Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

*%r*t V xsliFiap 1980. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP A felelőtlenség ellen Washingtoni cikcakkok - Bologna figyelmeztetése Izrael veszélyes úton - Pinochet terrorhulláma A héten folytatódtak az im­már hagyományos „Títni ta­lálkozók, amelyeken Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke kétoldalú megbeszélést folytat az időszerű kérdések­ről a szocialista közösség or­szágainak pártvezetőivel. A héten Brezsnyev Ceausescu román és Zsivkov bolgár ve­zetővel folytatott tárgyaláso­kat. A mindkét eszmecseréről kiadott közös közlemények­ben nemcsak a kétoldalú kap­csolatok elmélyülését állapí­tották meg elégedetten, s ki­fejezték törekvéseiket e test­véri barátság fejlesztésére, hanem állást foglaltak azok­ban a nemzetközi kérdések­ben is, amelyek ma a világ- politika első vonalában van­nak. Síkraszálltak a feszült- ségi gócok felszámolásáért, el­ítélték a hidegháborús körök manővereit, s újra megerősí­tették: tántoríthatatlanul küz­denek azért, hogy az őszi madridi találkozón tovább erősítsék az enyhülést, az európai biztonsági rendszert. MI JELLEMEZTE AZ AMERIKAI KÜL- ÉS BEL­POLITIKÁT? Ezt így lehetne talán jelle­mezni: cikcakkok. A jövő hét hétfőjén ül össze a New York-i Madison Square Gar- denben a Demokrata Párt el­nökjelölő kongresszusa. Car­ter, aki a Fehér Ház uraként folytat korteshadjáratot újra­választásáért, minden lépését annak rendelte alá, hogy ki­vívja az elnökjelöltség meg­szerzését. Ez még jónéhány hete, amikor véget értek az előválasztások, nem látszott különösebb problémának. Hi­szen Carternek sikerült sok száz szavazattal többet szerez­nie, mint amennyi megválasz­tásához szükséges az elnökje­lölő kongresszuson. Az a szo­kásjog ugyanis, hogy a kül­döttek az elnökjelölt-választás első menetében kötelesek ar­ra a politikusra szavazni, aki az előválasztásokon — ame­lyeket az az Egyesült Államok legtöbb államában megren­deztek —, akinek listáján, a voksok alapján részt vehetnek delegátusként a konvención. Csupán, ha az első forduló­ban nem kapja meg a több­séget az a jelölt, aki mellett kötelezettséget vállaltak, sze­rezhetnek szabad kezet, hogy arra a politikusra szavazza­nak, akit megítélésük szerint a legszívesebben látnának párt­juk elnökjelöltjeként, mivel az első menetben támogatott­juk már úgyis alulmaradt Ez az eset, amit a washing­toni politikát nyomon követő újságírók már régen úgy fo­galmaztak meg, hogy „a füs­tös szobák alkuja” következik ezután. Azaz az a néhány rendkívüli befolyású szuper- monopólium — amely az egész hatalmi gépezetet Irá­nyítja —, egymás között meg­egyezik, hogy ki legyen a je­lölt, s ez -azután nagy csin­nadratta közepette, mint „né- Pí követelés” érvényesül a konvenció üléstermében. Most viszont sajátságos helyzet alakult ki. Carternek annyi delegátus szavazata van, hogy az első menetben elnök­jelöltté választhatnák. Ugyan­akkor nagy reá a nyomás, hogy tegyen nyilatkozatot: fel­oldja ezeket a delegátusokat abbeli kötelezettségük alól, hogy reá szavazzanak. Mivel indokolják ezt Carter demok­rata párti ellenfelei? Egyrészt azzal, hogy az elnök népsze­rűségi indexe mindössze 21 százalékos, azaz a legalacso­nyabb a Fehér Ház történeté­ben. A legutóbbi közvéle­mény-kutatások során ugyanis arra a kérdésre, hogy elége­dett-e az elnök általános tevé­kenységével a hatalom élén, a megkérdezettek 79 százaléka az Egyesült Államokban, ha­tározott nemmel válaszolt. S ráadásul szerepe! a képben a „Billygate”, azaz Carter ügy­ködése öccse. Billy zavaros lí­biai pénzügyeiben. Az elnök ugyan kijelentette, hogy öcs- csének tripoli anyagi érdekelt­ségei sohasem befolyásolták politikai vonalvezetését, de a helyzet ismerői szerint a re­publikánusok tarsolyában még van „egy és más” ebben a sötét ügyben s akkor kíván­ják csak e „politikai bombá­kat” felrobbantani, ha Carter lesz a demokrata párti elnök­jelölt és a választási hadjárat már a végső szakaszába ér... Mindenesetre Carter min­dent megtesz, hogy elnyerje pártja elnökjelöltségét és visz- szaszerezze a leendő szavazók és most pedig a pártvezetés bizalmát. Ígér mindent, teljes foglalkoztatottságot, a SALT— II. szerződés ratifikáltatását, de ugyanakkor a katonai ki­adások további emelését, adó- csökkentést, az infláció visz- szaszorítását. Ugyanakkor folytatja a Szovjetunió elleni vádaskodását és — mint meg­jegyzik — felelőtlen kijelen­tések egész sorát teszi. Az amerikai politikának e cikcakkjait még a NAT^O- szövetségesék is növekvő ag- gadalomimal szemlélik. Ami a konvenciót illeti, szabály az is, hogy saját maga választja meg ügyrendjét. Így egysze­rűen kimondhatja azt is, hogy a történtek láttán, mivel két­ségek támadtak Carter elnök­ké választhatósága iránt, s kudarcára lehet jó eséllyel számítani a republikánus je­lölttel szemben a novemberi választáson, delegátusai emiatt szabadon szavazhatnak már az első fordulóban is bármilyen politikusra, akit jónak lát­nak ... MILYEN TANULSÁG VON­HATÓ LE A BOLOGNAI MERÉNYLETBŐL? Nem is egy tanulság, ha­nem tanulságok egész sora. Egyrészt bebizonyosodott, hogy az olasz újfasiszták cél­jai ugyanazok, mint egy évti- I zede, amikor annyira a nyil­vánosság reflektorfényében voltak: alá akarják ásni az olasz demokratikus intézmé­nyeket, s a pánik, bizonyta­lanság és félelem légkörében szélső jobboldali „erős em­bert” akarnak a hatalom élé­re juttatni. Módszereik mais ugyanazok: a gyáva, véres pokolgépes terrorcselekmé­nyek, amelyek ártatlan embe­rek életét követelik áldozatul, s válogatás nélkül gyilkolnak sötét céljaik érdekében. Új­ra bebizonyosodott az, amit az olasz kommunistáik, az igaz demokraiták már régen han- gaztatnak Olaszországban: az újfasisztáknak befolyásos tá­mogatóik vannak az államgé­pezetben is, s ezért nem sújt­hat le rájuk bűncselekmé­nyeikért sok esetben az igaz­ságszolgáltatás. Marco Affati- gato, akit annak idején már az Italicus express elleni me­rényletben is vád alá helyez­tek, Nizzában „békés és csen­des polgárként” viselkedett, s közben szabadon utazott át az olasz—francia határon, s most a bolognai merénylet egyik legfőbb gyanúsítottja, Még különösebb — s mutatja az újfasiszták „hosszú kezét” —, hogy egy nyilatkozata, ame­lyet májusban (!) adott arról, hogy a Moro gyilkosságban az újfasiszták és az ultrabal­oldali színekben fellépő ter­roristák kommandói közösen cselekedtek, egészen idáig „valahogyan elkerülte a fi­gyelmet” ... Van azonban még egy ta­nulság, s ezt az újfasiszták kénytelenek megszívlelni, ha akarják, ha nem, erre kény­szerítik őket a realitások — Olaszország dolgozó népe meg­mutatta tiltakozó sztrájkjával és felvonulásával erejét, s azt az elszántságát, hogy vissza­veri az újfasiszták manőve­reit és nem hagyja megfé­lemlíteni magát. MI TÖRTÉNT AZ IZRAELI PARLAMENT „JERUZSÁ­LEM DÖNTÉSE" UTÁN? tervek szerint Begin minisz­terelnöki hivatala rögtön a határozat után Jeruzsálembe költözött volna, látványos ün­nepségek közepette, a cere­móniát egy időre elhalasztot­ták. A negatív visszhang ugyanis általános volt világ­szerte. Washington éppúgy kénytelen volt felelőtlen „rosszul időzített” lépésnek megbélyegezni Jeruzsálem iz­raeli bekebelezési kísérletét, mint az Egyesült , Államok NATO szövetségesei. A szo­cialista közösség álláspontja ismert volt ebben az ügyben, s éles tiltakozásuk nem érte váratlanul Tel Avivot. Az arab államok részéről sem várhatott másfajta visszhangot Begin miniszterelnök. Ami meghökkentette a Tel Aviv-i „forgatókönyvírókat”, az a Palesztin Felszabadító Szervezet tekintélyének és sú­lyának megerősödése volt az izraeli lépés nyomán. A belga soros elnök, Thorn, a Közös Piac tagországai nevében tár­gyalásokat folytatott Jasszer Arafattal Bejrútban. Ezekről persze nem szivárgott ki sem­mi. De az a tény, hogy a nyu­gat-európai országok kor* mányférfiai egyre többet nyi­latkoznak arról, hogy az Iz­rael által törvénytelenül meg­szállva tartott arab területe­ket sürgősen ki kell üríteni, s hogy olyan tervekről esik szó, hogy ezeken meg kell alakítani az önálló palesztin államot, rendkívüli idegessé­get kelt Tel Avivbam.. Izrael azzal próbálja elterelni a fi­gyelmet, hogy Dél-Líbanonbain fokozza beavatkozásait Ezek azonban csak aláhúzzák, hogy a Begin-kormány mily vészé lyes utakon, jár, s hogy nem­zetközi elszigeteltség© tovább fokozódik. MI VAN PINOCHET ÜJ TERRORHULLÄMANAK HÁTTERÉBEN? A jelek szerint Tel Avivban nem számítottak ily heves visszahatásra. Bár az eredeti A hivatalos santiagói ma­gyarázat szerint a tömeges le­tartóztatások oka az, hogy is­meretlen tettesek meggyilkol­ták a katonai titkos szolgálat különleges iskolájának veze­tőjét, s a hatóságok most a merénylőket akarják kézre ke­ríteni. Valójában persze Pino­chetnek, aki nemrég jelentet­te be, hogy a nyolcvanas évek közepéig mindenképpen hatal­mon kíván maradni, mind na­gyobb belső ellenállással kell megküzdenie. Ezért újra csak a régi recepthez folyamodik megfélemlítéssel, a letartózta tottak rettenetes megkínzásai val akarja elriasztani a de mokratákat attól, h\gy szem beszálljanak véres rendszeré vei. Pinochet elszigeteltsége nem változott az utóbbi időkben sem. Még Washingtonban is szívesen látnák, ha sikerülne őt egy szalonképesebb diktá­torral felváltani. Erre utal a The Washington Post éles hangú cikke, amelyet az új tömeges santiagói letartózta­tásoknak szentelt. A szerkesz­tőségi cikk fejére olvassa a tábornoknak terrorcselekmé­nyeit, s azt ajánlja, hogy pró­báljon valamelyest „liberali­zálni” rendszerén. Persze a tényekből ismert, hogy mily döntő volt 1973-ban Washing­ton szerepe Pinochet hatalom ra juttatásában, s hogy Ford, majd Carter elnök kormánya mindent megtett a tábornok diktatúrájának megszilárdítá­sára. Pinochet azonban visz szaél ezzel — ez a washing­toni figyelmeztetés lényege. S nyilván arról van szó, hogy Carter tábora pillanatnyilag nem talál alkalmasabb diktá­tort Chile élére, mint Pino­chet, de nem engedheti meg., legalábbis a nyílt színen, hogy támogasson éppen az elnök- választási hadjárat idején egy olyan véres rendszert, amely nek lételeme a terror. Az persze más kérdés, hogy a santiagói rendszer mindezek ellenére változatlanul meg­kapja az amerikai gazdasági és katonai segélyeket... Arkus István Zsivkov hazautazott Szombaton hazautazott a Krímből Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt KB el­ső titkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nöke, aki az SZKP KB meg­hívására rövid pihenésre ér­kezett a Szovjetunióba. Pártkongresszus Venezuelában Caracasban megnyílt a Ve­nezuelai . Kommunista Párt VI. kongresszusa. A központi bizottság beszámolóját Jesus Faria, a párt főtitkára terjesz­tette elő. A kongresszusra Caracasba érkezett több latin-amerikai és európai testvérpárt dele­gációja. Irán Döntöttek a kormányfőről A lehetséges iráni minisz­terelnök-jelöltek sorában újabb név ket'ült napirendre pén­teken : a képviselők többsége egyetértett Mohammad Ali Radzsai jelölésével. A teheráni rádió az esti órákban számolt be arról, hogy a parlament elnöke, Ha- semi Rafszandzsani javasolta Radzsait a miniszterelnöki tissítségre és a jelen levő 155 képviselő közül 107 elfogadta a jelölést. Rafszandzsani bejelentéséhez hozzáfűzte: Baniszadrnak még mindig jogában áll jelöltet ál­lítani, a parlamentnek viszont ahhoz van joga, hogy felülvizs­gálja az államfő jelölte poli­tikus elfogadhatóságát. RadZsai jelenleg közoktatási miniszter. Nevét nem ismer­ték a politikában mindaddig, amíg Bazargan miniszterel­nök kormányában át nem vet­te mindeddig betöltött poszt­ját. Miniszteri tisztségében bezáratta az Iránban működő külföldi és vallási iskolákat és elrendelte a teljes oktatási rendszernek aZ iszlám szelle­mében végrehajtandó reform­ját. Mint ismeretes, a refor­mok kidolgozása következté­ben több hónapja nem mű­ködnek az ország egyetemei és várhatóan még sokáig nem is kezdik meg az oktatást. Abol Hosszan Baniszadr irá­ni elnök a parlamenthez in­tézett szombati levelében kö­zölte: ő is Mohammad Ali Radzsai közoktatási minisz­tert javasolja miniszterelnök­nek. A hírt a teheráni rádió közölte. Tiltakozó akciókkal ítélik ei a bolíviai junta bűneit Külföldi újságírókat tartóztattak le Az emberi jogok amerika- közi bizottsága a bolíviai kül­ügyminiszterhez intézett le­vélben engedélyt kért arra, hogy a helyszínen vizsgálja ki az emberi jogok súlyos meg­sértéséről Bolíviából érkező hírek valóságtartalmát. A szervezet Edmundo Vargas főtitkár levelében hivatkozik az Amerikai Államok Szerve­zetének július 23-i határoza­tára, amely a bolíviai hely­zet „mihamarabbi tisztázását” irányozta elő. A latin-amerikai és karibi térséggel foglalkozó újságírók Párizsban működő szervezete ugyanakkor nyilatkozatban kö­vetelte a Bolíviában letartóz­tatott újságírók azonnali sza­badon bocsátását, továbbá azt, hogy szabadon gyakorolhassák hivatásukat és tájékoztathas­sák a bolíviai és a nemzetkö­zi közvéleményt az országban fennálló helyzetről. A nyilat­kozat élesen elítélte a katonai juntát, amely lehetetlenné tet­te, hogy a törvényesen válasz­tott államfő átvegye az ország irányítását. Az elmúlt napokban mint­egy 50 argentínai katonai ta­nácsadó utazott be Bolíviába, hogy segítsen Garcia Meza tá- . bomok juntájának és kato-1 naságának az elnyomó intéz­kedések kidolgozásában — köz­li az Uno Mas Unó című mexikói napilap pénteki szá­mában Limából keltezett tu­dósítói jelentésben. A hírek szerint a rezsimmel szemben ellenállást tanúsító bolíviai bányászok a katonasággal történő összecsapásaikat köve­tően több ízben találtak ar* gentínai fegyvereket, illetve olyan igazolványokat, amelyek arra utalnak, hogy tulajdono­saik az argentínai hadsereg tagjai. Videla argentínai államfő pénteken tagadta mindazokat a híreket, amelyek szerint Ar­gentína bármiféle szerepet vál­lalt volna akár a bolíviai puccs előkészítésében, akár az új junta támogatásában. Mint ismeretes, Argentína az elsők között ismerte el a bo­líviai katonai juntát. Salvador Háromnapos általános sztrájk A salvadori ellenzéki cso­portosulásokat tömörítő for­radalmi demokratikus front háromnapos általános mun­kabeszüntetésre szólította fel az ország dolgozóit. A sztrájk célja a felhívás sZerint az hogy a hatóságokat rákénysze- rítsék az egyetem újbóli meg­Nerjyvenmillió dollárért USA-támaszpont Ománban Szomália támaszpontokat bocsát az Egyesült Államok rendelkezésére a Perzsa-öböl térségében állomásozó hadi­flotta egységei számára — je­lentették be Washingtonban. Az Egyesült Államok, amely különösen az amerikai—iráni viszony kiéleződését követően vette célba ezt a térséget, ez­zel rövid időn belül a máso­dik ilyen jellegű megállapo­dást hozta tető alá perzsa- öbölbeli haditengerészeti ere­jének növelése céljából. Ez év tavaszán Ománban vásárolt magának jogot hadihajóinak kikötésére és utánpótlás-ellá­tására. Szomália az amerikai flot­ta expanziójának támogatásá­ért évi 40 millió dollárt kap. nyitására és az érvényben le­vő rendkívüli állapot meg­szüntetésére. A munkabeszün­tetés augusztus 13-tól 15-ig tart majd. A szervezet szóvivője egyben azt is közölte: a sztrájkot szükség szerint gerilla-tevé­kenység is kíséri majd. Hivatása gyakorlása köz­ben életét vesztette San Sal­vadorban pénteken Ignacio Rodriguez 28 éves mexikói új­ságíró. A fiatalember — aki a San Salvadorban akkreditált külföldi tudósítók szervezeté­nek titkára volt — egy állí- tólag eltévedt golyónak eset't áldozatul a katonaság és a gerillák egyik összecsapása során. A kormány sajnálatát fejezte ki. San Salvadorból és Teguci- galpából érkező jelentések sze­rint egyre többen menekülnek Salvadorból Hondurasba. Emlékünnepség Nagasakiban Nagasaki japán város la­kosai szombaton délelőtt egy­perces néma csenddel adóz­Ciprus Felújítják a tárgyalásokat Több mint egy évi szünet után felújítják a ciprusi két népközösség képviselőinek pár­beszédét. Szpirosz Kiprianu ciprusi álllamfő és Rauf Denk- tas. a ciprusi török közösség vezetője Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár jelenlétében ül a kö­zeljövőben tárgyalóasztalhoz. A ciprusi két közösség ve­zetőjének párbeszédét a néhai Makariosz érsek-államfő és Rauf Denktas 1977. február 12-i, illetve Kiprianu és Denk­tas 1979. május 19-i megálla­podása alapján újítják fel. A napirenden a ciprusi válság rendezésével kapcsolatos va­lamennyi területi, alkotmányos és nemzetközi jogi kérdés sze­repel. Szó lesz a szigetország demilitarizálásának lehetősé­geiről is. tak azok emlékének, akik a 35 évvel 'ezelőtti amerikai atomtámadás következtében vesztették életüket. 11 óra 2 perckor — ez volt a 35 év előtti robbanás pilla­nata — megszólaltak a város harangjai. A nagasaki béke­parkban tartott ünnepi meg­emlékezésen mintegy 20 ezer ember vett részt. CSAK RÖVIDEN... JAHJA KHAN, volt pakisz­táni államfő, 63 esztendős ko­rában, pénteken éjszaka Ra- walpindiben elhunyt. Jahja Khan 1969-től 1971-ig gyako­rolta az államfői tisztséget. TÖRÖKORSZÁGBAN több tízezer orvos és ápolónő kez­dett sztrájkba, magasabb bé­reket követelnek és tiltakoz­nak az ellen, hogy a török terroristák akcióinak egyre több orvos és nővér esik ál­dozatul. AZ ISZLÄM világkongresz- szus igazgatójának villájába behatoló ismeretlen tettesek közel félmillió francia frank értékű ékszert raboltak. PERINGBE érkezett Otto Lambsdorff, nyugatnémet gaz­daságügyi miniszter. Tárgyalá­sait vasárnap kezdi meg Li Csiang külkereskedelmi mi­niszterrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom