Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

CEQLÉDi Kjiítia A PtST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 200. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 27., SZERDA Szállítási gondok az elmúlt hónapokban Új üzemrész a hord ógyárban Tíz évig is jó akácfából Augusztus elsejétől húsza­dikáig, amint Zu dor Attila, a Ceglédi Hordógyár főmérnöke elmondta, összesen 1710 öt­száz literes, akácfából készült transzporthordó került a gép­sorokról a tárolótérre a Ko­sárhegyi úton. Ezeknek a hordóknak majd­nem mindegyike a Szovjet­unióba utazik majd, magyar csemegeborokkal teletöltve, Északkelet-Szibériába. Ahol is — a jóval a fagypont alatti hőmérsékleten — nem tárol­ható túlságosan sokáig a hegy leve fahordóban: lefejtik, s ki­mérik a folyadékot belőlük. A fentebb említett 1710 hordóban összesen 8550 hektoliter „krip- lennoje vino” hagyja el hama­rosan az országhatárt. Ha ugyan elhagyja ... Az év elején, januárban és február­ban, a gyáriak értékesítési ne­hézségekkel küszködtek: a zá­honyi átrakónál sokáig va­gonhiány késleltette a kiszállí­tásokat. Ezért csak csökkentett ütemben ter­melhettek Cegléden az NSZK-ból származó An- thon-típusú hordógyártó gépek — egészen márciu­sig. Akkor aztán két hónap meg­feszített munka következett, de hiába volt a „hajtás”, nem tudták hosíni félévzáráskor a tervszámokat, A dolgok jelenlegi állása szerint azonban remélhető, hogy az éves tervük teljesül majd. A derűlátásra nemcsak az esztendőből hátralévő, több mint négy hónap ad okot, ha­nem az is, hogy az akáchordók iránt már a nyugati piac is ér­deklődik. Nemrégiben egy francia és egy olasz üzletem­ber látogatott el városunkba, s afelől érdeklődtek: vajon al­kalmasak-e az akácból készült hordók tárolás céljaira is? A válasz igenlő volt, hiszen ezek­ben az edényekben akár nyolc­tíz évig is eltarthatok a borok, úgy, hogy ezalatt mit sem ve­szítenek a minőségükből. Az olasz és a francia egyelőre spe­kulál a kötésen, de megígér­ték: tartják a kapcsolatot Ceg­léddel, s még ebben az év­ben mindenképpen hatá­roznak az üzlet felől. Természetesen a hordó’yá- riak e nagy jelentőségű dön­tés meghozataláig sem ülnek ölbe tett kezekkel. Űj szék- ülésüzemükben — amelyre legutóbb, egy beruházás har­madik lépcsőjében 227 millió forintot fordítottak —, már teljes lendülettel folyik a ter­melés. A létesítmény készült­ségi foka egyelőre igaz, csak 95 százalékos: a szociális épü­letek és a t ranszformátorh áz szerelése, valamint a rönktéri rekonstrukció még hátravan. Ezeknek a hiánya azonban — amint azt az eddigi tényszá- mok is mutatják egyálta­lán nem zavarja a folyamatos termelést. Ez évben többek között ösz- szesen 11 250 köbméter bük- köt és ééerfát szándékoznak feldolgozni a székülésüzemben. Az éremgyűjtő tanár Aki megkapta a Zászlórendet Ebből a mennyiségből 4500 köbméternyi székülést készí­tenek, amelyből 1600 köbmé­ter lesz az exporttermék. Eze­ket az NSZK-bá, Olaszország­ba és Angliába „utaztatják” majd. Egyébként az utóbbi időben egyre nagyobb a nyugati piac érdeklődése a kárpi­tosmunkákhoz nélkülöz­hetetlen farugók — hajlí­tott faidomok — iránt. A szákülés és a száktámla mellett tehát várhatóan ezeket a lemezrugőkat is fokozott ütemben gyárthatják majd az év hátralevő részében. Amennyiben ez utóbbi re­ményük teljesül, úgy az ere­detileg tervezett másfél millió dollárnál valamivel többet is „kitermelhet” a Ceglédi Hor­dógyár fűrész- és székülésüze- me december 31-ig. V. I. r r Tagjaink öröméért Művelődés az ÁFÉSZ segítségével Történeti vetélkedőt is rendeznek Ha az érdeklődő átlapozza a művelődési házak éves ter­veit, a különféle rendezvé­nyekről készített beszámolókat, feltűnik egy érdekes jelenség. Számos esemény, vetélkedő társrendezőjeként ott szerepel a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ. Az abonyi kulturális napok pat- ronálója, a „Nagy tanítóink” vetélkedő anyagi támogatója. Kiállítások, műsoros estek dí­szes meghívóján szerepel ne­vük. Jobb lehetőségek — Miért ez az eleven kap­csolat a közművelődéssel? — A Dél-Pest megyei ÁFÉSZ kereskedelmi üzemegység — mondta Nagy Imre elnökhe­lyettes —, nekünk megvan a magunk feladata, melyet igyekszünk maximálisan ellát­ni. Mindezek mellett azonban részt akarunk vállalni a kul­turális feladatokban is. Az 1976-os Közművelődési Tör­vény egyértelműen kimondja, hogy a magasabb műveltség, a szélesebb látókör, a kulturált magatartás végső soron a ter­melési feladatok jobb megol­dását is segíti. Érdekünk te­hát a minél tevékenyebb rész­vétel minden olyan program­ban, mely ezt a célt szolgálja. A törvénynek megfelelően, tervszerűen, a területünkön lé­vő valamennyi közművelődé­si intézménnyel, könyvtárak­kal, művelődési házakkal, együtt dolgozunk. A közös fenntartás ugyanis nemcsak anyagi, hanem szellemi erő­feszítést is követel. Közműve­Épül a csatorna Pataki Ferenc ceglédi nyug­díjas tanár megkapta a Zász­lórendet. Cserébe persze a Nemzeti Múzeumtól, mindazért a rit­kaságokért, amivel az egykori pedagógus az elmúlt évtize­dekben gazdagította a múzeum gyűjteményét. A gyémántok­kal ékesített rend csupán egyi­ke azoknak a különlegességek­nek, amelyek egy élet gyűj tő- munkájával fölhalmozódtak Patakiék lakásán, s amelynek egy töredéke kapott helyet azon a kiállításon, amelyet a napokban rendeztek Érden. www//y//v//4WlWM — Hogyan lesz valaki jel­vénygyűjtő? — kérdezték so­kan az érdi érdeklődők közül, akik városunkban először lát­hattak ilyen jellegű kiállítást. — A pedagógiai munkám in­dította el gyűjtési szenvedélye­met — magyarázta Pataki Fe­renc. — Rájöttem, hogy a gye­rekek jobban kötődnek azok­hoz a témákhoz, korokhoz, ese­ményekhez, amelyről van tár­gyi emlékünk, s ezért igyekez­tem minden tananyaghoz meg­keresni a reá jellemző jel­vényt, kitüntetést. Időközben döbbentem rá, micsoda haszna és értéke van ezeknek az ap­róságoknak, s így találtam rá az egész életemet átható szen­vedélyre. — Nem nagy kötöttség a gyűjtőmunka? — Dehogynem! Időt, ener­giát, pénzt kíván, s bizony nagy-nagy türelem, kitartás kell ehhez a szenvedélyhez. Hi­szen elég csupán azt a munkát említeni, amivel a jelvények, kitüntetések felkutatása jár; az a sokirányú levelezés, ami nél­külözhetetlen a gyűjtéshez, és azokat a napi apróságokat, ami az anyag rendezéséhez, frissentartásához kell. — Hogyan kutatja fel a jel­vényeket, kitüntetéseket? — A kezdeti kutatómunka után ma már ott tartok, hogy „házhoz jön” egy-egy példány: tudnak rólam az országban, de még az országhatáron kívül is, gyakran megkeresnek. Aztán sokszor segít a gyűjtőember védőszentje: a szerencse. Volt már úgy, hogy idős nénike rám tukmálta régiségeit. Mi tagadás, sajnáltam érte a pénzt, s amikor megtisztogattam, ak­kor láttam, milyen kincsekhez jutottam. — Érdeklődési köre? — Minden, ami jelvény vagy kitüntetés. Tematika sze­rint rendezem a gyűjteményt, van itt tűzoltóki tüntetéstől a magyar űrhajós jelvényéig számtalan érdekesség. Sőt, az érdi kiállítás alkalmával a he­lyi ejtőernyős és repülő ba­rátok hívták fel a figyelmemet e két sportban rejlő lehetősé­gekre. — Hogyan született meg az érdi kiállítás gondolata? — Piszok Imre, a városi népfronttitkár kért föl, és én örömmel vállaltam a meg­hívást. S most utólag különö­sen boldog vagyok, hogy itt lehettem. Fiatal, lelkes nép­művelő kollégákra találtam az érdi művelődési központban és őszintén mondom, jó volt ve­lük együtt dolgozni. ////r///cr////////y Egy héten át láthatta Érd város közönsége a Magyar Népköztársaság jelvényei és kitüntetései kiállítást. Amely­nek sorából talán csak egyet­len darab hiányzott. Pataki Ferenc kiváló tanár kitünteté­se, amelytől még gyűjteménye kedvéért sem válna meg soha. M. A. Esővíz-elvezető csatorna épül a Kossuth Ferenc utcában a Széchenyi út és Szövetség utca között. A szükséges munká­latok befejezése után a Kossuth Ferenc utca pormentes bur­kolatot kap. Apáti-Tóm Sándor felvétele Sportélet a tangazdaságban Kispálya a kerületekben A tömegsportmozgalom ke­retében ebnen az évoen új ver­senyrendszert dolgoztak ki, s ezeket „munkahelyi olimpia” elnevezéssel rendezik meg. Steklács János az elnöke a Ceglédi Állami Tangazdaság választott sportbizottságának, akik a kiadott útmutatások alapján szervezték át a gazda­ság sportéletét. Nagy változá­sokról nem lehet beszélni. Az új rendszer elsősorban abban különbözik a régitől, hogy most kevesebb az utaztatás, a kiadás, emelték a helyi rendez­vények számát. A vállalati szakszervezeti bizottság megtárgyalta az éves munkatervet, melyhez az anyagi és technikai feltételek adottak. A CÁT központi te­lephelyén, a Bedében rendes méretű, füves labdarúgópálya van, s mellette, nem is olyan régen, röplabdapályát is ki­alakítottak. Ezenkívül a gazda­ság minden kerületében kézi- labdapálya méretű terület is áll a sportolni vágyók rendel­kezésére. A röplabda igen közkedvelt a dolgozók körében. Női csa­pat alakult, ezért volt szüksé­ges a röplabdapálya megépíté­se. A leányok és asszonyok he­tente két alkalommal rendsze­resen edzéseket tartanak, s ha eljutnak a megfelelő szintre, akkor szeretnének elindulni at alapfokú bajnokságban is. Té­len — rossz időben — is adot­tak a sportolás lehetősége: a feldolgozóüzemben asztalite­nisz-termet létesítettek, a ke­rületekben pedig a nagy ebéd­lőt alakítják át e célokra. Anyagi téren mintegy 100 ezer forinttal gazdálkodik a sport- bizottság, ebből a nyolc ke­rület 60 ezer forintot kapott meg, közvetlen felhasználásra. A CÁT sportélete esemé­nyekkel teli, s ezt csak jó szer­vezéssel, együttműködve lehet jól irányítani: a sportfelügye­lőség, a helyi MHSZ, a szak­maközi bizottság és a KISZ- bizottság minden segítséget megad munkájukhoz. V. L. lődési Bizottságunk ezt a mun­kát hivatott valóra váltani. — Milyen gyakorlati lépése­ket jelent ez? — Vállalatunknak mintegy 1500 dolgozója és 17 ezer tagja van szerte a járásokban. Rá­juk gondolunk, mikor kiala­kítjuk a kulturális terveket. Ez nem kizárólag anyagiakat je­lent, hanem azt is, hogy kép­viselőink részt vesznek a tár­sadalmi vezetésben, javasla­taikkal, ötleteikkel segítenek. Ezáltal szélesebb lehetőségek nyílnak meg a mi dolgozóink, tagjaink előtt. így tehát mun­kánknak gyakorlati eredmé­nyei is vannak. Meggyőződé­sem, hogy megfelelő ráhatá­sokkal, irányítással ki lehet mozdítani az embereket ott­honról. Kapcsolatok A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket a közösen szerve­zett rendezvényeket sokan lá­togatják, köztibe szép számmal, a mieink is. Ez pedig a mi munkánk eredményességét bi­zonyítja. Hangsúlyozom, nem mások helyett dolgozunk, ha­nem segítünk. Közösen, hisz a cél, a művelődés, ezt kíván­ja meg. — A szövetkezet Közműve­lődési Bizottságának titkára vagyok — válaszolta Kovács Katalin — feladatom a közös fenntartásból adódó munkák tartalmi részének összehango­lása. Valamennyi művelődési házi társadalmi vezetőségi tag­nak az összefogása, munkájuk egyeztetése, az új javaslatok megbeszélése. Kapcsolattartás a KISZ-szel és szakszervezet­tel. Ezenkívül saját kulturális program szervezése. Támogatjuk a helyi sport­egyesületeket is. Tevékenysé­günk elég sokrétű, lényege, hogy minél többen és ered­ményesen vegyenek részt el­képzeléseink valóra váltásá­ban. Nem hagyatkozhatunk az alkalomszerű megnyilvánulá­sokra, gondosan megtervez­zük a programokat, de ugyan­akkor építünk az öntevékeny­ségre is. És nemcsak a dolgo­zókkal, hanem a tagsággal is. Emlékünnepség — Mik a terveik az elkövet­kezendő időszakra? — Különféle előadássoroza­tokat szervezünk, képzőmű­vészeti kiállításokat rende­zünk, intézményeket látoga­tunk meg. Szeretnénk eljutni a Planetáriumba is. Színház- bérlet vásárlására is nyúj­tunk lehetőséget, valamint részt vállalunk a megyei sport­nap ceglédi megrendezésében. Szeretnénk, hogy mindenki jól érezze magát. A bizottság a napokban hagyta jóvá a szö­vetkezet történetéről és emlé­keiről indított pályázatot. Fel­kérjük valamennyi dolgozón­kat, tagunkat, írja meg emlé­keit. Később majd egy em­lékünnepséget rendezünk. To­vábbá támogatjuk az eddig is jól működő csoportokat, mint a Búzavirág abonyi táncegyüt­test. Felhasználunk minden olyan alkalmat, melyen az eléggé elszórtan dolgozó mun­katársaink közelebb kerülhet­nek egymáshoz, szélesíthetik rrtűveltségüket. Munkánk van elég, együttesen meg tudjuk ol­dani a ránk váró feladatokat. Csilléi Béla Emlékplakett a brigádoknak Rangos elismerést kaptak Szerény, de bensőséges han­gulatú ünnepi alkalom színhe­lye volt a napokban a Ceglé­di Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 22-es számú ABC- áruháza a Kossuth téren. Az ünnepeiteken, at üzlet Béke és Szabadság brigádjá­nak tagjain kívül több magas rangú vendéget is köszöntött a vállalat szb-titkára: Lencsés Gábor. A jelenlevők közt ott volt Kiss Tibor, a Kereskedel­mi, Pénzügyi és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének főtit­kárhelyettese; Lőrincz Ernőné, a KPVDSZ megyei titkára; Lányi Pál, a Pest megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője; valamint Kiss Kata­lin, a ceglédi városi pártbi­zottság munkatársa. A továbbiakban a KPVDSZ KV főtitkárhelyettese meleg szavakkal méltatta a huszon­két tagú eladókollektíva, a Bé­ke és Szabadság brigád me­gyei viszonylatban is kiemel­kedő gazdasági és társadalmi munkáját. Ami az előbbit ille­ti: alakulásuk esztendeje, 1961 óta pontosan a négyszeresére emelték a kezdeti években el­ért, évi tizenkétmillió forintos forgalmukat. A sokszor igen nehéz körülmények között végzett tevékenységükkel sikerrel járultak hozzá Cegléd város lakosságá­nak alapvető beszerzési cikkekkel való ellátásához. Emellett — eleget téve a szo- cialistabrigád-mozgalom má­sik, igen fontos jelszavának — legtöbbjük továbbtanult: a szakmai képzettséget is meg­szerezte, természetesen a mun­kája mellett. A továbbképzés­ben — már mint „tanárok” — részt vesznek az idősödő, tapasztaltabb kollégák is: a brigád alapító tagjai, ök azok, akik at újrafelvételis munka­társaikat mintegy bevezetik a szakma fortélyaiba, s szinte észrevétlen teremtik meg az utánpótlás bázisát. Mindezeken az érdemeken felül a Béke és Szabadság bri­gád, nevéhez híven, mindig is nagy szerepet játszott az Or­szágos Béketanács által meg­hirdetett akciókban. Ezeknek során többször is hallatták til­takozó hangjukat, a még gyar­mati sorban élő népek elnyo­mása ellen, s kifejezték aggo­dalmukat a fegyverkezési haj­sza, az egyre inkább élesedő nemzetközi helyzet miatt. E te­vékenységük mellett a kollektíva tagjai aktívan részt vállalnak a különbö­ző mozgalmi és társadal­mi szervezetek munkájá­ban is. így erősítik szocialista rendün­ket, és minden becsületes em­ber igaz óhaját, a világ béké­jét — mondotta végezetül Kiss Tibor, majd átnyújtotta az Or­szágos Béketanács Elnökségé­nek a kitüntetését, egy emlék­plakettet. A rangos elismerést 1975. május 9-én, a Győzelem Nap­jának 30. évfordulóján alapí­tották, a békemozgalomban élenjáró magánszemélyek, il­letve kollektívák kitüntetése ez. Pest megyében második­ként, a kereskedelmi dolgozók közül pedig elsőként az or­szágban ceglédiek érdemelték ki a plakettet, amelyet a bri­gád nevében Horgos Istvánná, a 22-es számú ABC-áruház pártszervezetének titkára vett át a KPVDSZ KV főtitkárhe­lyettesétől. Diétás készételek Évente 50—60 vagon mély­hűtött diétás készétel gyártá­sára képes jelenleg a magyar hűtőipar. Az egységes receptú- ra alapján elkészített levesek, főzelékek elterjesztése elsősor­ban a kórházi étkeztetésben jelentene nagy segítséget — állapították meg a diétás szak­főorvosok országos értekezle­tén. Az orvosok és kutatók által összeállított, úgynevezett K-je­lű diétás készételekből a hűtő­házak jelenleg négyféle levest és négyféle főzeléket készíte­nek, amelyeket a székesfehér­vári, az inotai és a békéscsa­bai kórházak már sikeresen használnak. Bem SE—Tatabánya Ma délután három órakora Bem SE gerjei pályáján barát­ságos, előkészületi mérkőzést rendeznek, a Bem SE az NB I-es Tatabányai Bányászt lát­ja vendégül. ISSN »133-2SUO (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom