Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

/ 1SM. AUGUSZTUS 10., VASÄRNAP K/ßtitm igényesség, műszaki kultúra Szántómesterek Dunavarsányban Hűtőházi éjszakák HL Dollárra megy Itt Is a játék Házaspárck a szól ón Az elnökség tagjai a megnyitó perceiben. Balról jobbra: Vígh Pá:, a M£>IAU igazgatóhelyettese, Lakatos Tibor, dr. Tresser Pál és Jónás Zoltán eredményét a délutáni órák­ban ismertették, sikeres prog­ramot hajtott végre. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a ver­senyzők, a pontozók, a bírálók és a mezőgazdasági üzemekből érkező érdeklődők igényessé­gét, műszaki és agronómiái kulturáltságát fokozza. En­nek haszna a későbbiekben elsősorban a jövédelmezőség fokozódásában realizálódik majd. A miniszteri díjakat Lakatos Tibor miniszterhelyettes adta át a győztes versenyzőknek. A harmadik kategóriában első helyezett Csanádi István, az IKR, az Agrártudományi Egye. tem Baki Tangazdaságának traktorosa, a második kategó­riában Rózsa József, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát trak­torosa, a harmadik kategóriá­ban pedig Szabó József, a se- regélyesi Alkotás Tsz gépésze lett. A Magyar Agrár Egyesü­let szántóverseny bizottságá­nak első díját a harmadik ka­tegóriában Csanádi István, a második kategóriában Tóth István (IKR Bábolna), az első kategóriában Rózsa József kapta meg. A legkiválóbb fakitermelők • - - . '*•»—«•ä*'» *■-!.. >*» .>*• ~ r- jí ***»,, «.v».« >-Co*„ „ . ;: t ' Hatalmas dübörgéssel vonul a konvoj a verseny színhelyére. Képünkön: Rába Steiger traktorok Szóhasználatunkban szántó- fftőnek is mondják a földmű- 'élőt, kifejezve ezzel, hogy a riezei teendők sorában első he­lyen áll az eke használatának rs a mag földbejuttatásának művelete. Előbb említett esz­közünkkel kapcsolatosan a mezőgazdaság történetének avatott ismerői megjegyzik, olyan híd szerepét töltötte be egykor, amelyen át az emberi­ség a barbárságból a civilizá­cióba áthaladt. Jeles esemény De ha a talajművelésnek e nódját a költségek és a növé- iyek termésmennyiségére gya- .orolt hatása alapján vizsgál­juk, ismét csak nagy hang­súlyt kap a munkaiolyamat. szert is számít hosszú évti­zedek óta jeles eseménynek jgy-egy szántóverseny. Az idén a szántómesterek orszá­gos vetélkedőjének vendéglá- „ói tisztét a dunavarsányi Pe­tőfi Tsz kapta meg. A nagy érdeklődés kísérte eseményen jelen volt Lakatos Tibor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Jónás Zol­án, az MSZMP ráckevei já­rási bizottságának első titkára as Raffai Béla, a ráckevei já­rási hivatal elnöke. A ver­senyzőket és á vendégeket dr. Tresser Pál, a dunavarsányi Petőfi Tsz elnöke köszöntötte, a rendezők nevében. Lakatos Tibor rövid beszé­dében méltatta a szántóver­seny jelentőségét, e nemes versengés gyakorlati fontossá­gát, egyben felhívta a figyel­met arra, hogy a dunavarsá­nyi győztesek képviselik majd hazánk színeit a KGST-orszá- gok, valamint a világ nemze­teinek szántóversenyén. A szo­cialista országok szakemberei jövőre Bulgáriában mérik majd össze tudásukat — mond­ta a miniszterhelyettes. , Mélység, takarás A megnyitót követően 43 traktor impozáns felvonulása Következett, majd felhúzták az arbócra a zöld színű zászlót, amely a verseny startját je­lentette. Mint a rendezők el­mondták, a gépeket teljesít-' ményük alapján három kate­góriába osztották: a 70 kilo- wattos traktorokra két-három ekevasat, a 105 kilowattig ter­jedő erőgépekre 4—5, míg az ennél nagyobb masinákra 6 vagy annál több ekevasat sze­reltek föl. A bírák igen sok­féle > szempontot vettek figye­lembe a traktorok munkájá­nak megítélésekor. Így egye­bek között ellenőrizték a nyi­tóbarázda egyenességét, az ol­dalhatárok betartását, a mély­séget és a takarást is. A Pest megyei gazdaságokat öt termelőszövetkezet kilenc gépésze képviselte: a vendég­látó dunavarsányi Petőfi Tsz- en kívül elküldte erőgépveze­tőit az ócsai Vörös Október Tsz, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a szentmárton- kátai Kossuth Tsz és az ikladi Galgaparti Tsz is. A mezőny erősségeinek ezúttal is a kü­lönböző nagy termelési rend­szerek, az IKR, a BKR, a KITE és a KSZE gápvezetői számítottak. Az eddig már is­mert gépeken kívül új trakto­rokat is láthattak a résztve­vők. A szántómestérek 1980. évi országos vetélkedője, amelynek A szállítási és rakodási versenyen Igen rövid idő alatt kellett szál­fákkal megrakni a tehergépkocsit, és egy szűkre szabott pályán a célba jutni. Képünkön: a Zala megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság gépkocsivezetője kezeli a hidraulikus rakodót. narr>7a folvá+ol» Szombat délután eredmény- hirdetéssel fejeződött be az 1980-as országos erdészeti ván­dorgyűlés programja a Galga- mácsa melletti Csuzi-réten. Az egyesület tagjai és a ven­dégek délelőtt megtekintették az incsői jeldolgozó üzemet, míg a gyűlésre érkezettek másik csoportja a vácrátóti arborétumba kirándult. Akadt bőséges látnivalójuk azoknak is, akik a több napos versen­gés legügyesebb szereplőinek látványos bemutatóját tekint­hették meg. Boszorkányos ügyességgel szállították a ha­talmas rönköket a keskeny erdei utakon, fűrészelték szin­te pillanatok alatt el a 35 centiméter átmérőjű törzseket a legkiválóbb fakitermelők. Az ünnepélyes díjkiosztó ünnepségre déli 12 órakor ke­rült sor. Az egyéni verseny­számok közül a gallyazásban Nyári István (Budavidéki Er­dő- és Vadgazdaság I., BU- VAD) második; a szerelésben Nagy Mihály (BUVAD I.) el­ső; a kombinált darabolásban Sipiczki Mihály (BUVAD I.) harmadik; a lánckímélő dara­bolásban Tóth István (BUVAD II.) második; a közelítésben A nyitott csarnokban éj­szakánként a nők lábán gu­micsizma, kezükön gumi­kesztyű. A fehér köpeny alatt pedig- két-három pulóver. A betonon víz folyik, mert a lá­dákat állandóan mosni, fer­tőtleníteni kell. A hűtőkam­rákból ki-kicsapódó hideg le­vegő miatt — amely úgy száll, mint a gőz — elkelne a puíajka is. De abban mozdul­ni sem lehet. Így is nehéz az ormótlan gumiköpeny. A munkát teljesítményben mérik. Egyhónapos szezon­munkán tizenkétórázással éj­szakai műszakban meg lehet keresni 6—7 ezer forintot is. Szécsényből érkezett az egyik fiatalasszony a férjével. Otthon van gyesen, a gyereket most a nagyszülők vállalták. A keresetet bútorra költik. Az idős ózdi házaspár nem először van itt — A férjem rokkantnyug­díjas — magyarázza az asz- szony. 2500 forintot .kap egy hónapban. Ez bizony nem sok. Ezért jövünk nyaranként a hűtőházba A gyerekek na­gyok, lányom a ház körül el­végzi a teendőket. Mi egy hó­napig itt lakunk a szállón. Az öreg csont bizony már nehezen mozdul. — Ezzel nekünk is számolni kell — magyarázza Nádas László, a gyártásirányító. — Ha előveszem az 1973-as nap­lómat (minden év szezonjáról van feljegyzése) látható, hogy az emberek egyre kevesebbet termelnek. Az ötven szezon- munkás közül csak kevés tud­ja teljesíteni a normát. Pedig akár tízezren felül is keres­hetnének. A régiek kétszáz százalékra is felmentek néha. Persze akkoriban több volt a fiatal. Ez az állandó munká­sokra is érvényes. A hőskorszak lányai — A régi főnökünk sokat foglalkozott velünk — mond­ják az első munkások közül valók: Sik Endréné és Budai Gabriella. — Nemcsak a pénz volt a fontos, arra is futotta az idejéből, hogy megkérdez­ze, miért lógatjuk az orrun­két. Ma erre már aligha van példa. Igaz, ma már mi sem a gyártáson dolgozunk. Sik Endréné gyesen van,' Budai Gabriella pedig mérlegelő lett. — Nehéz dolga van itt a főnöknek — mondja Nádas László. — Ha nem jól dolgoz­nak az emberek, ha elmennek, mindig a középvezető a hibás. Mindenért mindenki bennün­ket okol. Az emberek is job­ban élnek, s nem hajtanak annyira a pénzért, mint régen. Már nem olyan csalogató a hűtőházi munka. Erőteljes védekezés Az áradó folyók mentén Az árvíz elleni küzdelem : súlypontja változatlanul a Körösök mentén van, de erő­teljesen védekeznek a Tisza vonalán is. A Hármas-Körös torkolati szakasza kivételével a Körö­sök vízrendszerében tovább folytatódott az apadás. Apad a Tisza több mellékfolyója is. A Tisza Kisköre térségé­ben lassan tetőzik. A levo­nuló árhullám elérte a folyó alsó szakaszát. A péntek es­ti, éjszakai vihar a védvona­laikon nem okozott jelentősebb kárt, de az erős szél és a le­hulló csapadék csúszóssá, sá­rossá tette a gátakat, megne­hezítve az ott dolgozók mun­káját. Tarhos körtöltésén belül a második védvonalat építik megállás nélkül. Az első vé­delmi vonalat 20 ezer ho­mokzsákkal támasztották meg az éjszaka. Azokon a kapukon, amelyeket a Kettős-Körös töl­tésének elzárásán nyitottak a víz visszavezetésére, másod­percenként 110 köbméter víz zúdul vissza' a mederbe. A Tisza völgyében több mint 1600 kilométer hosszan tarta­nak árvízvédelmi készültséget, amiből 630 kilométeres szaka­szon harmadfokon védik a gátakat. A szivattyúzás és a napsü­téses idő csökkentette a bel­vízzel elöntött területeket, de továbbra is több mint 48 ezer hektárt — ebből 14 ezer a vetett terület — borít a víz. Befejeződött az erdészeti vándorgyűlés Gödöllőn fr :w.yw.w ■ • W7.v.... ... ...................... Am íg mi a rámpán a nyers­anyagot vettük át, addig há­tul a munkateremben, azaz, ahogy mindenlki nevezi, a gyártáson a lefagyasztott málnát dobozokba rakták az asszonyok. A termekben már alig fért a sok gyümölcs. A régi idők nagy hajráira is jól emlékszik Budai Gabriel­la és Sík Endréné. Első lakói voltak a szállónak, s kezdet­től fogva a szalag mellett dol­goztak. — Az első hetekben egy bernecebarátl és egy rátóti asszony nem ült le egymás mellé a szalagnál. Nem bíztak egmásban. Mi pedig csak dol­goztunk volna. Mivel a szalag végére kerültünk, gyakran azt vettük észre, hogy nekünk már nem jut tészta, nincs mi­ből gyúrni a gombócot. Elkap­kodták előlünk az igyekvő asszonyok. Eleinte csak nevet­géltünk rajta. De a pénz, az siralmasan kevés volt. — Megelégeltük a szégyent, azt, hogy nevünk az utolsók között állt a táblán. Bennünket gúnyolt mindenki. Elhatároz­tuk, ráverünk. Közben a fő­nöknőnk is rájött, hogy cse­rélni kell. az ülésrendet. Ez­után a kezünk úgy járt, mint a motolla. Nem akarták el­hinni, hogy mi csináltuk azt a teljesítményt. De amikor másnap, harmadnap is mi ké­szítettük a legtöbbet, mi let­tünk az elsők a táblán is. Munkával lehet keresni Szabó József igazgató, akivel az éjszakai műszak alatt két­szer is találkoztam, így véle­kedett a változó teljesítmé­nyekről. — Amíg régen egy óra alatt csak egyszer gyújtottak rá az emberek, addig — megfi­gyelhette —■, most négyszer is kimennek cigarettázni. Ami­kor vacsoráznak, közéjük ülök, s hallgatom őket. Azt mond­ják, a régi dolgozók lebeszélik az újakat a gyors munkáról azzal, hogy nem érdemes haj­tani. Pedig, aki idejön hoz­zánk, az keresni akar. Tavaly a hűtőüzemben az átlagos óra­bér 18 forint 60 fillér volt. Ennyit az idén is adhatunk — mondja az igazgató. Azt is tudja, sokan vélekednek úgy a hűtőházban, hogy az idege­nek viszik el a pénzt. Pedig az állandó munkaerő (250 fő) mellett legalább ötven idény­munkásra is szükség van. Nélkülük nem állhatnánk a rohamot — Egyre nehezebb alkalmi munkásokat kapni. A hideg, szelíős csarnok, bizony nem egészséges hely, de jól lehe. keresni. A klímát megváltoz­tatni nincs mód, csupán a ké­zi munka gépesítésére. Akadt, aki megkísérelte, hogy megváltoztassa a hőmérsékle­tet a teremben. A gépmestered az előző héten jelezték, hogy valaki rendszeresen lekap­csolja az egyik terem hűtését. Egyhetes megfigyelés után, addig tartott a macska-egt, játék, elcsípték a tettest. Azzal mentegette magát, hogy nem akart megfázni. Kakasszó után — Néhányan arra panasz­kodtak, hogy reumásak let­tek a hidegtől. Vettünk öt kvarclámpát, most meg senki sem használja. Azt kifogásol­ták az asszonyok, hogy a gombócgyártás idegölő munka. Ezentúl Százhalombattán gyúrják, mi csak fagyasztani fogjuk. A gombóc helyett Du­nakeszin leveles tésztát gyár­tunk. A gyümölcsfelvásárlás jár a legtöbb haszonnal. A mirelit áruból jut a Pest és Nógráo megyeieken kívül több kül­földi, köztük jó néhány nyu­gati cégnek is. Évek óta gondot okoz, hogy a konzervgyárak felvásárol ják a fagyasztásra alkalmas áru egy részét, noha nekik a gyengébb minőség is megfelel­ne. így azután — mivel ezt semmi sem tiltja — egymás­sal versenyeznek, hogy meg­nyerjék a termelőket. Ami nem is lenne baj, ha nem dol­lárra menne ki a játék. A szezonmunkások pedig — ezúttal magam is — meg­birkóznak az éjszakai munka nehézségeivel. Közülük a leg­többen újra visszatérnek a következő nyáron. De közben megtanulják valamennyien, mit jelent, ha ólomlábon jár az idő. Számolnak azzal, hogy világosban indulnak hazulról, s kakasszó után érkéznek ha­za. Nappal pedig úgy pihen­nek, hogy az alvásidőből lop­nak a ház körüli teendőkre. (Vége) Szalai Mária Viharkárok megyeszerte Heves villámlással, menny­dörgéssel, sok helyütt jégeső­vel kísért orkán erejű szél­vihar söpört végig hazánkon a péntek esti órákban és szombatra virradóra. A he­lyenként 90—100 kilométer óránkénti sebességű szél 6— 7 fokkal csökkentette a hőmér­sékletet. Szentendrén fákat csavart ki, közlekedési jel­zőtáblákat döntött ki a szél, Budakalászon pedig villany- oszlopot borított at útra. Gé­pekkel megtisztították a me­gye útjait a közlekedést ve­szélyeztető ágaktól. A Buda­pestről a megyébe vezető HÉV-vonalak egyikén sem történt felsővezeték-szakadás, s szerencsére a vihar alatt köz­úti baleset sem. A MÁV Tár­nok—Martonvásárhely és Vác —Balassagyarmat köZötti vo­nalainak sínéire azonban fák dőltek, s ezért órákon át szü­netelt a forgalom. Ugyancsak zavarokat oko­zott a vihar a megye áramel­látásában. Muth Lajos, az Elektromos Művek ügyeletéi­nek főnöke szerint a főváros peremkerületein, az agglome­rációs övezetben 500 kisebb- nagyobb hiba keletkezett. A középfeszültségű vezetékek meghibásodásai miatt 2—3 ezer Pest megyei fogyasztó maradt áram nélkül, a kisfe­szültségű vonalakon a zár­latok, a vezetékek összelen- gése miatt szintén áramkiesés következett be, mintegy 800 háztartást érint. Lázár István az ELMÜ Észak-pesti Üzemigazgatóságá­nak üzemirányítója; — A helyreállítást már éj­jel elkezdtük, de sok a mun­kánk: számos oszlopon meg­repedtek a porcelán szigete­lők, néhol a vezeték lesza­kadt, zárlatos. Egyébként a fővárosban és Pest megyében szombaton déL ben 130-an munkálkodnak at elektromos hibák elhárításán, így Pomázon is, ahol egy nagyfeszültségű transzformá­tort kell kicserélni. A fogyasz­tók itt nem maradtak áram nélkül mára, de a javítás egy hetet fog igénybe venni, a többivel valószínűleg vasár­napra végeznek az elektromo­sok. A Pest megyei tűzoltóknak sem volt nyugodt éjszakájuk: a vihar miatt hét ízben riasz­tották őket. Gépfűrésszel kel­lett feldarabolniuk és eltávo- lítaniuk a háziakra dőlt fá­kat Gödön, a villamosvezeté­keket is leszakító törzseket Pilisvörösváron és Horány- ban, s az úttestet elzáró fát Gödöllőn. Verőcemaroson a Rákóczi út 8. számú ház le­meztetejét megbontotta a szél, s itt is a tűzoltók vágták le az életveszélyesen lógó, csap­kodó lemezt. Szentendre-Izbégen egy nád- , fedeles birkahodály tetőszer­kezete gyulladt ki este há­romnegyed tízkor villámcsapás nyomán. A helyszínre siető helyi önkéntesek, a PEFÉM vállalati tűzoltói és a buda­pesti egységek 25 perc alatt oltották el a lángokat V, G. P. t t Vezetéktépő, fanyű vő szél Oláh László (BUVAD II.) második helyezést ért el. V. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom