Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

2 Vnírrr ft xMnap 1980. AUGUSZTUS 5., KEDD A bolognai fasiszta merénylet miatt Tiltakozó sztrájk Itáliában Már nyolcvanfiat halálos áldozat Nyolcvanhat halálos áldozata van eddig a bolognai főpályaudvaron tör. tént robbanásnak. Képünkön: folyik a romok átvizsgálása. Hétfő hajnalra már nyolc­vanhatra emelkedett azoknak a száma, akik áldozatául es­tek a bolognai pályaudvaron szombaton történt iszonyatos robbanásnak, Ugo Sisti államügyész va­sárnap kijelentette: „most már kétségtelen, hogy terrortáma­dás történt.” A vizsgálat eddi­gi eredményei arra vallanak, hogy a robbanóanyagot — amelyet egyes szemtanúk sze­rint két fiatalember egy bő­röndben hagyott hátra — köz­vetlenül az utasokkal zsúfolt váróterem bejáratánál he­lyezték el. Szakértők feltétele­zése szerint mintegy tíz kilo- grammnyi robbanóanyag rö­pítette levegőbe az épületet Időközben több szélsőséges terrorszervezet „verseng” azért, hogy melyikük vállalja magára a merénylet elköveté­sét. Több ismeretlen bejelentő azt állítja, hogy a felelősség a „fegyveres forradalmi sej­tek’’ nevű szélsőjobboldali ter- rorbandát terheli. hívására hétfőn országszerte munkabeszüntetések voltak Itáliában, tiltakozásul a bo­lognai pályaudvaron szomba­ton elkövetett robbantásos merénylet ellen. Két órára le­állt a termelés az üzemekben, bezártak a hivatalok és az áruházak, s egy óráig szünetel a vonatközlekedés. Hétfőn or­szágszerte tiltakozó felvonulá­sokat tartottak a véres akció 88 halottja és több, mint 200 sebesültje miatti gyász és fel­háborodás jeléül. Az olasz szenátusban hétfőn Francesco Cossiga miniszterel­nök számolt be a bolognai ügy fejleményeiről. Az olasz ellenzéki pártok közileményben követelték, hogy a képviselő- ház szabadságon levő tagjait hívják vissza és tartsanak rendkívüli ülést a szombati merénylet ügyében. A L’Unitá az Olasz Kom­munista Párt lapja hétfői szá­mában rámutat, hogy „a bo­lognai merénylet újabb csa­pás az olasz demokráciára’’ miközben az ország híján van a szilárd politikai irányvonal­nak és a gazdasági válság egy­re mélyül”. Az egész francia sajtó a fel­háborodás hangján ír a nyil­vánvalóan neofasiszták által Bolognában elkövetett súlyos merényletről. A L’Humanité közli a Fran­cia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságához intézett rész­véttáviratát. A francia kommunisták lapja a merénylettel foglalko­zó cikkében többek között megállapítja: nem véletlen, hogy a tettesek éppen Bo­lognát választották, ugyanis ebben a városban a kommu­nisták abszolút többségben vannak a városi közigazgatás­ban. A Vietnamban tartózkodó Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár vasárnap Pham Van Dong vietnami miniszterelnökkel és Nguyen Co Thach külügymi­niszterrel tárgyait. Több mint háromórás tanácskozásának befejeztével Waldheim újság­íróknak kijelentette, hogy a térségben kialakult helyzet gyakorlatilag valamennyi vo­natkozásáról véleményt cserél­tek, így az indokínai térség­ben létrejött feszültséggócok­ról és felszámolásuk módoza­tairól. Ünnepélyes fogadtatás Az űrpáros a Csillagvárosban Hétfőn visszaérkezett Csil­lagvárosba a szovjet—vietna­mi közös űrrepülés két részt­vevője, Viktor Gorbatko, az űrrepülés parancsnoka és Pham Tuan, a vietnami űrha­jós. Csillagváros repülőterén nagy szeretettel fogadták őket munkatársaik, barátaik, csa­ládtagjaik, a kiképzési prog­ram vezetői. A város művelődési házánál rendezett gyűlésen Gorbatko és Pham Tuan meleg szavak­kal mondtak köszönetét mind­azoknak, akik segítették őket a felkészülésben, az űrutazás sikeres végrehajtásában. ★ Hétfőn Marseille-be érkezett a két kijelölt francia űrhajós, akik a tervek szerint 1982-ben szovjet .kollégáikkal űrrepü­lést tesznek Szojuz-űrhajón. Jean-Lou Chretien és Petrick Baudry, a két francia űrha­jósjelölt szeptemberben uta­zik Csillagvárosba. Az elkép­zelések szerint másfél évi ki­képzés után kerülhet sor ar­ra. hogy űrutazást tegyenes. Waldheim szerint szó volt a három indokínai ország vien- tianei nyilatkozatáról és az ASEAN-országok nemrég Ma­nilában kiadott közleményéről. Waldheim a vietnami veze­tőkkel folytatott tárgyalásait konstruktívnak és hasznosnak minősítette. Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár Vietnamból jövet hét­főn, kétnapos hivatalos láto­gatásra Bangkokba érkezett. Az ENSZ-főtitkár Bangkok­ban a kormányfővel és a kül­ügyminiszterrel találkozik. Waldheim Délkelet-Ázsióban Mások is arra következtet­nek, hogy a fegyveres forra­dalmi sejtek elnevezésű tar- rorszervezet embered követték el a bolognai robbantást. A TASZSZ római tudósítása olasz lapvéleményekre hivatkozva rámutat: a provokátorok nem véletlenül választották a me­rénylet célpontjául Bolognát, ahol a városi tanácsban már harminc éve a kommunisták vanngk abszolút többségben, és a városban igen erősek az antifasiszta hagyományok. Az olasz szakszervezetek: a CGIL, a CISL és az UIL fel­CSAK RÖVIDEN GUSTAV HUSÁK, a CSKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Csehszlovák Szociális-' ta Köztársaság elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának vendégeként szabadságát töl­tötte a Szovjetunióban, vasár­nap hazautazott. LETARTÓZTATTAK az in­diai biztonsági erők Sukhada- yal Jamatiyát, az északkelet­indiai Tripura szövetségi ál­lamban élő bengáli és nepáli bevándorlók ellen terrorhadjá­ratot folytató „tripurai hadse­reg” vezetőjét. A FRANCIAORSZÁGHOZ tartozó Korzika szigetén elekt­romos távvezetékek és transz­formátorállomások ellen hét­főn a hajnali órákban hat rob­bantásos. merényletet követtek el. A robbantásokat, amelye­ket nyilvánvalóan szeparatis- ták hajtottak végre, eddig semmilyen szervezet nem vál­lalta magára. Bejrúti levél ' / Kitakart sebek lAmpaernyőket váloga­tunk egy bejrúti szaküzletben, amikor nyílik az ajtó és egy jajgató öregember botorkál be botra támaszkodva. — Musztasfa, musztasfa! — kiabálja jajongva; ősz haja csapzottan lóg az arcába, a szeméből patakzik a kömny, a ruhája aligha látott valaha is jobb napokat. Az üzletvezető pillanatok alatt felméri a helyzetet. — kereskedelempszichológia is, van a világon! — a vevőket otthagyva, egy lépéssel az öreg előtt'terem, a kezébe nyom valamit és visszatereli az aj­tóhoz. Musztasfa — azt jelenti, hogy kórház. Nem tudni, az öregember kórházból jön-e, kórházra kell-e neki a pénz, vagy egy hozzátartozója beteg. Az üzletvezetőt ez semmi esetre sem érdekli, egy dolog foglal­koztatja csak: a történtek el ne riasszák a fizetőképes ve­vőt. Tudja, az ilyen jelenet rossz hatással van a gondta­lannak látszó ügyfélre, még az is megtörténhet, hogy elmegy a kedve a lámpaemyő-vásár- lástól. Zavartan nyugtatgat bennünket: ugye, a háború — mondja —, de most már mégis csak javul a helyzet, majd­csak megszűnnek a bajok, itt van ez a szép darab, ehhez mit szólnak? Az öregember már messze jár, valamelyik távolabbi üz­letből terelhetik ki éppen, de a látvány még itt sem min­dennapi, a kétségbeesésnek ez az elemi erejű kitörése még itt is szokatlan, az élmény ha­tása alól nehéz szabadulni. Az üzletvezető bu^gólkodik. Öt is meg lehet érteni, mostaniban egyetlen boltban sem tolonga­nak a vevők, valamiből neki is élnie kell. Ha most úgy me­gyünk el, hogy nem veszünk tőle semmit, meg lesz róla győződve, hogy a koldus volt az oka, a legközelebbi kérege- tőt úgy kivágja, mint a hu­szonegyet. A lámpaernyőt megvesszük és megfogadjuk, hogy ha összetalálkozunk a jajgató öreggel, némi baksis- sal mi is könnyítünik a telki-, ismeretünkön. De az öreg már nincs sehol. HA ö NINCS IS, van másik. Másik öreg, másik szegény, ezernyi rokkant, beteg, nyomo­rult. Különösen vasárnap, amikor a nép kitódul az utcá­ra, a tengerpartra korzózni. Igaz, főleg a fiatalok, akiknek maguknak még nemigen van saját jövedelmük, vagy ha van, nem sok. Ilyenkor, vasárnap délután „aratnák” a koldusok, gyűlnek a rézpénzek a kira­kott papírdobozokba. Félelmetes felvonulások a vasárnapiak. Elég egy pillan­tást vetni ezekre a nyomorult, magukat a könyörületnek ki­tett emberekre, s ki lehet ta­lálni, kit mi juttatott ide. A háborús állapotok öt éve tartanak, Libanon azóta csak pusztul. Különösen a Dél. Ez az öt év hatvanezer halálos áldozatot követelt. Dél-Liba- nonban, az ismétlődő izraeli támadások következtében tíz­ezer lakóház teljesen elpusz­tult, huszonötezer pedig súlyo­san megrongálódott. A házak alól halottakat és sebesülteket szedtek ki, utóbbiak közül so­kan itt nyújtogatják most a tenyerüket a bejrúti utcákon. Legalábbis azok, akiknek még megvan a tenyerük. Több mint nyolcezer a mun­kaképtelen rokkantak száma, az árváké legalább negyven­ezer. Tíz falu eltűnt a föld színéről, 250 ezer ember elme­nekült a lakóhelyéről, mivel az már nem volt lakóhelynek ne­vezhető. Félmillió ember hagy­ta el Libanont, nagyrészt gaz­dagok, akik a bőrükkel együtt a vagyonukat is igyekeztek menteni, részben olyanok, akik szakmájuk, képzettségük ré­vén máshol is tudnak boldo­gulni. A helyükbe 400 ezer me­nekült érkezett 1967 óta, pa­lesztinok, akik számára máshol nem volt hely. Gazdagok mentek, szegé­nyek. nicstelenek, mindenük­ből kiforgatott családok jöttek. Az országos jólét eltűnt, vagy behúzódott a villák kerítései, a paloták ajtajai mögé, föl a hegyekbe, ahova nem ér föl ennek a szegényszaghak a ki- párolgása, ahova nem látszik el a koldusok kinyújtott te­nyere. AHOGY NŐTT a vesztesek serege, úgy romlottak a köz­állapotok. A képzett munkások eltávoztával zuhanásszerűen csökkent a nemzeti jövedelem, a helyi termékek mennyisége Brezsnyev-Ceausescu-véleménycsere Találkozó a Krím-lélszigeten Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn a Krím-félszigeten megtartott baráti' találkozója során véle­ményt cserélt a szovjet—ro­mán kapcsolatok helyzetéről és fejlődésének távlatairól. A találkozóról kiadott köz­lemény szerint ezek a kapcso­latok már régóta alapvetőek és széles körűek. A két vezető aláhúzta: a nemzetközi élet jelenleg sür­i gető követelményként nem a fegyverkezési hajsza ösztönzé­sét, hanem az annak beszün­tetését célzó fokozott erőfeszí­téseket, nem az ellentétek és viták szítását, hanem a konf­liktusok igazságos rendezését, nem a békés kapcsolatok kor­látozását, hanem azok fejlesz­tését helyezi előtérbe. A tárgyaló felek hangoztat­ták, hogy mind a Szovjetunió, mind Románia síkraszáli a madridi találkozó hatékony és építő szellemben való meg­tartása mellett. A találkozó a kölcsönös megértés szellemében é3 ba­ráti légkörben folyt le. Az USA-bon letartóztatott diákok miatt Nagy felháborodás Iránban Az amerikai hatóságoknak a letartóztatott iráni diákokkal szemben tanúsított bánásmód­ja eilend tiltakozásul az iráni parlament elhalasztotta annak a felhívásnak a vitáját, ame­lyet amerikai kongresszusi képviselők intéztek az Irán­ban őrzött túszok ügyében. Ugyancsak elhalasztják annak a különbizottságnak a megala­kítását, amely eldönti majd, bíróság elé állítsák-e a túszo­kat. Az iráni külügyminiszté­rium szóvivője hétfőn beje­lentette: Irán hivatalosan kér­te Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkárt, nevezzen ki bizottságot az Egyesült Államokban fog­va tartott irániak helyzetének kivizsgálására. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint mintegy öt­az importhoz képest összezsu­gorodott, virágzik a csempé­szet, a korrupció, nőnek a megélhetési költségek, a rabló- gyilkosságok ijesztően elsza­porodtak. Ahhoz képest, ami kárt Li­banon elszenvedett és elszen­ved még ma is, a külföldi tá­mogatás mértéke csekély. Az arab országok együttesen két­milliárd dolláros segéiyt sza­vaztak meg Libanonnak az 1980—85-ös évekre.- Évi 400 millió dollárt Ez sokkal több, mint a semmi, de a kár és a szükséglet ennek sokszorosa. Szaúd-Arábia évente 114 mil­lió dollárral. Líbia és Kuwait 63—63 millióval, Irak 59, az Egyesült Arab Emirátusok 46, Algéria 30, Katar 26 millióval járul hozzá a háborús sebek gyógyítgatásához. És valami csurran-csöppen a különféle külföldi, valamint helyi jóté­konysági szervezetektől. Az újságok rendre közük, ki, mikor, mennyit ad, de mindez a helyzeten nem sokat változ­tat. Azt is közük az újságok, hogy ’az amerikai" nagykövet milyen széles mosollyal nyújt­ja át a dollárcsekket a libano­ni államférfinak, említésre sem méltó töredékét annak az összegnek, amivel Amerika a Libanont romboló Izraelt tá­mogatja. Csekkek innen, onnan, amotn- nan, de ez semmi a békéhez, kevés a nyomorultaknak. Akik csak egyre jönnek, beterítik a megkopott Hamra utca jár­dáit és a pálmafás tenger­parti sétányokat Az egyiknek az üres nadrágszárát lebegteti a szél — a lába ottmaradt va­lahol Délen. A másiknak a karja hiányzik, a harmadik megégett felsőtestét, a negye­dik sovány csecsemőjét teszi ki közszemlére. A vasárnapi tö­ven iráni diák megszállta ha­zája új-delhi nagykövetségé­nek egy részét és éhségsztráj­kot kezdett. A turistavízum­mal érkezett diákok azt köve­telik, hogy tanulmányaik foly­tatása céljából Indiában ma­radhassanak. Minit egy köveit- ségi tisztviselő rámutatott, Indiában máris mintegy 15 ezer iráni diáik tanul és az ot­tani egyetemek nem tudnak fölvenni többet. Iránban egyébként folyta­tódnak a tiltakozások az Egye­sült Államokban tanuló iráni diákok letartóztatása és üldö­zése miatt. Elítélte az ame­rikai hatóságok lépését Kho­meini ajatollah is, s az egyik teheráni mecsetben pedig több mint négyszázan kezdtek éhségsztrájkot a diákok sza­badon bocsátását követelve. megben elvész a vak koldus rekedt hangja, nem hallják annyian, mint hétköznap, ami­kor az úttest közepén, az autók között botladozva, a vakok jellegzetes fejtartásával halad, hat év körüli nyomorék kisfia négykézláb mászik mellette, az apát pedig a négyéves kislány vezeti a kezénél fogva. Vasárnap könnyebb a Ham­ra utcai koldusoknak. Hétköz­nap nincs nyugtuk, mert senki sem szereti, ha a kirakata előtt kéregetnek. Nemcsak, mert eltakarják az árut, ha­nem elrettentik a bolt bejára­tától az esetleges vevőket. A tulajdonosok ezért elhessegetik őket pár piaszter árán. Vasár­nap, a lehúzott redőnyök előtt nyugodtan üldögélhetnek, a vasárnap a koldusok nagy napja. A NYOMORULTAK KÖ­ZÖTT régi ismerőst is talál­tam. A hét évvel ezelőtti fény- képfelvételen is ott látható már a maronita templom előtt, kis sámlin ülve, valamit tart a kezében. A kis öregasszony ugyanott ül most is. Akkori­ban még nem voltak Bejrút­ban , koldusok, ő nem is a ké- regető fajtából való, hanem azok közül, akik árulnak vala­mit. Most papírdobozban né- hányycsomag rágógumi van előtte, a kezében befőttesgu- mival átkötött néhány sorsje­gyet szorongat. Szorongatja, mert a sorsjegy jelentősebb érték, arra vigyázni kell. A kis öregasszony a fényképfelvé­tel óta hét évvel lett öregebb. Most a földön ülve szunyókál, a kendője az arcába csúszott, az egész asszony harminckiló- nyi, földbe roskadt rongycso­mó. A nagy zűrzavarban vala­hol elkallódhatott a sámlija. Hatos Erzsébet AMÍG A KÉSZLET árengedményes járművásár Riga kismotor 1000 Ft-os Verhovina kismotor 1200 Ft-os Komár kismotor 1500 Ft-os árengedménnyel kapható A PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKUZLETEIBEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom