Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-08 / 185. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Árammérőgyár Legyen kevesebb üzemi baleset A legtöbb sérülést a figyelmetlenség okozza A munkavédelmi helyzet került terítékre az Árammérőgyárban, a legutóbbi műszaki konferencián, ahol Sárközi Zoltán főmérnök részletes beszámolójából kiderült; a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest sajnos kedvezőtlen változások következtek be. Mit mutat a statisztika? Riasztó statisztika ' Az év első hat hónapjában 26 baleset történt a gyárban, hárommal több, mint tavaly az első félévben. Még lehangolóbb képet mutat egy másik adat, a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Az idén 552 munkanap ment veszendőbe emiatt, míg a tavalyi hasonló időszakban, ha lehet aZt mondani csak 291 volt ez a szám. A balesetek és a kiesett napok száma aránytalan s ez a sérülések súlyosbodását jelzi. Kiemelkedik a balesetek közül az a csonkolásos sérülés, amikor egy sajtológépen dolgozó munkás bal kezének négy ujját veszítette el. Az is negatívan hatott, hogy öt tö- réses baleset történt, kettőkettő munkavégzés köZben, illetve közlekedési szabálytalanság miatt, az ötödik oka egyértelműen a fegyelmezetlenség. Erre az utóbbi okra külön is ki kell térni, hiszen hajlamosak vagyunk arra, hogy a szerencsétlen körülmények, a véletlenek összejátszásának tulajdonítsuk a rossz baleseti statisztikát. A gyárban lefolytatott vizsgálatok pedig éppen azt bizonyítják, hogy a sérülések többsége bosszantó figyelmetlenségekből, a fegyelmezetlenségből fakadt. A munkavédelem intézkedései ezekben az esetekben természetesen hatástalanok. Ami viszont a műszaki-szervezési hiányosságokat illeti, ebből három baleset fakadt az első félévben, s utólag megszüntették az okokat. , Veszélyes területek A baleseti forrásokat tekintve az egyik legveszélyesebb terület a Sajtoló üzem. A most folyó rekonstrukció egyik célja éppen az, hogy javítson az itteni munkakörülményeken, hatásosabbá tegye a munkavédelmet. A törekvés nem véletlen, hiszen a statisztika szerint ebben az üzemben tovább romlott a helyzet az első félévben. Az összehasonlításban a tmk is hátul kullog, itt háromszor több baleset történt, mint a tavalyi első hat hónapban. Javulás tapasztalható viszont a festő, a forgácsoló 11. műhelyekben és a raktár- gazdálkodás területén. Az előbbi kettőben az első félévben egy baleset sem történt. A raktárakban pedig négyről egyre csökkent a vészterhes mutató, pedig éppen most folyik a rámpák felújítása, amely jelentős balesetforrás. Csak éppen eddig itt nem volt baj a fegyelemmel. A főmérnök beszámolójában szólt a munkavédelmi terv teljesítéséről is. Megállapította, hogy hiányzott a kellő összhang a munkavédelem s a többi terület, például a rekonstrukció, a műszaki fejlesztés programja között s ezért néhány korrekcióra volt szükség. Az elkövetkezőkben tehát a megfelelő egyeztetés az egyik legfontosabb feladat. Megnyugtató viszont, hogy az egy évre szóló munkavédelmi terv eddig esedékes legfontosabb feladatait teljesítették. Kellő szigorral A nehézségek ellenére az első félévben sikerült számottevően javítani a dolgozók munkakörülményein. A mostani műszaki konferencián sok szó esett a veZetők személyes felelősségéről s a március elején közreadott munkavédelmi intézkedési tervről is, amely részletes feladatokat tartalmaz, határidőkkel, felelősökkel. A gyár vezetése következetesebb számonkéréssel, ha szükséges fe- lelősségrevonással kívánja elérni, hogy az első félévi romlás helyett a továbbiakban javuljon a helyzet a munkavédelemben s a baleseti, statisztika kisebb számokat tartalmazzon. M. G. Városi moziműsor Vadállatok a fedélzeten. Színes szovjet filmvígjáték. Csak a 4 órai előadásokon! Joseph Andrews. Színes, szinkronizált angol film. Csak 6 és 8 órakor, II. helyárakon. 16 éven felülieknek. Átadás előtt az ikladi óvoda Gagamácsai aratás Hét végére végezhetnek A galgamácsai összefogás Termelőszövetkezetben csütörtökön estig a 695 hektár búza több mint nyolcvan százalékát learatták. Ha az időjárás kedvező lesz, a hét végére betakarítják a növényt. Az elmúlt napokban, kivéve természetesen a rövid esős időszakot, nagy ütemben folyt a munka. Gyorsaságuk nem a véletlen dolga: míg náluk nem lehetett aratni, két kom- bájnosukat, Dudás Jánost és Zsigmond Ferencet egyregy Bizon Giganttal, valamint Holló István gépkocsivezetőt IFA-tehergépkocsival, segíteni adták a tiszajenői termelőszövetkezethez. Ezzel a gazdasággal már több éve jó az együttműködés. Hogy most a galgamácsai határban néhány nap alatt megfogyatkozhatott a lábon álló búza, az annak is köszönhető, hogy a tiszajenőiek három kombájnosa is alaposan besegített. A Galga menti Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet több mint 1400 hektárról takarítja be a kenyérnekvalót. Naponta átlagosan 80—90 hektárról vágják le a termést. Ha az időjárás nem szól közbe, a jövő hét végére befejezik a búza betakarítását. Képünkön: munkában a nagy teljesítményű Claas-dominátor arató-cséplő gép. Barcza Zsolt felvételei Galga parti tsz Jól fizet a zöldborsó Szerdán reggel szinte a ha- rapnivalótól verte el a kombájnokat a nyolc óra körül érkező eső járásunk északi részéin. Ami nem jelenít egyebet, mint hogy a kora reggeli nedvességtől felszáradt búzát aratni kezdőkre egyszeresük megjött a zápor, igaz, ahogy jött, hamarosan el is állt, de- hát a gépi aratóiknak ennyi is elég a kényszerszünethez. Erről panaszkodtak Ikladon, a Galgapairti Tsz-hen is. — Tavaly ilyenkor már szinte elfelejtettük az aratást, legföljebb most az lehet vigasztaló, hogy jobbak a terméskilátások — mondta Somod! Károly, a szövetkezet elnöke. — Szerda reggelig a nyolcszázötven hektár búzából 370-ről takarítottuk be a termést. Ügy alakult, hogy a viszonylag gyengébben és a közepesen fizető állományt arattuk eddig, a hektáronkénti átlag most még 4,3 tonna. A búza minősége is jó, a malmi értékelés szerint 83— 84-es a hektolitersúlya, tehát kapufrk érte felárat. Szerencsére nincs megdőlve a búza Ikladon, s nem is gyomos, ezt még Juhász József főmezőgazdász tette a mondottakhoz, amikor az elnöktől jövet találkoztunk. Ez azt jelenti: mindent elkövettek a növényápolásban, hogy az aratás eredménye bőséges legyen, végrehajtása pedig könnyű. Már amilyen könnyű lehet, hiszen alig hagytam el Ikladot, már hozzáláthattak a munkához. Igaz, a harminc fok körüli meleg segített rajtuk, amit a gépek nyergében, az időközben feltámadt szél ellenére is füllesztőnek érezhették az aratók. Nemcsak Ikladon, másutt sem tudtak tavaly a zöldborsóterméssel dicsekedni. Tizen-, meg huszonmázsákat emlegettek hektáronként, s most már talán elmondható: a jó gazda szerénységével maradtak hallgatagok az eredmények felől, pedig hát nem volt szégyenkezni való, mert akkor is mindent elkövettek a nagyobb termésért, csakhát az időjárás szinte a vetéstől a betakarításig egyfolytában cserben hagyta őket. F. I. Vadhirdetések Ki ahogy tud? ’ Nem új keletű, s nem is a mi ötletünk, hogy végre egyszer már rendet kellene teremteni a városban és a nagyobb községeinkben így nyár derekán különösen elszaporodott vadhirdetések ügyében. 'Ügy látszik, hogy akinek nagyon fontos, az megtalálja a legrosszabb módszert: ’ élő fákra, deszkakerítésekre, pa- lánkokra, és ki tudja még hová nem, kitűzdeli, kiragasztja a fecniket; mások lemeztáblákra írt közleményeikkel csúfítják a városképet, az utcát. A KlOSZ-csoportban, mint megírtuk, kitalálták, hogy lehet kultúrált módon is hirdetni; hirdetőtáblájuk ott áll a Szabadság tér forgalmas helyén. Ennek ellenére néhány kisiparos nem ezt a módját választja közlésének. A legújabb különc az, aki az egyik buszmegálló közelében levő gesztenyefán hirdeti szolgáltatását. Mit lehetne tenni? Intézményesíteni kellene az ilyen, helyi jellegű, látszólag kis horderejű, de sokak számára fontos hirdetések felvételét, közlését. Esküdni mernénk rá, hogy, ha valaki kézbe venné a dolgot, találna arra alkalmas nyugdíjast, aki szívesen vállalná, persze a törvényes keretek közt engedhető díjazás fejében, egy legális hirdetőtábla kezelését, ö vagy társai is jól járnának, meg a város is, ha rend lenne végre ezen a fronton. Vasárnaptól üagasfesziiltsé A tanács műszaki osztálya értesíti a város lakosságát, hogy az Elektromos Művek augusztus 10-én, vasárnap feszültség alá helyezi a Gödöllő —Máriabesnyő—Domonyvölgy szakaszon elkészült 20 kV-os légvezetéket. Felhívják a figyelmet arra, hogy a vezeték érintése életveszélyes, ezért tilos. Az oszlopokra való felmászást, a vezetékek, szigetelők erőszakos rongálását a jogszabályok büntetéssel fenyegetik. Ha valaki földre esett vezetéket fedez fel, kérik, hogy azonnal értesítse az ELMÜ gödöllői kirendeltségét. Telefonszám: Gödöllő 60. Próbál a zenekar A Nagykőrösi Konzervgyár fúvószenekara, augusztus 5- én a nyári szünet után megkezdte próbáit. Mint Simon István karnagytól megtudtuk, a közeljövőben szabadtéri hangversenyeket tartanak, a tormási és a Vági István lakótelepeken, melyek a múlt évben is nagy sikert arattak. Az aszódi nagyközségi közös tariács egyik jelentős idei beruházása a hetvenöt ^ gyermeket befogadó ikladi óvoda. Az épület falai már állnak, végeztek a belső szerelésekkel is, néhány munka azonban még hátravan. A kőművesek az óvoda lábazatának kiképzésén dolgoznak, az asztalosok az ablakokat üvegezik, a hétvégeken rendre összegyűlő tizenöt-húsz társadalmi munkás pedig a termeket takarítja, s a környéket rendezi. Bár kívül még marad tennivaló, az óvodát augusztus 20-án átadhatják. Jobb oldali felvételünkön: Gönczöl Géza asztalos a helyére illeszti az ablakot. Bene Mihály felvételei Valkói emlékek — békében Imit nem szabad elfeledni Járásunknak alig van olyan helysége, amelyhez egy-egy irodalmi kiválóság ne kötődne valamilyen szállal. Közülük is a legismertebb Petőfinek és családjának vidékünk falvaihoz fűződő viszonya. Költőnk nagyapja a XVIII—XIX. század fordulóján Valkón bérelt mészárszéket, sőt az is valószínű, hogy egyik felesége idevalósi volt. Itt született János nevű fia 1794-ben, s innen ment férjhez két lánya: Anna és Zsuzsanna. Az éjszaka leple alatt Írók, költők csupán író— olvasó találkozó alkalmával fordultak meg a községben. A hatvanas évek első felében Tóth lmréné szervezése jó-' voltából Baranyi Ferenccel, Tersánszky Józsi Jenővel és Szalai Lenke ifjúsági írónővel találkoztak két-kétórás időtartamra az érdeklődők. Mindezek után érthető, hogy igencsak meglepődtem Királyhegyi Pál író Első kétszáz évem című életrajzi regényének olvasása közben, amikor szülőfalum neve fölbukkant mint az író élete egy szomorú szakaszának színtere. Mikor és hogyan került Valkóra Királyhegyi Pál? Az író 1944-ben Budapesten lakott. Azt követően, hogy Szálasi átvette a hatalmat, a fővárosi zsidó férfiak egy csoportját az újpesti KISOK fut- ballpályára hajtották. Köztük volt Királyhegyi és aZ akkor éppen vele egy házban lakó valkói földbérlő, Leszner Pál is. aki feleségét és két gyereket hagyott hátra. Az első éjszakát a pályán töltötték, meglehetősen nagy félelemben, rettegésben, amit bizonyít az a tény, hogy hatan az éjszaka leple alatt végeztek magukkal. Másnap Gödöllő felé indították őket, s az éjszakát egy falusZélen töltötték, amelynek nevére már nem emlékezett az író. A környező majorokban „Másnap délután megérkeztünk Gödöllőre, ahonnan újra továbbmentünk, megállás nélkül, erőltetett menetben, amíg meg nem érkeztünk egy Valkó nevű faluba. Gödöllőtől néhány kilométerre.” A falusiak könnyezve fogadták őket, amit először nem értett, de hamarosan megoldódott a rejtély: Leszner Pálon esett meg a szívük, akinek egy fiatal asszony szalonnát, kenyeret akart adni, de at megköszönte és visszautasította jószívűségét. Éjszakára egy szűk, ablaktalan istállóba szállásolták be őket. A gyaloglástól és a kialvatlanságtól fáradt embereket reggel korán ébresztették, s mosakodás és reggeli nélkül indították őket útnak a valkói határ Ddny és Isa- szeg felé eső részére lövészárkot és tankcsapdát ásni. Egész nap ástak, ebédet nem kaptak. Ebben a csoportban volt Lóránt Vilmos rendelő is, aki a hetedik vagy nyolcadik napon megszökött. Az első öt napon honvédek őrizték a foglyokat, azután nyilasok vették át az ügyeletet, ami helyzetük rosz- szabbodását vonta maga után. A hetedik napon az író sorsa valamelyest könnyebbedéit. Akkor egész nat> esett az eső, de a sár egyébként is nagy volt, s nem kellett kimenniük ásni. Királyhegyi a csákányt és lapátot könnyebb, konyhai eszközökkel cserélte fel. „Az egyik nap délutánján a nyilasok külön sorakoztatták á betegeket. A betegek, szám szerint hatan, már álltak is boldog vigyázzban a disznóól előtt, és ahogy odanézek, látom, hogy a nyilasok lekapják fegyverüket. Vér és sár borított mindent.” Ugyanekkor a környező istállókban — a leírtak alapján Királyhegyiék a Schossberger-féle kastélyhoz tartozó istállók egyikében laktak —, majorokban is kiirtották a betegeket. A dátumra emlékezett Egy másik napon felsorakoztatták a foglyokat, s elvettek tőlük minden értéktárgyat. Az eseményt olyanképp tüntették fel hivatalosnak, hogy Királyhegyivel listát készítettek az elrabolt személyes holmikról. Vissza sosem kapták őket, megosztoztak rajtuk a nyilasok. Az író mintegy két hetet töltött 1944 őszén Valkón. Távozásuk dátumára nem emlékezett de arra igen, hogy szerdai -napon szedelőzködtek fel, s indultak el Gödöllőre, illetve Pest felé. Az ágyúk ekkor már közel dörögtek, a foglyok félelme a falu lakóinak szívébe fészkelte be magát. B. M. ISSN 0133-1357 (Gödöllöl Hírlap)