Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Arany János Tsz Befejezték a búza aratását A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetben az ár­pa után a héten befejezték a búza aratását is. A tsz kom- bájnosai: Boros József, Pato- nai Ferenc, Ronkó Sándor és Tóth Ferenc versenyben dol­goztak, s minden alkalmas pillanatot megragadtak, hogy minél kevesebb szemveszte- seggel, minél hamarabb vé­gezzenek a búza betakarítá­sával. Körültekintő, gondos munkájuk folytán aránylag kevés szemet kellett szárítani. A 373 hektár búzavetésről hektáronként 35,4 mázsa sze­met takarítottak be. A búza learatása után a tsz kombájnosai hozzáfogtak a 251 hektár rozs aratásához, amivel ha az időjárás meg­engedi, augusztus 5-e körül végeznek. Erdei János főmezőgazdász- helyettestől a tsz-ben folyó egyéb munkáról js érdeklőd­tünk. — A 140 hektár területű pa­radicsomültetvényeinken napokban megkezdtük a 40 hektárnyi étkezési paradi­csom szedését — mondotta. — A termés szép. Eddig 100 má- zsányit szedtünk belőle. — Gyümölcsöseinkben héten befejezzük a meggy­szüretet. E gyümölcsből jó ter­mésünk volt. Eddig 2220 má­zsát adtunk el. — Hozzáfogtunk a nyári alma szedéséhez is. Eddig száz mázsányit szedtünk, s 800— 1000 mázsa termésre szán tunk belőle. — Jelentős munkát ad a petrezselyemzöldje kaszálása és a konzervgyárba való szál­lítása, ahol szárított zöldsé­get készítenek belőle. Eddig 5600 mázsát szállítottunk be a gyárba. — Folyik a szalma bálázása és a széna betakarítása, mely­ből régen nem volt az ideihez hasonló jó termés. Kopa László Jól működő ÁB-fiók Kárrendezés öt nap alatt Az ügyvitelben élen járnak Az Állami ' Biztosító me­gyénkben levő kilenc fiókja közül a ceglédi a legnagyobb. Cegléd, Nagykőrös és a ceg­lédi járás községei tartoznak működési körébe. A terület mezőgazdasági jellegéből adódóan feladatkö­rét a tizenhét termelőszövet­kezet, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság és a kiterjedt ház­táji és kisegítő gazdaságok sora határozza meg. Dél-Pest megye kiterjedt szőlőskertjei és gyümölcsösei ugyancsak jelentős, főleg a jégkár el­len védendő értéket képvisel­nek. A háztáji növénykultú­ra és állatállomány ugyan­csak ebben a térségben a leg­számottevőbb megyeszer te. A lakosság és a közületek, gaz­daságok különféle biztosítási formáival ez a fiók foglalko­zik, eljárva a kárrendezési Ügyekben is. Az Állami Biztosító a ma­gánszektorban ötvenféle biz­tosítási formát tart számon. Ezek közül a legelterjedtebb a lakás-, az állat-, az élet-, a baleset- és a jégbiztosítás. A CSÉB—80 elnevezésű bizto­sítás is népszerű. A fiók ösz- szesen hetvenezer biztosítást tart nyilván, s ez a lakosság minden rétegét érinti. Lakás- biztosítása 23 ezer családnak van, CSÉB-biztosítással az üzemekben, tsz-ekben dolgozó aktív keresők 90 százaléka rendelkezik, összesen 27 ez­ren. A gép járműtulajdono­sok 60 százaléka Casco-bizto- sítást is kötött. A járás — sokéves tapasz­talat szerint — jég járta te­rület. A megye jégkár-bizto­sításainak nyolcvan százalé­kát ezen a részen kötik a kis parcellák és a nagygazdasá­gok tulajdonosai. A kárkifi­zetések jelentős mértékben függnek az időjárástól. A té­li, tavaszi fagy, a homokve­rés és a jég gyakran pusztít. A lakosságnak kifizetett kár­összeg 1976 óta a múlt év vé­géig 41 százalékkal emelke­dett. A ceglédi fiók negyven sze­méllyel látja el feladatát. Az üzleti csoport szerzi az új biz­tosításokat, amelyeket az ügyvitellel foglalkozók dol­goznak fel és tartanak nyil­ván. A vagyon- és személy­biztosítási csoport a szerződé­seket bírálja el és a károk rendezéséről, a kártérítések kifizetéséről gondoskodik. A város és a járás három nagy körzetre oszlik, mindegyiknek megvannak az üzleti és ügy­viteli alkalmazottai. Nagykő­rösön kirendeltséget tartanak fenn. Munkájuk során nagy fi­gyelmet szentelnek a gyors és színvonalas ügyfélszolgálatra. A ceglédi fiók munkatempó­jára nem lehet panasz, hi­szen tavaly a lakosság által bejelentett károkat öt nap alatt rendezték, s ezzel az élen állnak a megyében. Az ügyvitel gördülékeny munka­menetére vall, hogy országos viszonylatban, is a legjobbak között tartják számon a ceg­lédieket. Jtw ta ti NAGYKOROS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Egyetlen csomag is elegendő Nincs gyermeknevelési tanfolyam Ennek a nyárnak a legfon­tosabb eseménye sok család­ban a tanszervásárlás. A be­iratkozás az iskolába csak amolyan szükséges formaság, kevéssé érzékelteti az idő mú­lását, azt a tényt, hogy az ed­dig gondtalanul játszadozó hatévesből már kötelességeket teljesítő iskolai polgár lett. Az iskolapadba A fordulatot kézzelfogható­vá a családi asztal közepén tornyosuló füzetcscmag teszi. A tankönyvvásárlás augusz­tus végén, s az első nap az iskolában tulajdonképpen már csak ráadás. Iskolássá, táska-, füzet-, színesceruza-, számoló- korong- és pálcabirtokossá ezekben a napokban válnak az eddigi óvodások. A füzetvásárlás lélektani jelentőségének bizonyítéka, hogy még a középiskolások is kedvtelve pörgetik ujjaik kö­zött a jellegzetesen pipírke- reskedés illatú és még szamár­fül nélküli új füzeteket. A tiszta lappal indulás lehetősé­gét ígérik az üres oldalak, hogyne örülne hát mindenki a 25 vagy a 160 forintos fü- zetcsomagnak. Legjobban persze az elsősök. Mert hát nagy dolog iskolába járni. A készülődés pedig felettébb iz­galmas ... A szülőknek Is. Amelyik családban még nincs iskolás ott alapjaiban változik meg az élet rendje, de új életrit­mussal kell számolnia annak a családnak is, melyben a má­sodik, a harmadik gyerek kö­veti testvéreit az iskolapad­ban. Ezeket a gondokat per­sze mindenki előbb-utóbb megoldja, s szeptember végén már a világ legtermészetesebb dolga lesz, hogy iskolába jár a legkisebb trónörökös is. Káros hatás A családi gondok mégsem kevesbednek, hiszen még a gyermekével keveset törődő szülőben is felmerül a gon­dolat, hogy segíteni kellene a tanulásban. Mert ugye látni­való, hogy nem a legszebbek a munkafüzetbe rajzolt kari­Hasznos időtöltés Modellek a homoktengeren Az 1930-as években, cséplés Idején Móricz Zsigmond író­val, egy öreg fiákeren, a ha­tárt jártuk. A felsőjáráson egy asztag mellé értünk, melyet akkor kezdett csépelni La- bancz Balázs cséplőgépe. A gépes bandával való beszélge­tés során, felhívták a figyel­münket egy 14—15 éves pa­rasztfiúra, aki egy szalmara­kás árnyékában bugylibics­kájával egy faalkotmányt fa­ragcsált Különleges alkotások — Mit csinálsz? — kérdez­tük tőle. — Mögcsinálom kicsiben a gép dobverőjét — felelte il- lemtudóan. — Mán majd min­dön része mögvan... És tes­sék nézni — mutatta, a rázó és a verő működik is ... Móricz Zsigmond szinte ösz- szecsapta a kezét. — Hát, Nagykőrös a tehet­ségek v* ,>sa — mondotta. — A múl*-’•éten hallottam, hogy egy körösi parasztember szín­darabot írt, most látom, hogy egy másiknak a fia cséplőma­sinát farigcsál. 1 Azóta sokszor eszembe ju­tott a nagy írónak ez a mon­data, amikor különleges körö­si alkotásokat látok. Vannak festő, fafaragó őstehetségek, mások vászonra hímezik, vagy tányérra rajzolják a virágos­kert minden szépségét. Sokan régi könyvet, edényt, pénzt, kardot, puskát, kaktuszt gyűj­tenek, nagy szakértelemmel, vagy hajó-, repülőgép- és au- tómodelleket készítenek. Időben megalakult Ilyen természetű, pompás hajómodelleket láttam a na­pokban egy jó nevű nagykő­rösi iparos lakásán. Tengeri hajómodelleket, a körösi ho­moktengeren! Többször hal­lottam már Faragó Dénes kő­faragómesternek erről a kedv­teléséről és most elmentem hozzá megnézni az eredményt. — Tudja — mondotta —, sok munkám közepette jólesik egy kis kikapcsolódás, s a mo­dellezéssel kapcsolatos tervez- getésnek és ügyeskedésnek még a szakmámban is hasznát veszem. Különben főleg tél­időben, az estékből lopok el pár órát erre a célra. — Mikor és hogyan fogott hozzá a hajómodellezéshez? — Ezelőtt 20 esztendővel. Valamelyik szaklapban olvas­tam egy cikket arról, hogy egy Varga József nevű épí­kák, a betűk meg dülöngél­nek, s a gyerek egyáltalán nem olvassa, hanem fejből mondja a néhány soros olvas­mányt. Hol és mikor tanulta meg? Megfejthetetlen rejtély. A tapasztalt szülőkön ugyan nehéz kifogni ilyen trükkök­kel, de hát nincs két egyfor­ma gyerek, s a szülők újra ég újra -töprenghetnek azon, hogy mitévők legyenek. Ne szaladjunk azonban ennyire előre az időben. Hi­szen már csak nyár van, a füzetvásárlás ideje. Pontosan az az idő, amikor a gyerek komolyan érdeklődni kezd az iskola felől. Tudni akarja, hogy a megvett holmi közül mi mire használható, s hogyan kell majd bánni a tengernyi­nek látszó eszközzel, „kincs­esei” az iskolában. És elkövetkezik az a pilla­nat, amikor megáll a szülői tudomány, s a magyarázatba, elnézést a szóért, sületlensé­gek vegyülnek. Sajnos régi pedagógustapasztalat, váro­sunkban is, hogy az apák és anyák puszta jóindulatból, ám tájékozatlanul, s ezért rosszul készítik fel a gyereke­ket az iskolára. Nem eléged­nek meg az iskolába járás következményeinek általános­ságban való elmondásával, ha­nem saját tapasztalataikat ál­talánosítják. Emlékeikről me­sélnek. Régen érvénytelenné vált iskolai szabályok, szoká­sok után kutatnak emlékeze­tükben, hogy azokat, egyúttal tudásukat is bizonyítva mai törvényekként tárják gyerme­kük elé. Nyár derekán Pedig mennyivel egysze­rűbb volna azt mondani, hogy „a mai iskola más”, mint a régi, nem tudom, fiacskám, ponto­san elmagyarázni, hogy mi­lyen lesz. Az bizonyos, hogy szorgalmasnak, rendszeretőnek kell majd lenned”. A gyerek nem bánja, ha kíváncsiságát nem elégítették ki teljesen. Sőt, még örül is annak, hogy lám, a szüleivel együtt készül­het az ismeretlenre. Kérdés persze, hogy a szü­lők mennyire készülnek. Saj­nos nincs iskolaelőkészítő tanfolyam felnőtteknek, mint ahogy általános gyermekneve­lési tanfolyam sincs. Pedig mennyire kellene, hogy le­gyen. Ha volna, akkor való­színűleg egyetlen szülő sem határozná el magában így nyár derekán, hogy ő bizony pót tanitó néni lesz. E képtelenség káros hatá­sairól sokat mesélhetnének a nagykőrösi pedagógusaik, akik október elejére már rendsze­rint pontosan tudják, melyik szülő vette meg két példány­ban a füzeteket, könyveket, csak azért, hogy otthoni ta­nító nénik lehessenek. Van elég feladat Szóval a pedagógus rátalál ezekre a szülőkre, s nem azért, mert a gyerekük többet tud. Ellenkezőleg. Ugyanis még nem találták fel azokat a hat­éveseket, akik kétféle követel­ményrendszernek képesek lennének egyszerre maradék­talanul megfelelni. Szóval nem érdemes duplán vásárolni. A szülőnek nem arra kell tanítani a gyerekét, aminek elsajátíttatása az is­kola dolga. Van éppen elég nevelési és oktatási feladata a családnak is. Az iskola pe­dig majd megmondja, miben kér segítséget. Farkas Péter Termelési verseny A kisegítő gazdaságok tej­termelési versenyében a most értékelt második negyedév eredményei alapján Szentpé- teri Balázs áll az első helyen, aki több mint 10 ezer liter tejet adott át a Középmagyar­országi Tejipari Vállalat nagy­kőrösi üzemének. Szentpéteri Balázs öt tehenet tart. A má­sodik helyezett, 6 ezer liter tej­jel Győri Kálmán lett, aki há­rom tehenet gondoz. A ver­seny harmadik helyére Kacsé­ra Dénes került 4 és fél ezer liter tej átadásával. Nyári szünet a fürdőben A városi tisztasági fürdő idei nyári szünetével kapcso­latban érdeklődésünkre a Vá­rosgazdálkodási Vállalat ille­tékes vezetője elmondotta, hogy a fürdő augusztus 1-től 14-ig lesz zárva. E két hét alatt elvégzik a szükséges karbantartási munkákat. A tisztasági fürdő augusztus 15- én, pénteken várja ismét ven­dégeit. Moziműsor Hintó géppuskával. Színes, szinkronizált szovjet film. Elő­adás kezdete: 4 óra. Az áldozat. Színes, magyar bűnügyi film. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 6 és 8 óra. Úttörők vándortáborban Városunkból az 1943. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat 26 úttörője két nevelő irányítá­sával és egy szülő közremű­ködésével 15 napos, Vöröskő elnevezésű vándortúrán vett részt. A pajtások személyen­ként 500 forintot fizettek. Má­jus végén egynapos állami gazdasági munkájukért fejen­ként 113 forintot kaptak. Há­romszáz forint volt az Állami Ifjúsági Bizottság támogatása és az iskola szülői munkakö­zössége is hozzájárult a ván­dortáborozáshoz, összesen 1500 forinttal, A fiatal Cseri Mária pe­dagógus volt a program vezetője, aki a követke­zőkben tájékoztatott az eseményekről. — Nagykőrösről a kocséri termelőszövetkezet tehergép­kocsijával utaztunk a gyalog­túra kiindulási színhelyére, Szentendrére, hátizsákokban a személyi holmikkal. A pap- szigeti vízi telepi úttörőtábor volt az első táborhelyünk, ahonnan megnéztük a festői Szentendre nevezetességeit és kötelező túrán voltunk a gödi Fészeknél, ahol a faházakban most a veteránok leszármazot­tai nyaraltak. Csaknem min­dig főztünk, ami időigényes volt, de nagy segítségünkre volt Balogh Balázs szülő, a nyersanyagbeszerzésben. — Voltunk olyan helyeken is, ahol 8—10 kilométerre kel­lett menni friss élelmiszerért. Az első két napon jó idő volt, a többin mindig esett az eső, de a hangulat ennek ellenére végig jó volt. Összesen 113 kilométert gyalogoltunk. Lakáskorszerűsítés ‘ fi ér*,. ■ ...<?/>- - »v ^ •. ..... .....WM Fe lújítják a Kinizsi-sporttelep gondnoki lakását. Képünkön: a konzervgyár építő részlegének dolgozói- a bejárati lépcső és a terasz alapját ássák. Varga Irén {elvétele A második bázishely a skanzentől 6 kilométernyire: a Szabadság-forrásnál volt. Az 521 méter magasan levő Vö­röskő sziklához jó kis túrát tettünk, majd Leányfaluban strandoltunk. Este szalonna­sütés, tábortűz volt. — Az ötödik napon már a Pilis-hegységbe, a Schubert- forráshoz értünk, ahonnan fel­kerestük a Ságvári turistáim-, zat, Csikóváralját, majd a szép Holdvilág-árkon halad­tunk át. Szakadó esőben kénytelenek voltunk autó­busszal menni a 700 méter magasan levő Dobogókőre, s vizes, sáros úton értünk a Hoffmann-kunyhóhoz. Jártunk Esztergomban, Visegrádon. Az utolsó este vetélkedőt tar­tottunk az addig átélt ese­ményekből. Visegrádról Nagy­marosra komppal mentünk a Dunán át, majd vonattal ér­keztünk haza. — A Vándor, a Gonoszok és a Természetbarát őrsök tag­jai bővítették ismereteiket, él­ményekkel tértek haza. Neve­lési szempontból igen jó volt, hogy a gyerekek láthatták: mindenért dolgozni kell. Min­denütt sátorban aludtak a résztvevők. Az utolsó napon mindannyian „Vöröskő-vándor- tábor” és „100 km a Vörös Hadsereg nyomában” jelvényt kaptak jutalmul. Kissé fárasz­tó volt a túrázás, de a látot­tak, az átélt események bőven kárpótolták őket. Elmaradt vetélkedés Kecskemétre tervezték Kecs­kemét és Nagykőrös városok ifjúsági és úttörő hajómodelle­zőinek bajnokságát, de az a tó rendezése miatt elmaradt. Mai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nagykőrösi Kinizsi serdülők— Csepeli Sportiskola serdülők, 17: Nagykőrösi Kinizsi—Cse­pel SC ifi, előkészületi mér­kőzés. S, Z. Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondok köszönetét mindazoknak, akik drága jó férjem temetésén megjelentek, sírjára koszorút vagy virágot helyeztek, mélységes szó. morúságomban velem éreztek. Kü­lön köszönetemet fejezem ki a Városi Tanács V. B. Pénzügyi osz­tály vezetőjének, valamennyi dol­gozójának és elhunyt férjem közvetlen munkatársainak. Gyulai Lászlóné, Kodály Z. u. 1. ISSN 0133—2308 (Nagykörösi Hfnap) [ tész elkészíti az ősi Santa Lo­renzo nevű hajó korhű mo­delljét. Ebből kaptam kedvet a modellezéshez. Fillérekért gőzölt bükkfalécét vettem és modellmintát kerestem. Majd beléptem az abban az időben alakult helyi modellezőkörbe, melynek akkori és mostani vezetője Székelyhídi József, sokat segített munkálkodá­somban, s az anyagok és szer­számok beszerzésében. Kolumbus hajója — Eddig hány hajómodellt készített? — Hatot, melyekkel ered­ményesen vettem részt a bu­dapesti és a kecskeméti verse­nyeken és kiállításokon. Egy római típusú hajómodellemet odaadtam a kubai VIT-re me­nő magyar küldöttségnek, mely azt Fidel Castro fivérének, Raoul Castrónak ajándékozta. — Most mi van soron? — A múlt évben hozzáfog­tam a Santa Maria vitorlás hajó modelljének elkészítésé­hez, mely Amerika felfedezé­sénél Kolumbus Kristóf veze­tő hajója volt. A vitorlást 1:62 nagyságban készítem el. Még nem tudom, mikor végzek ve­le. Kopa László

Next

/
Oldalképek
Tartalom