Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

FeiejfkeíeiBen xáróüfínepség Hazaérkeztek sportolóink B®rhánd3 Ünnepi beszéde A Ferihegyi repülőtéren ünnepélyes fogadtatásban részeltették az olimpikonokat. Ä Ferihegyi repülőtéren hét­főn délután ünnepélyesen fo­gadták a moszkvai XXII. nyá­ri olimpiai játékokon részt vett magyar sportolókat, sport­vezetőket és szakembereket. A díszemelvényen ott volt Korom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Kovács Jenő, a KISZ KB titkára és V. L. Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. A családtagok, barátok az ismerősökkel türelmesen vára­koztak, amíg feltűnt a légiki­kötő felett a két repülőgép. A gépből kiszállva pattogó indu­ló hangjaira sorakoztak fel a küldöttség tagjai a díszemel­vény előtt. A Himnusz elhang­zása után. Buda István állam­titkár, az OTSH elnöke, a MOB elnöke, a Moszkvában járt magyar küldöttség vezető­je. tett jelentést Borbándi Já­nosnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének. Ezt követően Borbándi Já­nos tartotta meg ünnepi beszé­dét, s ezeket mondotta: Tisztelt elvtársak! Kedves barátaink! Megtisztelő feladatom, hogy hazaérkezésük alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kor­mánya és egész dolgozó né­pünk üdvözletét tolmácsoljam önöknek, akik részesei voltak Az olimpia után A kárhogyan is érezzük most magunkat, meg kell vallanunk, hogy egy kicsit fáradtak va­gyunk. Igat, ami igaz: jóleső fá­radtság ez; önként vállalt fáradtság, nem kényszeri- tette rá senki sem az em­berre, de kevesen lehet­tek ebben az országban olyanok, akik egy hanyag kézlegyintéssel el tudták maguktól hessegetni. Két hétig lestük a híreket a lapokban, délután vagy es­ténként a látnivaló szinte odaszögezett minket a tele­vízió elé. Drukkoltunk, örültünk, bánkódtunk, de lélekben mindannyian ott voltunk a moszkvai verse­nyek színhelyén. Ott. ahol idegtépő küzdelmek zajlot­tak; sportcsillagok buk­kantak fel az ismeretlen­ségből vagy éppen nagy egyéniségek véreztek el drámai küzdelmekben. Hangulatunk változé­kony volt, amint ahogyan az idő jár ősjelenségek jel­lemzik az idei szeszélyes nyarat: olykor szinte szóhoz sem jutottunk a meglepe­tés örömétől; máskor pe­dig ingerülten szisszentünk fel, amikor a híradások ar­ról tudósítottak, hogy egy- egy nagy esélyes csapat vagy egy-egy világklasszis magyar versenyző időnek előtte volt kénytelen elbú­csúzni a versenyektől. De hát ettől szurkoló a szurkoló és — ami a dolog másik oldalát illeti — ettől sport a sport. A pályán sohasem lehet biztosra menni, s a nem­zetközi sportélet az utób­bi években egyre inkább abba az irányba fejlődött; minden lehetséges. Az úgy­nevezett élmezőnyök foko­zatosan kiegyenlítetté vál­tak; az abszolút esélyesek korszaka letűnőben van ... S éppen ez a jelenség tette utólag is ér­vénytelenné, értel­metlenné bizonyos nyugati körök propagandahadjára­tát, amely arra irányult, hogy a XXII. nyári olim­piai játékokat a közvéle­mény csonka olimpiának tekintse, hogy egyes spor­tolók távol maradása miatt megkérdőjelezzék a verse­nyek valóságos sportérté- két. Csattanós válasz volt erre a moszkvai olimpiai- és világcsúcseső: a játéko­kon induló sportolók ered­ményeinél meggyőzőbben nem is lehetett volna cá­folni a rosszindulatú jós­latokat : a közvéleményt le­het helyenként manipulál­ni, de a stopperórát soha. A bojkott meghirdetői te­hát kudarcot vallottak, s talán nem járunk messze az igazságtól, ha megkoc­káztatjuk: a 'moszkvai olimpia lejáratásának kép­telen és alávaló ötlete meghatározza a jövő útját is; nem valószínű, hogy ezek után bárki is meg­próbálná a nemzetközi sportmozgalmat, az olim­piai eszmét politikai célok elérésének eszközévé de­formálni. Ez a petárda ha­tástalanul pukkant el; az olimpiai mozgalom, amely az évtizedek során a népek barátságának, nemes ver­sengésének egyik szimbólu­mává vált, állta a próbát, sőt megerősödve került ki a mesterségesen kavart vi­harból. Az olimpiák történeté­ben első ízben szocialista ország fővárosa vállalta a rendezést; a rádió a tele­vízió és a sajtó kiküldött munkatársainak egybe­hangzó véleménye szerint kifogástalanul, magas szín­vonalon. Tanúsíthatják ezt a nézőknek, rádióhallga­tóknak azok a milliói is, ,akik a tömegkommuniká­ciós eszközök dolgozóinak fáradtságot nem ismerő munkája jóvoltából szinte nonstop műsorban követ­hették végig a versenyeket, a nagy összecsapásokat. F igyelmünk persze el­sősorban a mieinkre, a magyar sportolókra irányult. Nem idézhetjük itt föl valamennyi ük csa­táját, nincs rá lehetősé­günk, hogy jólesően el­időzzünk az elmúlt napok egy-egy mozzanatáról. De annyit mégis elmondha­tunk: a moszkvai csapat a magyar sport legszebb ha­gyományaihoz híven helyt­állt a játékokon; érme­seink, helyezetteink, s a többiek, akik ha nem is álltak a reflektorfénybe, valamennyien öregbítették a magyar sport hírnevét. Ezeknek a gondolatok­nak jegyében búcsúzunk a moszkvai olimpiától, s to­vábbi eredményes verseny­zést, sok sikert kívánunk sportolóinknak! Gömöry Albert a sporttörténelem kiemelkedő eseményének, a moszkvai olimpiai játékoknak. Nem egészen három héttel ezelőtt azzal a kívánsággal bú­csúztunk, hogy teljesítsék si­kerrel küldetésüket, küzdje­nek becsülettel, szerepeljenek eredményesen, képviseljék méltóan a magyar sport ügyét és népköztársaságunk színeit. Azt kértük, hogy feleljenek meg annak a megtisztelő bi­zalomnak, amit a válogatott­ság jelent, legyenek sikeres folytatói a magyar sport gaz­dag olimpiai hagyományainak és magatartásukkal is képvi­seljék méltóan hazánkat, szo­cializmust építő népünket, szolgálják híven az olimpiai eszmét, a népek közötti ba­rátság ügyét. Nagyra értékeljük a verse­nyeken elért sikereiket, a fel­készülésben évekig tartó cél­tudatos munkájukat. Önök közül többen egészen kivéte­les teljesítményt nyújtottak, néhányan szinte önmagukat múlták felül. Külön elismerést és tisztele­tet érdemelnek azok a sporto­lók, akik a legjobb eredmé­nyeket érték el. Szívből gra- tplálok az arany-, ezüst- és bronzérmeseiknek, s velük együtt mindazoknak, akik pontot érő helyezéseket sze­reztek csapatunknak. Külön is köszönetét mondok a sportmozgalom vezetőinek, szakembereinek és aktivistái­nak, akik a magyar sport eredményességén munkálkod­nak. Sikeres szereplésünk felté­telei között csak a legnagyobb elismerés’ hangján szólhatunk a szocialista országok közül első ízben Moszkvában meg­rendezett nyári olimpiai játé­kok házigazdáiról, az olimpia előkészítéséről, megszervezésé­ről és lebonyolításáról. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a szer­vező bizottság a legmagasabb szinten biztosította az ered­ményes versenyzés valamennyi feltételét, fölülmúlva ebben a korábbi olimpiákat. Kedves barátaink! Még egyszer tisztelettel kö­szöntőm önöket a hazai föl­dön. Kívánom, hogy pihenjék ki a fáradalmakat, s azután kezdődjék meg ismét a mun­ka, a felkészülés a további ha­zai és világversenyekre. Ehhez kívánok mindannyiuknak jó erőt és egészséget, magán­életükben pedig sok boldogsá­got. v (A záróünnepségről a 7. ol­dalon számolunk be.) pest MEGYEI VHÁG PROLETÁRJAI, ESYESÜUETEK! ‘.KV* ViW ' i .ES A MEGYEI. ] ÁCS tÁPJf XXIV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 5., KEDD Mgsg&árhtsn a búza TŰ Felgyorsult az aratás tempója Ralikenő hőségben dolgoz­tak a hét végén az aratók. Az eredmény: a búzának eddig 70 százaléka került magtárba a megyében. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettesétől, Karsay Istvántól kapott tájé­koztató szerint vasárnap estig 10 774 vagon kalászos magját vásárolták fel a termelőktől. örvendetes, hogy tegnap óta már szárítás nélkül tudják át­venni a kenyérnekvalót, így elmaradhat a költséges keze­lés. A vállalat illetékeseitől azt is megtudtuk, hogy nem lesz szükség a javító minőségű búzák kétszeri átrakására, az áru közvetlenül a magtárakba kerül a föl­dekről. Ebből az értékesebb búzából 3672 tonnával vett át a válla­lat, a tervezettnél valamivel kevesebbet. Az időjárás ugyan­is rontotta ezek minőségét. A hét végén egyébként 1610 va­gon kenyémekvaló érkezett a megye magtáraiba, gabona­silóiba. Különösen a vecsési telepen volt nagy a forgalom, de sem itt, sem másutt nem volt fennakadás az átadásban. A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági osztályán arról in­formáltak bennünket, hogy a tavaszi árpának 50, a rozsnak és a zabnak 10 százaléka ke­rült betakarításra és tulajdon­képpen befejeződött a borsó és a repce aratása. A jelenlegi időszakban jelentős gyomve­széllyel kell számolni: különö­sen az utak, árkok mente szol­gál sokfelé rá egy alapos ka­szálásra. E haszontalan növé­nyek magjának elszaporodása már a jövő. évi terméskilátáso­kat csökkentheti, egyebek között ezért Is fontos a tarlóhántás mun­káinak meggyorsítása. Teljes üzerhben dolgoztak a gépek a maglódi Rákosmezeje Tsz tábláin is, és hétfő estig ebben a gazdaságban is befe­jezik az aratást. A termésái­valyit, egyes táblákon pedig minden eddiginél nagyobb ho­zamokat értek el. így akadt olyan terület is a közös gaz­daságban, ahol hektáronként 79 mázsa búzát takarítottak c a ta­be. tei» • ■ ' , • Gyorsan telnek a tartályok a monorl Kossuth Tsz földjein Is. A kombájn vezetője elégedetten vizsgálgatja a telt, kövér szemeket. Barcza Zsolt felvétele Losonczi Pál és Németh Károly fogadta az iraki kereskedelmi minisztert Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagja hétfőn az Országházban fogadták Hasz- szan Ali iraki kereskedelmi minisztert, a forradalmi pa­rancsnokság tanácsának tag­ját, a vegyes bizottság iraki tagozatának elnökét, aki dele­gáció élén részt vesz a magyar —iraki gazdasági együttműkö­dési állandó vegyes bizottság hatodik ülésén. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a vegyes bizottság társelnöke. Aczél György Debrecenben Tisztítómű csápos kutakhoz Próbaüzem Í982-ben Ráckevétól néhány kilomé­terrel a Ráckeve Újhegy ne­vezetű vidéken betonépítmé­nyek magasodnak, erőgépek, számító járművek dolgoznak. A F'.árosi Vízművek a Csepel- sziget e déli részén nagysza­bású munkába kezdett még 1977-ben. Huszonkét csápos- kút építéséibe fogtak a folyó­parton, melyek elkészültük után a főváros ivóvízellátását vannak hivatva szolgálni. A kutakból búvárszivattyúkkal felhozott víznek azonban ma­gas a vas- és mangántartal­ma, ezért a kutakkal egyidő- ben víztisztítómű építését is megkezdték. — Hogyan áll most a be­ruházás? — kérdeztük Len­gyel Jánostól, az építkezés művezetőjétől. — A terveknek megfele­lően halad — mondta. — A kutak, a vas- és mangántala- nító építésén 80—100 ember dolgozik. Első ütemben — ez egyébként Csepel III./3. Víz­mű beruházásként szerepel a hivatalos iratokban — a ku­tak és a víztisztítómű készül­nek el. A határidő: 1982 má­sodik féléve. Legalábbis az elképzelések szerint ekkor kezdődik meg a próbaüzemelés. Az első ütem befejezése után naponta 100 ezer, maximálisan 130 ezer köbméter vizet nyerünk itt, s juttatunk a vezetékekbe. A mostani számítások szerint a beruházás költségei elérik az 1 milliárd 265 millió forintot. — Segítik-e valamilyen for­mában ezek a kutak és a víz­mű Pest megyei ellátását is? — Erre is vannak egészen távlati elképzelések. Ezekről azonban még korai lenne nyi­latkozni. A beruházás eddigi nagyságrendjéből is kiderül: ez az építkezés eléggé költsé­ges munka. Mégis > léteznek olyan, egyelőre még nagyon távoli tervek, melyek szerint majdan megépül e vas- és mangántalanító tükörképe is. Ez azonban alapvetően függ a népgazdaság beruházási lehe­tőségeitől. 1 i V. F. Második hete tartanak az előadások az ország legrégibb, 53 esztendővel ezelőtt megnyi­tott nyári egyetemén, a deb- •| recenin. Az egy hónapig tartó kurzus több mint háromszáz hallgatója 27 országból érke­zett, a magyar nyelvet tanul­ják, megismerik irodalmunkat, művészetünket Az előadások sorában hétfőn politikai fórum volt a debre­ceni nyári egyetem program­ján: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tartott előadást hazánk kül- és belpolitikájáról, ezt kö­vetően pedig konzultáció kere­tében válaszolt a hallgatók kérdéseire. A fórum után Aczél György megtekintette a debreceni aka­démiai bizottság székházának építkezését, majd ellátogatott a Kölcsey Ferenc Művelődési Központba. Megyei pb-kilidöttség Suhl megyében Ä Pest megyei pb küldött­sége testvérmegyénkbe,^ Suhl megyébe utazott, a párt bel­ső élete tanulmányozása cél­jából. A delegáció vezetője Ütemterv szerint halad a víztározó építése Halmágyi Péter felvétele dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: Krasznai Lajos, a megyei párt vb tagja, a budai járási párt­bizottság első titkára, Jónás Zoltán, a megyei pb tagja, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. A delegációt uta­lásakor Komáromi János, a megyei pb tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője búcsúztatta. KOZELET Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta Har­ry Earl Bér go Időt, az Ameri­kai Egyesült Államok magyar- országi rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, vala­mint Oguz Gökment, a Török Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom