Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

1980. AUGUSZTUS 3., VASÄRNAP ^4/Pr tf xJumm Például a Chemolimpex és a Forte Az érdekek valódi közössége Termelők és külkereskedők együttműködése — Kérem, itt van egy új gyártmányom. Ennyiért meg ennyiért kínálom fel külföldi értékesítésre — közli az ipar, exportra szánt termékének legalacsonyabb, úgynevezett li­mitárát a külkereskedelemmel — amit aztán utóbbi vagy el­fogad, vagy nem. Nézzük elő­ször a második esetet: a nem többnyire azért hangzik el, mert az üzletkötők — a piaci információk birtokában — túl magasnak találják az árat, s szerintük az árut ennyiért nem lehet eladni. Nos, ha az ipar ilyenkor hajlandó felülvizsgálni kalku­lációját, s enged az árból, ak­kor még lehet üttet a dolog­ból. Ha nem, a kísérlet elve­tél. De mi van akkor, ha a kül­kereskedő is úgy véli, az ár reális, ennyiért — sőt, ked­vező esetben akár kicsivel többért is — gazdára talál majd a termék. Itt ismét két eset között kell különbséget tennünk. Ha az ipar által megadott áron jön létra az üzlet, a vevő fizet, a külker is megkapja a néhány száza­lékban meghatározott bizo­mányosi díját, s ekzel az ügy lezárul. Ha viszont sikerül rátenni még egy lapáttal — tehát a külkereskedők jó ármunkája, eredményes tárgyalásai révén felárral adja el az árut — akkor az ily módon elért nye­reségen úgy osztoznak, hogy ennek jóval nagyobb része vándorol az ipar zsebébe. Feltételezett eseteket be­mutató történetünk rövidsége ellenére i6 alkalmasnak tű­nik arra, hogy felvillantsa azoknak az ellentmondások­nak, érdekkülönbségeknek egy rés2íét, melyek ma még gyak­ran fordulnak elő a hazai gyártók és a külkereskedők kapcsolatrendszerében. Ez al­kalommal az a szándék veze­tett, hogy ezek tükrében mu­tassuk be: másképp is lehet. Például úgy, ahogy a Forte és a Chemolimpex csinálja. Kiterített kártyák Az év elején rövid hírben számoltunk be arról, hogy a váci Forte Fotokémiai Ipar és a Chemolimpex Magyar Ve­gyiáru Külkereskedelmi Válla­lat társasági szerződést kö­töttek, melynek értelmében közös irodát hóknak létre. Az együttes kockázatvállalásod" alapuló korszerű üzleti együtt­működésről, az eddigi tapasz­talatokról most Muzslai Im­rével, a Chemolimpex fotóiro­dájának vezetőjével és Illés Barnával, a Forte kereske­delmi és közgazdasági főosz­tályának vezetőjével beszél­getünk. E beszélgetés során a bevezetőben megismert el­lentmondásokról, érdekkülönb­ségekről egymás után derül ki: nem természeti csapás vagy ősi átok egyikük sem '— tehát feloldhatók. — Az iparvállalatok leg­gyakrabban hangoztatott pa­nasza, hogy a külkereskedelem csak kevés piaci információt juttat el hozzájuk, így nem tudnak a tényleges helyzetre alapozva tervezni, dönteni, kalkulálni. Ai új együttmű­ködési formában mi most kéthetente részletes piaci jelentést küldünk a Forténak, s egyben tájékoztatjuk a konkurrencia tevékenységéről is — mutatja be Muzslai .Imre a társasági szerződés egy mozzanatát, Illés Barna pedig hozzáteszi: — Az információáramlás természetesen kétirányú, te­hát mi is sokkal több kér­désről tájékoztatjuk a Che- molimpexet. Abba is beavat­juk, hogy melyik termékünk­nek mennyi az önköltsége, s ha ez nincs összhangban az exportárral, közösen keressük a megoldást. Muzslai Imre még meg­említi, hogy éppen a na­pokban kapta meg a Forte valamennyi termelői árát tar­talmazó teljes árjegyzéket, ami meglehetősen ritka nyíltscúgot, ha úgy tetszik, őszinteséget jelent egy gyár és a külkeres­kedelem gyakran titkolózás­sal terhes kapcsolatában. Meg is kérdezem Illés Barnától: — Nem sajnálják, hogy minden kártyájukat így ki­terítették a külkeresek előtt? — Nem — hangák a vá­lasz —, nem sajnáljuk, ugyan­is miért állnánk szemben egymással, ha közös az érde­künk? Egy hajóba ültetve A társasági szerződés való­ban egy hajóba ültette a két partnert — egyebek között azzal a pontjával, mely elő­írja: a Forte a gazdálkodásá­nak leghűbb tükörképét mu­tató pénzügyi mérlegében kü­lön szérepelteti at exporton elért nyereséget — s ezen a nyereségen osztozik a két vál­lalat. Mindez olyannyira lényeges, hogy a tények közlése után az értelmező magyarázatot is megérdemü. A bevezetőben látott példánkban mi után is kapta jutalékát a külkereske­dő? Az eladási ár meghatáro­zott százaléka volt a bizomá­nyosi díj — függetlenül attól, hogy az az ár nyereséges volt-e vagy sem. Könnyű tehát be­látni, hogy az ilyen elszámo­lás a külkereskedőket még a veszteséges termékek exportá­lásában is érdekeltté teheti. Itt viszont gyökeresen más az ábra: az exporton elért nyereség az osztozkodás tár­gya — valódi tehát a közös ér­dekeltség a minél előnyösebb üzletek megkötésére. Ezzel azonban még nincs vége: árucsoportok szerint sza­kosodott külkereskedelmi rend­szerünkben gyakori eset — sőt, inkább ez az általános! —, hogy ha egy-egy export- termék előállításához import alapanyagra van szükség, ak­98 exer hektár vés alatt Apadás a Körösökön Lassan levonul, a második heves árhullám a Körösök ma­gyarországi felső szakaszán. Az Országos Vízügyi Hivatal szom­bati jelentése szerint a Sebes-, a fekete-, a Fehér- és a Ket­tős-Körösön, valamint a Be­rettyón csökkent a vízszint. A Fekete-Körös bal partját még pénteken este megnyitották, s ezzel megkezdődött a 75 millió köbméter vizet befogadó mály- vádi tározó feltöltése. Ennek hatására szombaton reggelre Antrnál 50 centiméterrel csök­kent a Fekete-Körös vízállása. A Kettős-Körös jobb parti töl­tésszakaszánál is lassult az áradás, a Sebes-Kprös felső szakaszán, Körszakállnál pedig már egy métert apadt a folyó. A Körösök védvonalain válto­zatlanul nagy erővel védekez­nek. Homokzsákkal erősítik a nyúlgátakat. Doboz és Tarhos községek körtöltéseit. A Tisza 835 centiméterrel te­tőzik Tokajnál, ami 45 centi­méterrel marad el az eddig mért legnagyobb — 880 centi­méteres — vízállástól. A Bodro­gon is tovább tart a mérsékelt apadás. Sárospatak térségében azonban a 664 centiméteres tartós tetőzés után a vízállás még mindig csak 26 centimé­terrel alacsonyabb az eddig mért legnagyobb szinttől. A folyók védvonalain to­vábbra is 2100 kilométer hosz- szúságban tartanak árvízvé­delmi készültséget. Valamelyest emelkedett a belvízzel elöntött területek ki­terjedése. Az ország keleti ré­szében 98 ezer hektárt borít a belvíz, ebből 34 ezer hektár a vetésterület. Nagy erővel fo­lyik a védelem, 190 szivattyú- telep és nagy teljesítményű hordozható szivattyú üzemel, s ezek másodpercenként 200 köbméter vizet emelnek a be­fogadókba. Az ár- és belvízvédekezésben több minit 12 ezer ember vesz részt, munkájukat több mint ezer jármű és gép segíti. kor azt egy egészen más kül­kereskedelmi vállalat hozza be az országba, s majd me­gint más fogja a készterméket eladni. Világos, hogy az im­portőrnek így kevés közvet­len érdeke fűződik az olcsó beszerzéshez — sőt, ha azt is hozzátesszük, hogy az import­bizományosi szerződések is az ár arányában határozzák meg a külkereskedelem jutalékát, akkor azt is megkockáztathat­juk, hogy úgy jár jól, ha drá­gán vesZ. Hogy ebből miként lehet elfogadható áron ex­portcikket gyártani, az már más kérdés. Talpon tudtak maradni Esetünkben viszont az a helyzet, hogy a fotócikkek alapanyagainak túlnyomó töboségét — az ezüst kivéte­lével — szintén a Chemolim­pex, s ott is a közös iroda hozza be —, vagyis minden indítéka megvan a lehető leg­előnyösebb, legolcsóbb beszer­zéshez. S ha már szóba került az ezüst: az új együttműködési formát mór rögtön az iroda megalakulása után kemény próbának vetette alá a vál­tozó gazdasági helyzet. A világpiacon végigsöprő ezüst­hisztéria szinte naponta állí­totta új meg még újabb kér­dések elé a termelőket és a külkereskedőket — s aligha tévedünk aZzal a feltételezés­sel, hogy egy korszerűtle­nebb, kevésbé az egymásra­utaltságra építő együttműkö­désben talán nem sikerült volna ennyire az az alkal­mazkodás. Mert sikerült. A Chemolim­pex—Forte kettős talpon tu­dott maradni a világpiacon, méghozzá úgy, hogy közben átlagosan száz százalékkal emelte eladási árait. (KöZbe- vetőleg': a Forténak rugalmas árpolitikája eredményeként a belföldi piacon is sikerült a talpon maradás — mint arról július 29-i számunk vezér­cikkében is beszámoltunk.! S ha voltak is olyan külföl­di vevőik, akik már nem tud­ták, vagy nem akarták elfo­gadni az emelt árakat, tud­tak újakat találni helyettük, így aztán — ezüstláz ide vagy oda — minden esély megvan arra, hogy a tavalyihoz képest növelni tudják dollárbevéte­leiket. A korszerű és a korszerűt­len, az előnyös, és a hátrá­nyokkal terhes fentiek szerin­ti szembeállítása természete­sen mindig túlzó — mégpedig okkal. A szándék persze vilá­gos: követésre ajánlani a job­bat. Weyer Béla A hétköznapok pártmunkája Az MSZMP XII. kongresszusát, a pártélet ki­emelkedő eseményét követően, az idén jú­niusban széles körű politikai demonstráció­ként zajlottak le az országgyűlési képviselő- és tanácsválasztósok. Pest megye lakossága is hitet tett szavazataival a párt XII. kongresz- szusán megerősített politikai irányvonal mel­lett. Megalakultak az újjáválasztott tanácsok, azok végrehajtó szervei és a munkabizottsá­gok. Az irányító pártszervek és pártalapszer- vezetek is elkészítették második féléves mun­katervüket. Elkezdődött tehát a mindennapi, nagy látványosságoktól mentes munka. De ehhez a napi és megszokottnak tűnő te­vékenységhez nagyon fegyelmezett és konk­rét tenniakarásra van szükség. A pártszerve­zetek vezetőségeinek nagy aktivitást és cél- tudatosságot kell tanúsítaniuk, s munkájuk középpontjába a XII. kongresszus határoza­tainak egységes értelmezését kell állítaniuk. Ez a kongresszusi határozatok eredményes végrehajtásának alapvető feltétele. Ehhez szükség van arra, hogy a párt minden tagja alaposan tanulmányozza a kongresszus anya­gát, s vegyen részt a,kongresszusi határoza­tok végrehajtásáért folyó politikai szervező és felvilágosító munkában. - A kongresszusi határozatokból eredő feladatok végrehajtásá­ra kell a pártszervezeteknek munkájuk dan­dárját szentelniük. Ne törekedjenek új hatá­rozatok hozatalára, vizsgálatokra. A XII. kongresszus világosan megjelölte a célt, a közvetlen feladatokat is, s ezek végrehajtása álljon helyi szinten a munka középpontjában. Az általános választások és az alakuló ta­nácsülések jó bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a XII. kongresszuson megfogalmazott egyik fontos célunk a szocialista nemzeti egy­ség mily erős alapokon áll. Arra kell töre­kedni, hogy ez az egység tovább szilárduljon a hétköznapok munkájában. Ezért fontos fel­adatuk a pártszervezeteknek, hogy a tömeg­szervezetekkel közösen mozgósítsanak az 1980. évi népgazdasági terv eredményes megvalósí­tására. Ez történik most a mezőgazdaságban, ahol fegyelmezett munkával zajlik az aratás, a termékek betakarítása. A nehéz körülmé­nyek között folyó aratási munka nagyban hozzájárul a közösségi szellem erősödéséhez. A példás energikus munkavégzés jó alapot biztosít a fizikai munka becsületének. Ezért is fontos, hogy a pártszervek a politikai szer­vező, ellenőrző munkán túl ne feledkezzenek meg a kiváló munkát végzők népszerűsítésé­ről. Feszített munkára van szükség az ipari üzemekben is, hogy a nyári szabadságolások ellenére is teljesítsék terveiket. Az üzemek dolgozói elismerésre méltóan vesznek részt az Egy üzem, egy iskola mozgalomban, s a szo­cialista brigádok sokrétű társadalmi munkát végeznek a gyerekek zavartalan tanulási fel­tételeinek biztosítására. A helyi tanácsok fontos feladata, hogy a lakosság mind szélesebb körű mozgósításával, szervezett munkával eredményesen teljesítsék fejlesztési célkitűzéseiket. Használjanak fel minden rendelkezésre álló erőt, társadalmi munkát az ötéves tervben célul tűzött léte­sítmények megvalósítása érdekében. A társadalmi, gazdasági, állami élet min­den területén szem előtt kell tartani, hogy a hátralevő öt hónap eredményes munkájától függ, hogy ötödik ötéves tervünket milyen eredményességgel tudjuk befejezni. Ebből következik, hogy az irányító pártszervek és alapszervezetek egyik legfontosabb feladata a második félévben, hogy a XII. kongresszus határozataival összhangban, elősegítsék a népgazdaság egyensúlyát javító konkrét in­tézkedések megvalósulását és ezzel összhang­ban álló cselekvésre mozgósítsák a kommu­Nagyobb választék bélésből A Magyar Selyemipari Vállalat váci bélésszövő gyárában új csehszlovák szövőgépek beállításával korszerűsítették a termelést. Az új gépek lehetővé tették, hogy sokkal nagyobb választékkal jelenhessenek meg a piacon és ugyanakkor a termelés hatékonysága is növekedjék. Az idén már 7,5 millió négyzetméter bélést gyártanak. nistákat. Ez természetesen nagy előrelátást és magasfokú szervező munkát igényel.^ A párt vezető szerepének további erősítése egyik legfontosabb feladatunk. Pártszer­veinknek, a kommunistáknak példamutatá­sukkal, kezdeményezésükkel minél több pár- tonkívüli dolgozót kell megnyerniük a szocia­lizmus ügyéért vívott harchoz. A párt tekin­télyét az 1957 óta folytatott politikával meg­alapoztuk. A nép többsége bizalommal tekint a pártra. Érzi, tudja, hogy jövőjének, bizton­ságának szilárd alapja a párt nyílt, őszinte politikája. A vezető szerep további erősítése a helyi pártszervezetektől is azt követeli, hogy szilárdítsák tömegkapcsolataikat. A fő figyelmet az emberi tényezőkre kell fordíta­niuk. Vagyis: foglalkozzanak az emberi gon­dokkal, bajokkal, s legyenek megértőek, s a problémák megoldására lépjenek fel kezde- ményezően, elvi alapokon az illetékes gazda­sági, állami vezetőknél, szerveknél. Nagyobb teret, lehetőséget kell adni az eddigieknél is arra, hogy azok, akiknek sorsáról döntenek, akiktől az új helyzetben a feladatok megoldá­sát várják, beleszólhassanak ebbe, s kifejt­hessék véleményüket. Fontos tényező a párt vezető szerepének további erősítéséhez az, hogy a párthatároza­tokat a demokratikus centralizmus alapján következetesebben valósítsák meg. Ehhez arra van szükség, hogy jól átgondoltan oldják meg a központi vagy helyi határozatok is­mertetéséi azokkal a pártszervekkel vagy kommunistákkal, akiknek azokat végre kell hajtaniuk. Tovább kell tanítani a pártalap- szervezeteket a határozatok adaptálásaira, a helyi végrehajtás mikéntjére. A pártszervek határozottabban szerezzenek érvényt annak, hogy a határozatok végre­hajtása kötelező az élet bármely területén dolgozó párttagra. Az irányító pártszervek a határozatok meghozatalakor fogalmazzák meg á határozatok helyt végrehajtását bizto­sító intézkedéseket is. Minden esetben jelöl­jék ki a végrehajtás felelősét, az ellenőrzés idejét, módját. Növelni kell a választott ve­zető párttestületek kollektív felelősségét, de egyúttal az egyes kommunisták személyes fe­lelősségét is az elfogadott határozatok vég­rehajtásában. Az irányító pártszervek és alapszervezetek további fontos feladata a tervező munka fej­lesztése. A pártszervezetek munkájának egy­séges irányítása végett a Politikai Bizottság 1981-től megszünteti a gazdaságpolitikai cse­lekvési programok készítését. A pártszervek­nek tehát a jövő évi munka tervezésénél a munkatervben kell rögzíteniük legfontosabb politikai célkitűzéseiket és a testületi ülések, taggyűlések napirendjeit és időpontjait is. A cél tehát az, hogy a pártszervek egy olyan munkaterv alapján végezzék tevékenységü­ket, amely megfelelően áttekinthető, s egy­aránt tartalmazza a pártszerv vagy alapszer­vezet politikai, ideológiai, gazdaságpolitikai és szervezeti feladatait. A munka tervezésénél arra kell törekedni, hogy az tükrözze az alapszervezet párttagsá­gának véleményét is. Mind több olyan téma, kérdés kerül felszínre helyileg is, amelyben a párttagság véleményt vár, vitatkozik. Mó­dot kell adni arra, hogy ez az alapszervezet legmagasabb fórumán, a taggyűlésen történ­jen. Már a munka tervezésénél a lényegre kell törekedni. Arra, hogy az alapszervezet vezetősége a taggyűlések elé a párttagságot érintő napirendeket javasoljon, olyanokat, amelyben a tagságnak véleménye, s amelyek­ben döntési joga van. Terjesszenek a taggyű­lések elé megalapozott határozati javaslato­kat, abban jelöljék meg az egyes kommunis­ták, a vezetők, a pártcsoportok'feladatait is. A taggyűléseken adjanak módot a vita ki­bontakozására is, s annak alapján az egysé­ges határozathozatalra. A munkatervben meghatározott és a taggyűlésen elfogadott határozatok kerüljenek értékelésre. A végre­hajtás ellenőrzésébe vonják be éppen a tag­gyűlés kapcsán az egész párttagságot. Tartalmilag javul a pártalapszervezeti munka, ha a XII. kongresszus határozatait figyelembe véve. az eddiginél kritikusabban értékeljük pártszerveink munkáját. A párt vezető szerepe erősítésének feltétele az ön­kontroll erősítése, fejlesztése. A bírálat és önbírálat bátrabb alkalmazása a pártfórumo­kon tovább erősíti a pártdemokrácia fejlődé­sét is, amely a további kibontakozás fontos forrása. A pártalapszervezetek a hozott hatá­rozatok végrehajtása során bátrabban jelez­zék, illetve keressék a végrehajtást akadályo­zó problémákat, hogy így az okok feltárásá­val és kellő lépésekkel el lehessen hárítani azokat. Erősíteni kell a pártszervezetek eszmei­politikai irányító készségét, hogy a nehezebb körülmények között is jól oldják meg felada­tukat. Ennek a feltételei adottak, mert Pest megyében a párt vezető testületéibe, a párt­alapszervezetek vezetőségeibe a korábbinál is politikailag felkészültebb, tapasztaltabb kom­munisták kerültek. Megfelelő számban növe­kedett ugyanakkor a tettrekész, energikus, jól képzett fiatalok száma is. Napjainkban a XII. kongresszus mondani­valója, útmutatása még 'frissen és elevenen él mindenkiben, hiszen csak hónapok teltek el e nagy, jövőnket formáló esemény óta. A pártszerveknek az a feladata, hogy ezt ne csak megőrizzék, hanem a XII. kongresszus szellemében, annak útmutatásai alapján cse­lekedjenek a pártélet hétköznapi munkájának gyakorlatában. Pest megyében, ahol tevé­kenységüket végzik. DR. ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára TT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom