Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

NAGYKŐRÖSI . A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT A gyógyítás érdekében Fejlesztési tervek a kórházban Még jól emlékezhetünk rá, hogy néhány évvel ezelőtt mi­lyen nagy viták zajlottak a nagykőrösi kórházról. Mint ilyenkor szokás, mindig vol­tak „jól” értesültek, rémeket látók. Persze nekik is megvolt a szerepük, hiszen nagyon sok közömbös ember figyelmét is ráirányították az akkor leg­fontosabb kérdésre. Nevezete­sen arra, hogy megszűnik-e a nagykőrösi fekvőbetegeket el­látó intézmény? Túl a nehéz időkön Nos, a kórház nem zárta be kapuit. A város kiállt mellet­te. Egyébként sohasem az volt az eldöntendő kérdés, hogy a Fáskert utcai, a Kalocsa Ba­lázs utcai és a Losonczi utcai épületek az egészségügy szol­gálatában álljanaK-e vagy sem, hanem az, hogy miként illeszkedjenek a környék, a megye vagy akár az ország in­tézményeinek hálózatába. Az idő múlásával, sok töp­rengés és még több okos in­tézkedés eredményeként va­lamennyi probléma megoldó­dott vagy legalábbis tisztázó­dott, hogy mi a tennivaló. A gyakorlati változtatások is he­lyesnek bizonyultak. Ilyen volt egyebek között a kórház és a rendelőintézet összevoná­sa, a ceglédi és a nagykőrösi intézmények közötti munka- megosztás részleteinek kidol­gozása. Gondtalanul tevékenyked­nek-e ezek után városunk orvo­sai? Korántsem. Minden újdon­ságot, különösen az új szerveze­ti rendszereket meg kell szok­ni. Az egyik szervezeti egység már túljutott ezen a nehéz időszakon, a másik még csak a derekánál tart. A jövő azon­ban mindenképpen kecsegtető. Mégpedig jó eredményekkel. Nos, erről a jövőről érdeklőd­tünk a minap a kórházban,' tudván azt, hogy látványosnak ígérkező változásokról szó sem lehet. Vajon miért nem? — Ennek a kórháznak az a feladata — magyarázza dr. TJray György, az egyesített kórház és rendelőintézet igaz­gató főorvosa —, hogy a leg­gyakoribb betegségekben szen­vedőket itt helyben ellássa. Mégpedig a lehető legjobban. Ehhez kell megteremteni a személyi és a tárgyi feltétele­ket. Intézményünkben éven­ként mintegy négyezer beteg fordul meg. Gyógyításukkal nem csekély mértékben te­hermentesítjük a nagyobb, a jobban felszerelt, a ritkábban előforduló betegségek gyógyí­tására is hivatott kórházakat. — A város egyébként pon­tosan azt kapja cserébe, hogy az arra rászorulókat máshol, leginkább Cegléden vagy Bu­dapesten igen magas szinten ellátják. Nyilvánvaló képtelen­ség volna évenkénti egy-egy esetért itt Nagykőrösön külön szakembereket alkalmazni, speciális műszereket beszerez­ni. Viszont nem szabad saj­nálni a pénzt attól, ami nél­külözhetetlen. E meggondolá­sok alapján nincs szükség ar­ra, hogy a maitól alapjaiban különböző ellátási rendszert építsünk ki. Persze gondo­lunk lényeges változtatásokra, de csak olyanokra, melyek fel­adataink jobb megoldását szolgálják. Vagyis fejleszteni akarjuk intézményünket. — Mire gondolnak, s meg- vannak-e a tervek megvalósí­tásának feltételei? — Kezdjük a személyi fel­tételekkel. Az orr-, fül-, gége­osztályon egy beosztott orvosi állástól eltekintve valamennyi állás be van töltve. A beteg­ellátás mindenütt, az említett osztályon is zavartalan. Az idén sikerült először elérni azt, hogy a szabadságok ki­adása miatt egyetlen kórházi osztályt sem kell bezárni rö- videbb-hosszabb időre. Szállítási költség — Ez az utóbbi évek óriási eredménye. Lényeges változás következett be a tárgyi felté­telek tekintetében is. Az el­képzelések szerint augusztus 20-án megkezdi működését az új, nagyrészt társadalmi mun­kában épült laboratórium és röntgenhelyiség. Ez azt is le­hetővé teszi, hogy ágyaink számát tízzel növeljük. Vagyis 157-re. Nem elhanyagolható változás az sem, hogy az utób­bi két évben két és félmillió forintért vásároltunk műszere­ket. Mindent egybevetve ki­alakultak annak a feltételei, Nyársapáti kis serénykedök Nyársapáton a tanévvel együtt nem ért véget az ifjú­sági vöröskeresztesek dolga. A gyerekek egész nyáron talál­nak példát arra, hogy a ta­nultaikat gyakorolhassák, is­mereteiket bővíthessék. Mind­ezt nem ötletszerűen teszik,, hanem ez az egész évi mun­kájuk tervszerű folytatása. Az idős, főként a magányo­san élő emberek segítését szí­vesen vállalták. A nyáron, is hetenként meglátogatnak egy 81 éves asszonyt, Szurmó né­nit. Amennyit gyermekkézzel, erővel lehet,' segítenek ^ a ház körüli munkában, apró meg­lepetésekkel is kedveskednek. A néni, aki eleinte igen bizal­matlanul fogadta szokatlan és váratlan vendégeit, most már várja a gyerekeket. Betoppantak a gyerekek az óvodába is, nem kis meglepe­tésére az ott dolgozóknak. Az ifjú vöröskeresztesek részt vettek a nyári nagytakarítás­ban, alaposan lemosták, meg­tisztították a játékokat, köny- nyítettek a „szaladj ide, fuss oda” feladatoknál. Mint el­árulták, a segítségre az ösztö­nözte őket, hogy tudták, az---------------------­egyik ó vodai dolgozó terhes keresztes munka, asszony — őt akarták kímél-[ Takács Imréné ni a hajkmgás.tól, fáradozás­tól. A községi autóbuszmegálló rendbentartásáról sem feled­keznek meg, a nyáron több ízben megjelentek ott és taka­rítottak. Jó volna, ha minden, utazó felnőtt megbecsülné a munkájukat. Ezekben az önkéntes ak­ciókban rendszerint nyolc-tíz gyerek tüsténkedik. Közülük Kapus Balázs hatodikos, már harmadikos kisdobos kora óta lelkes, igyekvő ifjúsági vöröst- keresztes. Példaadásáért, ered­ményes munkájáért a válasz­tás rá jutott, ő vesz részt a megyei vezetőképző tábor egy­hetes foglalkozásain, Balaton- zamárdiban. A következő út­törőév programjával, felada­taival frissiben ott ismerkedik meg és természetesen az ifjú­sági vöröskeresztesekre váró feladatokkal is. A tapasztalat- cserék, kirándulások, játékok, Versenyek, vetélkedők során új ismeretekkel gazdagodik, ezeket a következő tanévben megoszthatja nyársapáti , tár­saival. Az új színektől, ötle­tektől még változatosabb, mozgalmasabb lesz az év és az év során az ifjúsági vörös­hogy a betegellátást színvona­lasabbá tegyük. — Nem nehezíti a dolgukat, hogy a kórház osztályai a vá­ros három különböző pontján vannak? — Dehogynem, s éppen ezért ezen a helyzeten is szeretnénk változtatni. Az az elképzelé­sünk, hogy a szülészeti osz­tályt meghagyjuk a Kalocsa Balázs utcában, mert már na­gyon jól berendezkedtek ott. Ezzel szemben a gyermekosz­tályt mindenképpen ki akar­juk hozni a Fáskert utcába, ahol tulajdonképpen a kórház központja van. Ehhez persze új épület kell. — E tervvel a város vezeté­se is egyetért. Csupán az a kérdés, hogy mikor jut majd erre pénz. A mostani gyer­mekkórház helyét a körzeti gyermekorvosi rendelők kap­nák meg, mert jelenlegi hely­zetük már alig elviselhető. Ezzel elérnénk azt, hogy nem kellene a vizsgálatok kedvé­ért a beteg gyermekeket ide- oda szállítani. Általában min­denféle szállítási költségünk csökkenne. Ugyanezt az ered­ményt várjuk attól a legköze­lebbi tervünktől, mely szerint a Fáskert utcába költöztetjük a konyhánkat a jelenlegi mo­soda helyére. A mosást a ceg­lédi kórház vállalta. Ezzel sok felújítási és gépekre fordítan­dó pénzt megtakaríthatunk. Több pénz a gyógyításra — Persze általánosságban az egészségügyi kiadásokkal nem szabad spórolni... — Valóban nem, de azt sem szabad megengedni, hogy ami­kor van jobb megoldás, csu­pán megszokásból felesleges kiadásaink legyenek. Nekünk egészségügyieknek nem azért kell okosan gazdálkodni, ne­tán takarékoskodni, hogy meg­maradjon a pénzünk, hanem azért, hogy több jusson belő­le közvetlenül a gyógyításra. Ezért töprengünk, ezért vál­toztatunk a körülményeken. Reméljük, az eredmény sem marad el. Farkas Péter Zenei pályát választanak Többféle hangszeren tanulhatnak A nagykőrösi városi zene­iskola ez év szeptemberében huszonnyolcadszor nyitja meg kapuit. Az első esztendőben 3U tanulója volt, most 515 van. A zeneiskola a2 eltelt csaknem három évtized alatt 8—10 ezer nagykőrösi és környékbeli gyermekkel és fiatallal ismer­tette és szerettette meg a mu­zsikát. Közülük mintegy öt- venen zenei pályán helyezked­tek el. A nagykőrösi zeneiskola nemcsak Nagykőrös zenekul­túráját szolgálja, működése nyomán úgy terjed a kör­nyékben a külterületeken is a zene, mint a villanyvilágí­tás. Kocséron és Nyársapáton a hatvanas évek óta ugyanis kihelyezíett osztályokat tart fenn az iskola, melyekbe a tanya világból is többen jár­nak. Ezekről a kihelyezett osztályokról kérdeztük me- Bálint Ferencet, a zeneiskola igazgatóját. — Kocséron és Nyársapáton is hetenként négyszer tar­tunk zeneórákat — mondotta. — Kocséron 60 tanulónk van a zongora, furulya és a szol­fézs, vagyis ai általános ze­nei ismeretek tanszakán. — Az idén azonban a ko­cséri tanulók is bármilyen zenetanszakot, bármilyen Hang­szert választnatnak/ Ha töb- Den jelentkeznek egy tan­szakra, kijárnak a tanárok, ha kevesen, akkor a tanulók járnak Nagykőrösre tanulni az iskolába. Ezt az újítást az tet­te lehetővé, hogy huszonhatra emelkedett a tantestület lét­száma. Kocséron eddig a mű­velődési házban tartottuk a ze­neórákat, de ígéretet kaptunk, hogy a Gábor Áron Általános Iskolában is helyet adnak ne­künk. — Nyársapáton pár évvel később kezdtük meg a zene­oktatást, de az ottani szülők is örömmel taníttatják gyer­mekeiket a zenére. Ä tanulók sz'áma 65. Nyársapáton eddig furulya, dalos-játékos- zeneis­kola és zeneelmélet tanszakot tartottunk, de az idén az ot­tani tanulók is miként a ko- csériak, mindenféle hangsze­ren tanulhatnak. Bálint Ferenc igazgató el­mondotta még, hogy több évtizedes megfigyelése sze­rint, Nagykőrösön és környé­kén sok a tehetséges fiatal. A tanári kar szívesen foglalko­zik felkutatásukkal és oktatá­sukkal. K. L. Előkerült olvasmányok Nemrégiben lapunk is hírt adott az Akadémiai Kiadó nagy vállalkozásáról, a szá­zad első felének legnagyobb hatású irodalmi és művészeti folyóirata, a Nyugat hasonmás kiadásának megjelentetéséről. Az elmúlt hetekben egyéb­ként már a hatodik vaskos kötetet, a harmadik évfolyam második részét vehették kéz­be az olvasók. Itt, Nagykőrö­sön is a (könyvesbolt jóvoltá­ból. Vagy méginkább merész­ségének köszönhetjük a sze­rencsét, hiszen hatszáz forin­tos köteteket kínálná néhány éve még valóban meggondo­latlanság lett volna. Most azonban nem arról van szó, hogy megveszik-e a nagykő- Tösiek a Nyugatot, mert hogy eddig megvették. S aki ehhez a legutóbb érkezett kötethez is hozzájutott, az Nagykőrös ne­vével is találkozhatott benne. No, nem a város érdemei­nek szól a megtiszteletés, ha­nem Arany Jánosnak. Szóval a város neve abban a tanul­mányban fordul elő, melyet Babits Mihály írt Petőfi és Arany címmel a 3. évfolyam 22. számában. A ritkán idé­zett dolgozat főbb megállapí­tásait egyébként ismerhetik az olvasók Babitsnak az európai irodalom történetéről írott könyvéből. Épülő családi otthonok Jó ütemben épül a Dózsa György úton, a majdan 20 családnak otthont adó lakó­épület. A Városgazdálkodási Válla­lat dolgozói, a Kinizsi Pál szo­cialista brigád tagjai a csapa- dékviz-elvezető csatorna árkát ássák. Az építkezéshez szükséges téglát Törökszentmiklósról kapja a vállalat. A most érke­zett szállítmányt Szi László és Kiséri Balázs rakja le a teher­autóról. Varga Irén felvételei Mégis felhívjuk a figyelmet erre a tanulmányra. Nemcsak azért, mert városunkat is meg­említi, s mert érdemes tudni, hogy mit gondolt Babits a két költőről. Példa a dolgozat ar­ra is, hogy miként lehet két életművet összehasonlítani. Nem ritka feladat ez a mai középiskolákban sem, szükség lehet hát a követendő példá­ra. S ha már szóba került a középiskola, érdemes megje­gyezni, hogy ugyanennek az évfolyamnak a 3. számában, vagyis 1910-ben olyan cikket írt kifejezetten diákoknak Ba­bits Mihály az oktatásról, me­lyet ma is haszonnal olvas­gathatunk- : F. P. Mérik az utat A Dél-Pest megyei Vízgaz­dálkodási Társulat dolgozói a városi tanács megbízásából a vízellátás megoldásához szük­séges előzetes felméréseket végeznek az Abonyi úton. Ké­pünkön: Várszegi Árpád geo­déta és segítője Sober László szintező műszerrel méri az út magasságának változásait. Kezdődik az aímasziiret Augusztus elején az Arany János Termelőszövetkezet gyü­mölcsösében megkezdték a nyári alma szüretelését. A ter­més elég jó. A 13 hektár al­másról 10—15 vagon termést várnak. '_____ Szünet a gyermek­könyvtárban A városi könyvtár értesíti olvasóit, hogy a gyermek- könyvtárban a könyvkölcsön­zés augusztus 4-től 16-ig szü­netel. Moziműsor Hintó géppuskával-. Színes, szinkronizált szovjet kaland­film. Előadás kezdete: 4 óra. Az áldozat. Színes magyar bűnügyi .film*. (14,jév*n áltfC' baknak nem ajánlott!) Előd­adás kezdete: 6 és 8 óra. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Jól szerepeltek Moszkvában Napjaink legnépszerűbb és legnézettebb televízióműsorai a XXII. nyári olimpiáról adott közvetítések. A sportve­télkedőik csúcsának nevezhet­jük ezt a négyé vemként sor­ra kerülő nagyszabású talál­kozót és versenyt. A moszk­vai olimpiának vannak nagy­kőrösi születésű és a sporto­lást- itt elkezdett szereplői is. Donáth Ferenc tornász első edzője Medve László volt, a Nagykőrösi Pedagógus SE-től került a fővárosba, s jelenleg az Újpesti Dózsa sportolója. A mostani olimpián a magas szintű férfi tomászvetélkedőn a bronzérmes magyar váloga­tott tagja volt, lólengésben pedig a hatodik helyen vég­zett. Fehér István (volt Nagy­kőrösi Kinizsi, jelenleg FTC) első oktatója birkózásban Tóth-Szalkay István volt. E napokban ő is Moszkvában szerepelt, a kötöttfogásúak 74 kilogrammos súlycsoportjában. A magyar férfi kézilabda- válogatott egyik legjobbja most Kontra Zsolt (Tatabá­nyai Bányász), aki annak ide­jén a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskolában tanult. Diákéveiben atlétiká­ban Hegedűs Károly testne­velő tanár tanítványaiként ért el sikereket. Szurkoltunk és szurkolunk továbbra is értük. Barátságos birkózás Az edzőtáborozáson részt vevő Kecskeméti SC birkózó­utánpótlása kérésére váro­sunkban, a Sportotthonban barátságos úttörő birkózó-csa­patversenyt rendeztek a ven­degek és a Nagykőrösi Kini­zsi fiataljainak részvételével. Közel negyven induló kiesé­ses rendszerben, néhány súly­csoportban súlyengedménnyel mérkőzött egymással. Színvo­nalas küzdelmek jellemeztéka találkozót, különösen az A- korcsoportbeli 29 és a B-kor- csoportos 35 kilogrammosok­nál voltak jó összecsapások. A nem hivatalos pontversenyt a hazaiak nyerték. A körösi fiatalok közül egyénileg a kö­vetkezők értek ©1 dobogós he­lyezést. 1970—71-es születésűek. 29 kg (5 induló): 1. Bényei Jó­zsef, 2. Nagy János. Az 1968—69-es korosztály. 29 kg (6 fő): 1. Török Béla, jó ellenfeleket megelőzve. 32 kg (5): 2. Kovács Ferenc. 35 kg (6): 1. Hunyadi Mihály, 2. Tékes Gábor, 3. Molnár Zol­tán. 45 kg (3): 2. Fakan Zoltán, 3. Farkas Tamás. 49 kg: 2. Fodor István, 3. Herczeg Atti­la. 196S—67-esek. 35 kg-ban ki­tűnő teljesítmények jellemez­ték az összecsapásokat (3 in­duló) : 1. Marsa István, 2. Oláh Róbert. 38 kg: 2. Fehér Zoltán, 3. Ángyai Sándor. 49 kg (3): 1. Szigetvári Csaba, jó birkózással. 62 kg (kemény küzdelem): 1. Deák Balázs, 3. Gulyás Tamás. A baráti viadal után a két sportkör fiataljai közös gyár- látogatáson voltak a kon­zervgyárban, majd pálfójai kiránduláson játékkal zárták a jól sikerült naipot. ★ A birkózás híreihez tarto­zik, hogy a Nagykőrösi Kini­zsi birkózóinak vezetői terve­zik, hogy a nyár folyamán a városi strandfürdőben a Ceg­lédi VSE utánpótlásával hír­verő birkózóviadalt rendez­nek. Mai sportműsor Go-kart Kecskemét: az országos baj­nokság 4. fordulója. Teke Cegléd: Kossuth Kupa, or­szágos csapatviadal. S. Z. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik JALSOVICZ- KY IRMA elhunyta alkalmából részvétüket és együttérzésüket nyilvánították, Jaisoviczky család. ISSN 0133—2508 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom