Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

Őrzik a vizet A rocsó is jókor járt erre Zugfőzdék és bögrecsárdák Pálinkafronton a helyzet változatlan Feldübörög a Volvö motorja, Turcsics István járőrparancs­nok azonnal a helyszínre indul A nyár derekán vagyunk, ahogy erről már írtunk, sok áldozatot szedett a víz. Az emberi felelőtlenségnek gyak­ran végzetes tragédia a vége. Alkohol, szerelmi bánat, vir­tus, vagy csupán a meggondo­latlanság, és ha nem ér oda Időben a máskor „rettegett rocsó”, sikkor... Nagy terület A Budapesti Rendőrfőkapi­tányság vízirendőrségének Szabadság-híd melletti őrsén, csend és nyugalom van. A kék-fehér Volvo és Wartburg járőrcsónakok a stéghez la­pulva várják az indulást Ezen a napon Sárosi Sándor törzsőrmester az ügyeletes. Asztalán a telefon és az adó­vevő berendezés csendes. A szokásos bejelentkezéseken kí­vül semmi rendkívülit nem jelentenek a Dunán- cirkáló rendőrök. Nagy a terület, Váctól Százhalombattáig őrzik a vizet, az embereket és hajók biztonságát. A soroksári, a Római-parti részen és a felsőgödi szaka­szon történik a legtöbb sza­bálytalanság. Felkapott, ked­velt nyaralóövezetek. Gyakori a tiltott helyen való fürdőzés, és sok gondjuk akad a kedv­telésből vízre szállókkal, de olykor a sportolókkal is. Az is gyakori eset, hogy többen szállnak egy csónakba, mint lehetne. Mások pusztán va- gányságból úsznak beljebb a megengedettnél. — Mióta szolgál a vízen? — Paksi születésű vagyok, a vízirendőrségen 8 éve telje­sítek szolgálatot. — Hány embert mentett már meg? — Nem tudom, de sokat. — Hálásak-e a megmentet­tek? — Nem emlékszem még olyanra, hogy valaki ide szólt volna, köszönöm. — Miként értesülnek a baj­bajutottakról? — A nap minden szakában járőrözünk, azonkívül az URH... És ebben a pillanatban megcsörren a telefon, riasztás! Vaklárma Turcsics István zászlós azon­nal indul. Vele tartunk. (18 éve járja a vizet.) Feldübörög a Volvo motorja, irány a szentendrei szakasz. Szédítő tempóban szeljük a vizet. El­érjük a kijelölt körzetet, sze­rencsére (!?) vaklárma volt az egész. Lassan előbújik a nap. Nyugodtabb tempóban haladunk tovább. — Hűvös van. Kevesen lesznek a vízen — harsogja túl a zúgást a vezető. És való­ban, egy-két edző sportolón kívül alig találkozunk valaki­vel. — Látja? .— mutat a köve­zett partszakaszon horgászok felé —, vizes, csúszós a kő. Elég egy rossz mozdulat, és máris elviszi a víz. — Mi volt a legemlékeze­tesebb esete? — Több is akadt. Volt egy banda, mindig a Római-parti sportiskolás gyerekeket ma- cerálták, ellopkodták táskái­kat. Egyszer sikerült meg­csípni őket, amikor fürödtek. összeszedtük a ruhájukat és vártuk, hogy érte jöjjenek. El is kaptuk a bandavezért, de az még a csónakból is szökni próbált. Más alkalom­mal arról értesítettek, hogy az Esztergomból érkező hajón három részeg férfi randalí­rozik. Tették, amíg oda nem értünk! Jóval Pest határán túl két lány kapaszkodik egy felbo­rult kajakba. (Még a spor­tolókkal is megesik az ilyes­mi.) Szerencsére közel a part és a „rocsó” is jókor járt er­re. (Eseményjelentésekből: .. .' .ketten úsztak beljebb a meg­engedettnél ... Csak az egyi­ket sikerült kimenteni. Június 22. éjszaka 11 óra előtt egy női fodrász fél üveg vodka után. felvágott erekkel vetette magát a vízbe. A járőr és a mentők még időben érkeztek. Június 29-én éjjel egy fiatal pár séta közben összeveszett. A férfi ijesztésképpen a vízbe ugrott, majd a partra úszott. A büntetés nem maradt el.) Fürödni vágyott Lefelé csorgunk a Dunán, amikor felserceg az URH, parancs érkezik: vonuljunk be. Vágtába csap át a moto­ros. Az őrsön újabb utasítás várja a járőrt, árvízveszély van a Körösökön, riasztás mindenkinek! Ott most nagy szükség lesz a segítségre és a szaktudásra. Strobli József őrmester me­séli : — Szokásos őrjáratunkról jöttünk visszafelé a minap Római-part irányából, amikor parancs jött az URH-n, hogy azonnal menjük egy megadott körzetbe, mert valaki ful- doklik a Dunában. Azonnal a helyszínre siettünk, de mire odaértünk, már kimentették a srácot a MAHART-osok. Csak fürödni vágyott, magyarázta. — Mentés közben került már életveszélybe? — Nem fordulhat elő, hogy a motor cserbenhagyjon, vagy a vízbe pottyanjunk. — És ha mégis? — Ha nem is nyernénk baj­nokságot, valamennyien jól úszunk, és az életmentéssel, segélynyújtással is tisztában vagyunk. A parton két kisfiú arról vitázik, mennyit tud a rocsó? Egyikük szerint megy az hat­vannal is. Ez minden? — néz rá a másik csalódottan. Ez — mondanám —, a ví­zen gyakran „csak” ennyi kell az életben maradáshoz. Látó János Megcsörren a telefon, valaki se­gítségre szorul \ J, . ................. iv Ä! I... ­I.ív. tí'.ft (V. j |*á"h — Időben érkezik a segítség. Ezúttal nem történt végzetes baleset... Balogh István felvételei Munkaügyi viták Raktárba rejtett áru Egy üzletvezető helyettesei­vel együtt önleltározott. Kide­rült, hogy tízezer forint több­letük van, ezért a raktárban elrejtettek ennek megfelelő összegű árut. Nem sokkal ké­sőbb azonban leltároztak, nagy hiány mutatkozott és az ezt követő vizsgálatkor az üzlet­vezető és társai beismerték, hogy árut dugtak el. Az ismét­lődő leltár szintén hiánnyal zárult, amit az üzletvezető az­zal magyarázott, hogy egyes cikkeket kiselejtezett. Ezek után fegyelmi eljárás indult, és az üzletvezetőt elbocsátot­ták. A határozat hatályon kí­vül helyezéséért az illető előbb a döntőbizottsághoz, majd ami­kor elutasították, a munkaügyi bírósághoz fordult. Ez a ke­resetnek annyiban adott helyt, hogy az elbocsátásról szóló fe­gyelmi büntetés végrehajtását egyévi próbaidőre felfüggesz­tette. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a munkaügyi bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte és a keresetet eluta­sította. — Az üzletvezető a társa­dalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kötelezettségét sú- lyofan megsértette, ezenkí­vül vétett az elszámolási fe­gyelem ellen, amikor önleltá­rozást végzett és mintegy tíz­ezer forint értékű árut elrej­tett — hangzik a határozat. Súlyos fegyelemsértés az is, hogy a selejtezésre sem előre, sem utólag nem kért enge­délyt és nem tartotta szüksé­gesnek, hogy önhatalmú tevé­kenységét jelentse. Erre csak akkor hivatkozott, amikor a leltározás után jelentős hiány mutatkozott. — A Munka Törvényköny­vének a fegyelmi határozat meghozatalakor érvényben volt rendelkezése szerint — a megrováson és a szigorú meg­rováson kívül — a fegyelmi büntetés végrehajtását legfel­jebb egy évre lehet felfüggesz­teni, ha attól nevelő hatás vár­ható — hangzik tovább a ha­tározat. Az elbocsátásról szóló fegyelmi büntetés felfüggeszté­se csak kivételes esetben jár­hat nevelő hatással. A fegyel­mezett munkára nevelés és a s Fészerekből, pincékből, főutaktól távoli tanyákról I továbbra is hektószámra kerül elő az illegálisan főzött I pálinka és az alapanyag: a cukorcefre. Minden máso­| dik nap bűnjelként lefoglalnak valahol Pest megyében = egy-egy cájgnak nevezett üstből, kígyócsőből és hordo­i ból álló lepárló készüléket. A zugpálinka konjunktúrá­I ját a kriminálstatisztikai adatok is igazolják: 1978-ban i 28 zugfőzdés bűncselekményt és 202 szabálysértést, 1979­I ben — változatlan pénzügyőri és rendőri erőkkel 31 I bűncselekményt és 240 szabálysértést derítettek fel. i De ez csak a jéghegy csúcsa. A települések cukorfo­1 gyasztásából kiinduló becslés szerint minden 10 hektó i feketén főzött pálinkából mindössze 2—3 litert talal­i nak meg a zöld és kék egyenruhások ... Maszek szeszgyárosok Bár az adatok töredékesek, pénzügyőr körökben szerzett információk szerint egyre töb­ben foglalkoznak Pest megye déli körzeteiben zugfőzéssel és forgalmazással. Sorra dőlnek meg a megyei parancsnoksá­gon nyilvántartott pálinkás rekordok, legutóbb a nagyká- tai Bodócs József né lakásán bukkantak minden korábbi­nál nagyobb tételre a pénz­ügyőr nyomozók. A Zrínyi ut­cai háznál 12 hordóban és kádban 700 kiló cukorból és 10 kiló élesztőből készült 4550 liter cukorcefre érett. E ha­talmas mennyiségű büdös, tej- fehér anyag láttán nyilván érthető, miért nevezik immár szeszgyárosoknak a nagyme­nő feketézőket. Bodócsné kö­rülbelül 12 ezer forint befek­tetéssel készült cefréje, a pá­linka 70 forintos feketepiaci árával számolva legkevesebb 40—45 ezer forint tiszta pro­fitot ígért. S ez csak egyetlen erjesztés haszna... A nyereség még csak to­vább növelhető, ha valaki a lepárlás mellett a kimérés kockázatát is vállalja. A bög­recsárdákban manapság 5,50— 6 forintért adják a féldeciket, így ott egy liter 35—40 forin­tért pancsolt pálinkából 110— 120 forintot is kimérnek. Vas­úton pedig, ahol a leleplezés veszélye még nagyobb, 7. forin­tot is elkérnek egy kupicáért. Nemrégiben a Nagykátáról Budapestre hajnali fél 5-kor induló munkásvonaton bukott le a nagykátai ifj. D. Pál, aki családi hagyományokat foly­tatva lett tagja a földalatti szeszhálózatnak, hiszen apját id. D. Pált is büntették már jogosulatlan kereskedésért. Mindebből nyilvánvaló, a profit extraprofittá hízik, ha a főzdés maga vállalkozik az árusításra. Ez a kettős feke- tézés mégis viszonylag ritka, a D. familia két tagja is (leg­alábbis vallomásuk szerint) Nagykőrösön vásárolt pálin­kával poharazott a kupéban. Az illegális szesziparban már évekkel ezelőtt olyan nagy­ra nőtt a bevétel, hogy a ha­szon a veszélymegosztást je­lentő zugfőzdés-zugárus mun­társadalmi tulajdon védelme csak akkor biztosítható, ha a munkaügyi vitát eldöntő szerv a kötelezettségszegések társa­dalmi veszélyességét is vizs­gálja. Az üzletvezető által tár­sadalmi tulajdon sérelmére el­követett cselekmény társadal­mi veszélyessége olyan súlyos, tekintve, hogy folyamatosan es helyetteseivel közösen követte el, amellyel a legsúlyosabb fe­gyelmi büntetés: az elbocsátás áll arányban. — A Legfelsőbb Bíróság állandó iránymutató ítélkezé­si gyakorlata szerint, a fegyel­mi büntetés végrehajtásának felfüggesztése általában indo­kolatlan, ha a dolgozó munka­köri kötelességét úgy szegi meg, hogy a társadalmi tulaj­don terhére, kirívóan súlyos fegyelmi vétséget követ el. Ilyen esetben a fegyelmi bün­tetés felfüggesztése sem az egyéni érdeket, sem az álta­lános megelőzés céljait nem szolgálja. Az indokolatlanul enyhített büntetés, éppúgy, mint az elkövetett vétséghez viszonyítottan túl súlyos bün­tetés, sérti a többi dolgozó igazságérzetét és ezen keresz­tül kihat a munkáltató összes dolgozóinak fegyelmére is. — Tévedett tehát és ezzel törvényt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a fegyelmi büntetés végrehajtását felfüg­gesztette. kamegosztást is lehetővé teszi, sőt a specializálódással a ter­melés és forgalmazás egymást erősítő tevékenységgé vált. Csak nagyban Érdemes megfigyelni, a zugpalinkázás megítélése több­nyire élesen különbözik attól függően, hogy valaki közel­ről vagy távolról szemléli a feketézest. A szomszédok, is­merősök a pálinkából szárma­zó mammutjövedelmek láttán sokszor indulatosan sürgetik a maszek „szeszgyárak” fel­számolását. Ok érzékelik, amit Zám Tibor Szeszmesterek cí­mű szociográfiájában meg­győzően bizonyít is, hogy az illegális szesziparban mini­mális munkával akkorák a bevételek, hogy nemegyszer nevetségessé teszik egyesek előtt a tisztességes munkát és az azzal szerezhető bért. A szeszmesterek gyakran idézett példájával élve: egy nagy­ban termelő zugfőzdés, kavar - gatással 2—3 hét alatt meg­keresi azt a pénzt, ami egy jól kvalifikált ipari munkás­nak egy évi fizetése, s egy át­lagos keresetű tsz-tagnak másfél évi munkadíja. Töb­bek között ez az egyik adat, amit sokan, a távolról szem­lélődök nem ismernek, s így nem is érzékelik, hogy a nagy volumenű árutermelés már régen ,n,em azonos a csa­ládi szükségletet kielégítő kis pálinkafőzéssel. A közelség, illetve távolság többnyire a hivatalos szervek magatartását is meghatároz­za. A pénzügyőrség (ők 10 ezer forintos adóveszélyezte­tésig bírálják el az ügyeket) mindennapos kapcsolatban áll­va a parazita módon terjesz­kedő szeszszakmával a bírsá­golásnál kemény kurzust kö­vet, s a szabálysértési szank­ciók tól-ig határát messzeme­nőkig kihasználja. Egyáltalán nem ritka, hogy a szeszadó 8 —9 ezer forintos veszélyezte­téséért a maximális 10 ezer forintos bírságot szabják ki a ceglédi parancsnokságon vagy a Mező Imre úti megyei köz­pontban. Egészen eltérő büntetési gyakorlatot követnek a máso­dik lépcsőben, a bíróságokon. Lopások, csalások, sikkasztá­sok stb. mellett az adóveszé­lyeztetés (10 ezer forinton felül) kimondatlanul bár, de csekély súlyú bűncselekmény­nek számít a törvény házában. A büntetőkódex lehetőséget ad ugyan akár 180 ezer fo­rintig terjedő pénzbüntetésre, javító-nevelő munkára, sőt egy évi szabadságvesztésre is, a bírósági büntetések azonban gyakran a szabálysértési bír­ságok összegét sem érik el. Csak néhány eset a közel­múltból: Nagykátán a szesz­adó 19 ezer forintos veszélyez­tetéséért 5 ezer, 23 ezer fo­rintos veszélyeztetéséért 7 ezer forintra büntették a vád­lottakat, míg Cegléden 41 ezer forintos veszélyeztetésért 6 ezer, 68 ezer forintos veszé­lyeztetésért 9 ezer forintos büntetést szabtak ki. A sza­bálysértési hatóságok retor­zióikhoz képest aránytalanul enyhe bírósági szankció csak megerősíti sok feketéző ideo­lógiáját: „a pálinkázást csak nagyban érdemes csinálni”. Már Pesten is mérik Pest megyében a délvidéki járásbíróságok pálinkaperek­ben követett ítélkezési gya­korlata azonban nemcsak a pénzügyőrségnek, hanem a szomszédos Bács-Kiskun megye járásbíróságainak ítél­kezési gyakorlatától' is el­tér. A Bács-Kiskun megyei bírák a szeszmesterek ügyei­ben jóval szigorúbban ítélnek: a Kecskeméti Járásbíróságon 27 ezer forint szeszadó ve­szélyeztetéséért 3 hónapi, a Kiskőrösi Járásbíróság i4 ez­res veszélyeztetésért 5 hónapi felfüggesztett szabadságvesz­téssel, vailatmint pénzbüntetés­sel sújtottak a közelmúltban egy-egy feketézőt. Ilyen súlyos büntetéssel Pest megyében csak egészen kirívó esetekben élnek a büntetőtanácsok, így Bodócsnét ítélték legutóbb 6 hónapi felfüggesztett börtön­re és 12 ezer forint pénzbün­tetésre. E Damoklész kardja­ként függő büntetés vissza­tartó ereje feltehetően na­gyobb, mint a pénzbírságoké, amik után sokan csak azt a következtetést vonják le, hogy „még többet kell főzni, hogy a büntetés megtérüljön”. Nyilvánvaló, persze, hogy önmagában még a felfüggesz­tett börtönbüntetés sem fé­kezheti meg a zugpálinkázást. Két okból sem. Először: mert újabb lebukás esetén, a feke­téző családok jól bevált szisz­témája szerint, egy másik ro­kon vállalja magára a bűncse­lekmény elkövetését; másod­szor: egyedül a jog, képtelen egy ilyen gazdasági hátterű konfliktus feloldására. A fekete szeszipar ilyen ki­virágzása a 70-es években nem a véletlen műve. Az utóbbi évek italáremelései, ki­egészülve a reggeli absztinen­cia-rendelettel, pozitív hatá­suk mellett — nem kívánt, de bekövetkezett okozatként — újabb és újabb piaci lehetősé­get teremtett a feketézőknek. Ma már nem egy faluban több zugkimérés működik, mint hatósági italbolt. S bár a föld alatti szeszipar a pálinkafőzők Mekkájának elkeresztelt Kis­kőrös környékén a legerősebb, Bócsának, Kecelnek, Soltvad- kertnek már eddig is egyen­rangú társa volt az illegális I pálinkafőzés Pest megyei fő­városa, Kóka; s a zugfőzdés helyek névtárában mind gyakrabban szerepel Nagyká- ta, Szentmártonkáta, Cegléd- bercel, Csemő, Albertirsa. Közben pedig mintha csak a helyi piacok telítődtek volna, a tilosban főzött pálinka megtalálja az utat északra, Üllőn, Vecsésen s más főváros környéki községekben, sőt már Budapest egyes külső kerüle­teiben is mérik feketén a szeszt... Közgazdasági szá­mítások mutathatnák meg, hogy a magasabb szeszárakból következő többletbevétel mel­lett. milyen veszteségek érik (az ugyancsak a magas árak miatt virágzó) bögrecsárdák működésével az államkasszát. Az állami ráfizetéses...? Az állam szeszmonopóliu­mát az üzleteken és italbol­tokon kívül még egy helyen érvényesítheti: a szeszfőzdék­ben. Különös ellentmondás, de miközben a fekete szesz­ipar mind jobban prosperál, a szövetkezeti, községi, pince- gazdasági szeszfőzdék (össze­sen 53 van belőlük Pest me­gyében) egy része kapuzárás előtt áll. A fenntartók több helyen az elavult berendezé­sek magas felújítási költségé­re hivatkozva szabadulni akarnak a főzdéktől, holott egyetlen községi „szeszgyár” a literenként 35 forintos szesz­adóval számolva nem ritkán 1—1,5 millió forint adóbevé­telt biztosít, s a 12,50-es főzé­si díjakból 3—500 ezer forintot jövedelmez... A szeszfőzdék bezárása azonban nem csupán gazdasági veszteséggel járna,' hanem, mert a házi kifőzésre ösztönöz, csak tovább erősíte­né a fekete szeszipart. A zugfőzés terjedése, a bög- recsárda-hálózat megerősödése, a szeszfőzdékkel kapcsolatos huzavona, a felemás ítélkezési gyakorlat, a pálinkarazziák sűrítésének szükségessége, a gazdasági háttér ellentmondá­sossága, s mindenekelőtt az illegális szeszmesterek hatal­mas jövedelme ma már, 1980 augusztusában egyébként iga­zán nem újság. Más nevekkel, más adatokkal, de ugyanezek­ről a jelenségekről számol­tunk be tavaly, .tavalyelőtt is. Pálinkafronton a helyzet változatlan. Babus Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom