Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-08 / 185. szám
ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK Körkép a mezőkről Befejezés előtt az aratás Gombán rekordtermést fa ka rí toft a k be Most már napok óta tart a kánikula, ha kissé későn is, de beköszöntött az igazi nyár. Minden percet kihasználnak a mezőgazdasági üzemek, hogy minél előbb befejezzék az aratási munkálatokat. Kedd este fejezték be 1 ezer 191 hektáron a búza aratását a Monori Állami Gazdaságban — tájékoztatott Ha- danich Pétér növénytermesztési főmérnök. Még végleges számadatok nem állnak rendelkezésükre, ugyanis a szemeket szárítani kell, s csak azután szállítják a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vecsési telephelyére. Annyi azonban már biztos, hogy a termés meghaladja az előző évekét. A 11 kombájn a búza aratása után azonnal a repcetáblákra sietett, s ennek köszönhető, hogy már ezzel is végeztek a gazdaságban. A repce 18 mázsát adott hektáronként, 70 százalékát a Növényolajipari Vállalat vásárolta meg, a további mennyiséget A monori Kossuth Tsz-ben kedden fejezték be a búza aratását, a kombájnok jelenleg a vetőmagnak való rozsot takarítják be. Barcza Zsolt felvétele az ÁGKER-en keresztül exportálják. Szerdán befejeződött az 59 hektárnyi tavaszi árpa aratása, ma estig végeznek a rozs- zsal is. Folyamatosan végzik a szalmabetakarítást, a műEgyüttműködési szerződések A vásárlók érdekképviselete A vásárlói igények kielégítése ma már más munkamódszert kíván a kereskedelemtől, mint korábban. Az élelmiszerekből és a közszükségleti cikkekből megfelelő árualap áll rendelkezésre, most már az elosztás színvonalát kell emelni. Ezt a feladatot a kereskedelmi szakemberek csak a belső tartalékok fölhasználásával, a munka ésszerű megszervezésével tudják megoldani. A Pest—Komárom—Nóg- rád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat monori fiókjánál ennek érdekében már megtették az első lépéseket. A közelmúltban azzal a javaslattal fordultak partnereikhez, hogy a kereskedelmi tevékenység minden „érintkezési” pontján fűzzék szorosabbra kapcsolataikat. Fontosnak tartják a különböző kereskedelmi vállalatok, egységek^ közötti rendszeres eszmecserét. Olyan fórumot szeretnének kialakítani, ahol lehetőség nyílik az eredmények, a gondok számbavételére, a problémák közös megoldására. Ennek előfeltétele a kölcsönös tájékozottság. Az áruellátás helyzetét és a piaci információkat ismerve hatékony, tervszerű intézkedéseket lehet hozni. A jövőben látogatásokat szerveznek majd a boltvezetők részére, hogy közelebbről is megismerhessék a fiók munkáját, az áruforgalom jellemzőit. Bemutatják a szezonális cikkeket, az új árukat, az utóbbiakról írásos ajánlást is szétküldenek. Tovább kívánják emelni a kiszolgálás kulturáltságát. A folyamat első fázisától, az üzletkötői munkától egészen az áru átvételéig, a munka színvonalának javítására törekednek. Ennek érdekében kérdőíves fölmérést végeznek majd, hogy jobban megismerhessék a partnerek véleményét. így jobban fény derül a megoldandó problémákra. Számítanak a szocialista brigádok munkájára is. Szeretnék elérni, hogy az egyes szakterületeken dolgozó brigádok szocialista együttműködési szerződést kössenek egymással. Egy ilyen kapcsolatrendszer megteremtésével végig lehetne kísérni az áru útját a termeléstől az értékesítésig. Villámtorna Gyomron trágyaszórást és a tarlóhántást is. Megkezdték a lucerna harmadik kaszálását, s készülnek a gyümölcsök szedésére, a hónap végén előreláthatólag indul a2 almaszezon. A Golden-fajták egy részét a Szovjetunióba expor- tálalják majd. Csütörtökön reggel kaptuk a hírt, hogy a gombai Fáy András Tsz-ben is befejeződött szerda este az aratás. Ezen a napon este 8 óra körül az utolsó szállítmányok is fedél alá kerültek. A búza átlagtermése 52 mázsa lett hektáronként, s ez a tavalyelőtti rekordot is felülmúlja. A többi közös gazdaságban is a végéhez közeledik az oratás. G. J. Nemzeti kincsünkért A termőföldek védelme a járásban Az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén fontos határozatot fogadott el a mezőgazdasággal kapcsolatosan. A határozat hosszú távra megszabja a mezőgazdasági üzemek feladatait, de említést érdemel a földvédelmi feladatok végrehajtásáról szóló dokumentum is. A határozat kiemelkedő társadalmi feladatként határozta meg a termőföldek ésszerű hasznosítását, megóvását, csökkentésének lassítását, különös tekintettel a jó minőségű földek más célú igénybevételére. Elrendelte továbbá a földvédelmi törvénybe foglaltak szigorú érvényesítését. E feladatok megvalósítása érdekében a Monori Járási Földhivatal több irányú tevékenységet folytat. Hogyan valósulnak meg a határozatban foglaltak, erről kérdeztük Csendes Pált, a földhivatal vezetőjét. — A föld nemzeti kincs. A mezőgazdasági ingatlanok termelésből való kivonásánál érvényesíteni kell a földvédelmi törvény előírásait, amely szerint csak a gyenge minőségű területek kerülhetnek a termelésből elvonásra. Elsősorban erdőtelepítés, kisebb mértékben egyéb beruházás céljára került sor az eltelt két és fél esztendőben. Tavalyelőtt 230, tavaly 172, az idén 180 hektár gyenge minőségű terület mezőgazdasági termelésből való kivonását engedélyeztük. Ebből 566 hektárt erdősítettek a mezőgazdasági üzemek, illetve az erdészet, csak 16 hektáron került sor egyéb beruházás megkezdésére. Újrahasznosítás — Az idén életbe lépett szabályozás szerint a mező- gazdasági termelésből kivont terület után a földek minőségi osztályától függően térítést kell fizetni. — Valóban így van, tavaly két és fél millió forintot, az idén pedig 345 ezer forintot térítettek meg az érdekelt gazdasási egységek. A törvény fokozott betartását mutatja, hogy ebben az esztendőben zömmel olyan gyenge minőségű területeket engedtünk ki mezőgazdasági termelésből, amelyek után nem kell térítést fizetni. Két esetben engedély nélkül eszközöltek területkivonást. s ezért jelentős összegű bírság megfizetésére köteleztük a szabályokat megszegőket. Egyéb művelési ágváltozás a vizsgált időszak alatt ^50 hektárt tett ki a járásban. Ebből mintegy 250 hektár kiöregedett, szétszórt szőlő és gyümölcsös kivágásából, 200 hektár pedig legelőtelepítésből adódott. Az érdekelt gazdaságok a szükséges engedélyeket minden esetben beszerezték. — Hogyan valósul meg a területek újrahasznosítása? — A földvédelmi törvény fontos szempontként határozza meg a termelésből elvont, illetőleg a már elhagyott bányaterületek újrahasznosítását. Eddigi intézkedéseink hatására Vecsésen, a Felsőbabá- di Állami Gazdaság és a pest- imrei Szabadság Tsz négy homokbányájának, összesen 32 hektár területére készítették el az újrahasznosítási tervet, s megkezdődött annak végrehajtása is. Ugyanakkor még nem készült el a monori nagyközségi tanács ilyen irányú terve a szeméttelepként használt volt téglagyári bánya, a Rákosmezeje Tsz és a Tápió- völgye Tsz elhagyott bánya- területére. Szorgalmazzuk a tervek elkészítését, s az intézkedések elmaradása esetén élünk a bírságolással. Állami támogatás — Milyen eredményekkel zárultak az'idén a tavaszi határszemlék? — Évenként ellenőrizzük valamennyi településen a földek megművelését és állapotát. 1978-ban 373, 1979-ben 177, 1980-ban pedig 142 hektár parlagterületet találtunk. A parlagterülétek zöme jelenleg is a községek kezelésében levő, nagyüzemileg nem hasznosítható apró parcellákból, illetve az egyéniek tulajdonában levő és állami tulajdonba vételre kerülő földekből tevődik össze. Javasoltuk, hogy a tsz-ek vegyék igénybe az állami támogatást.' s hasznosítsák a parlagföldeket. A tavaszi határszemlék során került sor -az elhagyott romos tanvák felderítésére is. Ily módon 31 tanyát bontottak le, a hozzá tartozó területeken már megkezdődött a mezőgazdasági termelés. Gondot okoz Gombán, hogy a községi tanács kezelésében levő zártkerti földek felszámolását objektív okok miatt évek óta nem tudjuk megoldani. Kisebb mértékben ugyan, de Pilisen is növekszik a parlagterület. A többi településen az egyéniekkel végrehajtott önkéntes földcserék a meglevő állami földek tsz-nek való átadása útján történik meg. — A földhasznosítás egyik formája a tartós használatba adás. — Ezen a területen szerények az eredményeink. Az eddigi erőfeszítések csak 22 hektár földterület tartós használatba vételét eredményezték. Ebből 7 hektáron szőlő- termelő szakcsoport alakult Péteri községben. Jelentős volt az elmúlt években a mezőgazdasági nagyüzemek közötti földcsere is. Ésszerű cserék — A KB-határozat hosszú távra szabja meg a tennivalókat. — Valóban így van, s még vannak bőven feladataink ezen a téren. Tovább kell korlátoznunk a mezőgazdasági területek csökkentésének ütemét, ezen belül el kell érni, hogy csak gyenge minőségű földek kerüljenek kivonásra. Fokoznunk kell a tartós használat iránti propagandamunkát. Elsősorban Gomba és Pilis községekben. A mezőgazdasági nagyüzemek közötti ésszerű földcseréket kezdeményeznünk kell a célszerűbb területkialakítások érdékében Gér József A nap kulturális programja Gombán, 18 órától: az ifjúsági klub összejövetele (az iskolában). Mendén, 16-tól: az asztalitenisz-szakkör edzése és a könyvtár nyitvatartása. Monoron, a moziban, 18-tól és 20-tól: Kígyótojás. Pilisen, 18-tól: a magnósklub foglalkozása. Úriban. 14.30-tól 18.30-ig: könyvtári órák. Áramszünet A DÉMÁSZ monori körzetszereiősége értesíti a lakosságot, hogy augusztus 14-én, 7-től 15 óráig áramszünet lesz Monoron a Rákóczi-telepen, a Detrich-tanyán és a Csévha- raszti úton. Plusz 35 fokban Készül a friss, finom kenyér Akik helytállnak a kánikulában is magától. A raktárban sorakozó liszteszsákok tartalmát először a dagasztógép dolgozza meg. Ezután méretre szaggatják a masszát, minden adagot külön lemérnek, s csak úgy öntik a formába. Ezután jön csak a kemence, ahol a nyers tésztából ötven perc alatt kerekedik ki az illatos, szőke kenyér. A kemence, illetve talán gépsor hátuljáról az asszonyok kis guruló pultokra rakják a kenyeret. A látvány ingerlő, az ember legszívesebben beleharapna ebbe a puha melegségbe. A gép könnyített ugyan a munkán, de a meleg ígv is megmaradt. Az üzemi hőmérséklete 200 Celsius-fok. E mellett a hőforrás mellett hajladozik Petróczy Józsefné, az öntőformából rakja a tésztát a kemencébe. Közben vizes ecsettel törli le a fölösleges lisztet, ettől lesz szép piros a kenyér. Szomjúságát tejjel és tiszta vízzel enyhíti. Ez szolgál védőitalként a pokoli hőségben. Több mint ötven boltba szállítják Monorról a kenve- ret. A járási székhelyen, Péteriben, Sülysápon, Gombán, Bénvén és Káván ezt a kenyeret szegik meg mindennap. Télen is, nyáron is. K. L. Szorgalmasan készülnek a gyömrői kézilabdázók az őszi szezonra, amely várhatóan nagy küzdelmeket ígér. A tavaly újjáalakult együttes a tavaszi szezont az első helyen fejezte be az összevont járási bajnokságban. Gulyás László edző tanítványai csak rövid pihenőt kaptak a nyárra, s már hetek óta erős intenzitású edzésekkel készülődnek a nagy cél elérése érdekében. Egyértelmű a kézilabdázók elhatározása, szeretnék a bajnokságot megnyerni, s jövőre a megyei első osztályban akarnak szerepelni. Erre minden adottságuk és lehetőségük megvan, ugyanis az őszi szezonban mindössze kétszer utaznak, a többi találkozón otthonukban fogadják aZ él- lenfeleket. A ceglédi MG Diáksportkör elleni elvesztett mérkőzést megóvták, s bár még nincs hivatalos döntés, várhatóan újra játsszák ezt a találkozót. A felkészülés egyik állomása volt a napokban lebonyolított Pénzügyőr elleni mérkőzés, amelyen a gyömrőiek 21-14 arányban győztek. Augusztus 10-én, vasárnap újabb erőpróba vár a gyömrői kézilabdázókra. Ezen a napon délelőtt 10 órától villámtornát rendeznek Gyomron, amelyre a helyieken kívül meghívták a dabasi és a túrkevei együttest is. ^ • Akárcsak a tavaszi szezon előtt, most is kétnapos edző- táborozáson vesznek részt a gyömrőiek Tiszaföldváron, az ottani NB II-es csapat látja őket vendégül. G. J. Petróczy Józsefné veti a kemencére a kenyeret. Sokáig csak gyűjtögette erejét, kacérkodott velünk a nyár, hogy azután ezekben a napokban megmutassa igazi hatalmát. Vártuk már régen ezt az erőfitogtatást, s most mégsem' tudunk napirendre térni fölötte. Nehezen viseljük a kánikulát. Pirosra főiünk a buszon, a vonaton, tikkadtan húzódunk az árnyékba az utcán. A strandon volna most a jó. Ez pedig csak keveseknek adatik meg, a szerencséseknek, akik most töltik szabadságukat. A kemence mellett még melegebb van. Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat monori sütödéjében már megszokták azt a hőmérsékletkülönbséget, afnely velejárója ennek a mesterségnek. Pedig a hagyományos kemencét, a hosszú lapátos péklegényeket ott is már csak hírből ismerik. Ennek a mostaninak inkább gépsor kinézete van. A hatalmas masina betölti az egész helyiséget. Három műszakban dolgoznak rajta. Egy műszak alatt általában 26 mázsa, a hét második felében pedig 40 mázsa kenyér jön le a gépről. Persze nem A friss, illatos kenyeret rekeszekbe rakják, úgy viszik a kocsik szét a boltokba. Barcza Zsolt felvételei ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
