Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-03 / 181. szám
Néhányon már Félidejéhez ért az aratás AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Ara 1.60 forint 1980. AUGUSZTUS 3., VASÁRNAP Rátermett H a csupán tény megállapításaként mondjuk valakire, hogy rátermett, akkor is elismerésként hangzik, mert hiszen aki rátermetten teszi a dolgát — akár kenyérkereső foglalkozásában, akár másban —, az jól csinálja, tehát ért hozzá, alkalmas annak ellátására. Így igaz ez a közéleti tevékenységben is, ahol az átlagosnál nagyobb rátermettség, az emberi alkalmasság jelentősége. Kapcsolatokat teremteni és tartani másokkal, érvelni, vitatkozni, meggyőzni, vállalni a köz- szereplés sokféle formáját — iratok szövegének megfogalmazásától a gyűléseken való fölszólalásig — mind-mind rátermettséget föltételez és követel, annak igazolását, hogy valaki nemcsak gondolkodásában tud közösségi ember lenni, hanem cselekedeteiben is az marad azaz nem bátor- talanodik el. Mindaz igaz, amit az előbbiekbín állítattunk, ám ott a bökkenő, hogy a bizonyításnak nincs elvont terejje, nincsenek laboratóriumi körülményei, hanem — ahogy azt mondani szokták — egy az egyben megy a dolog, már a közéleti munka mindennapjaiban szerezhető tapasztalat arról, ki hogyan felel meg feladatának. Folytonos kiválasztódás megy így végbe, vannak, akik tanúságát adják rátermettségüknek, gyakran annak, hogj az adottnál nagyobb teendők ellátására is képesek, mások teljes becsülettel megfelelnek a követelményednek, igazolva, helyes volt megbízatásuk, s akadnak olyanok is, akiknél kiderül: rém tudják szerepüket jól betölteni. Ennek tudomásul .adása s vétele a kenyérkereső foglalkozásban sem egyszerű, könnyű, fájdalomtól mentes, s még inkább ig az, ez akkor, amikor önként vállalt munkáról, társadalmi tevékenységről kényszerül lemondani valaki. A baj az, hogy gyakran az érintett nem addig viselt tisztségével hagy fel, hanem a közéleti munka egészétől vonul vissza, holott nyilvánvaló, hasznos lehetne aktivitása, képessége másutt, kisebb körben bonyolult feladatokkal küzdve. V an mostanában néhány sértődött, néhány elkedvetlenedett ember, s több olyan is, aki új feladj tokra vár Verőcemaroson. Történt ugyanis, hogy a közös tanács létszáma a korábbiakhoz mérten kisebb lest. a mostani választáskor — mert annak idején, a közös tanács megalakít ásakor a külön- külön településen választott tagok megtartották tisztségüket —, s ez a szükséges változás jól dolgozó, megbízatásuknak megfelelő tanácstagokat rekesztett ki az ismételten jelöltek közül, Volt, ’ aki ennek hírét tudomásul vette, nem szóit egy szót sem, de látszott rajta, elkedvetlenedett, s volt olyan is, aki nem titkolta sértettségét, személyét ért méltánytalanságot látott a döntésben. S voltak, örvendetesen voltak olyanok, akik azzal feleltek: semmi baj. lehet másban is a közösség hasznára lenni, várják az új feladatokat, illetve máris N cselekedtek, szervezői voltak a jelölő gyűléseknek, az új tanácstagok megválasztásának. Természetes: az egészen ritka kivételektől eltekint- , ve senki sem tudja érzelmeit ilyen esetekben közömbösíteni, hiszen ha azt mondták volna — akadtak, akiknek ezt kellett mondani —, nem tették jól a dolgukat, akkor más a helyzet. Azt hallani azonban, hogy jól megfeleltél, s mégis kimaradsz a testületből „helyhiány” miatt, furcsa ellentmondás, de az élet teremt olykor ilyeneket. S a rátermettség itt ötvöződik a közösségért cselekvés szükségletével, mert aki rögtön vállalta a további munkát, az nem a formát, a megbízatás címét ítélte lényegesnek, hanem azt, tehet, cselekedhet, hasznára lehet másoknak a népfront aktívájaként, a Vöröskeresztben, a fiatalok patrónusa szerepében. Feladat ugyanis megszámlálhatatlanul sok van, aki tenni akar, annak senki sem mond nerpet, megálljt, de persze ehhez az kell, hogy a rátermett ember egyben értő ember is legyen, értője annak, amit összefoglalóan társadalmi tevékenységnek nevezünk, Taszteredéitől függetlenül. em véletlenül tettük hangsúlyossá a dőltbetűs szedésmóddal a mondat befejező részét, hiszen az őszi hónapokban megkezdi a népfrontmozgalom a kongresszusi fölkészülést, s annak keretében újjáalakulnak a népfrontbizottságok. Nem egyetlen, de egyik lehetséges módja, terepe ez azok bevonásának akik különböző okolj miatt eddigi társadalmi tevékenységüktől búcsút vettek, mert hiszen könnyen beláthatjuk, az a volt megyei tanácstag, aki idős kora miatt nem vállalta az ismételt jelölést, mint a helyi népfrontbizottság tagja, tisztségviselője, nagyon hasznosan kamatoztathatja tapasztalatait a köz érdekében. Ha elszórtan is, ha szabályt erősítő kivételként is, vannak azonban intő jelek, s ezek arra figyelmeztetnek, hogy akadnak, akik a közéleti tisztséget — s azt a konkrét közéleti tisztséget — úgy fogják fel, mint személyes járandóságukat, azaz sokkal inkább a tisztség, a cím érdekli őket, mintsem a munka, a cselekvési lehetőség. Ennek is része van abban, hogy valamivel több, mint négy esztendő alatt a községi népfrontbizottságok elnökeinek a negyede kicserélődött, bár igaz, ez azzal is járt, hogy több nő és fiatal került be a csere segítségével a tisztségviselők közé, mint korábban. Ilyen és hasonló példák, esetek húzzák alá, hogy a rátermettség elvont fogalom mindaddig, míg a gyakorlatban nem igazolódik, s aligha elég egy vagy két ízben tanúsítani ezt, annál lényegesebb a folytonosság, a tétlenséget nem Ismerés. Mert az az igazán rátermett ember, aki nem tisztséget, címet keres és vállal, hanem munkát, cselekvést, mert nerh a funkció a számára lényeges valami, hanem az, hogy másoknak hasznára lehet. Mészáros Ottó Ma 3. oldal: A hétköznapok pártmunkája (Dr. Arató András) 4. oldal: A népi kultúra kincseit megőrzik (P. Szabó Ernő) 6. oldal: Zugfőzdék és bögrecsárdák (Babus Endre) 7. oldal: Amerre a kékvércsék szállnak... (Valkó Béla) 8. oldal: Lökjük a Dunába a pasit! (Mészáros Ottó) A pilisi tiszta búza... A népdalban megénekelt határban is szorgalmasan járják a végé-hossza nincs táblákat a kombájnok Néhány napja az időjárásra igazán nem lehet panaszuk az aratóknak. A ragyogó napsütésben vígan haladhatnak a kombájnok, a hirtelen záporok is csak rövid pihenőkre kényszerítik a földeken szor- goskodókat. Sokszor elmondtuk már, az idén késtek a gabonák, a megszokottnál és a tervezettnél gyorsabban kell a szemet betakarítani a gazdaságoknak. A jól szervezett munka, a kellő felkészülés eredménye, hogy zökkenőmentesen halad az aratás a megyében, néhány termelőszövetkezetben már be is fejezték a kenyérnek való vágását. Ahol a kombájnok végeztek, most már a szalmabetakarítás, a talajelőkészítés van soron. Magyar vezetők fogadták ENSZ-követiinket Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Rácz Pált, a Magyar Népköztársaság ENSZ- képviselőjét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. félévi mérleg Több az építőanyag Könnyen hozzászokunk, hogy Idén lényegesen kevesebb a panasz az építőanyag-ellátásra, mint az elmúlt esztendőkben. Félév környékén a megye építőanyagipari vállalatainál arról tájékoztattak, hogy sikeres volt a munka, teljesítették, sőt több üzemben túlteljesítették az első féléves terveket. Különösen jól sikerült az első hat hónap a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat Pest megyei üzemeiben. Pedig — ugyanezt hallottuk a szintén tégla- és cserépgyártással foglalkozó Épületkerámiai Vállalatnál is — az esős, nedves időjárás ősi ellensége a téglagyártóknak. Mégis, idén több rekordot is megdöntötték. Júniusban például annyi téglát állítottak elő, amennyit eddig még sohasem sikerült. A tervüket sikeresen teljesítő gyárak között is élen jár a solymári 2-es számú, valamint a pilisborosjenői üzem. A solymári üzem például több mint 7 millió téglával termelt többet, mint tavaly az első félévben. A pilisborosjenőiek teljesítményét az teszi még értékesebbé, hogy az eső miatti, majdnem kétmillió darabos lemaradást sikerült a nyár derekán pótolni, sőt 1 millió 300 ezer darabbal felül is múlni az eredeti tervet. Dicséretesen dolgoztak a többi üzemükben is. A solymári 1. számú gyárnak cserép helyett válaszfaltégla-termelésre kellett átállni, s ezzel a feladattal is megbirkóztak. Egyedül a törökbálinti téglagyárban nem alakult úgy ' az eredmény, ahogy szerették volna. Itt elmaradtak a tervtől, de ígérik, a második félévben behozzák a hátrányt. Az Épületkerámiaipari Vállalat korszerű őrbottyáni gyárának általában több baja van a szállítással, mint a termeléssel. Idén a selejtet is sikerült csökkenti. Sikerrel járt az az akciójuk is, hogy a vásárlók helyből szállítsák él a legértékesebb építőanyagot, a családi házak, építésénél használatos kisméretű téglát. Sok tekintetben elavulták már a Cement- és Mészművek cemégis kiegyensúlyozott a menttermelés. Az első félévben sem a gyártásnál, sem a kiszállítással nem voltak súlyos gondok. Pedig rosszak voltak az előjelek. Először a nyerslisztgyártás akadozott, a malmok nem tudtak elegendőt termelni belőle a kemencéknek. A mész és kisebb mértékben a cementgyártás is megsínylette, hogy a keszegi kőbánya termelése, szállításai rapszodikusak voltak, nem tudtak lépést tartani a DCM igényeivel. A helyzet azonban javult, így a cementtermelés kiegyensúlyozott lett, s most a mész- mű is jobban áll. Befejezték már a nagy nyári munkát az alsónémedi Közös Út Szakszövetkezetben, az Örkényi Béke Tsz-ben, a dán- szentmiklósi Micsurin, a cse- mői November 7., a nagykőrösi Arany János és a jászapáti Haladás tsz-ekben. A megye egészét tekintve a búza 45 százalékát, a rozs 5, a tavaszi árpa 27, a borsó 93, a repce 82 százalékát vágták le a tsz-ek. Jól haladnak a szalmabetakarítással és a tarló- hántással is. A szokottnál és a vártnál magasabb termésátlagokkal számolhatnak a legtöbb gazdaságban, de különösen a ceglédi Lenin, az érdi Bentavöl- gye, a kiskunlacházi Petőfi tsz, a tápióbicskei és a tápiógyör- gyei gazdaság tábláin fizetett jól a föld. Abban, hogy a megtermelt értéket rendben magtárakba, malmokba juttassák, nagy szerepe van a tsz-» ek közötti összefogásnak, segítőkészségnek. Hosszan sorolhatnánk, mely gazdaságok miként támogatják egymást, most jó példaként csak az abo- nyi tsz-ek együttműködését említjük. A dömsödi Dózsa tsz-ben, Sáfrán József elnök arról tájékoztatott, hogy az 1300 hektár kalászosból még 500 hektár búza az aratni való. A tizenkét kombájn napi 70—80 hektárral végez. A legtöbb fejtörést az okozza számukra, hogy a búza magas nedvesség- tartalma miatt folyamatosan üzemeltetni kell a szárítót, A gabonát a Ferencvárosi malomba és a kiskunlacházi átvevőhelyre szállítja a gazdaság. A kialakított, jó kapcsolat eredménye, hogy zökkenő- memtes az átvétel. A megye távoli csücskében, Jászkar a jenön, az Árpád Tsz- ben, Pólya Tibor, elnökhelyettes arról számolhatott be, hogy a búza háromnegyedét már betakarították. Az 1162 hektárból eddig 845 hektáron jártak a kombájnok. Ha nem akadályozza cső a folyamatos munkát, a hét kombájn a jövő héten szerdára befejezi az aratást. A kilátások szerint nehéz napok várnak majd a gazdaságokra. Az elmúlt hetekben hullott csapadék miatt a mélyebb fekvésű területeken nő a belvízveszély, így elsősorban — akár átcsoportosítások' árán is — ezekről kell learatni a gabonát. A Tisza menti gazdaságoknak a folyó vízszintjének növekedése és a hét közepére várható tetőzése miatt a fakadóvizekre is ügyelniök kell. (A 7. oldalon riportot közlünk az aratásról.) G. M. Átadás előtt az iskola Gyors ütemben épült fel Szentlőrinckátán a korszerűi szép, nyolctantermes iskola. Termeit más művelődési célra is használhatják majd. Az épületet az alkotmány napja tiszteletére adják át. Halmágyl Péter felvétele Qssví Szabóék ©süstfe •• r András a dobogón — Ötödik hely cnr íjászoknál fél tusai kubai arany a ringben Eső áztatta a szovjet fővárost az olimpia . utolsó előtti napján. így hát a szabadtéren versenyzőknek nemcsak az ellenféllel, hanem az égi áldással is meg kellett küzdeniük. ■ Az esős döntőkben az 1000 méteres távon a magyar kajako- zóknak-kenusoknak .kevés babér termett. Még a kajakozók- nak valami, kettesben ezüst a Szabó, Joós páros révén, négyesben pontot érő ötödik hely. Az első két nap után vezető Nagy Béla éremesélyeit elfújta a szél, csak ötödik lett aZ íjászoknál. Napokon át gyengélkedő cselgáncsozóink péntek után szombaton is érmet szereztek. Ozsvár harmadik lett. A már említett három mal a c, ..„v..,,™— sportágon kívül a szorítóbán, váci gyárának berendezései, I valamint a labdarúgó játéktéren volt bajnokavatás. Az ökölvívóknál taroltak a kubaiak, hat aranyérmet szereztek Hernandez, Herrera, Aldama, Martinez, Gomez és Stevencon révén. Egy-egy elsőség jutott a szovjetuniónak (Sabirov), Bulgáriának (Leszov), az NDK-nak (Fink), Olaszországnak (Oliva) és Jugoszláviának (Ka car). A küzdelmek tulajdonképpen már befejeződtek. Ma már csupán lovaiglóversemy lesz a Nemzetek Nagydíjáért, este pedig a színpompás záróünnepség jelenti a finálét. Nem érdektelen végignézni: hogyan szerepeltek a nagy vetélkedőn a magyar sportolók? Aranyban a müncheninél és a montrealinál is gazdagabb a termés; míg 1972-ben hat, 76-ban pedig négy elsőséget értek el versenyzőink, most hét alkalommal állhatták a dobogó legfelső fokára. A magyar győztesek: Varga Károly, Növényi Norbert, Kocsis Ferenc, Wladát Sándor, Baczakó Péter, Magyar Zoltán és a Vaskúti István, Fólián László kettős. Ezüstéremből éppen tízet szereztek a magyar sportolók. Második lett Tóth István, Rácz Lajos, Szombathelyi Tamás, Maros Magda, Vermes Albán, Verrasztó Zoltán, Kol- czonay Ernő, Bállá József, a Szabó, Joós kajak kettős, valamint az öttusacsapat, Magyarország 14 bronzérmet nyert a moszkvai olimpián. A szerzők: Seres Ferenc, Gedő- vári Imre, Verrasztó Zoltán, a Detre-testvérek, Szálai György, K&vács István, Váradi János, ' Ozsvár András, Lévai István, a Rakusz, Zakariás női kajak kettős, a női tőrcsapat, a kardcsapat, a férfi tornászcsapat és a vízilabda-csapat, (Az olimpiáról részletes tudósításunk a 11. oldalon.)
