Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
VÁ fl PEST MEGYEI HÍRLAP VÄCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT Magasabb mércével Szervezettebb a brigádmezgab Munkaverseny a finomfonóban A Pamutfonóipari Vállalat váci finomfonó és cémázó- gyárában két esztendeje módosították a szocialista. és munkabrigádok értékelési szempontjait. Még 1977-ben a gyár minden szocialista közössége aranykoszorús fokozatot kapott. Az idén, a húsz szocialista brigád közül csupán három. Igaz, a többiek munkáját is jutalmazták; hat ezüst, öt bronz s egy kiváló brigád címet is odaítéltek. Többet és jobbat — A nagyobb követelményt töbhen magasnak találták. Hét brigádunk feloszlott — mondja Balogh Katalin, a gyár munkaverseny-felelőse. — Mai gazdasági helyzetünkben nehezebb feladatok várnak szocialista brigádjainkra. Hogy valamely közösség a munkaversenyben, a brigádmozgalomban elfoglalt helyét megtarthassa, többet és jobbat kell nyújtania, szervezettebben kell dolgoznia. — A közelmúltban ülésezett a gyári pártszervezet vezetősége, s határozatot hozott a szocialista brigádmozgalom támogatósára. Azok a párttagjaink, akik egyben valamely szocialista brigádunk tagjai is, ezután pártfeladatként segítik közösségüket és annak vezetőjét. A határozat szelleméből az következik, hogy nem a brigádok számának növekedése, hanem a meglevők jó munkája a fontos. — Szocialista brigádjaik tevékenységét milyen szempontok szerint értékelik? — Lényeges, hogy megállják a helyüket a termelőmunkában, s a meghirdetett munkaversenyeken eredményesen vegyenek részt. A siker feltétele, hogy kulturális rendezvényeinktől se maradjanak távol, rendszeres olvasói legyenek könyvtárunknak. Mérlegeljük a körülményeket is. Például a bejáró dolgozókét. — Eredményeik? — Az 1980-ban záruló ötéves tervidőszak időarányos termelési feladatait túlteljesítettük, ugyanakkor — létszámhiány következményeként —, az idei év első félévében lemaradásunk van. Több alkalommal hirdettünk a brigádok és a szakmányok között is versenyt. Télen az MSZMP XII. kongresszusának tiszteletére, most a Textilipari Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 75. évfordulójára. Ez utóbbit a szakmányok, a különböző műszakban dolgozók között bonyolítjuk le. A nyerteseket hatezer forinttal, az őket követőket négyezerrel, s a harmadik helyezett szakmányt zászlóval jutalmazták. T anfoly amok — Szocialista brigádvezetőiknek milyen lehetőségeik vannak szervezett tanfolyamokon való részvételre? — Megszerveztük és beindítottuk a szocialista brigádvezetők tanfolyamát, — Sok dolgozónk bejáró, akik kezdetben gyakran lemaradtak, a különjáratú autóbuszról. Többször mulasztottak, nem vettek részt minden foglalkozáson. Nemrégen bevezettük, hogy az oktatási napokon — általában hétfőn — az autóbusz sem indul, csak az iskola végeztével. — Szocialista brigádjaik tehát kulturális vállalásaikat is sikeresen teljesítik? — Időben értesülnek gyárunk és városunk közművelődési eseményeiről. Közkézen forog a Váci Műsor, a Madách Imre Művelődési Központ tájékoztató füzete. Az említett gondok ez esetben is jelentkeznek, bejáró dolgozóink csak nagyobb áldozatok árán juthatnak el valamely gyári, vagy városi rendezvényre. Előfordul, hogy egy-egy brigádunk tagjai az éjjeles műszakot megelőzően találA tárgyalóteremből Tettestárs: az ital Szádovszki András 37 éves sződligeti lakost a Váci Járásbíróság ittas járművezetés vétsége miatt 6000 forint pénz- büntetésre ítélte és két évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Szádovszki nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd gépkocsiba ült. Nem volt ura a volánnak, az útmenti árokba csúszott. Mögötte rendőr járőr haladt és annak tagjai támogatták ki a járműből, majd az árokból. A vérvétel kimutatta az erősen alkoholos befolyásoltságot. Rák János 38 éves bernece- baráti lakos Vác határában, Katalinpuszta felé vezette a munkaadója tulajdonát képező markológépet. Ittas volt, beszaladt az árokba és a járművel felborult. 2,98 ezrelék alkoholt mutattak ki a szervezetében. Ittas járművezetés vétsége miatt 3000 forintra bírságolták és ő sem vezethet két évig gépjármüvet. Hajdú István 30 éves rétsági lakos is a pohár fenekére nézett, de ez nem zavarta abban, hogy utána személygépkocsiba üljön és Vácott, a főtéren furikázzon a járművével. A bizonytalan vezetés feltűnést keltett, igazoltatták és — a szonda elszíneződött. A közeli kórházban a vérvétel is bizonyította a közepes alkoholos állapotát. A Váci Járásbíróság ítélete alapján 3000 forintra bírságolták és egy évre bevonták a gépjárművezetői engedélyét. Az ital volt a tettestárs Madarász István 33 éves őrboty- tyáni lakos esetében is. Saját gépkocsiját vezette a községben, s az ittasság miatt nem volt ura a helyzetnek: összeütközött egy vele szemben haladó autóval. Madarász 13 éve hivatásos gépjárművezető, kiváló dolgozó oklevéllel rendelkezik, balesete a munkahelyi gépjárművel eddig nem volt. Ezért a bíróság az eltiltást csak a B-kategóriájú járművekre alkalmazta: ilyen járművet nem vezethet másfél évig. s a jogerős ítélet szerint 4000 forint bírságot fizetett. (Papp) KÖZLEMÉNY A július 31-én megjelent Telekparcellázás című közleményben a telekár négyszögöl helyett négyzetméterenként értendő. koznak, s a művelődési központban megnéznek egy színházi előadást. Könyvtárosunk tiszteletdíjas, maga is szocialista brigádtag, jól tudja, hogy kinek milyen könyvet ajánlhat olvasásra. Valóban olvasnak Ez is biztosítéka annak, hogy mintegy kétszáz beiratkozott tagja valóban olvas, nem csupán kulturális vállalást teljesít látogatásaival. Nagy Ferenc Szob 700 éves, I. Falu a történelem viharaiban Portyázó törökök, letelepülő szlovákok Az Ipoly és a Duna torkolatában fekvő Szob község, bár lakóinak száma ma is alig közelíti meg a 3 ezret, az ország egyik legismertebb települései közé tartozik. Sokféle sajátos vonása van, mégis három dolog az, amely ország-világ előtt ismertté teszi a nevét: a szörp, a kőbánya és az, hogy vasúti határállomás. Aki ide érkezik, városias jellegű településre bukkan. Szinte valamennyi út szilárd burkolatú, új, több szintes lakótelepek magasodnak, s jó, gazdag az üzlethálózata. A legtöbb lakóház az elmúlt évtizedekben épült, a múlt csak itt-ott bukkan a szemlélődő elé. A község idén ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. Hunok, magyarok A szobi Börzsöny Múzeum egykori igazgatója, aki mintegy harminc évig kutatta a község és környékének történetét, gazdag írásos anyagot hagyott az utókorra. Laczus Géza munkáiból tudtuk meg, hogy itt, az Ipoly-menti löszös vidéken már a csiszolatlan kőkorszak embere is otthonra talált. A kutatások során a neolitkorból származó emberek tüzelőhelyei, kőAz idén exportra is termett Az idén csaknem 120 vagon sárgabarackot várnak a fóti Béke Termelőszövetkezet 200 hektáron termő gyümölcsöséből. Egy részét kézzel, más részét rázógéppel szedik a fákról az érett kajszibaracknak. A termés 70—80 százalékát a Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelék Konzervgyárba szállítják, a kézzel szedett 15 százaléka tőkés exportra kerül. Barcza Zsolt (elvétele szerszámai kerültek elő, majd a Garay-kertben a régészek a temetkezési helyükre is rábukkantak. Szinte minden későbbi korszak képviselteti magát a vidéken. A rézkorban például már valóságos falu lehetett a mai község határáoam, amelyet leginkább az előkerült csontok, szerszámok igazolnak a késő utókor előtt. A római birodalom idejéből származik az az őrtorony, amely ma az Ipoly menti iparvasút mellett, a Duna-parti fel- töltő zúzalék. 433-ban a hunok foglalták el Pannónia nyugati részét, s így azt a vidéket is, ahol ma Szob van. A hunokkal harcoló vízigótok ötödik századból származó temetője ma is megvan a Kálváriadombon. Később az avarok uralták a vidéket, de őket 796- ban a frankok legyőzték. Egyes avar törzsek a vereség ellenére is itt maradtak, a honfoglaló magyarok is itt találták őket. A községet ezelőtt II. Béla király 1138. szeptember 3-án keltezett levelében említik. Később, 1241-ben a tatárok elpusztították a falut, majd Párkányra mentek, s később a Duna jegén átkelve Esztergomot vették ostrom alá. Erről egy akkori szemtanú írása tanúskodik. Kézai Simon krónikájában, 1280-ban először említi meg Sob nevét, amelyet később. III. Endre király 1295-ben írott oklevelében Zub-nak nevez. Később már gyakorta szerepel az anyagokban Szob. Kiváltság Hunyadi János például egy szaaad telekkel ajándékozta meg a pálosokat Szooon. Nagy Lajostól, Zsigmondiéi és Mátyás királytól kiváltságot nyert a falu, amelyet később II. Ulászló 1491-ben megerősített. Később a mohácsi csatavesztés után gyakran pörtyáztak törökök ezen a vidéken, sőt, a mai Tabán nevű részen le is telepedtek néhányan, külön élve a keresztény lakosságtól. 1641- ben a váci törökök egy portyázó csapata felégette a falut, a lakosság egy része elpusztult, mások elmenekültek. A török megszállás alól Miksa Ernáiméi bajor választófejedelem szabadította fel a falut 1686-ban. Később, a megfogyatkozott magyar lakosság pótlására Nyitra vidékéről szlovákokat telepítettek ide. A történészek bizonyárasok érdekes anyagra lelnének a későbbi korok fennmaradt anyagait tanulmányozva, mi azonban átlépve a századokat, egészen a település egykori urának, a Luchenbacher-család megjelenésének időszakáig ugorjunk előre. A családalapító a múlt század elején egyszerű halászként bukkant fel Szo- bon, majd virágzó faipari vállalatot létesített a községben. 1845-ben halt meg, s fia, Pál lépett apja örökébe. Az 1848- as szabadságharc idején a császári háznak tett szolgálatáért megkapta a Ferenc József Rend Lovagja címet, s élete végéig tagja volt a főrendi háznak. 1878-ban magyar nemességet nyert, s így megillette a szobi előnév is. Ugyanebből a családból származott Luchenba- cher János régész és muzeológus is, aki kora egyik legkiválóbb tudósa volt. 1837—44. között ő szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Tudománytár című kiadványát. Érden folytatott ásatásokat, ezért nevét is Érdyre magyarosította. A Nemzeti Múzeum még ma is őriz számtalan értékes anyagot, amelyet ő tárt fel. Az ipar születése A későbbi Luchenbacherek már kevésbé törekedtek a vagyonuk gyarapítására. A herdálásból különösen az egykori halász unokája vette ki a részét. A vagyon egy része azonban még így is megmaradt. 1922-ben például két téglagyáruk volt a községben, amely mintegy száz embert foglalkoztatott. Volt egy hajóépítő üzemük, fűrésztelepük, száz embert foglalkoztató borpincészetük, 200 dolgozónak munkát adó kőbányájuk, jókora erdejük, s vagy 700 holdnyi birtokuk. A.jyuchenbacherek inkább a saját gyarapodásukét vették figyelembe, Szob ipari jellegét mégis ők alapozták meg. Az igazi változást, fellendülést a település életében azonban 1944. december 20. hozta. A szovjet csapatok nagy vér- áidozntok árán ekkor szabadították fel u®vanís a községet, ame''' az elmú't 35 évben óriási fejlődésnek indult. Csitári János (Folytatjuk) Az elődökhöz méltóan Váci sikerek — úttörő-olimpián Kajakosok, kenusok Szolnokon rendezték meg az idei úttörő-olimpia versenyeit a tiszaligeti sportparadicsomban. Városunkat, mint az már lassan megszokottá válik, a kajak-kenusok képviselték, akik valamennyien a Váci Fiajó sportolói. Az úttörő-olimpiák során eddig két aranyat szereztek ifjú versenyzőink, Moór Róbert és Fidel László. Mindketten kajak egyesben — mondta Csereklye József, a gyerekek edzője. — Az idén is győzelmi reményekkel utaztunk. A megyei és területi selejtezőkön hatan harcolták ki a részvétel jogát, akik eredményesen helytálltak, két arany, egy bronz és pontot érő helyezéseket szerezve. Az idei úttörő-olimpián két aranyat nyertünk; bonusz Éva, a mini kajak 200 m-en és kenu párosban Ligeti Frigyes—Korbács Attila páros révén. Kenu egyesben Kapecska Imre bronzérmes lett, de értjékes helyezést szerzett leány kajak egyes 500-on Gyulai és párosban a Gyulai—Kovács kettős. Az úttörő-olimpia nem jelentette felkészülésünk végét, mivel még csak most indul be az igazi versenyidény, s bízom benne, hogy továbbra is jól fogunk szerepelni. Mini kajak egyes leány, 2000 m, Dónusz Éva. Az Árpád úti általános iskolában most végeztem a hetedik osztályt, testnevelő tanárom: Zseoesi Istvánná, edzőm: Csereklye József. Nálunk a családban hagyomány a vízisport, hisz a bátyám nem is olyan régen még kajakozott és úttörő-olimpiai helyezett volt. Ezt a hagyományt folytatom én, s nagy örömömre olyan eredményt értem el, amire gondolni sem mertem. Négy éve kezdtem ei kajakozni, s bizony, már most rengeteg munka van mögöttem és nagyon örülök, hogy most sikerült örömet szerezni az olimpiai aranyéremmel azoknak, akik ebben támogattak és segítettek. Kajak egyes, 500 m. Gyulai Katalin. Kajak kettes, 500 m. Gyulai Katalin, Kiss Ibolya. Bátyám már kajakos volt, amikor én is jelentkeztem. Nem bántam meg, mert rengeteg élményben volt részem. Már az elmúlt évben is szerepeltem egyéniben és párosban az úttörő-olimpián, s bizony, be kell vallanom, kissé csalódott voltam a versenyek után, mert számítottam arra, hogy legalább a dobogóra felkerülök. Ezentúl még nagyobb lendülettel kell edzenem és akkor biztos, hogy nagyobb sikerekben lesz részem. Júniusban végeztem el az általános iskolát Deákváron, a Radnótiban, s szeptemberben kezdem tanulmányaim a Sztáron Sándor Gimnáziumban. Kiss Ibolya: Az iskolában hirdetett toborzót az egyesület négy évvel ezelőtt, s akkor jelentkeztem. Páros partneremhez hasonlóan, én is most fejeztem be az általános iskolát, s így jövőre már, sajnos, nem lehetek ott az úttörők e nagy versenyén, amely számomra feledhetetlen élményt jelentett. Jövőre új kategóriában, a serdülők közt kell helytáll- nom és ott sem akarok csalódást okozni. A kajak mellett nagyon szeretek még futni is, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt években sorozatban nyertem a mezei futóversenyeket. Ennek ellenére nem leszek hűtlen a kajakhoz, mivel a futást csak kiegészítő sportágnak tekintem. Kenu II. 500 m: úttörő- olimpiai bajnok: Kovács Attila—Ligeti Frigyes (Vác). Már a területi selejtezőn is jól együtt voltunk és nagy fölénnyel nyertük számunkat, s őszintén megmondva, olimpiai aranyért utaztunk Szolnokra — számolt be élményeiről a kettős beszédesebb tagja, Ligeti Frigyes, a Gábor József Általános Iskola volt tanulója. A versenyen nagyon jól rajtoltunk, pillanatok alatt elkaptuk a megfelelő ritmust és érzésünk szerint nagy fölénnyel nyertünk. Három éve húzunk együtt, s eddig ez volt a legnagyobb sikerünk —szólt közbe Attila, de bízunk benne, hogy nem ez volt az utolsó. Igyekszünk maradéktalanul végrehajtani edzőnk utasítását, mert ez a siker záloga. Most végeztem a Hámánban és a közgazdasági szakközépiskolában szeretném folytatni tanulmányaimat, míg Fríci a szakmunkásképző intézetbe jelentkezett. Ennek ellenére továbbra sem válnak el útjaink, és jövőre utolsó éves serdülőként országos bajnokok akarunk lenni. Kenu I. 500 m: 3. Kapecska Imre (Vác). Négy éve kenuzom és most végeztem a Gábor József Általános Iskolában. A verseny nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, rosszul rajtoltam, s a táv feléig nem éreztem a ritmust, szinte döcögött a hajóm, s amikor végre helyes ritmusba kerültem, már késő volt. Ennek ellenére nem vagyok csalódott, mert nem ez volt életem utolsó versenye, lesz még időm javítani, viszont kár, hogy az úttörőolimpiáról már kiöregedtem. Terveimről annyit, szeretnék jól szerepelni az OB-n és jövőre bekerülni Fricivel és Attilával hármasban az ifjúsági válogatott keretbe. Szeptembertől a gépipari szakközépiskola tanulója leszek, s nagyon szeretnék mind a sportban, mind a tanulásban jó eredményeket. Nyári József ISSN oiss-ms (Váci Hírlapi
