Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

GÖDÖLLŐI *=rt!ula A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 27., SZERDA A KISZ-bizoftság egyéves munkája Jó útra leltek a feláll fiatallal Nem először kezdjük azzal egy KISZ-alapszervezet be­mutatását, hogy helyzetük spe­ciális, különleges. Hiszen ed­dig bármely vállalat, szövetke­zet vagy intézmény ifjúsági mozgalma került terítékre, va­lamilyen, csak rájuk jellemző körülmény ismertetésével kel­lett kezdenünk, mégpedig azért, hogy ennek tükrében megértsük az alaphelyzetet: milyen feltételek között, mely sajátos adottságokkal dolgoz­nak, mire kell elsősorban fi­gyelnünk, ha tevékenységüket elemezzük, ismertetjük. Két helyen A KISZ városi bizottságá­nak rendszeres beszámolóján legutóbb a Volán 1. számú Vál­lalat 12. számú üzemigazgató­ság gödöllő—aszódi KISZ-bi- zottsága szerepelt. Nem vélet­lenül idézzük pontos címüket, a kisíé faramuci titulus ugyan­is árulkodó. A vállalat központja, s na­gyobb telephelyei a fővárosban találhatók, de a gödöllői rész­leg KISZ-esei a városhoz, a KISZ városi bizottsága irányí­tása alá tartoznak. Az is ki­derül belőle, hogy ráadásul két helyen, a gödöllői és az aszódi üzemegységben dolgozó fiata­lokat kell összefogni. Ezért is alakítottak egy évvel ezelőtt bizottságot, amely e rövid idő alatt is jó munkát végzett, s megfelelt hivatásának: össze­fogja a fiatalokat a vállalat­nál. Pedig a dolog nem kezdő­dött túl biztatóan. A bizottság újonnan megvá­lasztott tisztségviselői álló vi­zet kavargattak az elején: a korábbi szervezetlenség kö­zömbösséget, érdektelenséget szült. A lendületvételt az is visszafogta, hogy az éppen csak életre hívott bizottság egy-két hónapig állandóan változott: az új titkár 3 hónap múltán kilépett a cégtől, egy másik tag iskolára került, utódját pe­dig behívták katonának. A bizottsági tagok közül többen új beosztásba kerültek időközben, s ez sem lendítette előre a KISZ-élet szervezését. Mára azonban kialakult a munkarend, a reszortok, s hogy sínen vannak, azt a legfrissebb adatok is bizonyítják. Vállalási rendszer A szervezettség folyamato­san javul. Másfél év alatt ti­zennyolc fiatalt sikerült meg­nyerni a mozgalomnak, s je­lenleg 61 a két alapszervezet létszáma. De az adat önmagá­ban csalóka. Hiszen rajtuk kí­vül még legalább hatvan KISZ- tag dolgozik a Volán két üzemegységében, csak éppen ők a községbeli KlSZ-szerve- zetek tagjai, közülük nem egy tisztségviselői, tgy teljes a kép. Mi az, ami dicséretes a vo- lános fiatalok mozgalmi mun­kájában? Komolyan veszik az egyéni vállalási rendszert, kezdeményezőkészségük példa lehet mások számára is. Per­sze, ehhez a vállalat gazdasági vezetésével, a társadalmi szer­vezetekkel való jó kapcsola­tokra, megértő támogatásra volt és van szükség. Csak egy példa: még mielőtt a hivata­los irányelvekről tudomást szerezhettek volna, a vállalat szervezeti és működési sza­bályzatába belefoglalták a KTSZ-t megillető fontos jogo­sítványokat. Gépkocsivezetők Jó eredményekkel dicseked­hetnek a továbbtanulás, a tár­sadalmi munka területén. A KISZ-tagság fele vett részt az elmúlt időszakban valamilyen állami oktatásban, négyen [ nappali tagozaton végezték el I a felsőfokú szakképzettséget I adó forgalmi, illetve műszaki tiszti tanfolyamot. A politikai képzés helyzeté­re sem lehet különösebb pa­nasz, hatan alapszervezeti tit­kárképzőre jártak, s rendsze­res a politikai vitakör. Ami a társadalmi munkát illeti, nem­csak a központi akciókból vet­ték ki a részüket, hanem a sa­ját házuk táján is hasznosan tevékenykedtek. Védnökséget vállaltak például a vállalat környékének rendbentartásá- ra, csinosítására. A KISZ-tagok többsége gép­kocsivezető, akik gyakran több műszakban, fárasztó, állandó figyelmet követelő munkát vé­geznek, méghozzá jól. Sok a bejáró fiatal is, s ezekkel a ki­egészítésekkel még inkább egyetérthetünk a KISZ városi bizottságának megállapításá­val: a sajátos helyzethez al kalmazkodva jó úton haladnak a volánosok. G. Z. Gyarapodó Kartal Rendelés délelőtt, délután Rövidesen megnyílik az étterem A volt aszódi járás falvai közül az egészségügyi ellátás térén talán Kartal lépett a legnagyobbat előre az elmúlt évtizedek során. A századfor­dulón még három más köz­séggel együtt az aszódi kör­zeti orvos látta el a kartali betegeket, és csak 1927-ben alakult új körzet Kartal és Verseg színvonalasabb ellátá­sára. Ma két körzeti orvos dol­gozik a faluban, ezt meg­követeli a több mint ötezres lélekszam is, s mellettük jog­orvos és gyermekorv os is fogadja a betegeket. A gyer­mekorvosi rendelés áprilisban kezdődött meg az új épület­ben. Eleinte csak délelőtt ke­reshették fel a kicsinyekkel a doktornőt, de a tanácstagi je­lölő gyűléseken elhangzott kí­vánságoknak eleget téve he­tente háromszor délelőtt, há­romszor délután van rende­lés. Májusban újabb intézmény­nyel gazdagodott a község: megnyílt a túrái takarékszö­vetkezet fiókja. Igaz, e célra magánépületben bérelnek he­lyiséget a tanácsháza mellett, de a közleli tervek között sze­repel a kirendeltség új, önál­ló épületbe költöztetése. A kö­zeljövőben nyílik meg a tú­rái Galga vidéke Áfész be­ruházásában a százhatvan személy befogadására alkal­mas melegkonyhás étterem is. A tanács jelentős összege­ket fordít sportcélokra is, en­nek köszönhető, hogy a sport­pálya mellett már állnak az öltöző falai. Persze ai. anya­gi fedezet mellett a lakosság társadalmi munkája is sokat számít. Szombattól Tatarozzák az élelmiszerboltot Csemegeáru a húsboltban Szombaton, augusztus 30- án délben lehúzzák a re­dőnyt és tíz napig zárva lesz a város nagy forgalmú 20-as számú élelmiszerüzlete. Ta­más Rezső boltvezetőtől meg­tudtuk, hogy Gödöllő és a járás lakóinak közkedvelt üz­letét a 2árva tartás idején festik és mázolják, korszerű­sítik villamos hálózatát és be szerelik a központi fűtést. A munkák túlnyomó részét Vác és Környéke Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat szo­cialista műszaki brigádja végzi el. Azt is megtudtuk az üzlet­vezetőtől, hogy a zárva tar­tás idején is gondoskodnak a lakosság megfelelő ellátásáról. A tatarozás napjaiban a szomszédos 156-os számú hen­tesáru-boltban szerezhetik be a szükséges élelmiszert és cse­megeárut A 20-as boltból személyzetet is átirányítanak erre az időre. Mivel a hús­bolt jóval kisebb az élelmi­szerüzletnél, előfordulhatna: torlódások, s ezért már mqZt kérik a vásárlók türelmét/és inegértését. Meghalt Bycherrea Nándor ötvenkilenc éves korában meghalt Bucherna Nándor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem sokszorosító üzemé­nek vezetője. Temetése au­gusztus 29-én, pénteken dél­után 3 órakor lesz a gödöllői temetőben. Bucherna Nándor több mint negyedszázada dolgo­zott az Agrártudományi Egye­temen, példás munkájáért és a fiatalok nevelésében elért eredményeiért nagy megbe­csülésnek örvendett. Társa­dalmi munkásként is számos helyen tevékenykedett. A pártnak 1945 óta volt tagja, 1957-től a munkásőrségben helytállt. Munkájáért többször kitüntették, megkap­ta a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát, a Kiváló Határőr kitüntetést. Városunk köztiszteletben állt személyiségét az egyetem sa­ját halottjának tekinti. Óvoda épül összefogással A város üzemei és intézményei még a tavasszal, a XII. pártkongresszus tiszteletére fe’ajánlották, hc~y társadalmi összefogással felépítenek egy száz gyermek befogadására al­kalmas óvodát. A képen: befejezéséhez közeledik a Stromfeld Aurél sétányon épülő létesítmény.- A gyermekintézmény tetőszerkezetének vízelvezetőjét ké­szítik a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói. Barcza Zsolt felvételei Termelési rendszer Milliós értékű támogatás A gödöllői búza- és borsó­termelési rendszer öt év alatt több mint négyszeresére emel­te a partnergazdaságoknak nyújtott szolgáltatásai értékét. A vetőmag, az alkatrész, a növényvédőszer- és gépbe­szerzésben, valamint a talaj- vizsgálatokban és a szervizte­vékenységben nyújtott tá­mogatás értéke pénzben is ki­fejezhető: egy év alatt már több mint 320 millió forint. VIDÉKISÉG. Gödöllőről egyik járásbeli faluba költö­zött egy ismerős család, ön­szántukból, egyrészt, hogy közelebb kerüljenek munka­helyükhöz, másrészt az ott élő szülőkhöz. Mondhatnánk úgy is, visszatértek régi lakó­helyükre. A felnőtteknek ez nem is okozott gondot, hisz életük eddigi éveinek javát falun töltötték. Igaz, megszok­ták a városi életet is, az össz­komfortos lakást, a jobb el­látást, a nagyobb kényelmet. A válás mégsem okozott kü­lönösebb szívfájdalmat, hisz a faluban tágas háZ várta őket, s lévén kocsijuk, az ellátás­ban mutatkozó különbségeket sem lesz nehéz áthidalni, Gö- ; döllőre beszaladni néhány perc csupán. Hanem a gyerekek, ök ne­hezen adták be a derekukat. Az utolsó percig igyekeztek lebeszélni szüleiket a távo­zásról. Tíz-, tizenkét éves ko­rukat meghazudtolva sora­koztatták az érveket a ma­radás mellett, kezdve a kis baráti körükkel, a megszo­kott iskolával, folytatva a jobb továbbtanulási lehetősé­gekkel, befejezve és az egyál­talán- nal, sok mindent latba vetettek. Látva, hogy szüleik elhatá­rozását nem változtathatják meg, a kisfiú így zárta le az eszmecserét: — Ugye, anyu, ha vidékre megyünk is, még­sem leszünk vidékiek. Tízéves szájból hangzottak el ezek a szavak, 1980-ban. Ez a kisfiú nem a világvá­rosban élt, hanem egy alaku­ló. városiasodó 27 ezres tele­pülésen lakott. Olyan helyen, amely nemcsak Budapestről nézve, hanem akár Pécsről, Szegedről, Szolnokról vasta­gon vidékinek látszhatik. Ha Mindennapi apróságok olyan a szemlélődő optikája. Es na nem olyan? Akkor is észreveszi a kü- lönpségeket, melyek aZ élet minden területén megmutat­koznak. Nagyobbik részük a város javára billenti a mér­leg nyelvét, kisebbik hánya­duk a falu előnyeit jelzi. De mit is jelent a vidéki- ség? Megkérdeztem az ifjú legénykét, ő mint vélekedik. — Hát, tudja — felelte —, azok olyan vidékiek. Továb­bi faggatózásomra megtud­tam, hogy faluról feljövő tár­sai bátortalanok, nem tudnak telefonálni, sokáig tétováznak a zebra előtt, egyszóval olyan félősek. — Es téged milyen­nek néznek — kérdezősköd­tem még mindig. — Hát vá­rosinak — vágta rá. — Te persZe nem vagy félős. — Az biztos. Mért lennék, én itt lakom. Hát igen. Ö itt lakik, pon­tosabban lakott, miért is fél­ne. Mindennapjai színterén mindenki magabiztos. Emlék­szem azonban a városi gye­rekekre, akik annak idején vakációra érkeztek falunkba, hogy félrehúzódtak egy szár­nyát széttárva közeledő ka­kas láttán is, nem hogy a ló mellé merészkedtek volna. Pedig az nem bántotta volna őket. Csakhogy eZt nem tud­ták. Mint ahogy a falusi sem tudja eleint®, mire számíthat a zebránál. A különbség az, hogy míg a falusi szégyellj sutaságát, a városi többnyire nem. Végül is csupán tudati kér­dés a vidékiség? Badarság volna ilyesmit állítani. De sok tekintetben az. Megfigyel­hető lépten-nyomon. Olyan emberek megnyilatkozásán is érződik, akik munkaterületü­kön jelentős eredményeket mutathatnak fel. Mégis, ami­kor például fővárosi előadás­ra hívják meg őket, felcsil­lan a szemük, s ötször annyit beszélnek róla, még akkor is, ha különösebb érdeklődés nélkül zajlik le. Legénykénk tehát létező problémára tapintott rá, de ismerve sZüleit, valószínűleg nem fogja szégyellni lakóhe­lyét, s nem válik sete-sutává később sem, ha a városban akad dolga. Ha kihasználja a lehetőségeket, falun élve is megszerezheti azt a művelt­séget, amellyel bárhol meg­állhatja a helyét. Mert vé­gül is erről van szó. A pallé­rozott szellemet általában megbecsülik, mindegy, hon­nan származik a csiszolt fej. SZEMSZÜRÉS. Egyik szövet­kezetünk elnöke észrevette, hogy a varrógépnél ülő asz- szonyok közül jó néhányan egyre közelebb hajolnak a varrandó anyaghoz, akkor is, ha nem mesterséges fénynél dolgoztak, hanem fényesen sütött be a nyári nap. Javas­latára megszervezték a szem­szűrést. A vizsgálat több szemről kiderítette, hogy azok bizony a sok használat követ­keztében meggyengültek, se­gítségre szorulnak. Szemüveg­re Amikor hallottam a dolog­ról, kicsúszott a számon: ma­guktól erre nem jöttek rá? De nyomban visszakoztam, mert eszembe jutott, hogy magam sem szaladtam az el­ső jelzésre a szemorvoshoz. Arról nem is beszélve, hogy az ilyesmi nem következik be hirtelen. Eleinte csak hosz­szabb olvasásnál vagy mun­ka közben kezd pislogni az ember, nem látja a betűt, a vonalat, a cérnát. Néhány pil­lanatnyi pihentetés után azonban minden megy a ré­giben, ismét éles a betű, a vonal, a cérna. Jó ideig még ennyit sem vessünk észre, hi­szen önkéntelenül közelebb hajolunk a tárgyhoz, így korrigálunk. Az emberek többsége más bajával sem rohan azonnal az orvoshoz. Holott naponta hall­juk, a korai szakaszban felis­mert betegség gyógyítható a legbiztosabban. Érvényes ez nem csupán a2 emberi szervezetre, hanem a társadalmi struktúrákra is, annak minden szegletére. Ezért jó, ezért kellenek olyan szervezetek, amelyek hivatás­szerűen foglalkoznak a bajok, hibák megfigyelésével, feltá­rásával. Az emberek egészsé­gére is többfajta ssferv ügyel, elég a Vöröskeresztre utalni, már csak azért is, mert az említett szövetkezetben is ak­tivistái segítségével szervez­ték meg a szemszűrést, a vá­ros más munkahelyein a rák­szűrést. Közéletünk egészségére is számos szerv és testület vi­gyáz. S akadnak önkéntes magánosok is, akik éber szemmel jámak-kelnek, s ha rendellenességet vesznek ész­re, jelentik az intézkedésre hivatottaknak. Előfordul, hogy­ne fordulna elő, hogy mellé­fognak, semmi vész, csak an­nak látszott. A melléfogások­ból sem következik aZonban, hogy a vigyázókat fölösleges­nek minősítsük. Ha csup'án annyit állapítunk meg, a va­lóság, a tények alapos isme­retében, hogy nincs semmi baj, már nem volt hiábavaló a szűrés. Kör Pál Ezen felül rendszeres szak- tanácsadással, a termelési tech­nológiák megújításával ugyan­csak segítette a gazdaságo­kat. Érdemtelenül Kupát nyertem, igaz több mint húsz éve ennek. Ma is őrzöm, tán tisztesség­telen leírni, de értéke je­lenlegi árfolyamon 1X3 fo­rint. Mondom, ma is őrzöm, mert szegényebb lennék enélkül az iparművészetileg nem különösebb szépséget képviselő fémdarab nélkül. Szegényebbnek érezhetik magukat a Galgamácsai Kiskút SC sportolói is, akik megnyerték a Nyári Galga Kupát. Mert csak névleg nyerték meg. Az történt ugyanis, hogy a védő egye­sület, a Galgagyörki KSK csapata elvesztette a kupát, így aztán az eredményhir­detésnél nem volt mit átad­ni, pedig a trófea állítólag igen szép volt. Bosszantó dolog, ha az eredményhirdetésen éppen a díjat nem találják. Az azonban már felháborító, hogy a kupasorozat szerve­zőit még meg is jutalmaz­ták társadalmi munkájuk elismeréseképpen. Lehet-e jutalmat adni egy olyan szervező bizottságnak, amely az eredményhirdetés előtt hetekkel nem győző­dik meg arról, hogy a díj, amelyért tíz kis sportközös­ség küzd, egyszerűen nem adható át. Mert ugye nem jelenthetett volna megold­hatatlan feladatot egy új trófea vásárlása, a régit el­vesztő Galgagyörki KSK költségére. S ha ez így tör­tént volna, bizonnyal nem érdemtelenül kapják a ju­talmat a szervezők. Kriszt György Városi moziműsor Piedone Afrikában. Színes, olasz kalandfilm. Csak 4 órakor! Csillagok háborúja, I—II. Színes, amerikai tudományos­fantasztikus film. Csak 6 óra­kor. Kétrészes film. ISSN 0133-1»? (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom