hogy az idősebbek már figyelni és számolni sem tudnak. ördöge volt. A néni ugyanis valamikor elárusító volt itt a piacon, s kitűnő fejszámoló. Hátán hozza az árut Dolányi Márkné nem jár rendszeresen piacozni, csak akkor, ha megérett a zöldség a kertben. Túráról jött most is be. — A hátamon hoztam az árut a vonatig. Volt mit cipelni. Most a 300 négyszögöl bőven terem. Szabó Ferencné Érdről hozta az őszibarackját. Külön sorakoznak az apróbb szeműek és a nagyobbak. Az áruk 16 és 22 forint között mozog. — Adja-e alább? — kérdezzük. — A Végére csak el akarom adni mindet, ezért aztán a maradékot olcsóbban adom. A szomszédjával mindketten bizonygatják, hogy sokan éppen ezért járnak később a piacra. Persze az is igaz, olyankor a java áru már elkelt. Könczöl lstvánnénak, aki Bágról hordja áruját, nem kell a délutáni vevőkre várni. Pi- roslik a paradicsomja, és az első szedésű zöldbabja is kelendő. önmagát kelletti a csemegekukoricája is. Szíves szóval invitálja a vevőket. Szájából az „aranyoskám” sem hangzik sértően. Nem csoda, ha kedvéért és a szép zöldségekért mindig ott állnak standja előtt a vásárlók. Kelendő a friss gyümölcs Molnár Gyuláné gyes-en van, a két kicsi mellől szaladt le a piacra. — Már másodszor fordulok. Voltam a hentesnél és a közértben is. Nem kaptam krumpliskenyeret, így beugrottam a piacra. Mindig pénteken vásárolom meg a hét végére valót. Szeretek piacra járni, mert itt válogatni is lehet. Nem drága az áru, és mindig kapok a gyerekeknek friss gyümölcsöt. Csak a diny- nye árát sokallom. Tegnap vettem egyet, 50 forintba került. Ezen a piacon mindenki megtalálja a kedvére valót. Minden stand tömve áruval, választék van bőségesen. Ki erre, ki arra az elárusítóra esküszik. Hozzám is kedvesen szólt a piacról kifelé menet a Dunakesziről bejáró Györfi György- né, hogy megálltam a férje és fia faragott árui előtt. Volt ott minden: szék, sótartó, kanál, még vállfa is. Fogom az egyik kanalat, és ahogy a piacon szokás, kérdezem. — Mondja, adja-e olcsóbban? Szalai Mária Hét végi a forgalom a Garai téri piacon Bozsán Péter felvételei Budapesten rendezik Árvizek megelőzése Nemzetközi konferencia Nyolcszáz külföldi tudós részvételével Budapesten rendezik meg augusztus 21. és 29. között az Európai Geofizikai Szövetség és az Európai Szeizmológiai Unió' idei kongresszusát. A rangos nemzetközi eseménynek az ELTE, a műszaki és az orvostudományi egyetemek épületei adnak otthont, ahol több mint hatszáz előadás hangzik el a tudomány legújabb eredményedről. Az idei geofizikai és szeizmológiai seregszemlén huszonegy témát tűznek napirendre, jobbára elméleti jellegű kutatások eredményeiről. A magyar népgazdaság is erősen érdekelt lesz néhány témában. Egy külön szekció foglalkozik majd ugyanis a folyók, tavak — köztük a Balaton — szennyezettségével, s a geotermikus energia —„források és hévizek — mezőgazdasági, fűtési hasznosításával. A szakemberek nagy érdeklődéssel várják kaliforniai tudósok beszámolóját arról, hogy miképpen működik egy nemrégiben üzembe helyezett erőmű. amely a gejzírek energiájából táplálkozik. Ami a vizek kérdését illeti, ismertetik majd a tengervíz édesvízzé alakításának lehetőségeit, a magyar szakembereket azonban va’ó- színűleg az árvizek megelőzése érdekli majd a legjobban. Eltemették Yass Istvánnét javát azért tudta szolgálni; mert az emberek javát akarta, ugyanúgy, ahogyan családját is ilyen emberien szolgálta. Tudott arra vigyázni, hogy a köz ügyei ne szakadjanak el a konkrét ember konkrét ügyeitől. Akármilyen magas tisztségben volt, mindig a munkatársai közösségében élt. Meg merte mondani nekik, ha valamit nem tudott. Elismerte, ha valamiben tévedett. Bátran merte a beosztottaik segítségét kérni. Elismerte munkatársai sikerét. Minden volt munkahelyén szeretettel emlékeznek rá munkatársai, az országgyűlés irodájában, az Elnöki Tanácsnál, a Nőtanácsnál, a szakszervezeteknél, a Hazafias Népfrontnál. Pályája, életműve arra tanít bennünket, úgy éljünk és dolgozzunk, hogy összegezésként el lehessen mondani: mindent, ami erőnkből tellett ' megtettünk azokért, akiknek szolgáltunk, a népért, a népekért, az ügyért, azokért, akiket szerettünk és akik bennünket szerettek. Vass Istvánné szelleme így él tovább velünk, így őrzi meg emlékét az MSZMP Központi Bizottsága és az ország- gyűlés is — hangsúlyozta Péter János. A koporsót ezután gyászmenettel a Munkásmozgalmi Panteonhoz kísérték, ahol a sírkertben hántolták el. A gyászszertartás az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. Családtagok, barátok, harcostársak es tisztelője sokasága, országgyűlési képviselők és tisztségviselők kísérték utolsó útjára pénteken a Mező Imre úti temetőben Vass István- nét, az országgyűlés nyugalmazott elnökét, országgyűlési képviselőt. A vörös drapériával borított, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol a 65 éves korában elhunyt Vass Istvánná kitüntetéseit bíbor- párnákon helyezték a koporsó elé —, díszőrséget álltak a párt- és állami élet képviselői, egykori munkatársak. A gyászszertartáson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság ország- gyűlése nevében Péter János, az országgyűlés alelnöke mondott búcsúbeszédet. Méltatta Vass Istvánné nagyszerű életútját, amely a budafoki szo- bafestő-mázoló munkás otthonából indult és a szocialista Magyarország egyik kivételesen sikeres asszonysorsában teljesedett ki, magas közéleti tisztségekig ívelve. — Mindenekelőtt a közjó embere volt Vass Istvánné. A közéletiséget nála valóban a köz javának a szolgálata jelentette. Erre született, és az életkörülményei is erre nevelték. 1931 óta volt a munkás- osztály réfzese, 1939-től a párt tagja, és amikor feladatot kapott, megtalálta a pártban mindig azokat, akik a feladat betöltésében segítették. A köz SxáShiási Zöld út a terményeknek SZÁLLÍTÁSI CSÚCS... Ez alatt tulajdonképpen a nagyobb mennyiségű mezőgazdasági termények betakarítását, pontosabban mondva, elszállítását értjük. (S ugyanakkor kell a fuvarozó vállalatoknak egyéb, például az építőanyag, a különféle ipari termékek továbbításáról is gondoskodniuk.) A minden évben nagy erőpróbát jelentő csúcs körülbelül a gabona aratásakor kezdődik, majd késő őáz- szel, esetenként már a télbe nyúlva, a kukorica, a cukorrépa betakarításával végződik. A mezőgazdasági szállítás szűkebb tartalmú fogalom. Nagy vonalakban talán úgy határozhatnánk meg, hogy a gazdaságba érkező áru és a megtermelt terméknek az átvevőhelyre juttatása. Innen azonban a legtöbb esetben tovább ' kell fuvarozni. Például a zöldséget, a gyümölcsöt a boltokba, a feldolgozóiparnak, s az exportra szánt terméket külföldre. Mindez elsősorban a MÁV, a Volán, a Mahart feladata. Barcsckd&mping a Budafrucfmiff Lelemény segít a gondokon — Sajnos, nem tudtuk a tervet teljesíteni kajszibarackból — fogad a Budafruct gazdasági társaság budaörsi központjában dr. Czigány Péter igazgató. A kánikula nem tett jót az egyébként, mennyiségét tekintve, gazdag termésnek. Szaknyelven szólva lerottyant a barack — azaz exportra alkalmatlanná vált. Ide olyan gyümölcs kell, amelyik kibírja az utóérést, az utazást négy-öt, esetleg hat , napig anélkül, hogy károsodna. A tervteljesításbe alaposan beleszólt az időjárás: a jég elverte a szomszédos Sasad Tsz kajszibarackját. Ami maradt, nyilvánvalóan nem kerülhetett külföldre. Nincs azonban túl sok idő arra. hogy efölött keseregjenek, mert az egyik barackot követi a másik, a kajszit az őszi. A közepesnél jobb termés miatt az a gyümölcs is próbára teszi a fiatal gazdasági társaságot: megalakulásuk óta ez az első közös szezonjuk. A munka egyébként két — eredetileg más célra készült — gépsoron folyik. A hütőház- ban úgy tartják, a lelemény segít a gondokon. Az almát súly szerint osztályozó gépsoron, s a kajszit nagyság szerint válogatón is némi módosítással és egy kis ráfordítással őszibarackot dolgoznak fel. Eddig 1100 tonnát szállítottak az illatos csemegéből a taggazdaságok. A korai Napsugár fajtát követi a jövő héten a Ford, majd a Champion. A feldolgozás után mintegy 800 tonna került eddig az őszibarackból exportra. S ezzel egy időben 155 tonna vöröshagyma is. Nem lesz könnyű teljesíteni a rájuk váró feladatokat. Az együttműködés iskoláját még tanulgatva, akadnak súrlódások a termelő gazdaságok és az átvevő hűtőház között. Hogy mást ne említsünk, a szerződött, ígért tonnák csak lassan csordogálnak egyik-másik gazdaságiból — holott őszibarack van bőven. Munkáskezek hiányával is számolniuk kell. Hamarosan bezárja kapuit a törökbálinti építőtábor, s csak a Nógrád megyéből toborzott hatvan idénymunkás enyhít majd a gondokon. A hűtőházi munkában járatlan dolgozókkal viszont nehezebb a magas minőségi exportkövetelmények teljesítése. Szeptember 29-én megkezdik a téli alma, zömében Starking félék tárolását, feldolgozását. Hiszen mindenütt — itthon és külföldön — ez tette híressé nevüket, márkává a budaörsi almát. — A tél majd arra is jó lesz — fűzi hozzá végezetül az igazgató —, hogy az idei szezon gondjait, tapasztalatait elemezve a taggazdaságokkal együtt alaposabban felkészüljünk a jövő nyári nagy munkára. G. M. A nagvobb fuvarozási igények ezután jelentkeznek. A megyei szállítási bizottság éppen ezért most (amikor szükség esetén még lehetőség van a módosításra, a közbeavatkozásra) tűzte napirendre a kérdést. Az ember számára nehezen érzékelhető, megfogható, hogy milyen hatalmas tömegű áru elszállíthatását kell megoldani. Pest megyében augusztus 15-ig több száz ezer tonna kalászost takarítottak be. Ezt a gazdaságok a saját eszközeikkel juttatták el a felvásárlókhoz, onnan viszont a vasút továbbítja. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a kistermelők egy év alatt 300 ezer tonna műtrágyát használnak fel. Kétharmadát az első félévben viszik a helyszínre. Húszezer tonnát a Volán, ugyanennyit a gazdaságok, s 260 ezer tonnát a MÁV. Mostanáig mintegy tízezer tonna vetőmagot, 130 ezer tonna üzemanyagot, növényvédőszert és építőanyagot kellett a mezőgazdasági üzemekbe kiszállítani. Együttvéve, eddig Pest megye mezőgazdasága 1 millió 62 ezer tonna árut fogadott, illetve fuvaroztatott el. S a neheze még csak ezután jön. A vetőmag, a mű- és szervestrágya mellett például körülbelül sok-sok ezer tonna burgonyát, kukoricát kell elszállítani. A Pest megyei gazdaságoktól a cukorrépát a hatvani, a szolnoki, az ercsi és az ácsi cukorgyárak fogadják. A MÁV csak az ácsi gyárba szállít, s a többi helyre a gazdaságoknak saját gépeikkel vagy a Volán járműveivel kell a fuvaroztatást megoldaniuk. Aztán jön az alma, amelynek zömét exportálják, és a szőlő, valamint a takarmány. A gazdaságok 4051 kéttengelyes pótkocsival, s 3239 teherautóval rendelkeznek. Napi kapacitásuk csaknem ezer tonna. Emellett még 59 honvédségi teherautót is igénybe vesznek. MIT TESZNEK a fuvarozók, a MÁV és a Volán? Köztudott, hogy a vasúti teherszállításban a mezőgazda- sági áruknak hosszú idő óta zöld útjuk van. Jelenleg már csak 30—40 ezer tonna gabonát kell Cegléd, Nagykáta, Dömsöd, Túra és Monor térségéből elfuvaroznia az őszi csúcs előtt — ahogy azt a szállítási bizottság ülésén a Pest megyei Gabonafelvásárló Vállalat képviselője elmondta. A Volán 1. sz. Vállalat pedig — Paisch Nándor igazgató tájékoztatója szerint — szabad kapacitással rendelkezik. Eddig tehát különösebb gond nem volt. Megtörténhet azonban, ha netán esős lesz az ősz, hogy egy időben olyan, mennyiségű áru elszállításáról kell gondoskodni, amely esetleg meghaladhatja a teljes kapacitást. Éppen ezért hangsúlyozta Vágvölgyi József, a megyei tanács általános elnökhelyettese, aki a megyei szállítási bizottság elnöke, hogy az őszi csúcsra az előző évékhez hasonlóan alaposan fel kell készülni. Felhívta a figyelmet arra is, hogyha valamelyik gazdaságnál fuvarozási nehézségek támadnának, közöljék a megyei szállítási bizottsággal. A járművek átirányítása sem elképzelhetetlen. r Erre egyébként a rövidesen befejeződő aratás szolgált jó példával. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának irányításával a teherautókkal, pótkocsis vontatókkal együtt százhuszonhét kombájnt csoportosítottak át egyik gazdaságból a másikba. Most például huszonkét Pest megyei kombájn van Borsod-Abaúj-Zemplén s tizenkettő Nógrád megyében. A kukorica betakarítására egyébként eleve készítenek ilyen átirányítási tervet. ÉRDEMES LENNE a Pest megyei gazdaságok illetékeséinek elgondolkodniuk azon a kezdeményezésen is, amelyről a bizottság ülésén Csoltó László, a központi szállítási bizottság titkára tájékoztatta a jelenlevőket. Nevezetesen: Vas megyében öt-hat téesz társult arra, hogy az eszközeiket (rakodógépeket és a járműveket) együtt jobban kihasználják. Már hét ilyen társulás működik, s január 1- től újabb négy alakul. Ha a kezdeményezés beválik (s úgy tűnik, hogy igen), akkor a központi szállítási bizottság javasolni fogja országos elterjesztését. Szente Pál
