Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

NAGYKŐRÖSI ina A PEST, MEGYEI —- • * HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT Jó eredmények Munka és szabad idő az ITV-ben A vállalások maradéktalan teljesítése Minőség szerinti átvétel Termesztési tanácskozás Az Idén, ha valahol szóba került az Irodagéptechnika Vállalat nagykőrösi szervizé­nek neve, bizonyosan akadt, aki megkérdezte, hogy kap­tak-e már alkatrészt. Nem vé­letlenül, hiszen valóban az volt a helyzet, hogy álltak a gyártórészlegben a szalagok, a dolgozók pedig tanfolyam­ra jártak. Bizonyosan nem haszontalanul, mert amikor megérkeztek Olaszországból p várva várt szállítmányok, olyan lendülettel fogott mindenki munkához, amilyenre ritkán van példa. Félezer kötet Pillanatnyilag úgy áll a do­log, hogy a nagykőrösi szerviz, a Kényszerű szünet ellenére tervének időarányos részét túl­teljesítette. Elérkezett hát az ideje annak, hogy ne csak az aiKatreszellatásroi érdek­lődjünk, hanem a dolgozók munkakörülményeiről, terme­lést segítő mozgalmairól, szo­ciális helyzetéről, művelődé­séről is. E témákról beszélgettünk hát a minap Rossi Krvmnel, a par talapszervezel titKárávai es Uarai Mária szakszervezeti főbizalmival. Persze nenez volt a munkáról nem beszél­ni. Szó esett hát arról a cso­portgyűlésről, melyen az al­katrészek megérkezésekor megbeszélték a tennivalókat, mégpedig nem eredménytele­nül. S arról is, hogy a válla­lat miként igyekszik a jó mun­kát honorálni szűkös lehető­ségei között. Elmondották, hogy az idén kerítettek sort az utóbbi évek legnagyobb arányú bérfejlesz­tésére. S azt is, hogy a szocia­lista brigádok, miKözben gaz­dasági vállalásaikat maradék­talanul teljesítették, igyekez­tek minél többet tanulni, mű­velődni s örömmel vállaltak társadalmi munkát is. * A kilenc szocialista és a három munkabrigád eddig töo^ mint 9Ü0 órát dolgozott a vá­rosért. Persze találtak maguk­nak munkát a szerviz kerítő-, sén belül is. Most éppen sport­pályát építenek. Jelentős vál­tozást hozott ez az év mű­velődési lehetőségeikben is. Szakszervezeti letéti könyvtár nyílt az üzemben,1 mely he­tenként kétszer várja olva­sóit. Egyelőre csak félezer kö­tettel, de mert a könyvállo­mányt a központi könyvtár rendszeresen cseréli, ennél jó­val több az olvasnivaló. Kölcsön lakásra Egyébként eddig sem vol­tak híjával a betűnek azITV- ben dolgozók. Könyvbizomá­nyosuk nagy szorgalommal kí­nálta az újdonságokat, s ta­valy el is adott az üzemben vagy 45 ezer forint árú köny­vet. Aki olvasni szeret, rend­szerint szívesen vállalkozik a tanulásra is. Mindig akadt hát hallgató­ja a TIT-előadásoknak, és so­kakat vonzott a pártoktatás is. Az elmúlt évben e foglal­kozásokon valláskritikai kér­désekről esett szó s egyáltalán nemcsak a párttagok körében, hiszen eljártak az előadások­ra szakszervezeti bizalmiak, s minden funkció nélküli ér­deklődők is. A tanulás és művelődés fel­tételeinek javítása mellett más szabad idős programokhoz is igyekszik segítséget nyújtani a szakszervezet. Példának okáért kempingfelszerelést köl­csönöz tagjainak. Az utóbbi időben annyira megnöveke- aett a kiránduló kedve at ITV-ben dolgozóknak, hogy nem is képes az igényeket ki­elégíteni. Egyébként, aki pi­henni akar, nem feltétlenül kényszerül a kempingezésre. A vállalatnak Visegrádon van üdülője, de ott kevés a hely. A legtöbben éppen ezért boglárleiien üdülteK, anoi a vállalat szobákat bereit. E balatoni üdüléssel kapcsolat­ban egyetlen igénylőt sem kel­lett elutasítani. Egy nagykőrö­si család pedig egy NDK-be- li üdülőben kapott helyet vál­lalati csereüdültetési akció ke­reteben. Szakszervezeti be­utalót eddig tíz dolgozó vett igénybe. Lehetőség lett volna több is, csak az időpontok nem voltak megfelelőek. At üdülés voltaképpen ün­nep. Az ITV azonban igyexe- zett dolgozói hétköznapján is megszépíteni. Tavaly öt dol­gozóját juttatta otthonhoz munkáslakás-vásárlási akció keretében. Az idén pedig ket­tőnek adott lakásvásárlási köl­csönt. Anyagilag támogatta a nagycsaládosokat, a gyermekü­ket egyedül nevelőket is. Ép­pen a napokban osztották ki a rászorulóknak a beiskolázá­si segélyt. Gyermekenként 400 forintot. Igyekezett a vállalat a munkakörülményeket is javí­Lapunk olvasói június eleje óta két alkalommal is tudo­mást szerezhettek arról, hogy vadon élő állatok kárt tettes; nagykőrösi kertekben. Az egyik károsult bíróság előtt kereste igazát, a másik a városi tanács vo termelésellátás-felügyeleti osztályán. Tekintsünk ei most ezeknek az eseteknek a leírá­sától, hiszen »valószínűleg so­kan emlékeznek rájuk. Ennél jóval fontosabb, hogy tisztán lássunk a vad­károk dolgában, mert, mint az Írásaink megje­lenését követő vitákból kide­rült, igen sok a. félreértés ez­zel kapcsolatban. Ezeket ed­dig lapunknak sem sikerült el­oszlatni. Még szerencse, hogy a vadkárok ritkák, s még keve­sebb az olyan eset, meiy bíró­ság elé kerül, vagy olyan jelen­tőségű volna, hogy megérde­melje a nyilvánosságot. Segí­teni szeretnénk hát olvasóink­nak, hogy tisztábban lássanak a vadkárok megítélésében. Le­hetséges, hogy ez sokakat meg­lep, de ezt a segítséget éppen egy vadásztól, a Szabadság va­dásztársaság elnökétől, dr. Kas- say József állatorvostól kér­tük. Következzék tehát a va­dász véleménye. Bizonyos, hogy nem lesz tanulságok nélküli olvasmány. Íme' — „Kevesen tartják számon, hogy hazánkban a vadon élő állat nemzeti vagyon és álla­mi tulajdon. Ugyanakkor nincs még egy állam Európában, melyben a jogszabályok a miénkhez hasonló mértékben figyelembe vennék a mezőgaz­daság, s ezen belül a kister­melők érdekeit, ha vadakról, illetve az általuk okozott ká­rokról van szó. Az állam ezek­nek az állatoknak a vadásza­tához a vadászati jogot álla­tani. Ennek érdekében az idén elég sok átalakítást végeztek az üzemépületben. A nők ké­résére bővítették öltözőjüket. Színházbérletek A közeli jövő tennivalóiról szólva a főbizalmi elmondot­ta, hogy a szakszervezet augusztus végén ingyenes ki­rándulásra hívja tagjait Mis­kolc környékére. Most készül színházbérieteket vásárolni a szocialista brigádoknak. Segí­ti az egyik szocialista közössé­get a hagyományos nyugdíjas­találkozó megszervezésében. Kiveszi részét egy csoportos névadó ünnepség megrendezé­séből is. Farkas Péter Moziműsor Annie Hall: Színes, szinkro­nizált amerikai filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem aján­lott. Előadások kezdete 6 és 8 óra. A stúdióteremben No, megállj csak! Szovjet mesesorozat. Délután fél 4 órakor. A tizedes meg a többiek. Magyar filmvígjáték. Délután fél 6 órakor. Madárijesztő. Színes ameri­kai filmdráma. Csak 16 éven felülieknek. Este fél 8 órakor. mi gazdaságoknak, vadgazda- sagoanak es vadásztársaságok- naa adja bérbe. A jog átruhá­zásáért az állam bérleti díjat követel. De nemcsak ezt. Azt is megköveteli, hogy a bérlő a jogszabályok sze­rint vadásszon, és gazdálkodjon a vadállo­mánnyal. Ehhez a gazdálkodás­hoz nagyon sok pénz kell, me­lyet a bérlő a kilőtt vagy az élve befogott vad értékesítése révén szerez meg. Ebből egyéb­ként jelentős népgazdasági ha­szon, évenként 30—40 millió dollár bevétel is származik. Mindenesetre a vadászat jö­vedelme nem elég a vadgaz­dálkodás kiadásainak fedezésé­re. Ezért a mintegy 30 ezer magyar vadász igen sok tár­sadalmi munkát is végez, hogy vadásztársasága megfelelhes­sen az állami elvárásoknak. Ebből az is nyilvánvaló, hogy egyetlen vadásznak sincs anya­gi haszna szenvedélyéből, sze­retett sportjából. A vadgazdál­kodásra egyébként nemcsak azért van szükség, hogy a gaz­dasági szempontok érvénye­süljenek. Ennél jóval fonto­sabb, hogy ennek révén a va­dászok fenntartják a termé­szet biológiai egyensúlyát. Azért kell ebbe mesterségesen be­avatkozni, mert a nagyüzemi mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadak megélhetésé­nek. Igen nagy mértékben le­szűkíti életterüket. Ugyanakkor a biológiai egyensúly megőrzésére ugyanennek a mezőgazda­ságnak igen nagy szüksé­ge van, mert jelentős haszna szárma­zik belőle. Az egyensúly meg­bontása, a vadon élő állatok egyes csoportjainak kiirtása te­hát felbecsülhetetlen károkat okozna. Persze, tagadhatatlan, A Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi szerve­zete, a Nagykőrösi Konzerv­gyár és az ócsai Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet szer­versében a napokban orszá­gos zöldbab fajtabemutatót és termelési tanácskozást rendez­tek Öcsán. Az érdeklődő szakemberek, köztük a nagykőrösiek is. 32 babfajtát ismerhettek meg a termelőszövetkezetben. Egyéb­ként a közös gazdaság eddig 110 hektárnyi területről ta­karította be a zöldbabot. Ki­emelkedő termést hozott a Favorit, az! Amboy és a King- horn Wax fajta. Pénteken közepes forgalmú piac volt, nagy felhozatallal. A szemestermény-piacon a kukorica literje 4—4,50, a bú­záé, az árpáé és a kukorica­daráé 5 forint volt. A zöldség- és gyümölcspia­con a burgonyát 6, a zöldség paprikát 10, a zöld hegyes paprikát 10, a fehér paprikát minőség szerint 6—12, az al­mapaprikát 12, a paradicso­mot. 4—6,. az uborkát mérettől függően 4—14, a zöldbabot 6 —9, a fehérkáposztát 4—5, a hagymát kilóra 8, csomóra 2,50—5, a fokhagymát dara­bonként 3—5, a karfiolt kilóra 12—16 forintért ad/ták. A nyári alma 4—12, a kör­te 10, a sárgabarack 8—10, a ringló 8, az őszibarack 12—18, a meggy 15, a sárgadinnye 9— 10, a görögdinnye 12—14 fo­rint volt. A baromfipiacon az előne­velt csirke párja 26—50, az előnevelt kacsa egyenként 30, a csirke párja 70—120, a tyúk párja 180, a kacsa párja 160 —170, a pulyka párja 200, jól fejlett kakas párja 300 forint volt. A tyúktojásf 1,80—2 fo­rintért kínálták. A halászati szövetkezet áru­dájában a csirkeláb 5, a csir­kéié j 5, a csirkenyak 16, a csirkecomb 70, a csirkemáj 70 forint volt. Az élő halat, neve­hogy ugyanez a hasznot hozó vau karc is oKozhat. Mintnogy szabadon él, keresi a neki leg­megfelelőbb életkörülménye­ket, megélhetési lehetőségeket. Ennek során elfogyaszt olyan növényrészeket, melyek aztán hiányoznak a termelésből. Ezeknek a káreseteknek az el­bírálását a már említett jog­szabályaink nagyon pontosan meghatározzák. Erről beszélni hát felesle­ges szószaporítás volna, bókkal érdekesebb té­ma, hogy miként lehet meg­előzni a kártételt. Mindenki eiött világos, hogy a vadon éló adatokat nem lenet őrizni. Az elozoekoen elmondottak értel­mében kiirtani sem. Egyetlen dolgot lehet tenni. Nevezete­sen azt, hogy távol tartjuk a vadakat a vedeni kívánt terü­lettől. Erre szolgálnak a vad­riasztó berendezések és vegy­szerek. Ezek hatása a tapasz­talatok szerint megfelelő. Jó szolgálatot tesznek az ideigle­nes jellegű kerítések. Sajnos, az a vadászok tapasztalata, hogy a védekezésre azok sem szánják rá magukat, akik, mondjuk, egy kártételt követő pereskedés során pontosan megismerhették a védekezési módszereket. A káresetek körüli viták­ban gyakran szóba kerül a vadászok felelőssége. Nevezetesen az, hogy a vad- gazdálkodás hiányosságai miatt kényszerült-e a vad mezőgaz­dasági területeken beszerez­ni a táplálékát. Nos, a vadá­szoknak természetesen bizo­nyos mértékig, amint azt a jogszabályok meghatározzák, gondoskodni kell a vadakról. Ha ezt maradéktalanul elvég­zik. azzal még nem akadályoz­zák meg automatikusan a csá­bító mezőgazdasági területek A konzervipari vállalatok az idén csaknem hatezer hek­tárnyi terület zöldbabter­mését kötötték le. Ebből a nagykőrösi gyárban több mint háromezer tonnányit dolgoz­nak fel. A konzervipari tartósítással kapcsolatban a tanácskozáson többen felvetették, hogy hasz­nos volna a zöldbab objektív, vagyis műszeres minősítése az átvételkor. A konzervipari szakemberek elmondották, hogy a nagykőrösiek újítási javaslata alapján jövőre már erre is sort keríthetnek. zetesen busát kilónként 40 fo­rintért adták. Sajnos a szállít­mány eléggé későn, érkezett. A használtcikk-piacon fő­ként ruhaneműt és cipőt kí­náltak. A nagykőrösi 14. számú Kossuth Lajos úttörőcsapat 22 pajtása fiatal csapatveze­tőjük: Zöldi Szilvia, vala­mint Paróczai Irén felnőtt rajvezető irányításával 13 na­pos vándortáborozáson vett részt a sokak által nem elég­gé ismert Gerecse-hegység- ben. Húsz fiú és két leány pajtás vágott neki az újsze­rű természetjáróútnak. Be­szélgetésünkkor Zöldi Szilvia — aki a vándortáborozók ve­zetője volt — a következő­ket mondta el közös élmé­nyeikről. — Nagykőrösről Tatabá­nyáig vonattal utaztunk, és Komárom megye székhelye volt az első bázishelyünk. Ott városnézésen voltunk, jár­tunk többek között a bá­nyászmúzeumban, ahol felkeresésében a vadakat. A mezőgazdasági területek védel­mére lényegében a leghatáso­sabb módszer az, hogy a terü­let vadeltartó képességéhez igazítják a vadak számát. Ezt teszik, amikor vadásznak. Természetesen szó sincs ar­ról, hogy a vadászterületen bér­lői sona ne volnának felelő­sek a károkért. A törvények pontosan szabályozzák azt, hogy .mikor indokolt őket el­marasztalni. A vadászok nem is vitatják e jogszabályok he­lyességet. Annak azonban már nem örülnek, hogy a bírósági ügyek, legyen bár a mezőgaz­da vagy a vadász a nyertesi», rendszerint indokolatlanul nagy nyilvánosságot kapnak. E tény egyik következménye, hogy a termelők mind kisebb aktivi­tással, vagy egyáltalán nem védekeznek a vadkárok ellen, s mind nagyobb energiát for­dítanak a kártérítés megszer­zésére. A népgazdaság szem­pontjából nézve a dolgot, ez nem jó megoldás. A kár vala­milyen termény elpusztulása. Ez a termény tehát hiány­zik a piacról, az ellátásból. A termelő ezért vagy saját maga felelős, vagy jogot formálhat valamennyi kártérítésre.. Ebben az esetben megkapja a pénzt a vadásztár­saságtól. Ez az összeg viszont hiányzik ezután a vadgazdál­kodók kasszájából. Lényegé­ben a vadgazdálkodás is ter­melés, tehát az eredmény szem­pontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi lehet a ráfordítások összege. Követke­zésképpen a vadgazdálkodás eredménye is hiányozni fog a piacról, az ellátásból. A nép­gazdaság kára tehát kétszeres. Mindent egybevetve, a vadá­szok szerint nem azt kellene propagálni, hogy a vadkárok megtéríthetők, hanem azt, hogy megelőzhetők. Ezen kell fára­dozni a növénytermesztőknek a kertészeknek és természete­sen a vadászoknak is.” Hát, igen ... Érdemes ezen elgondolkodni. Gondos ellenőrzés A villanymotorok tekercse­lése nagy figyelmet és szak­tudást igénylő munka. Képün­kön: Pesti László, a Déry Miksa szocialista brigád tag­ja, a Gépjavító és Faipari Szövetkezet tekercselőműhe­lyében egy elkészült motor szigetelését ellenőrzi szállítás előtt. Varga Irén felvétele megismerhettük, hogyan éltek és dolgoztak e ne­héz szakma munkásai régen és ma. Tatán a várral és környéké­vel ismerkedtünk. Megtudtuk, hogy az edzőtáboráról is hí­res kisváros területén már időszámításunk előtt is éltek emberek. Egynapos kirándu­lásunk során az öreg-tónál országos evezősverseny szem­tanúi is lehettünk. — Ezután Vértestolnára gyalogoltunk, s a hatszáz la­kosú német ajkú községben kaptunk szállást. Az agostyá- ni erdészeti arborétumban azokat a fafajtákat kísérlete­zik ki, amelyekből legérdeme­sebb Magyarországon újabb erdőket telepíteni. Amikor Héregre mentünk, előkerültek az esőkabátok is. Ott is, mint mindenütt, iskolaépületben volt a táborhelyünk. A két­napos esőzés közbeszólt, s kénytelenek voltunk itt vál­toztatni a tervezett progra­mon: tréfás vetélkedőket és asztalitenisz-versenyeket rendeztünk többek között. — Héregről Bajótra a fel­ázott erdei talaj miatt kény­telenek voltunk autóbusszal utazni. Sajnáltuk, hogy ki kellett hagynunk az útvonal legszebb részét. Bajót bázis­hely izgalmat hozott a sok fiúnak: önállóan kellett meg­oldani az étkezést-főzést, töb­beknek lassan bele kellett ta­nulniuk a házias munkába. — Szép túrát tettünk meg a tengerszint felett 375 méter magas Öregkőhöz, ahonnan Esztergomra nyílt szép kilá­tás. A kilencedik napon volt a leghosszabb folyamatos tú­ránk. Nehezítette a mintegy 14 kilométeres út megtételét, hogy 250 méteres szintkü­lönbséggel kellett a sík vi­dékhez szokott lábaknak megbirkózniuk. Két pihenő­vel 4 óra alatt tettük meg e távolságot. — Anna-völgyben volt az egyik legszebb bázishelyünk: egy sportkombinátban, ahol a labdarúgópályát és a tornatermet is használ­tuk. A község 17—18 éves fiatal­jaival nagy focimeccset is vívtunk, s a remekül játszó körösiek legyőzték idősebb el­lenfelüket. Az ottani KISZ- esek műsort adtak, és disz­kóra hívtak bennünket. Utolsó állomáshelyünk Csol- nok volt, ahol minden néme­tül és magyarul volt kiírva. Kirándulást tettünk Eszter­gomba, ahol megnéztük a várat. Ebéd után jót füröd­tünk a városi strandfürdőben. Hazafelé Esztergomból Visegrádig hajóval,' onnan Budapestig autóbusszal, majd a fővárosból haza vonattal érkeztünk. Mintegy 100 kilo­méteres gyalogtúrát tettünk meg a 13 nap alatt. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Legfontosabb a megelőzés Vadászok a vadkárokról Elegendő és olcsó az alma Kossuth iskola Úttörők vándortáborban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom